Imr�dy �jb�li minisztereln�ki kinevez�se ut�n nagy lend�lettel �s imm�r leplezetlen�l foghatott hozz� tervei megval�s�t�s�hoz. Jav�totta valamelyest a poz�ci�j�t, hogy a visszacsatolt {I-104.} felvid�ki ter�letekr�l �rkez� 16 k�pvisel� Jaross Andor vezet�s�vel a kisebbs�gbe szorult korm�nyp�rtot t�mogatta. Siker�lt megszabadulnia K�nya K�lm�nt�l is, akinek a hely�t a k�l�gyek �l�n Cs�ky Istv�n, egy fiatal, ambici�zus politikus foglalta el. Hitler rokonszenv�t azzal pr�b�lta tov�bb er�s�teni, hogy november 26-�n enged�lyezte a Basch-f�le n�ci orient�ci�j� n�met kisebbs�gi szervezet, a Bolksbund megalak�t�s�t. A korm�nyf� f� c�lja azonban egy olyan reformprogram kidolgoz�sa �s kereszt�lvitele volt, amellyel kifoghatja a szelet a nyilasok vitorl�j�b�l �s kell� t�megb�zist szerezhet mag�nak mind az el�bbiek, mind a diktat�raellenes politikai t�borral szemben. A teljes �rs�gv�lt�s megval�s�t�sa jegy�ben terjesztette el� decemberben a korm�ny az �jabb zsid�t�rv�ny-javaslatot. Ez a zsid�k sz�mar�ny�t az �rtelmis�gi p�ly�kon, az �llami v�llalatokn�l �s a politikai test�letekben 6%-ra, a kereskedelmi �s ipari mag�nv�llalatokn�l, a sajt�ban �s a sz�nh�zakn�l pedig 12%-ra k�v�nta cs�kkenteni. A zsid�s�g meghat�roz�s�t – szemben az eddigi gyakorlattal �s igazodva a n�ci mint�hoz – nem vall�si, hanem faji alapon hat�rozta meg: azokat is zsid�nak tekintette, akiknek legal�bb egyik sz�l�je vagy k�t nagysz�l�je izraelita vall�s� volt. Tov�bbi korl�toz�st jelentett, hogy sokaknak elvett�k a v�laszt�jog�t. Akik� megmaradt, azok is csak k�l�n list�ra szavazhattak a v�laszt�sokon. Szint�n decemberben beny�jtotta a honv�delmi t�rv�nyjavaslatot, amely h�bor� eset�n rendk�v�l sz�les hatalmat k�v�nt biztos�tani a korm�nynak. A munk�s- �s paraszti t�megek r�sz�r�l a legnagyobb v�rakoz�sok Imr�dy szoci�lis �g�reteihez f�z�dtek. A tervbe vett csal�d- �s n�peg�szs�g-v�delmi int�zked�sekb�l annyi val�sult meg, hogy az 1938. �vi XXXVI. tc. r�v�n a b�ny�szatban, az iparban �s a kereskedelemben dolgoz� munk�soknak gyermekenk�nt havi �t peng� nevel�si seg�lyt biztos�tottak. Az agr�rk�rd�s rendez�s�re volt hivatva az a t�rv�nyjavaslat, amely 1,4 milli� hold f�ldet k�v�nt felosztani kishaszonb�rleti form�ban.

Imr�dy 1939. janu�r 6-�n R�tz, Jaross �s H�man k�zrem�k�d�s�vel �j t�rsadalmi szervezet megalap�t�s�t hirdette meg. Az 1930-as �vekben m�k�d� osztr�k Vaterlandischer Front mint�j�ra Magyar �let Mozgalom n�ven. A mozgalomt�l azt v�rta, hogy k�pes lesz a nemzeti egys�g jelszav�val a t�rsadalom legsz�lesebb r�tegeit is megszervezni �s felsorakoztatni a korm�nyzat m�g�. Erre t�maszkodva teljesen neglig�lni lehetett volna a parlamenti er�viszonyokat. A nagy propagand�val, l�tv�nyos k�ls�s�gekkel beind�tott „csodaszarvas-mozgalom” – ahogyan a jelv�ny�r�l nevezt�k – �rt is el bizonyos eredm�nyeket, �m egy�ttal kem�nyebb t�mad�sokra �szt�n�zte a reformok �ltal legink�bb �rintett nagyt�k�s �s nagybirtokos csoportokat. A nemzetiszocialista mozgalom visszaszor�t�sa sem siker�lt, s�t, agressz�v akci�ik m�g jobban megr�misztett�k a polg�rs�got. A nyilasok december 1-j�n 10 ezer embert vonultattak fel a f�v�ros utc�in, v�res �sszet�z�sbe bonyol�dva a rend�rs�ggel. 1939. febru�r 3-�n pedig bomb�t dobtak a Doh�ny utcai zsinag�g�ra. Imm�r Horthy sz�m�ra is nyilv�nval� lett, hogy meg kell szabadulni a t�ls�gosan nagy hatalmi amb�ci�kat d�delget� korm�nyf�t�l. Az �r�gyet az ellenz�k szolg�ltatta: a budapesti rend�rs�gn�l fontos poz�ci�t bet�lt� Sombor-Schweinitzer J�zsef, valamint Rassay K�roly k�zrem�k�d�s�vel siker�lt kider�teni, hogy Imr�dy egyik d�danyja zsid� volt. A felt�rt bizony�t�kok hat�s�ra febru�r 15-�n Imr�dy beadta lemond�s�t, s a korm�nyz� Teleki P�lt nevezte ki hely�re.