A k�lpolitik�t Ausztri�n�l fogom t�rgyalni, l�v�n hogy a b�csi Ballhauptz-b�l (k�l�gyminiszt�rium) ir�ny�tott�k azt (term�szetesen magyar belesz�l�ssal)

A n�met-liber�lis-korm�ny Ausztri�ban �s a Hohenwart-kabinet                    (1867-69, 1871-1879)

Miut�n l�trej�tt a dualizmus Ausztri�ban a n�met liber�lisok alak�tottak korm�nyt, Carlos Auersperg egy nagybirtokos arisztokrata vezet�s�vel.  (Auersperg) A kabinetben sok volt a polg�ri sz�rmaz�s� �rtelmis�gi ami b�ztat� jel volt. A korm�ny alkotott is n�h�ny igen felvil�gosult t�rv�nyt az iskol�ztat�s �llamos�t�s�r�l, �s a vall�s szabad v�ltoztat�s�r�l 14 �ven fel�l, ugyanakkor a konzervat�v ellenz�k gondot okozott. Azonban a korm�ny n�met jellege arra k�sztette (a lengyelek kiv�tel�vel) a nemzetis�geket hogy t�vol maradjanak a Reichratt�l. A korm�nyban p�r vezet� k�l�n�sen Eduard von Taaffe egy �r sz�rmaz�s� arisztokrata, aki alkancell�r volt s�rgette a megegyez�st a csehekkel, mivel ebben az esetben azok elk�lden�k k�pvisel�iket a Reichratba. Auersperg 1868 szeptember�ben megbukott �s Taaffe ker�lt a hely�re. Azonban az �j kabinet is k�ptelen volt megbirk�zni a gondokkal �gy Ferenc J�zsef 1870. �prilis 12.-�n Alfred Potockira b�zta a korm�nyalak�t�st. A Potocki-korm�ny a nagyobb tartom�nyi auton�mi�val k�s�rletezett ez azonban akad�lyozta a n�met liber�lisok m�k�d�s�t, r�ad�sul Schmerling ,,v�laszt�si geometri�ja” ,,elromlott” �s a csehek f�l�nybe ker�ltek a cseh tartom�nyi gy�l�sen. Ehhez j�rult m�g 1870-ben az els� vatik�ni zsinat �ltal a p�pai csalhatatlans�gr�l kiadott dogm�ja, amely szint�n gondokat okozott az osztr�k belpolitik�ban. Egyr�szt az�rt mert Rauscher, Friedrik Johann Nepomuk Schwarzenberg �s a diakov�ri Josip Strossmayer a dogm�t hat�rozottan elutas�totta (mert az korl�tozhatta eddig tot�lis egyh�zi uralmukat) m�sr�szt a korm�ny is indokoltnak �rezte a l�p�st hogy Beust a monarchia k�z�s k�l�gyminisztere k�nnyebben alak�thasson ki III. Nap�leonnal �s II. Viktor Emmanuellel egy porosz ellenes h�rmas sz�vets�get. Ezalatt a k�lpolitik�ban is jelent�s l�p�sek t�rt�ntek. Ferenc J�zsef sietve �ld�s�t adta a kiegyez�sre ezzel uralkod� nemzett� t�ve a n�meteket �s a magyarokat. A revansv�gy er�s volt �s Beust ez a sz�sz sz�rmaz�s� arisztokrata (kor�bban hossz� �vekig volt Sz�szorsz�g minisztereln�ke) igyekezett eur�pai porosz-ellenes koal�ci�t kialak�tani. Ennek megfelel�en Salzburgban t�rgyalt Ferenc J�zsef �s III. Nap�leon. Azonban az �nbizalm�t vesztett dunai monarchia nem b�zott saj�t erej�ben. Az osztr�k-magyar t�bornokok csak abban az esetben t�mogatt�k volna a h�bor�t ha Olaszorsz�g r�sz�r�l nem kell t�mad�sra sz�m�taniuk. Az olaszok azonban a csatlakoz�s�rt cser�be azt k�vetelt�k hogy III. Nap�leon vonja vissza a francia csapatokat R�m�b�l kiszolg�ltatva a P�pai �llam maradv�ny�t az olaszoknak. Ez azonban