A Duna–Tisza k�z�nek megsz�ll�sa ut�n a rom�n kir�lyi hader� 1919. augusztus 4-�n �s 5-�n bevonult Budapestre, ahol novemberig semmi sem t�rt�nhetett a v�ros katonai parancsnok�nak tudta �s enged�lye n�lk�l. A rom�n katonas�g �ltal nap mint nap v�grehajtott fosztogat�sok, g�pek, felszerel�sek, vas�ti kocsik, �lelmiszerek tervszer� elrekvir�l�sa – melynek bizonyos m�rt�kig g�tat szabott az ekkor Budapesten tart�zkod� antant t�bornoki bizotts�g �s szem�ly szerint H. H. Bandholtz amerikai t�bornok fell�p�se – j�l mutatta, hogy a Peidl-korm�ny kez�ben nem volt t�nyleges hatalom. 1919. augusztus 6-�n a Budapesten tev�kenyked� ellenforradalmi er�k egyik csoportja, a feh�r H�z nev� szervezet, Fiedrich Istv�n m�rn�k, gy�rtulajdonos �s Csill�ry Andr�s fogorvos vezet�s�vel, valamint rom�n katonai puccsot hajtott v�gre. M�snap Habsburg J�zsef f�herceg Friedrich Istv�nt minisztereln�kk� nevezte ki, ami azt jelentette, hogy a prolet�rdiktat�r�t megd�nt� politikai er�k korm�nyzati poz�ci�hoz jutottak. Friedrich bizonyos fok� m�rs�kelt demokratikus reformokkal az 1918 el�tti rendszer vissza�ll�t�s�t hirdette meg. A minisztereln�k azonban nem kapta meg politik�j�hoz a sz�ks�ges nagyhatalmi t�mogat�st, b�r korm�ny�t a november 24-i v�gs� lemond�s�ig h�romszor is �talak�totta, bevonva olyan, az antant sz�m�ra is elfogadhat� politikusokat, mint Lov�szy M�rton, b�r� Kor�nyi Frigyes, vagy Pek�r Gyula. Friedrich Istv�nr�l k�ztudott volt, hogy IV. K�roly felt�tlen h�ve, ez�rt legitizmusa miatt nem sz�m�thatott nemzetk�zi elismer�sre. A Friedrich-korm�ny helyzet�t s�lyosb�totta az is, hogy a szegedi ellenkorm�ny �ltal szervezett �s Horthy Mikl�s ellentengernagy, Eckhardt Tibor, G�mb�s {I-50.} Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Pr�nay P�l stb. �ltal ir�ny�tott, �gynevezett nemzeti hadsereg a Dun�nt�lra vonulva �s ott berendezkedve olyan hatalmat �p�tett ki, melyet a korm�ny semmilyen m�don sem tudott ellen�rizni. A Horthy Mikl�s �ltal vezetett f�vez�rs�g az orsz�got katonai ker�letekre osztotta. Ad�kat szedett, megszabta a polg�ri b�r�skod�s �s k�zigazgat�s menet�t, toborz�sokat hajtott v�gre, melyek eredm�nyek�ppen a nemzeti hadsereg l�tsz�ma 1919 �sz�re megk�zel�tette a t�zezer f�t. Az orsz�gon bel�l uralkod� t�bb h�napos anarchia, a magyar belpolitikai �let �s a p�rtok �jj�szervez�d�se, valamint a rom�n hadsereg kivon�s�nak k�vetel�se (d�nt�en Anglia r�sz�r�l, m�rs�kelend� a Duna-medencei francia hegem�ni�t) sz�ks�gess� tette a rendszer t�rv�nyes�t�s�t �s nemzetk�zi elismer�s�t. A nagyhatalmak c�lja ezzel term�szetesen az volt, hogy az orsz�ggal k�tend� b�k�t, egy szuver�n, bels� t�mogatotts�ggal rendelkez� �s a szomsz�dai �ltal is elismert magyar korm�ny �rja al�, mert ennek elmarad�sa a t�rs�g h�bor� ut�ni �j rendj�t vesz�lyeztette. A nagyhatalmak k�pvisel�i egy koal�ci�s korm�ny l�trehoz�s�ra gondoltak, amelyben jelen vannak a konzervat�v, birtokos, jobboldali csoportok a Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�rtja – KNEP – k�r� szervez�dve, a kis- �s k�z�pbirtokos, valamint a nagybirtokoss�g k�pvisel�i. El�bbiek a Nagyat�di Szab� Istv�n-f�le kisgazdap�rt, az ut�bbi csoport pedig a nagybirtokosok �rdekv�delmi egyes�lete, az OMGE – Orsz�gos Magyar Gazdas�gi Egyes�let – v�dn�ks�g�vel 1919 szeptember�ben �jj�alakult egyes�lt Kisgazda �s F�ldm�ves P�rt k�r� t�m�r�ltek. A birtokos paraszts�g k�t nagy p�rtja Orsz�gos Kisgazda �s F�ldm�ves P�rt n�ven egyes�lt 1919. november 29-�n, de mindv�gig fenn�llt az ellent�t a radik�lis f�ldoszt�st k�vetel� nagyat�di Szab� Istv�n-f�le sz�rny �s a m�dosabb birtokosokat k�pvisel� sokor�p�tkai Szab� Istv�n, Rubinek Gyula �s Mayer J�nos vezette csoport k�z�tt. A koal�ci�s korm�nyz�s sz�lesebb megalapoz�sa �rdek�ben sz�ba j�hettek m�g a polg�ri liber�lisok, valamint a szoci�ldemokrat�k m�rs�keltebb csoportjai is, b�r a vel�k val� egy�ttm�k�d�st�l kezdetben mind a kisgazd�k, mind a KNEP vezet�i mereven elz�rk�ztak.

