A Horthy-rendszer a magyar t�rt�nelem egyik legvitatottabb korszaka. M�rleg�t neh�z megvonni, itt erre teszek k�s�rletet. A k�zember sz�m�ra a legfontosabb k�rd�s: Vajon diktat�ra vagy demokr�cia volt e- a rendszer idej�n. Kiel�g�t� v�laszt �gy kaphatunk ha megvizsg�ljuk a hatalmi �gak sz�tv�lasztotts�g�t illetve centraliz�lts�g�nak fok�t, �s ha megn�zz�k milyen befoly�ssal volt az orsz�ggy�l�s (�s ezen kereszt�l a n�p) valamint az �llamf� az �llam �let�re. V�gigb�ng�szve ezeket meg�llap�that�: 1. a rendszer autokrata (tekint�lyelv�) volt. 2. A parlament �s a v�laszt�sok meghat�roz� jelent�s�g�ek voltak az orsz�g �let�ben. 3. Az �llamf� kiz�r�lag a stabilit�s �rdek�ben avatkozott a mindennapi politikai �gyekbe (a 20'-as �vekben pedig szinte egy�ltal�n nem). 4. A hatalom nem volt k�zpontos�tott, a hatalmi �gak sz�t voltak v�lasztva. 5. Az �llamf� soha nem t�rekedett dikt�tori szerepre, mindig is betartotta a demokratikus, alkotm�nyos j�t�kszab�lyokat. Mindezt Bethlen Istv�n mond�s�nak szellem�ben (,,Demokr�ci�t akarunk, de nem a nyers t�megek uralm�t.") 6. B�r Horthy k�sz volt ,,belel�vetni" a ,,rendetlenked�kbe" de ezt is ama meggy�z�d�s�ben mely beleillett a jogr�l, igazs�gr�l �s erk�lcsr�l alkotott nagyj�b�l 19. sz�zadi n�zeteibe. A rendszer �r�ja igencsak hasonl�tott a dualista korszakban megtapasztalthoz. Korl�tozott demokr�cia, ugyanakkor stabilit�s �s n�veked�s. A hatalom tov�bbra is a hagyom�nyos uralkod� oszt�ly (a f�ldbirtokosok) kez�ben volt, de m�r nem hagyhatt�k figyelmen k�v�l a burzso�zia �s a k�z�poszt�ly �rdekeit sem. A korl�tozott demokr�cia cenzusos v�laszt�jogot jelentett mely a n�pess�g 10-13%-�nak adott szavazati jogot (k�s�bb ez cs�kkent valamelyest, viszont bevezett�k a titkoss�g int�zm�ny�t). A cenzust nem kell �ppen negat�vumk�nt �rt�kelni, hiszen ha a K�rolyi-f�le �ltal�nos, egyenl� �s titkos szavazati jog val�sult volna meg, Magyarorsz�g szomsz�djai (Ausztria, Rom�nia...egyed�li kiv�tel Csehszlov�kia gazdag polg�rs�ga miatt) sors�ra jutott volna, �s el�bb ut�bb diktat�ra j�tt volna l�tre. A cenzus �s a karhatalom, valamint a b�rokr�ci�nak a v�laszt�sokra gyakorolt hat�sa k�l�n�sen hasznosnak bizonyult a 30-as �vek v�ge fel�, mikor Sz�lasit �s b�n�z�it megakad�lyozta a hatalom megszerz�s�ben. A kommunista p�rt pedig egyszer�en illeg�lisnak min�s�lt, ezzel csak az volt a baj, hogy a nyilasok nem jutottak ugyanerre a sorsra. A rendszer legnagyobb sikerei ny�lv�nval�an a rev�zi� ter�n val�sultak meg, az 1941-es orsz�ghat�r nagyj�b�l megfelelt az etnikai viszonyoknak ezzel el�rve a rev�zi�s c�lok beteljes�l�s�t. Negat�vumnak �rt�kelhet� G�mb�s Gyula minisztereln�ks�ge mely egy�rtelm�en fasisztoid von�sokat �rult el, ez�rt is bukott meg (azaz meghalt miel�tt lemond�sra k�nyszer�lt volna). Az �letsz�nvonal b�r lassan, de folyamatosan emelkedett, �s v�gre a szeg�ny parasztoknak is alkalmuk ny�lt a felemelked�sre (a korszak v�ge fel�). Ezen a t�ren csak a tov�bbra is mindehat� nagybirtok befoly�sa volt visszatart� er�. A K�rolyi-f�le f�ldreformt�rv�nyt hat�lyon k�v�l helyezt�k, az �j - Nagyat�di Szab� Istv�n nev�hez f�z�d� - pedig j�val kevesebbet adott a parasztoknak mint amennyi a meg�lhet�shez kellett volna. A k�rnyez� �llamok f�ldreformjai sokat adtak a paraszts�gnak (f�k�nt magyar urakt�l m�s nemzet�s�g� parasztoknak). A rendszer egy id� ut�n bizonyosan a demokratiz�l�d�s �s a szoci�lis biztons�g megteremt�se fel� fordult volna, az �letsz�nvonal n�veked�se ezt szinte biztoss�g teszi. �sszegezve: A Horthy-rendszer ide�lis volt Magyarorsz�gnak, jobbat abban a helyzetben nehezen lehetett volna tal�lni. Minden hib�j�val eggy�tt pozit�v von�sai kiemelkednek.