Nap�leon utols� t�mogat�inak (a katolikusoknak) az elveszt�s�vel j�rt volna, �gy a franci�k nem egyeztek bele. Beustnak nem voltak agg�lyai a p�pa cserbenhagy�s�t illet�en (mivel protest�ns volt) azonban Ferenc J�zsef katolikus hite nem megk�t�tte a kez�t. A rev�nsnak nem is igen akadtak t�mogat�i. Az Andr�ssy vezette magyar korm�ny ellenezte (l�v�n hogy sor ker�lhetett az 1867-es kompromisszum fel�lvizsg�lat�ra), a n�met liber�lisok rajongtak Bismarck�rt, a hadvezet�s pedig f�lt K�nnigr�tz megism�tl�d�s�t�l. Azonban a magyarokat �s a n�meteket figyelmen k�v�l lehetett volna hagyni ha Beust sikerrel j�r. De mikor 1870-ben kit�rt a porosz-francia h�bor� az Osztr�k-Magyar Monarchia �s Franciaorsz�g nem volt sz�vets�ges. Ezzel elsz�llt az es�ly a n�metf�ldi hatalom visszaszerz�s�re. A Sedani francia veres�g megsemmis�t� volt. Ezut�n �jra el�t�rbe ker�lt a cseh k�rd�s. A csehek Rieger vezet�s�vel konzervat�v f�deralista (Rieger t�mogat�i gyakorlatilag csak arisztokrat�k voltak) ir�nyvonalat k�vetett. A l�p�st Ferenc J�zsef r�sz�r�l az indokolhatja, hogy igyekezett megtartani hatalm�t, �s a cseheket k�v�nta felhaszn�lni a magyarok, de f�leg a n�met-osztr�kok ellen. 1871 janu�rj�ban l�pett hivatalba az �j korm�ny, amelyet a konzervat�v-f�deralista (nagyobb tartom�nyi auton�mi�ra t�rekv�), Karl Siegmund Hohenwart vezetett. Hohenwart igen sz�les koal�ci�t hozott l�tre, �gy bevonta a korm�nyba Albert Sch�ffle professzort a f�deralizmus n�met k�pvisel�j�t �s Konstantin Jirecek professzor cseh t�rt�n�szt. Sch�ffle a k�zgazd�sz meggy�zte Hohenwartot a f�deralizmus hasznoss�g�r�l. Az �j korm�ny els� int�zked�sei a v�laszt�jogi cenzus lesz�ll�t�sa �s a tartom�nyi gy�l�sek jogk�r�nek kiterjeszt�se volt. Ezut�n j�tt az �j nemzetis�gi t�rv�ny-javaslat mely nyelvhaszn�lati jogot biztos�tott a cseheknek �s a n�meteknek egyar�nt. Majd Sch�ffle a csehekkel megalkotta azt a 18 alapcikkelyt melyek Csehorsz�got �n�ll� �llami rangra emelt�k. Az �gy l�trej�tt cseh kir�lys�g tr�nj�ra Ferenc J�zsefet akart�k �ltetni. A Hohenwart-korm�ny int�zked�sei �s k�l�n�sen a 18 alapcikkely felkavart�k a szl�v k�zv�lem�nyt. A csehek - akiket nem terhelt egy a hivatali �ll�sok�rt harcol� k�z�poszt�ly -  �s akik Szent Vencel f�ldj�nek egys�g��rt harcoltak �gy gondolt�k hogy megism�telhetik De�k �s Andr�ssy siker�t. Ez�rt m�g a Cseh �s Morvaorsz�gi valamint Szil�ziai n�met kisebbs�geknek (illetve Szil�zi�ban a t�bbs�gnek) is hajland�k voltak messzemen� engedm�nyeket tenni. A Hohenwart-kabinet azonban t�l messzire ment. A n�metek �rthet�en ellen�lltak mivel elvesztett�k volna kiv�lts�gaikat (�s mint ,,�llamalkot� n�pre” r�juk mindenk�ppen sz�ks�g volt mivel �k adt�k a hivatalnokokat), s�t m�g a csehek is beismert�k hogy Csehorsz�g nem b�rhat a Magyarorsz�g�hoz hasonl� s�llyal. Elk�pzel�seik szerint a Reichrat ,,k�ld�ttek