Sir George Clerk angol diplomata, a b�kekonferencia k�vetek�nt 1919. okt�ber 23-�n az�rt �rkezett Budapestre, hogy a magyar belpolitikai �let �sszes jelent�sebb szerepl�j�vel egy lehet�leg polg�ri liber�lis, koal�ci�s korm�ny l�trehoz�s�r�l t�rgyaljon, aminek egy orsz�gos v�laszt�s lebonyol�t�sa, nemzetgy�l�s l�trehoz�sa, az �llamf�i tiszts�g bet�lt�se �s a b�keszerz�d�s al��r�sa a feladata. Clerk, �ttekintve belpolitikai �let meghat�roz� er�it, bevonta a t�rgyal�sokba a si�foki f�vez�rs�get is, mert a KNEP �s a kisgazd�k t�bb politikusa is att�l tartott, hogy Horthy katonai diktat�r�ra k�sz�l. Miut�n az angol diplomata november 5-�n a p�rtok vezet�ivel megegyezett a legf�bb alapelvekben, a nagyhatalmak nyom�s�ra a csehszlov�k csapatok ki�r�tett�k a jogtalanul megsz�llva tartott �szakkelet-magyarorsz�gi ter�leteket, a f�v�rosb�l kivonul� rom�n csapatokat november 16-�n felv�ltott�k Horthy Mikl�s nemzeti hadsereg�nek katon�i. A koal�ci�s korm�ny hosszas huzavona ut�n csak november 24-�n alakult meg Husz�r K�roly vezet�s�vel, aki eredetileg tan�t� volt, majd a Katolikus N�pp�rt politikusak�nt h�rlap�r�i tev�kenys�get folytatott. Sz�noki tehets�g�t kort�rsai ugyan sokra tartott�k, Husz�r m�gsem tartozott a KNEP vezet� politikusai k�z� (gr�f Teleki P�l, Szmrecs�nyi {I-51.} Gy�rgy, Ernszt S�ndor stb.). m�rs�kelt, megfontolt szem�lyis�ge azonban hat�kony kiegyens�lyoz� t�nyez�nek bizonyult. Korm�ny�t koncentr�ci�s kabinetnek nevezt�k, ami a koal�ci�s jellegre utalt. Ez annyit jelentett, hogy a KNEP n�gy politikus�n k�v�l (Beniczky �d�n, Haller Istv�n, Friedrich Istv�n, Bleyer Jakab) k�t kisgazda (sokor�p�tkai �s nagyat�di Szab� Istv�n), k�t polg�ri liber�lis (B�rczy Istv�n, Heinrich Ferenc) �s egy szoci�ldemokrata (Peyer K�roly) szem�lyis�g kapott miniszteri kinevez�st. A korm�ny jelent�s�ge abban �llt, hogy azt a nagyhatalmak elismert�k. Ennek k�vetkezt�ben 1919. december 5-�n visszarendelt�k az 1918-as fegyversz�net betart�s�nak ellen�rz�s�re kik�ld�tt sz�vets�ges t�bornoki bizotts�got. Az antant k�v�ns�g�nak megfelel�en a korm�ny az �ltal�nos, egyenl� �s titkos v�laszt�jog alapj�n (minden f�rfi, aki bet�lt�tte a 24. �let�v�t, hat �ve magyar �llampolg�r, f�l �ve egy helyen lakik, n�k eset�ben sz�ks�ges volt m�g az �rni-olvasni tud�s is) 1920. janu�r 25–26-ra ki�rta az orsz�gos v�laszt�sokat. A v�laszt�si k�sz�l�d�s a terror �s a megf�leml�t�s l�gk�r�ben zajlott. A tiszti k�l�n�tm�nyesek megt�madt�k a N�pszava �s az Est szerkeszt�s�geit, nagyat�di Szab� Istv�nt t�bbsz�r is megfenyegett�k, a politikailag gyan�snak �t�lt szem�lyeket b�r�i �t�let n�lk�l intern�l�t�borokba z�rt�k. A szoci�ldemokrat�k tiltakoz�sul kil�ptek a korm�nyb�l �s a v�laszt�sokon sem vettek r�szt. A magas, t�bb mint 81%-os r�szv�teli ar�nyt (a szavaz�sra jogosultak sz�ma t�bb mint 3,1 milli� volt) csak az �rny�kolta be, hogy a Tisz�nt�l, valamint Baranya megye d�li r�sz�nek lakoss�ga a rom�n �s a szerb megsz�ll�s miatt ekkor nem szavazhatott. A Kisgazdap�rt megszerzett 77 mand�tum�val (amit a tisz�nt�li v�laszt�sok ut�n n�velni tudott 91-re) sikeresen ellens�lyozta a 76 mand�tumot szerzett Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�rtj�t. A Kereszt�ny Gazdas�gi �s Szoci�lis P�rt egy nemzetgy�l�si helyet szerzett, a liber�lis polg�ri nemzeti Demokrata P�rt viszont Budapestr�l hat politikust k�ldhetett a t�rv�nyhoz�sba. Noha a liber�lis demokrat�k mozg�stere az adott viszonyok k�z�tt, a h�bor� ut�ni �ltal�nos liberalizmusellenes l�gk�rben rendk�v�l sz�kre szabott volt, 1922-ig m�gis ez ut�bbi p�rt jelentette a rendszer baloldali parlamenti ellenz�k�t. Az 1920. febru�r 16-�n �ssze�lt nemzetgy�l�s legf�bb feladata az orsz�g �llamform�j�nak meghat�roz�sa �s az ideiglenes �llamf� megv�laszt�sa volt. A nemzetgy�l�s v�laszt�si lehet�s�geit megszabta Anglia �s Franciaorsz�g febru�r 5-i jegyz�ke, mely szerint a Habsburg-h�z egyetlen tagja sem v�laszthat� �llamf�v�. A tov�bbiakban, a b�keszerz�d�s al��r�sa ut�n, a nemzeti kir�lys�g l�trehoz�s�t megtiltott�k. Miut�n a k�zt�rsas�gi �llamforma sz�ba sem j�hetett, ideiglenes jelleggel a kir�lys�g fenntart�sa mellett korm�nyz�i tiszts�g l�trehoz�s�r�l d�nt�ttek, amelyet a legf�bb �llami f�hatalomr�l sz�l� 1920. �vi I. tc.-ben fektettek le. A korm�nyz�i tiszts�get ugyan �tmeneti jelleggel alkott�k meg �s a korm�nyz� jogait a kir�lyi jogk�rn�l sz�kebbre szabt�k (nemess�get nem adom�nyozhatott, dinaszti�t nem alap�thatott, f�kegy�ri jogot nem gyakorolhatott), a hadsereg f�parancsnoki tiszts�ge azonban megillette. Egy k�s�bbi t�rv�nym�dos�t�s nyom�n a honv�ds�get a t�rv�nyhoz�s ut�lagos j�v�hagy�s�val k�lf�ld�n is bevethette. A tiszts�gre egyetlen es�lyes jel�lt volt: Horthy Mikl�s, a nemzeti hadsereg f�parancsnoka, aki m�g� az �sszes jobboldali csoport, valamint a tiszti k�l�n�tm�nyesek is felsorakoztak. A korm�nyz�v�laszt�s el�zm�nyek�nt, Ostenburg-Moravek Gyula tiszti {I-52.} k�l�n�tm�ny�nek tagjai febru�r 17-�n meggyilkolt�k Somogyi B�l�t �s Bacs� B�l�t, a N�pszava munkat�rsait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szemben�ll� politikai er�ket. Mindezek ut�n a nemzetgy�l�s nagy t�bbs�ggel �s h�t, gr�f Apponyi Albertre leadott ellenszavazattal vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�st 1920. m�rcius 1-j�n Magyarorsz�g korm�nyz�j�v� v�lasztotta, aki t�bb mint k�t �vtizeden kereszt�l, 1944. okt�ber 15-ig viselte tiszts�g�t. Szem�lye az adott helyzetben megfelelt a KNEP kir�lyp�rti csoportjainak �s a kisgazdap�rtba t�m�r�l� szabad kir�lyv�laszt�knak is. Horthy, a Szolnok megyei k�z�pbirtokos, reform�tus nemesi csal�d sarja, tenger�sztiszti karriert futott be, melynek sor�n kiterjedt nemzetk�zi kapcsolatokat alak�tott ki. 1919–14 k�z�tt Ferenc J�zsef sz�rnyseg�dje, majd a Novara cirk�l� parancsnokak�nt a Monarchia adriai flott�j�nak egyik legtehets�gesebb tisztje, 1918 febru�rj�t�l a Monarchia flott�j�nak f�parancsnoka. Politikai kvalit�sait tekintve meglehet�sen k�z�pszer� volt, sokszor hat�rozatlan �s befoly�solhat�. Konzervat�v, er�sen antibolsevista, jobboldali n�zetei miatt a parlament�ris rendszert legink�bb sz�ks�ges rossznak tekintette, de mindv�gig ragaszkodott az alkotm�nyos elvek �s form�k fenntart�s�hoz, ami a k�s�bbiekben a fasizmus �s a n�cizmus teljes elvet�s�t is jelentette.

