A Schlieffen-terv v�grehajt�s�t augusztus  5-�n L�ttich ostroma vezette be. A belga v�r az�rt volt jelent�s mert elfoglal�sa megnyitotta az utat a n�metek sz�m�ra a Schlieffen-f�le hadmozdulat v�ghezvitele fel�. Azonban ez azt is mag�val hozta hogy Anglia megkapta az okot az antant oldal�n val� beavatkoz�sra. A nagy t�mad� hadm�veletek k�z�l az els� azonban a franci�k� volt. Augusztus 7. kisebb er�kkel Elz�szba 14-�n pedig k�t hadsereggel Lotaringi�ba is bet�rtek. Az itteni rendk�v�l v�res harcok csak a francia sereg meggyeng�l�s�t hozt�k. Augusztus 18-�n indult meg a n�met seregek �ltal�nos t�mad�sa. A n�metek jobbsz�rnya Belgiumon, a k�z�p Luxemburgon a jobbsz�rny Lotaringia �szaki r�sz�n ment �t t�mad�sba hogy a franci�kat megker�lje, a balsz�rny pedig a francia v�rvonal ellen rontott. A franci�k ezzel egyidej�leg az arcvonal k�z�ps� r�sz�n t�mad�sba mentek �t hogy a n�met arcvonalat itt �tt�rj�k ek�zben a sz�rnyakon v�dekeztek. A n�metek balsz�rnya (6. �s 7. hadsereg) a francia jobbsz�rnnyal (1. �s 2. hadsereg) a n�met k�z�p a francia k�z�ppel a n�met 5. hadsereg francia Lotaringi�ban a 3., francia hadsereggel a 4. n�met hadsereg a francia 4. hadsereggel (Belgiumban) a n�met jobbsz�rny a francia balsz�rnnyal �tk�z�tt meg (2. �s 3. n�met hadsereg a belgiumi Namurn�l, az 5. francia hadsereggel, az 1. n�met hadsereg a belga Monsn�l a BEF-fel (British Expedicionary Forces, Brit exped�ci�s hadsereg). A hatalmas m�ret� �ssze�tk�z�sek v�g�l azzal v�gz�dtek hogy a n�metek gy�ztek azonban d�nt� gy�zelmet sehol sem voltak k�pesek kicsikarni. K�zben a n�metek k�t hadtesttel elkezdt�k ostromolni Namurt, egy harmadik hadtest pedig  Maubeuge v�r�t vette ostrom al�, egy negyedik hadtest pedig Antwerpen al� vonult, ahov� a belga hadsereg menek�lt. Ilyen m�don a Moltke �ltal m�r am�gy is v�szesen meggyeng�tett n�met jobbsz�rny n�gy hadtesttel (azaz t�bb mint egy hadsereggel) meggyeng�lt. A ,,hat�rmenti csat�k” jelent�s�g�t (tisztjeinek jelent�sei miatt) Moltke t�lbecs�lte. Azt hitte hogy a d�nt� csata lezajlott �s a francia hadsereg zavartan h�tr�l. Ez�rt augusztus 27-�n elrendelte az �ltal�nos �ld�z�st. A jobbsz�rny c�lja P�rizs a k�z�p� a Marne foly� m�g a balsz�rny� a francia er�dvonal �tt�r�se lett. Ezzel egy id�ben Moltke a Namur bev�tel�t k�vet�en felszabadult k�t hadtestet Kelet-Poroszorsz�gba sz�ll�totta. Moltke azonban elsz�m�totta mag�t. Joffre t�bornok csak a balsz�rnyat (5. francia hadsereg, Lanrezac, �s a BEF-et, Sir John French) vonta vissza, a k�zepet a Massn�l hagyta a jobbsz�rny pedig tov�bbra is kitartott Francia-Lotaringi�ban. Joffre sz�nd�ka az volt hogy a visszavont er�ket a Marne foly�n�l �ll�tja �jra csatarendbe ahol azoknak – rem�nyei szerint – a d�nt� csat�t meg kellett v�vniuk. A n�met balsz�rny (mint v�rhat� volt) teljesen elakadt az er�s francia er�d�tm�nyeken, �gy Joffre innen seregeket vonhatott ki. �gy k�t �j sereget tudott fel�ll�tani a 6. (Manoury) �s a 9. francia (Foch) hadsereget. A francia k�z�pen harcol� 3. �s 4. hadsereg j�l v�dekezett �s a 4. �s az 5. n�met hadsereg csak augusztus v�g�n tudta a Maason val� �tkel�st kier�szakolni. Ezzel egyid�ben a francia f�parancsnok a n�met jobbsz�rny egyik egys�ge a 2. n�met hadsereg (B�low) ellen (a britek megseg�t�se c�lj�b�l) az 5. francia hadsereget St. Quentinn�l ellent�mad�sra k�ldte, amit a meglepett B�low csak nehezen tudott elh�r�tani. A csat�nak azonban nagyobb �s fontosabb k�vetkezm�nyei lettek mint amire Joffre gondolt. A n�met sz�ls� jobbsz�rnyon �ll� Kluck-f�le 1. hadsereg let�rt a P�rizs fel� vezet� d�lnyugati �tr�l �s B�low megseg�t�se c�lj�b�l d�lkeletre fordulva megt�madta az 5. francia hadsereg baloldal�t. Moltke itt hatalmas strat�giai hib�t k�vetett el amikor ezt a hadmozdulatot j�v�hagyta (egyszer �s mindenkorra elveszett az es�ly P�rizs elfoglal�s�ra). �gy Kluck serege m�r nem balr�l hanem jobbr�l igyekezett P�rizs fel�. Az 1. hadsereg �tjutott az Oise majd a Marne foly�n �gy sz�rnya (bal) a francia f�v�ros fel� n�zett ahol azonban ott volt a 6. francia hadsereg. Kluck el�renyomul�sa k�vetkezt�ben Joffre �gy d�nt�tt hogy csapatait a Szajna m�g�tt �ll�tja fel �gy nagy m�rt�kben meger�s�tve balsz�rny�t, amellyel szemben a n�met jobbsz�rny egyre gyeng�lt. �gy a d�nt� sz�rnyon az er�viszonyok a franci�knak kedveztek szeptember els� napjaiban. Azonban itt k�zbe avatkozott Gallieni P�rizs v�rosparancsnoka �s r�vette Joffret hogy csapataival m�g a Szajna el�r�se el�tt t�madja meg az el�ret�r� n�meteket.

 Szeptember 4.-�n Gallieni (felder�t�g�p seg�ts�g�vel) felfedezte hogy a n�met jobbsz�rny meg akarja ker�lni P�rizst �gy r�vette Joffret a t�mad�sra, de Joffre m�g tov�bb is ment �s �ltal�nos ellent�mad�st rendelt el. Parancsa szerint a Szajna �s a Marne k�z�tt l�v� seregeinek fel kellett k�sz�lni�k a szeptember 6-�n megindul� ellent�mad�sra. Joffre terve szerint a 6. (Manuory) francia hadsereg nyugat a BEF d�lnyugat, (sir Franchet) a 4. (Franchet d’Esparay) �s 9. francia sereg (Foch) d�l fel�l kellett a n�met jobbsz�rny 1. (Kluck) �s 2. (B�low) serege ellen t�mad�sba lend�lnie. Moltke 4-�n szerzett tudom�st a Kluck el�renyomul�sa folyt�n fedetlenn� v�l� n�met jobbsz�rnyr�l. Gyorsan v�ltoztat�sokat eszk�z�lve a haditerven Kluckot utas�totta, hogy serege forduljon Oise �s a Marne m�g B�l�w a Marne �s a Szajna k�z�tt P�rizs fel�. Addig a 3., 4., �s 5. n�met hadseregnek folytatnia kellett az el�ret�r�st. Kluck serege m�r a Marne-on t�l j�rt �gy vissza kellett t�rjen az �szaki partra, hogy a parancsot teljes�tse. Azonban ezt csak �gy v�lte v�grehajthat�nak ha � is �s B�low is a Szajna m�g� vetik vissza az ellent. Kluck engedetlens�ge miatt B�low sem tudta teljes�teni a parancsot. Kluck �nhatalm�s�ga azt eredm�nyezte, hogy szeptember 9-�n mikor a franci�k felk�sz�ltek �s megindultak a n�met jobbsz�rny m�g mindig d�l fel� nyomult (ekkorra m�r teljes�thet� volt Moltke parancsa). Szeptember 