kongresszus�v�” alakult volna �t, s�t m�g a dualizmus is fennmaradt volna azzal a kit�tellel hogy az osztr�k deleg�ci�t a tartom�nyi gy�l�sek v�lasztott�k volna. A gond csak az volt hogy kisebb nemzeti egys�gek l�trehoz�sa nem volt benne az elk�pzel�sekben �gy a f�deralizmusnak nem lett volna val�di tartalma. A n�metek pedig akik poz�ci�ikat f�ltett�k az utc�ra vonultak aminek az eredm�ny zavarg�s lett. Hohenwart aki csak az udvari �s parlamenti intrik�khoz �rtett nem tudott semmit tenni, Sch�ffle aki idealista volt tan�cstalanul �llt. R�ad�sul hi�ba s�ncolta k�r�l Hohenwart �s Sch�ffle a 18 alapcikkelyt k�l�nb�z� megszor�t�sokkal �s a n�meteknek megmentett el�jogokkal. Andr�ssy felismerve az alkalom muland�s�g�t, egy vid�ki v�rkast�lyba vonult v�rva Ferenc J�zsef seg�ts�gk�r�s�re. Amikor ez meg�rkezett vonakod�st sz�nlelve B�csbe ment, ahol r�gt�n becsm�relni kezdte a cseh terveket. Hohenwartot is kioktatta: ,,Fel van k�sz�lve arra, hogy Csehorsz�g �llami jogait �gy�val �rv�nyes�ti? Ha nem, ne is kezdjen bele ebbe a politik�ba.” Az osztr�k kancell�r nem mert v�laszolni. Ezut�n a csehek elutas�tott�k Hohenwart auton�miaaj�nlat�t Csehorsz�g (Morvaorsz�g �s Szil�zia n�lk�l) sz�m�ra. A gyors eredm�nyeket akar� Ferenc J�zsef elvesztette t�relm�t, menesztette Hohenwartot �s engedve Andr�ssy er�lyes tiltakoz�s�nak �jra a n�met liber�lisokat, seg�tette hatalomra. A csehek nem voltak el�g er�sek a fenyeget�z�shez, m�r pedig ebben a helyzetben a kompromisszum volt az egyetlen realit�s, amit azonban elutas�tottak akkor amikor ragaszkodtak Szent Vencel koron�j�nak egys�g�hez. A csehek nemzeti be�p�l�se olyan folyamatot ind�thatott volna el amely a szl�v nemzetek egyenjog�sod�s�val z�rult volna le, �s ezt a dualista rendszer maradv�nyai m�r nem tudt�k volna megf�kezni. Ez pedig alapj�ban vesz�lyeztette a K�z�p-Eur�pai hatalmi rendet. M�g Bismarck is Ferenc J�zsef mell� �llt mivel ekkor m�r a sz�vets�gest kereste a Monarchi�ban, �s Ausztria n�met jelleg�nek elveszt�se �s konf�der�l�d�sa egy�rtelm�en j�rt volna azzal hogy a szl�v t�bbs�g megakad�lyozza hogy a monarchia az imperialista N�metorsz�g sz�vets�gese legyen. Az �j korm�ny Adolf Auersperg herceg vezet�s�vel,  (1871-1879) megkezdte a Hohenwart korm�ny eredm�nyeinek felsz�mol�s�t. Feloszlatt�k a tartom�nyi gy�l�seket, �j helytart�kat neveztek ki �s olyan �j v�laszt�si rendszert iktattak be amely a f�deralizmus �s a liberalizmus minden elem�t sz�m�zte a politik�b�l. Ezut�n sz�letett az az int�zked�s mely szerint a birodalmi tan�csot nem a tartom�nyi gy�l�sek hanem a v�laszt�si k�ri�k tagjaib�l v�logass�k �ssze. A lengyelek pedig megkapt�k a Gal�cia �gyei�rt felel�s miniszteri posztot �gy saj�t kez�kbe ker�tett�k tartom�nyukat. A lengyel szclachta (a nemess�g) akad�lytalanul zs�km�nyolhatta ki a kicsi t�bbs�get alkot� rut�neket. A