Szem�lye a rendszer szimb�lum�v� v�lt, mert egyens�lyoz� szerepet t�lt�tt be a nagybirtokos arisztokr�cia �s a t�k�scsoportok, valamint a katonatiszti–�llamhivatalnoki–k�z�pbirtokos r�tegek k�z�tt. Korm�nyz�i tekint�ly�nek kialakul�s�ban �s megszil�rdul�s�ban rendk�v�l nagy szerepe volt annak, hogy a konszolid�ci� �veiben kivonulhatott a mindennapi politiz�l�sb�l, meghagyva azt a kiv�l� adotts�gokkal rendelkez� gr�f Bethlen Istv�nnak. A korm�nyz� �ltal kinevezett �s a Simonyi-Semadam S�ndor �gyv�d, katolikus n�pp�rti politikus vezet�s�vel m�rcius 15-�n megalakult korm�nyban csak a v�laszt�son legjobban szerepelt k�t p�rt, a KNEP �s a kisgazd�k rendelkeztek miniszteri t�rc�kkal. A korm�ny legf�bb feladata a b�keszerz�d�s al��r�sa volt, ami ut�n tiltakoz�sk�ppen le is mondott. A p�rizsi b�kekonferenci�ra megh�vott magyar deleg�ci� gr�f Apponyi Albert vezet�s�vel (t�rgyal�si f�megb�zottk�nt a deleg�ci� tagjai voltak t�bbek k�z�tt gr�f Teleki P�l, gr�f Bethlen Istv�n, Popovics S�ndor, b�r� Lers Vilmos, gr�f Somssich L�szl�) 1920. janu�r 7-�n �rkezett P�rizsba �s az angol minisztereln�k, Lloyd George k�zbenj�r�s�ra Apponyi janu�r 16-�n sz�ban is kifejthette a magyar �ll�spontot. A franci�ul �s angolul elmondott, olaszul �sszefoglalt besz�dben, ami m�g Clemenceau szerint is ragyog� sz�noki teljes�tm�ny volt, Apponyi, lemondva a t�rt�nelmi Magyarorsz�g hat�rair�l, azt k�rte, hogy a vitatott ter�letek sors�r�l az ott �l� n�pek szavaz�s �tj�n d�ntsenek. Ez megfelelt Woodrow Wilson amerikai eln�k 1918. janu�r 8-�n meghirdetett 14 pontos kongresszusi �zenete 10. pontj�nak, ami a nemzeti �nrendelkez�s elv�t �rv�nyes�ti. Miut�n a vesztes felek �ll�spontj�t egy�ltal�n nem vett�k sz�m�t�sba, �gy a magyar el�terjeszt�sr�l sem indult vita, Apponyi �s a k�ld�tts�g n�h�ny tagja a k�zhez kapott b�kefelt�telekkel visszautazott Budapestre. A Husz�r-korm�ny elfogadhatatlannak �t�lve a b�kefelt�teleket, v�lasz�ban gyakorlatilag az eredeti magyar �ll�spontot ism�telte meg, amit P�rizsban szint�n nem vettek figyelembe. Egyed�l a brit minisztereln�k pr�b�lta az ekkor Londonban, a t�r�k�kkel k�tend� b�k�r�l tan�cskoz� francia �s olasz deleg�ci�k el� vinni a {I-53.} magyar b�kek�t�s �gy�t. A Duna-medenc�ben kialakult helyzetet azonban ekkor m�r egyetlen nagyhatalom sem akarta megbolygatni. V�g�l 1920. j�nius 4-�n a P�rizs melletti Trianon kast�lyban Ben�rd �gost n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter �s Drasche-L�z�r Alfr�d k�vet al��rta a 14 pontos b�keszerz�d�st, amely napjainkig megszabja Magyarorsz�g hat�rait. Ennek alapj�n a t�rt�nelmi Magyarorsz�g Horv�torsz�g n�lk�l �rtend� 282 ezer n�gyzetkilom�teres ter�let�b�l 93 ezer n�gyzetkilom�ter (33%) maradt magyar fennhat�s�g alatt. Az elcsatolt ter�leteket tekintve t�bb mint 103 ezer n�gyzetkilom�ter 5,257 milli� lakossal Rom�ni�hoz ker�lt (eg�sz Erd�ly, a Partium, a B�n�t �s a B�cska egy r�sze). Csehszlov�kia a Felvid�k �s a K�rp�talja birtokbav�tel�vel 61 633 n�gyzetkilom�terhez �s t�bb mint 3,5 milli� lakoshoz jutott. A d�lszl�v �llamhoz csatolt�k a D�lvid�k nagy r�sz�t (20 551 n�gyzetkilom�ter �s t�bb mint 1,5 milli� lakos) �s Horv�t-Szlav�ni�t (42 541 n�gyzetkilom�ter, 2,621 milli� lakos). Ausztri�hoz ker�lt egy 4020 n�gyzetkilom�teres, 291 ezer lakos� nyugat-magyarorsz�gi s�v. A t�rt�nelmi Magyarorsz�gb�l Lengyelorsz�g �s Olaszorsz�g is r�szesedett. Lengyelorsz�g a T�tr�t�l �szakra es� ter�leteket kapta (589 n�gyzetkilom�ter, 24 880 lakos), Olaszorsz�g fegyveres er�vel szerezte meg Fium�t �s k�rny�k�t, amit eredetileg a d�lszl�v �llam kapott volna (21 n�gyzetkilom�ter �s mintegy 50 ezer lakos). A t�rt�nelmi Magyarorsz�g n�pess�g�nek etnikai �sszet�tel�t tekintve �s az 1910. �vi n�psz�ml�l�st figyelembe v�ve, az akkor �ssze�rt 20 886 487 f�nyi n�pess�gb�l 7,6 milli� maradt a trianoni hat�rokon bel�l (36%). Az elcsatolt ter�letek lakoss�g�b�l 3 241 895 (az elcsatolt �sszn�pess�g 30%-a) magyar anyanyelv� �s nemzetis�g� volt. A Rom�ni�hoz ker�lt ter�leteken l�tsz�muk meghaladta az 1,6 milli� f�t, Csehszlov�ki�hoz t�bb mint 1 milli� magyar ker�lt. A d�lszl�v �llamban l�tsz�muk el�rte a f�lmilli�t. Az a t�ny, hogy a szomsz�dos orsz�gokhoz tartoz� magyars�g t�bb mint fele k�zvetlen�l az �j magyar hat�rok ment�n, szinte teljesen �sszef�gg� �s homog�n etnikai t�mbben �lt, azt mutatja, hogy mer�ben nagyhatalmi d�nt�sr�l volt sz�. A legmesszebbmen�kig figyelembe vett�k a rom�n, d�lszl�v �s csehszlov�k politikai �s katonai szempontokat, de figyelmen k�v�l hagyva az etnikai elvet, valamint az ott �l� lakoss�g akarat�t. A b�keszerz�d�s tov�bbi r�szei Magyarorsz�g k�telezetts�geit tartalmazz�k szomsz�daival szemben. Katonai �s haj�z�si �gyekben rendelkeztek (az orsz�g csak 35 ezer f�s hader�t tarthatott fenn, p�nc�losai, hadihaj�i, harci rep�l�i nem lehettek). Meg�llap�tott�k az orsz�g �ltal fizetend� j�v�t�tel id�tartam�t 81921-t�l 30 �ven �t), de nagys�g�t �s �sszet�tel�t nem. Katonai Ellen�rz� Bizotts�g fel�ll�t�s�t rendelt�k el Budapesten �s egy�b vegyes rendelkez�seket fogalmaztak meg. A nemzetgy�l�s a b�keszerz�d�st �nnep�lyes tiltakoz�s mellett 1921. j�lius 26-�n t�rv�nybe iktatta. Ezen a napon �s j�nius 4-�n is az orsz�gban nemzeti gy�sz volt, az orsz�gz�szl�t ezut�n csak f�l�rbocra vont�k fel. A trianoni b�ke a gazdas�gi �let, a k�l- �s belpolitika, valamint a t�rsadalom minden ter�let�n �reztette hat�s�t. Az ellene val� fell�p�s, a rev�zi� a Horthy-rendszer alapelv�ve v�lt.