5-�n az 1. n�met hadsereg tartal�ka, - mely m�g mindig a Marne m�g�tt �llt -  (a Gronau-f�le tartal�khadtest) gyan�t fogott �s P�rizs fel� el�renyomult felder�tend� a francia poz�ci�kat. Alighogy ezt megkezdte belebotlott a 6. francia sereg egys�geibe melyek �ppen poz�ci�ikba igyekeztek, hogy v�grehajts�k az ellent�mad�st. Gronau az Ourq m�g� ment vissza �s meg�zente Klucknak helyzete vesz�lyess�g�t. Kluck �szbekapva sereg�t a Marne-on �t er�ltetett menetben a 6. francia sereg ellen ford�totta, hogy azt visszavesse. Eme elhat�roz�sa helyt�ll� volt, a probl�ma abban �llt, hogy B�low mit sem tudott Kluck hadmozdulatair�l minek folyt�n a k�t n�met sereg k�z�tt 50 km-es r�s t�madt, amelyben csak a lovass�g maradt h�tra. A britek pont itt k�sz�ltek t�mad�sra, a n�met sereg elv�g�sa csak az�rt nem k�vetkezett be mert a sokat vesztett angol egys�gek lassan �s �vatosan mentek el�re. �gy 9-�n Kluck gy�zelmesen fejezte be a Quor-menti csat�t. Ekkor jelent meg n�la Moltke k�ld�tte, Hentsch ezredes aki meghozta a parancsot: a harcot f�lbe kell szak�tani �s visszavonulni az Oisne m�g� mivel B�lown�l a dolgok rosszul mentek. Kluck engedelmeskedett �s a n�met 1918 gy�zelmes tavasz�ig nem t�rtek vissza a Marne-hoz. A visszavonul�s azonban nem volt indokolt. B�lowot ugyan 6-�n meg�ll�totta Foch �s Franchet sereg�nek t�mad�sa, azonban a 3. n�met sereg seg�ts�g�vel elb�nt a 9. francia sereggel. Ekkor jelent meg Hentsch, aki meggy�zte B�lowot, hogy parancs n�lk�l is induljon meg visszafel� amint a r�sbe ellens�g nyomul. Mikor meg�rkeztek az angolok n�met felder�t�g�pek �szrevett�k �ket, B�low pedig visszavonult. Ekkor az 1. �s a 2. n�met sereg gy�zelmeket aratott a Csatorn�t�l Verdunig pedig d�ntetlen volt a harc kimenetele. Ilyen helyzetben nem volt indokoltnak tekinthet� a n�met visszavonul�s.

A marne-i csat�val elveszett a h�bor� gy�zelmes befejez�s�nek es�lye, �s b�r j�val halv�nyabban csak 1918-ban t�rt vissza. Hogy mi�rt nem nyert�k meg a n�metek a csat�t? Els�sorban a hadvezet�st terheli a felel�ss�g. Ha szeptember 10-ig kitartanak megnyert�k volna a csat�t, ami val�sz�n�leg megadja a sokat vesztett �s demoraliz�l�dott brit �s francia seregnek a v�gs� l�k�st a pusztul�sba. A fel�l sem  lehet k�ts�g, ha 4 hadtest nem a belga v�rak ostrom�val foglalatoskodik �s nem sz�ll�tanak Kelet-Poroszorsz�gba feleslegesen m�g 2-�t akkor gy�znek a n�metek. Els�pr� lett volna gy�zelm�k ha Moltke Schlieffen terv�nek megfelel�en 7 sereggel t�mad a jobbsz�rnyon �s nem k�ld Lotharingi�ba elv�rezni 2 hadsereget. Moltke beavatkoz�sa folyt�n a n�metek d�ntetlent sem �rtek el. A gy�zelem a megrend�lt antant seregeknek visszaadta a gy�zelembe vetett hitet �s 4 �vvel meghosszabb�totta a h�bor�t. A veres�g Moltke buk�s�t is elhozta. Utoda a vez�rkari f�n�ki sz�kben Erich von Falkenhayn lett. Z�rsz�k�nt fontos m�gegyszer hang�lyozni a Marne had�szati fontoss�g�t: ennek k�vetkezt�ben veszett el az es�ly a n�met gy�zelemre.