lengyelek seg�tettek az Auersperg korm�nyon �s megt�rt�k a t�bbi szl�v bojkottj�t a Reichratban. Az els� v�ls�g 1873-ban jelentkezett mikor bek�vetkezett a t�zsde krach. A dualista rendszert legal�bb annyira rengette meg mint Bach-�t az 1857-es v�ls�g. A n�met liber�lisok ekkor sz�vets�gben voltak az arisztokr�ci�val �s a kapitalist�kkal �gy hat�rozottan �ll�tott�k hogy megvannak a j� k�r�lm�nyek �s adott a b�k�s fejl�d�s. Azonban a v�ls�g�rt legink�bb a korm�ny gazdas�g-politik�j�t, jobban sz�lva annak hi�ny�t lehetett okolni. Nagy megbotr�nkoz�st keltettek a liber�lis tisztvisel�k egym�s ut�n kirobban� korrupci�s botr�nyai is. Ennek ellen�re az Auersperg-korm�ny 7 �v�t �gy szok�s jellemezni mint a liber�lis �ra cs�cspontj�t a dualizmus kori Ausztri�ban. Ez a korm�ny iktatta t�rv�nybe hogy a birodalmi tan�cs tagjait k�zvetlen�l v�lasztott�k a k�ri�kban. A korm�nyzat t�rv�nybe iktatta a felekezetek egyenjog�s�g�t. Bevezett�k az esk�dtsz�k int�zm�ny�t. Most m�r nemcsak a protest�ns egyh�zat hanem a zsid� vall�st is egyenrang�nak ismert�k el. �gy k�szen �llt a liber�lis cenzusos alkotm�nyos Ausztria. Ezut�n m�r nem nagyon l�ttak teend�ket. De nem ez�rt buktak meg a n�met liber�lisok mert nem tal�ltak teend�ket, hanem liber�lis-alkotm�nyos ill�zi�ik miatt. 1871-ben Andr�ssy vette �t Beustt�l a k�z�s k�l�gyminiszteri teend�ket a Ballhauptson. Andr�ssy t�mogatta Bismarckot a h�rom cs�sz�r sz�vets�g�nek l�trehoz�s�ban mely a reakci�s ideol�gi�n alapult. Azonban ezt is ak�r a Szent Sz�vets�get kikezdte a balk�ni helyzet. 1875-ben sz�les t�r�k-ellenes felkel�s t�rt ki Bosznia-Hercegovin�ban amelyhez csatlakozott a Szerb fejedelems�g is. 1876-ban j�lius�ban Ferenc J�zsef �s II. S�ndor meg�llapodott abban hogy ha a szerb-t�r�k h�bor�ban a t�r�k�k veres�get szenvednek a Monarchia megkapja Bosznia-Hercegovina (t�r�k uralom alatt �ll� tartom�ny) nagy r�sz�t hogy helyre�ll�tsa a balk�ni status quot. Ennek a c�lnak az el�r�se azonban sokkal bonyolultabbnak bizonyult mint ahogy azt a reakci�s sz�vets�g vezet�i elk�pzelt�k. Andr�ssy vil�gosan l�tta hogy T�r�korsz�g buk�sa a Monarchia (legal�bbis a dualizmus) buk�s�t is mag�val vonn�: ,,Ha T�r�korsz�g nem lenne, minden ilyen (nacionalista) lelkes�t�snek mi inn�nk meg a lev�t…Ha ott (a Balk�non) �j �llam j�n l�tre, v�g�nk, �s mi magunk t�ltj�k majd be a ’beteg ember’ szerep�t.” Mindenki meglepet�s�re a t�r�k�k gyorsan levert�k a boszniai felkel�ket majd a szerbeket is alaposan megszorongatt�k. Ekkor a szerbek seg�ts�get k�rtek Oroszorsz�gt�l �s a c�r – nehogy elvesz�tse balk�ni tekint�ly�t – beleegyezett ebbe. Vil�gos volt hogy N�metorsz�g nem fog beavatkozni, Franciaorsz�g t�l gyenge hogy a b�k�n k�v�l b�rmilyen m�s politik�t folytathasson, Angli�ban pedig Benjamin Disraeli (az akkori minisztereln�k) szenved�lyes sz�noklatban �llt ki a Porta mellett. 