A belpolitikai konszolid�ci� �rdek�ben a korm�nyz� 1920. �prilis 1-j�n megsz�ntette a f�vez�rs�get, a lemondott Simonyi-Semadam korm�nyt gr�f Teleki P�l korm�nya v�ltotta fel. A kiv�l� f�ldrajztud�s, m�lyen h�v� katolikus minisztereln�k nagy m�lt� erd�lyi arisztokrata csal�db�l sz�rmazott. B�csben az ellenforradalmi szervezked�s {I-54.} egyik meghat�roz� szerepl�je volt. Vele �s a k�s�bbiekben gr�f Bethlen Istv�nnal az Erd�lyb�l sz�rmaz� politikusi g�rda ker�lt el�t�rbe. Teleki P�l �letc�lj�nak tekintette a ter�leti rev�zi� megval�s�t�s�t. Ezt els�sorban Anglia t�mogat�s�val k�v�nta el�rni. Korm�nya, mely a KNEP �s a kisgazdap�rt egyes�l�s�b�l l�trehozott p�rtra (Egyes�lt Kereszt�ny Nemzeti Kisgazda �s F�ldm�vesp�rt) t�maszkodott, f�ldreformt�rv�nyt l�ptetett �letbe (1920. XXXVI. tc.). A t�rv�ny �rintetlen�l hagyta a nagybirtokrendszert, m�gis, csal�dtagokkal egy�tt mintegy 2 milli� lakos jutott f�ldh�z (t�bbnyire 1–5 holdas t�rpebirtokhoz), ami n�velte a rendszer t�rsadalmi b�zis�t. A f�ldreform sor�n �gynevezett vit�zi telkeket is osztottak a Horthy �ltal alap�tott Vit�zi Rend tagjainak. Mintegy 60 ezer leszerelt katona, hadirokkant, hadi�zvegy �s hadi�rva is f�ldh�z jutott. A nagyat�di Szab� Istv�n nev�hez k�t�d� t�rv�nyt a k�s�bbiekben t�bbsz�r is b�v�tett�k �s m�dos�tott�k, levezetve ezzel az agr�rn�pess�g nagyobb fesz�lts�geit. A korm�ny szab�lyozta az egyetemekre �s f�iskol�kra felvehet� hallgat�k sz�m�t 81920. �vi XXV. tc. – a numerus clausus). A t�rv�ny �rtelm�ben a hallgat�k csak olyan sz�mban �s ar�nyban vehet�k fel, ami t�kr�zi az orsz�gban �l� „n�pfajok �s nemzetis�gek” ar�ny�t. A numerus clausus miatt sokan k�lf�ld�n folytatt�k tanulm�nyaikat. A sz�ls�s�ges politikai er�k elleni fell�p�sk�nt Teleki�k sz�mos tiszti k�l�n�tm�nyt felsz�moltak �s a kommunista mozgalmat t�rv�nyen k�v�l helyezt�k (1921. �vi III. tc. az �llami �s t�rsadalmi rend hat�lyosabb v�delm�r�l). A Teleki-f�le konszolid�ci� legnagyobb pr�bat�tele a kir�lyk�rd�s volt, mert IV. K�roly k�t alkalommal is megpr�b�lta tr�nj�t elfoglalni (kir�lypuccsok: 1921. m�rcius 26.–�prilis 5., majd 1921. okt�ber 20.). A minisztereln�kr�l k�ztudott volt, hogy a legitimizmus h�ve. Miut�n Teleki IV. K�roly els� visszat�r�se idej�n nem �llt egy�rtelm�en Horthy m�g� a volt uralkod�val szemben, a korm�nyz� nyom�s�ra k�nytelen volt beny�jtani lemond�s�t, �tadva hely�t gr�f Bethlen Istv�nnak.

Az 1921. �prilis 14-�n minisztereln�ki kinevez�st kapott Bethlen politikai karrierj�t a dualizmus utols� �vtized�ben kezdte. 1901 �ta szabadelv� p�rti, majd f�ggetlens�gi p�rti k�pvisel� volt. 1918–19-ben m�r a b�csi ellenforradalmi szervezked�s vez�r�nek sz�m�tott. Neve 1920-ban mind az antant, mind Horthy r�sz�r�l t�bbsz�r is sz�ba ker�lt a korm�nyalak�t�sokkal kapcsolatban. A n�met�l, angolul, franci�ul, rom�nul besz�l� erd�lyi politikus a Monarchia exkluz�v k�z�piskol�j�ba, a b�csi Theresianumba j�rt, amit budapesti �s angliai egyetemi tanulm�nyok k�vettek. M�g ellenfelei is elismert�k, hogy rendk�v�l gyors felfog�k�pess�ge �s �les logik�ja az erd�lyi politikusokra oly jellemz� ravaszs�ggal p�rosulva, valamint mesteri szervez�k�pess�ge r�v�n megfelel� szem�lyis�g ker�lt a minisztereln�ki sz�kbe. Minden fontosabb k�l- �s belpolitikai k�rd�sben egyed�l d�nt�tt. Elk�pzel�seit t�bbnyire senkivel sem osztotta meg. Rendk�v�l befel� fordul�, z�rk�zott szem�lyis�g volt, amit j�l t�kr�z�tt az 1920-as �vekben politikai k�r�kben gyakran id�zett mond�s: „Sz�ll K�lm�nhoz minden bar�tja bejutott, Tisza Istv�nhoz bejutott minden ellens�ge, Bethlen Istv�nhoz azonban nem jut be sem bar�t, sem ellens�g.” Minisztereln�ks�g�nek t�z �ve alatt, 1931 augusztus�ig n�gyszer alak�tott korm�nyt. Miniszterei kiv�laszt�s�n�l els�dlegesek a szakmai szempontok, valamint a szem�lyes megb�zhat�s�g �s a h�s�g voltak. K�zeli munkat�rs�nak sz�m�tott gr�f Klebelsberg Kun� bel�gy‑, majd kultuszminiszter, Wass J�zsef p�pai prel�tus, {I-55.} kereszt�nyszocialista politikus (vall�s- �s k�zoktat�s�gyi, majd n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter) �s Walko Lajos (kereskedelem�gyi, majd k�l�gyminiszter). A szem�lyes h�s�g f�leg a bel�gy- �s k�l�gyminiszterek kiv�laszt�s�n�l j�tszott szerepet: els� korm�ny�ban gr�f R�day Gedeon �s gr�f B�nffy Mikl�s az�rt foglalhatt�k el ezeket a fontos t�rc�kat, mert a minisztereln�k Theresianum-beli oszt�lyt�rsai voltak. A k�lpolitiz�l�s ter�n Bethlen els�bbs�ge megk�rd�jelezhetetlen volt. 29 miniszter�b�l – akikkel t�z �v alatt egy�tt dolgozott – csak nagyat�di Szab� Istv�nnak �s Mayer J�nosnak (mindketten f�ldm�vel�s�gyi miniszterek) nem volt fels�fok� v�gzetts�ge, ami azt jelentette, hogy b�r a miniszterek t�bbs�ge arisztokrata vagy k�znemesi sz�rmaz�s� volt, t�l�k is megk�vetelte a szak�rtelmet.

A rendszer megszil�rd�t�sa �rdek�ben r�vid t�von meg kellett oldani a kir�lyk�rd�st �s a korm�ny m�g� b�rmikor felsorakoztathat�, er�s, egys�ges korm�nyp�rtot kellett teremteni. A m�sodik kir�lypuccs sor�n a legitimista politikusok a kir�lyk�rd�st saj�t maguk oldott�k meg azzal, hogy fegyveresen is t�mogatt�k Horthyval szemben IV. K�roly 1921. okt�ber 20-i visszat�r�si k�s�rlet�t, amely a „buda�rsi csat�ban” kudarcba fulladt. Ezek ut�n az antant k�pvisel�i IV. K�rolyt feles�g�vel egy�tt Madeira sziget�re sz�ll�tott�k, ahol a volt uralkod� 1922. �prilis 1-j�n meghalt. A m�sodik kir�lypuccsban r�szt vett politikusok egy r�sz�t letart�ztatt�k (gr�f Andr�ssy Gyul�t, Rakovszky Istv�nt, Gratz Guszt�vot), �s az eg�sz legitimista t�bor olyannyira diszkredit�l�dott, hogy az 1930-as �vekig nem tudtak komolyan belesz�lni a belpolitika alak�t�s�ba. Ez az �j korm�nyp�rt l�trehoz�s�t is megk�nny�tette, mert a legitimist�k �ltal elhagyott Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�tja olyannyira meggyeng�lt, hogy arra alapozni t�bb� nem lehetett. A minisztereln�k csak a kisgazd�kra sz�m�thatott. Bethlen, bel�pve a KNEP-pel egyes�lt kisgazdap�rtba, l�tsz�lag elfogadta annak programj�t, s �gy hivatalosan is l�trej�hetett az 1932. okt�ber 27-ig a Kereszt�ny Kisgazda, F�ldm�ves �s Polg�ri P�rt nevet visel� �j korm�nyp�rt, amit m�r a kort�rsak is csak Egys�ges P�rtk�nt emlegettek. A p�rt v�laszt�si sikerei eredm�nyek�ppen (1922-ben 245 mand�tumb�l 143-at, 1926-ban 170-et, 1931-ben 158-at szerzett) �s a korm�nyt t�mogat� kereszt�ny p�rtok seg�ts�g�vel mindv�gig megnyugtat� t�bbs�ggel rendelkezett a t�rv�nyhoz�sban. B�r az Egys�ges P�rt szervezeti fel�p�t�s�t tekintve megmaradt a dualizmus mint�inak megfelel�en klubszer�, f�leg a parlamenti k�pvisel�kb�l �ll� p�rtk�nt, m�gis jelent�s t�rsadalmi t�mogatotts�ggal rendelkezett. R�szben konzervat�v gy�jt�p�rt jellege miatt, r�szben az�rt, mert a vid�ki, ny�lt szavaz�sos k�rzetekben, a k�zigazgat�s ir�ny�t�in kereszt�l �s azok befoly�sol�s�val a v�laszt�sok idej�n a korm�nyp�rti jel�ltek t�bbnyire mand�tumokat is szereztek. Az Egys�ges P�rt parlamenti csoportj�n bel�l voltak ugyan politikai ir�nyzatok �s frakci�k (nagyat�di Szab� Istv�n „parasztdemokrat�i”, G�mb�s �s h�vei, volt munkap�rti, konzervat�v politikusok, a kisgazdap�rt m�dosabb agr�riusai stb.), de ezek a d�nt� k�rd�sekben �s a p�rtfegyelem alapj�n nagyr�szt Bethlen m�g� sorakoztak.

Az Egys�ges P�rt l�trehoz�sa mellett Bethlen megegyezett a szoci�ldemokrat�k vezet�ivel is. Egyr�szt j� �rz�kkel felismerte azt, hogy a szervezett munk�ss�g politikai k�pviselet�t jelent� MSZDP-t a rendszer leg�lis ellenz�k�v� lehet tenni, m�sr�szt a szoci�ldemokrat�k sz�mottev� nemzetk�zi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Ez {I-56.} pedig j�l felhaszn�lhat� az orsz�g k�ls� meg�t�l�s�nek jav�t�s�ra. Mindezek a belpolitikai konszolid�ci�t is el�seg�tett�k. 1921. december 22-�n a korm�ny nev�ben gr�f Bethlen Istv�n minisztereln�k, a szoci�ldemokrat�k r�sz�r�l Peyer K�roly �rta al� a megegyez�st. A Bethlen–Peyer paktum mindk�t r�szr�l k�lcs�n�s k�telezetts�gv�llal�sokat �s engedm�nyeket jelentett. A korm�ny elismerte az MSZDP-t, mint leg�lis p�rtot, visszaadta sz�kh�zait, �s nem akad�lyozta a p�rtlapok terjeszt�s�t, valamint �g�retet tett az intern�l�sok fokozatos megsz�ntet�s�re �s a munk�sbiztos�t�s korszer�s�t�s�re, illetve tov�bbfejleszt�s�re. Cser�be a szoci�ldemokrat�k nem szerveztek sztr�jkokat, lemondtak a k�zalkalmazottak, vasutasok, post�sok, mez�gazdas�gi alkalmazottak szervez�s�r�l. Megszak�tott�k kapcsolataikat a liber�lis polg�ri ellenz�kkel, t�r�lt�k programjukb�l a k�zt�rsas�g vissza�ll�t�s�t �s �g�retet tettek, hogy a p�rt nemzetk�zi kapcsolatain kereszt�l t�mogatj�k a korm�ny hivatalos politik�j�t. Mindezekkel az MSZDP lemondott a rendszer radik�lis ellenz�k�nek szerepk�r�r�l �s a korm�ny loj�lis ellenz�k�v� v�lt. A szoci�ldemokrat�k 1922-ben 278 ezer szavazatot szerezve – t�bbnyire Budapesten �s a nagyobb v�rosok titkosan szavaz� ker�leteiben – 24 k�pvisel�t juttattak a nemzetgy�l�sbe. B�r a k�s�bbiekben mand�tumaik cs�kkentek (1926-ban 10 k�pvisel�i hely, 1931-ben 14), a szoci�ldemokrata honaty�k az orsz�g n�met megsz�ll�s�ig jelen lehettek a magyar t�rv�nyhoz�sban, ami a politikai rendszer bizonyos fok� pluralit�s�t �s toleranci�j�t is jelezte.