1878-ban (t�bb h�napos neh�z harc ut�n) az orosz csapatok �tt�rtek a Sipka-szorosn�l �s messzemen� felt�teleket k�nyszer�ttetek a t�r�k�kre. Andr�ssy nem fogadta el az orosz felt�teleket �s k�vetelte a k�rd�s fel�lvizsg�l�s�t. Az 1878 m�rcius 3-�n megk�t�tt b�ke dekral�lta Rom�nia �s Szerbia-Montenegr� teljes f�ggetlens�g�t, Oroszorsz�g megkapta Besszar�bia d�li r�sz�t �s a Batum-Kars vid�ket a Kauk�zusban. Ezzel egy�tt Bulg�ria is auton�mi�t kapott (a t�r�k�k a Szerbia feletti gy�zelem ellen�re teh�t Oroszorsz�g beavatkoz�sa miatt k�nytelenek voltak megk�tni a b�k�t mely alapjaiban r�zta meg a Porta balk�ni uralm�t. Ekkor Anglia �s az Osztr�k-Magyar Monarchia k�z�s jegyz�ket k�ld�tt P�terv�rnak melyben le�rt�k hogy vagy beleegyezik abba hogy egy nemzetk�zi konferencia t�rgyalja az �gyet vagy ,,s�lyosabb k�vetkezm�nyekkel” kell sz�molnia. Az oroszok akiket meggyeng�tett a gy�zelem visszakoztak �s a berlini konferencia ,,lefaragta” az orosz felt�teleket. Egy k�rd�s azonban m�g megold�sra v�rt: Bosznia-Hercegovin�� mely nem maradhatott t�r�k uralom alatt. Azonban a Monarchi�nak meg kellett akad�lyoznia hogy a k�t tartom�ny Szerbi�hoz ker�lj�n. �gy a nagyhatalmak �nnep�lyesen r�vett�k a Monarchi�t hogy tegye r� a kez�t a k�t tartom�nyra. Andr�ssy rem�lte hogy r�videsen vissza lehet adni �ket az �jj�szervezett T�r�k Birodalomnak, �gy a Monarchia csak okkup�lta (megsz�llta) a k�t tartom�nyt elismerve a form�lis t�r�k fennhat�s�got. A Monarchia el�rte azt is hogy megsz�llhatta a Novi Pazari szandzs�kot (t�r�k igazgat�si egys�g) is ezzel elv�gva Szerbi�t, Montenegr�t�l. Azonban Andr�ssy elk�pzel�seit�l elt�r�en a megsz�ll�s nem ,,s�ta” volt hanem k�lts�ges sok �ldozattal j�r� v�llalkoz�s. Amit�l azonban a legink�bb tartott bek�vetkezett: a dinasztia visszaszerezte K�nnigr�tz-n�l elveszett tekint�ly�t. 1879-ben Bismarck �s Andr�ssy v�delmi sz�vets�get k�t�tt a h�bor� elker�l�s�re. A boszniai v�ls�g buktatta meg az Auersperg-korm�nyt ugyanis a n�met liber�lisok azt gondolt�k hogy a k�lpolitik�ba a korm�nynak is lehetne belesz�l�sa. Ferenc J�zsef nem gondolta ilyen komolyan az alkotm�nyos l�tszatot �gy menesztette a liber�lisokat �s augusztusban (imm�r m�sodszor) Taaffe-t b�zta meg a korm�nyalak�t�ssal. Andr�ssy ezt a kijelent�st tette Ferenc J�zsefnek: ,,A Kelet kapui nyitva �llnak Fels�ged el�tt. Adolf Fischof k�zvetlen�l a magyar �llamf�rfi eme ,,diplom�ciai gy�zelme” ut�n helyesen m�rte fel a helyzetet amikor ezt �rta: ,,Andr�ssy a mi politikai Benedek�nk. Elfogults�g�nak k�d�be burkolva – mint szerencs�tlen honfit�rsa Chlum k�d�be – az ellens�g beker�tette �s h�tba t�madta, an�lk�l hogy � ak�r csak �szrevette volna. S ez a diplom�ciai veres�g sokkal vesz�lyesebb, mint a kor�bbi katonai katasztr�fa. Ez ut�bbi csak hatalmunkat cs�kkentette, de ez el�bbi l�t�nket fenyegeti.”