Bethlen tudat�ban volt annak, hogy a gazdas�gi �let szan�l�sa n�lk�l a belpolitikai konszolid�ci� buk�sra van �t�lve, ez�rt a korm�ny halad�ktalanul �s nagy energi�val l�tott a gazdas�g rendbet�tel�hez. A legs�lyosabb probl�m�k a Monarchia sz�tes�s�b�l �s a trianoni hat�rokb�l ad�dtak. A gazdas�g szerkezete mindezek k�vetkezt�ben jelent�sen eltorzult. Az ipari termel�s �s a kivitel a h�bor� el�tti szint fel�t sem �rte el. Az infl�ci� felgyorsul�s�t mutatta, hogy m�g 1921 j�nius�ban egy pap�rkorona a z�richi t�zsd�n 2,34 centime-ot �rt, addig k�t �v m�lva ugyanennyi�rt m�r csak 0,08 centime-ot adtak. A Bethlen-korm�ny az iparfejleszt�st �s az ipart�mogat� v�d�v�mrendszer bevezet�s�t r�szes�tette el�nyben, miut�n a kor�bbi, Heged�s L�r�nt p�nz�gyminiszter �ltal k�pviselt koncepci� megbukott. Az autarki�s, protekcionista gazdas�gpolitika a korszakban nemcsak Magyarorsz�gon, de �j szomsz�dain�l, s�t, a francia �s angol gazdas�g eset�ben is uralkod� tendencia volt. Az ipart�mogat� �llami politik�t term�szetesen ellenezt�k a nagybirtokos �s agr�rius k�r�k, de a s�lyosabb probl�m�t az jelentette, hogy ez a gazdas�gpolitikai ir�ny nem oldotta meg a magyar gazdas�g bels� t�kehi�ny�t. 1923-ra nyilv�nval�v� v�lt, hogy az orsz�g p�nz�gyi-gazdas�gi stabiliz�ci�ja csak k�lf�ldi seg�ts�ggel lehets�ges, ami 1924 m�rcius�ban egy 250 milli� aranykorona �rt�k� n�psz�vets�gi k�lcs�nben realiz�l�dott. Ugyan az �sszeget az angol �s francia bankok viszonylag magas 7,5%-os kamattal foly�s�tott�k �s az orsz�g p�nz�gyi ellen�rz�se mintegy h�rom �vre n�psz�vets�gi fel�gyelet al� ker�lt, ez a hitel m�gis megnyitotta az utat a tov�bbi k�lcs�n�k el�tt. �gy 1924 �s 1931 k�z�tt mintegy 1,3 milli�rd peng� hossz� lej�rat� �s m�g 1,7 milli�rd korona r�vid �s k�z�plej�rat� k�lcs�nh�z, valamint �ruhitelhez jutott az orsz�g. A n�psz�vets�gi k�lcs�n seg�ts�g�vel helyre�ll�tott�k az �llamh�ztart�s egyens�ly�t. Fel�ll�tott�k a Magyar Nemzeti Bankot �s l�trehozt�k az �j {I-57.} p�nznemet, a peng�t, amit 1927. janu�r 1-j�n vezettek be. A k�lcs�n tov�bbi r�szeib�l a Monarchia idej�b�l maradt ad�ss�gokat t�rlesztett�k, termel�s- �s infrastrukt�ra-fejleszt� beruh�z�sokat kezdem�nyeztek. Mindezek, valamint az 1920-as �vek k�zep�t�l kibontakozott eur�pai konjunkt�ra hat�s�ra a gazdas�g �sszteljes�tm�nye 1929-re minden mutat�t tekintve meghaladta az utols� b�ke�v eredm�nyeit, noha az �tlagos eur�pai n�veked�st�l – ami ekkorra 27%-kal volt t�bb mint 1913-ban – az orsz�g l�nyegesen elmaradt. A gazdas�g szan�l�s�hoz szorosan hozz�tartozott a Nagyat�di-f�le f�ldreform tov�bbfejleszt�se, amit a nemzetgy�l�s v�gleges form�j�ban 1924. m�rcius 31-�n fogadott el. Ennek �rtelm�ben a m�r kiosztott mintegy 136 ezer holdnyi f�ldter�letnek t�bb mint �tsz�r�s�t (726 ezer holdat) juttattak a paraszts�gnak. Ez az 1000 hold f�l�tti birtokoknak csak a 14%-�t, az orsz�g �sszesen megm�velhet� ter�leteinek 8,5%-�t �rintette, m�gis a lakoss�g egynegyede szer�ny f�ldtulajdonhoz jutott, amib�l ugyan meggazdagodni semmik�pp, meg�lni is alig lehetett, de n�velt�k a mag�ntulajdonosok sz�m�t �s a mag�ntulajdon tisztelet�t. V�gs� soron mag�t a rendszert er�s�tett�k.

Bethlen a hatalmon l�v� nagybirtokos-nagyt�k�s, �llamhivatalnoki–katonatiszti csoportokkal egyet�rt�sben a korl�tozott demokr�cia �s parlamentarizmus h�ve volt, amit a v�laszt�jog folyamatos sz�k�t�s�vel, valamint a rendszerbe be�p�tett „konzervat�v stabiliz�torokkal” (fels�h�z fel�ll�t�sa, ny�lt szavaz�sos k�rzetek, a korm�nyp�rti parlamenti k�pvisel�k �sszet�tel�nek befoly�sol�sa) �rt�k el. A v�laszt�sok rendj�t megszab� korm�nyrendelet �gy „oldotta meg”, hogy az 1920-as v�laszt�jogi krit�riumokhoz k�pest a magyar �llampolg�rs�g id�tartam�t 10 �vre, az egy helyben lak�st 2 �vre emelt�k, m�velts�gi cenzusk�nt f�rfiak eset�ben hat elemit �rtak el�. A n�k v�laszt�jog�t azzal szigor�tott�k, hogy a korhat�rt 30 �vre emelt�k, csak a csal�dosok szavazhattak vagy olyanok, akiknek saj�t egzisztenci�juk volt. Egyetemi �s f�iskolai v�gzetts�ggel rendelkez� n�k 30 �v alatt is szavazhattak. Emiatt 1920-hoz k�pest t�bb mint 700 ezerrel cs�kkent a v�laszt�joggal b�r�k sz�ma, f�k�nt a vid�ki, alacsonyabb iskol�zotts�g� n�k k�r�ben. Budapest �s az �t t�rv�nyhat�s�gi jog� v�ros kiv�tel�vel (Miskolc, Gy�r, P�cs, Szeged, Debrecen), ahol titkosan szavaz� k�rzetek voltak, az eg�sz orsz�gban vissza�ll�tott�k a ny�lt szavaz�st, ami a korabeli Eur�p�ban egyed�l�ll� l�p�s volt. A korm�nypropaganda azzal indokolta a d�nt�st, hogy „a magyar embert�l idegen a titkol�dz�s”. Mindenki tudta azonban, hogy a k�zigazgat�s ir�ny�t�i, valamint a csend�rs�g nyom�s�ra a ny�lt szavaz�sos k�rzetekben szinte csak korm�nyp�rti jel�lt gy�zhetett. Az 1925-ben elfogadott �s az 1930-as �vek v�g�ig alig m�dos�tott v�laszt�jogi t�rv�ny ugyan tov�bb sz�k�tette a v�laszt�polg�rok t�bor�t (6 elemi volt a m�velts�gi cenzus, magasabb ad�khoz k�t�tt�k a vagyoni cenzust). A ny�lt szavaz�sos k�rzetek is fennmaradtak, de ekkorra m�r a belpolitikai konszolid�ci� sikerei miatt egy �ltal�nos, titkos �s egyenl� v�laszt�jogi t�rv�ny alapj�n lezajlott szavaz�s is val�sz�n�leg Bethlennek biztos�tott volna t�bbs�get. Ebben a m�rt�kad�nak sz�m�t� politikus, Apponyi Albert �pp�gy egyet�rtett, mint a korm�ny liber�lis ellenz�ke. A konzervat�v korm�nyzati rendszer ki�p�t�s�nek utols� elemek�nt 1926 �sz�n Bethlen �jj�szervezte a fels�h�zat, ahov� �r�k�s jogon, m�lt�s�g vagy hivatal alapj�n, v�laszt�s vagy kinevez�s �tj�n ker�lhettek tagok. �r�k�s jogon a fels�h�z {I-58.} tagjai lehettek a Habsburg-Lotharingiai csal�d Magyarorsz�gon �l� 24 �ven �ven fel�li f�rfi tagjai, m�lt�s�g �s hivatal alapj�n az egyh�zak vezet�i �s �llami f�m�lt�s�gok (korona�r�k, a legf�bb b�r�k, a honv�ds�g vez�rkari f�n�ke, csend�rs�g, rend�rs�g vezet�i stb.). 40 tagot a korm�nyz� nevezett ki, 152 helyet a t�rv�nyhat�s�gok �s a k�l�nf�le �rdekk�pviseleti szervek v�lasztott k�pvisel�i kaptak. A fels�h�znak t�rv�nykezdem�nyez�si joga volt �s az als�h�z t�rv�nyjavaslatait k�t �zben visszautas�thatta. Azzal, hogy 1926-ban a f�v�rosi f�polg�rmesteri sz�k�rt folytatott k�zdelemben a korm�nyp�rti Sip�cz Jen� legy�zte B�rczy Istv�nt, a szoci�ldemokrat�k �s liber�lisok k�z�s jel�ltj�t, a korm�nypolitika budapesti poz�ci�i meger�s�dtek. Bethlen rendszere nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban is figyelemre m�lt� eredm�nyeket �rt el a szoci�l-, a kult�r- �s oktat�spolitika ter�let�n. A t�rsadalombiztos�t�s �jj�szervez�se sor�n a k�telez� betegs�gi �s baleseti biztos�t�s 1927-t�l kezdve az ipari, kereskedelmi �s k�zleked�si dolgoz�k, valamint a h�ztart�si alkalmazottak k�r�n t�l, a k�zjegyz�kre, orvosokra, �gyv�dekre, lapszerkeszt�s�gek munkat�rsaira is kiterjedt. Ezzel a v�rosi munk�ss�g mintegy 90%-a, megk�zel�t�leg 1 milli� f� v�lt k�telez�en biztos�tott�. A t�pp�nz ig�nyjogosults�g�nak id�tartam�t a h�bor� el�tti 20 h�tr�l egy �vre, �sszeg�t a fizet�sek 50%-�r�l 55–75%-ra emelt�k, a baleseti j�rul�k teljes rokkants�g eset�n a b�r 66%-�t is el�rhette. A betegs�gi t�pp�nz �s a baleseti j�rad�k �sszege magasabb volt az angliain�l. 1928-ban bevezett�k a k�telez� �regs�gi, rokkants�gi, �zvegys�gi �s �rvas�gi biztos�t�st. A jogosultak k�re nagyj�b�l megfelelt a k�telez� betegs�gi �s baleseti biztos�t�sra jogosultak�val. A munk�sbiztos�t� p�nzt�rak �nkorm�nyzat�t vissza�ll�tott�k ugyan, de tisztvisel�ik �llami fizet�st kaptak. Legfels� ir�ny�t� szervk�nt 1928-ban l�trehozt�k az Orsz�gos T�rsadalombiztos�t� Int�zetet (OTI). A mez�gazdas�gi munk�sok k�telez� biztos�t�sa, valamint a munkan�lk�li elemi biztos�t�s a vil�gv�ls�g miatti p�nz�gyi �sszeoml�s ut�n nem val�sulhatott meg. 1920 �s 1930 k�z�tt mintegy 300 ezer lak�h�z �p�lt fel. A sz�zezer f�re es� orvosok sz�ma a dupl�j�ra, a k�rh�zi �gyak� 50%-kal n�tt, a csecsem�haland�s�g 19 ezrel�kr�l 16 ezrel�kre cs�kkent. A gr�f Klebelsberg Kun� kultuszminiszter �ltal ir�ny�tott� s a minisztereln�k teljes t�mogat�s�t �lvez� oktat�s- �s kult�rpolitika a n�piskolai h�l�zat ki�p�t�s�vel, valamint az elitoktat�s fejleszt�s�vel lehet�s�get teremtett a t�rsadalmi felemelked�s szempontj�b�l. M�sfel�l hathat�san al�t�masztotta a rendszer hivatalos ideol�gi�j�t �s rev�zi�s propagand�j�t. 1920 �s 1930 k�z�tt 2500 �j n�piskolai tantermet �p�tettek (vid�ken ezek voltak a v�r�st�gl�s �n. Klebelsberg-iskol�k). A tan�t�i l�tsz�mot megn�velt�k. 1930-ra t�z hat �ven fel�li magyar �llampolg�rb�l kilenc biztosan tudott �rni �s olvasni. L�trehozt�k a szegedi �s p�csi egyetemeket, tov�bbfejlesztett�k a debrecenit. B�csben, Berlinben, R�m�ban, Z�richben �s P�rizsban magyar int�zeteket l�tes�tettek, ahov� �llami �szt�nd�jjal juthattak el a di�kok. A kult�rpolitika viszonylagos nyitotts�g�t mutatta, hogy a hivatalos, konzervat�v kereszt�ny nemzeti ideol�gi�t t�bbnyire k�vet� Magyar szemle mellett megjelenhettek, liber�lis, szoci�ldemokrata, s�t, kommunista elm�leti org�numok (Szocializmus, Sz�zadunk, �j M�rcius, 100%). A Bethlen-korm�ny stabilit�s�t legink�bb az t�kr�zte, hogy a belpolitikai �let viharai egyetlen esetben sem sodort�k el a rendszert. Nagyat�di Szab� Istv�n 1924-ben bek�vetkezett {I-59.} hal�la ut�n a korm�nyp�rton bel�li, radik�lis f�ldreformot k�vet� „csizm�s” parasztdemokrata honaty�k sz�ma rohamosan cs�kkent. Az 1926-os v�laszt�sok ut�n csak 10 f� maradt. A korm�nyp�rton bel�li ellenz�ki szerep�k is jelent�ktelenn� v�lt. Az eg�sz korm�ny �s szem�ly szerint Bethlen legnagyobb pr�bat�tele az 1925 v�g�n kirobbant frankhamis�t�si botr�ny volt, amelynek hat�s�ra a minisztereln�k komolyan fontol�ra vette v�gleges lemond�s�t. 1924 els� fel�t�l kezdve az �llami T�rk�p�szeti Int�zet pinc�iben jobboldali politikusok �s katonatisztek egy csoportja hamis frankokat el��ll�t� �zemet l�tes�tett. A hamis p�nzt r�szben a k�lf�ldi magyar rev�zi�s propaganda finansz�roz�s�ra, r�szben a francia p�nz�gyi rendszer megrend�t�s�re k�v�nt�k felhaszn�lni. Miut�n Hollandi�ban, az ottani �rt�kes�t�ssel megb�zott egyik �gyn�k, Jankovich Arisztid megbukott, az �gyben nemzetk�zi vizsg�lat indult. Ennek nyom�n 1926 janu�r v�g�re az is kider�lt, hogy az akci�r�l nemcsak gr�f Teleki P�l (az �llami T�rk�p�szeti Int�zet akkori eln�ke) �s N�dosy Imre orsz�gos rend�rf�kapit�ny, de gr�f Bethlen Istv�n minisztereln�k is tudott, b�r ezt h�napokig tagadta. Ezek ut�n a polg�ri liber�lisok �s a legitimist�k a korm�ny lemond�s�t k�vetelt�k. Hasonl� �ll�spontra helyezkedtek csehszlov�k, valamint francia korm�nyk�r�k is. Miut�n m�rciusban nemcsak Horthy, de az angol �s az olasz korm�ny is t�mogat�s�r�l biztos�totta a minisztereln�k�t, Bethlen maradt. Csak annyi v�ltoz�s t�rt�nt, hogy az �gybe teljesen belebonyol�dott Rakovszky Iv�n bel�gyminiszter hely�re Scitovszky B�la ker�lt. 1929 �sz�t�l a gazdas�gi vil�gv�ls�g magyarorsz�gi jelentkez�se miatt az addigi viszonylagos gazdas�gi fellend�l�s vesz�lybe ker�lt. A t�rs�g �llamait s�lyosan �rintette a mez�gazdas�gi t�ltermel�si v�ls�g, ami termel�s- �s �rcs�kken�shez, valamint az exportlehet�s�gek besz�k�l�s�hez vezetett. Az ipari v�ls�g els�sorban a termel�eszk�z�ket el��ll�t� ipar�gakat �rintette. Az �llamh�ztart�s egyens�lya a bev�teli forr�sok cs�kken�se miatt megbomlott, a lakoss�gi ad�h�tral�kok 1931-ben a k�lts�gvet�s egynegyed�t tett�k ki. Bethlen a v�ls�got �ltal�nos vil�gjelens�gk�nt �rtelmezte. V�lem�nye szerint a megold�sa is csak glob�lis, nemzetk�zi �sszefog�ssal lehets�ges. M�sr�szr�l, f�lve a n�pszer�tlen int�zked�sek hat�sait�l, a p�nz�gyi �s gazdas�gi restrikci�s rendeleteket csak vonakodva vezett�k be. 1930-ban a gabonatermel�st t�mogatt�k (boletta-rendszer), lefaragt�k a k�lts�gvet�s dologi kiad�s�nak egy r�sz�t. Mindezeken t�l a korm�ny a mez�gazdas�gi export biztos�t�s�val �s �jabb hitelfelv�telekkel pr�b�lta a v�ls�got enyh�teni. A korm�ny politik�j�val el�gedetlen kis- �s k�z�pparaszti csoportok �s az ennek nyom�n er�re kap� kisgazdamozgalom 1930 december�re �j p�rtot alap�tott F�ggetlen Kisgazda-F�ldm�ves �s Agr�rp�rt n�ven. A p�rt a hat�kony mez�gazdas�gi �rdekv�delmet �s egy demokratikus f�ldreform megval�s�t�s�t tartotta els�dlegesnek. A szoci�ldemokrat�k �s a polg�ri liber�lis ellenz�k is hevesen t�madta a korm�nyt, azzal v�dolva Bethlent, hogy semmi �rdemlegeset nem tesz a v�ls�g megold�sa �rdek�ben. G�mb�s Gyula az 1930. szeptember 1-jei nagy budapesti munk�st�ntet�s ut�n ny�ltan is azzal v�dolta a minisztereln�k�t, hogy nem �llja �tj�t a zsid�s�g t�rh�d�t�s�nak �s t�tlen�l szeml�li a kommunist�k mozgol�d�sait. A korm�nyz� �s a minisztereln�ke k�z�tti n�zetelt�r�sek �s fesz�lts�gek oka az volt, hogy Horthy ekkorra m�r ig�nyt tartott a korm�nypolitika fokozottabb befoly�sol�s�ra. Horthy egyet�rtett G�mb�ssel abban, {I-60.} hogy a rendszer liber�lis, parlament�ris von�sait korl�tozni kell. A korm�nyz� �s a honv�delmi miniszter javaslat�t a stat�rium, valamint a sajt�cenz�ra bevezet�s�re Bethlen visszautas�totta. A belpolitikai rendszer m�ly�l� v�ls�g�t t�kr�zte, hogy a korm�nyp�rt jobboldala G�mb�s �s Horthy fel�, agr�riusai az �j kisgazdap�rt fel� orient�l�dtak. A gondokat ugyan �tmenetileg feledtette az 1931 �prilis�ban. Bethlen t�z�ves minisztereln�ki jubileuma alkalm�b�l megtartott �nneps�gsorozat �s a j�nius 28–30-�n lezajlott orsz�gos v�laszt�son aratott korm�nyp�rti gy�zelem, de augusztusban az orsz�g a nemzetk�zi t�kepiacon m�r csak nagy neh�zs�gek �r�n jutott egy �tmilli� fontot kitev� francia k�lcs�nh�z.

Az 1931. j�lius 20-ra �sszeh�vott �j orsz�ggy�l�s �ltal fel�ll�tott p�rtk�zi bizotts�g (�n. 33-as bizotts�g) feladata a rendeli �ton val� korm�nyz�s, radi�lis ad�emel�s �s a k�zalkalmazotti fizet�sek cs�kkent�s�nek kidolgoz�sa volt. Mindezeket a n�pszer�tlen, k�nyszer� int�zked�seket a minisztereln�k nem v�llalta �s a lemond�s�t fontolgatta, amiben k�ts�gtelen�l szerepet j�tszott a korm�nyz�val megromlott viszonya is. Lemond�s�nak okair�l 1931 augusztus�ban nagyon ny�ltan �s �szint�n besz�lt egyik r�gi bizalmas�nak, �ngy�n B�l�nak, az igazs�g�gy miniszt�rium politikai �llamtitk�r�nak: „El kell mennem, mert egy olyan gy�l�lethull�m vesz k�r�l engem �s rajtam kereszt�l az eg�sz rezsimet, hogyha tov�bb a helyemen maradok �s elv�gzem azt az igen n�pszer�tlen feladatot, mely most a korm�nyra v�r, r�vid id�n bel�l els�p�rt volna nemcsak engem, … hanem az eg�sz rendszert.” Ugyan a korm�ny lemond�si sz�nd�ka 1931 nyar�n m�r sz�les k�rben k�zismert volt, m�gis �ltal�nos meglepet�st okozott, hogy a minisztereln�k lemond�s�t a korm�nyz� 1931. augusztus 19-�n elfogadta �s n�h�ny napos huzavona ut�n bizalmas�t �s r�gi bar�tj�t, gr�f K�rolyi Gyul�t nevezte ki. T�voz�s�t maga Bethlen is �tmenetinek tekintette. Sem �, sem kort�rsai nem l�thatt�k el�re, hogy a rendszer megalapoz�ja, a ragyog� tehets�g� politikus m�r sohasem t�r vissza a minisztereln�ki sz�kbe.