A Taaffe-korm�ny Ausztri�ban (1879-1893)

Az Auersperg-korm�ny buk�sa mag�val hozta a n�met liber�lisok buk�s�t is akik korm�nyz� p�rtk�nt nem ker�ltek t�bb� hatalomra. Ferenc J�zsef – csak�gy mint Magyarorsz�gon – egy ,,er�s embert” keresett aki megszil�rd�thatta a helyzet�t. Ezt az embert Eduard von Taaffe gr�fban egy �r sz�rmaz�s� arisztokrat�ban tal�lta meg. 1879 augusztus�ban l�pett hivatalba az �j korm�ny amely igen saj�tos helyzetben volt. Taaffe m�g�tt nem �llt p�rt �gy a t�bbs�get azokb�l szervezte akikb�l tudta. A minisztereln�k nem tartotta mag�t a n�pakarat k�pvisel�j�nek: ,,Nem tartozom egyik p�rthoz sem, �s nem vagyok p�rtminiszter. Engem a kir�ly (cs�sz�r) nevezett ki, �s, ha haszn�lhatom ezt a kifejez�st, cs�sz�ri miniszter (Kaiser-minister) vagyok. (Ez nem sokban k�l�nb�z�tt az 1848 el�tti �llapotokt�l) Az uralkod� akarta kell legyen, �s lest is a d�nt� sz�momra.”   Teh�t az alapelv a nemzetef�l�ttis�g vagyis ink�bb a ,,cs�sz�riass�g” v�lt. Taaffe a nemzetis�gi politik�j�nak az alapja minden nemzet ,,m�rs�kelt el�gedetlens�g �llapot�ban tart�sa”. Ez�rt h�t a nemzetis�gek kib�k�t�s�re t�rekedett. Mivel nem �llt m�g�tte p�rt �gy korm�nyzati �rdeksz�vets�get hozott l�tre, az �n. ,,vaskartellt”. Az uralkod� ir�nti lojalit�s megnyerte a lengyeleket �s a nemess�get – akiknek nem volt egy�b k�v�ns�guk mint megfelelni az uralkod� akarat�nak, am�g nem csorbulnak t�rsadalmi kiv�lts�gaik – a katolikus parasztokat (akiknek eleg�k lett a n�met ,,liber�lis” korm�ny antiklerikizmus�b�l �s centralizmus�b�l). M�g nagyobb eredm�ny volt hogy meggy�zte a cseheket �s az �ket k�vet� szlov�neket hogy k�ldj�k el k�pvisel�iket a Reichratba ezzel k�zvetve elismerve Ausztria egys�g�t. Rieger az ,,�csehek” vezet�je m�r nem tudta meggy�zni n�p�t hogy bojkott�lj�k az 1867-es kiegyez�st, az ,,ifj�csehek” m�r hajland�ak voltak megv�vni jogaik�rt a Reichratban. A cseh k�pvisel�k ,,bevonul�s�nak” azonban az volt az �ra hogy a n�metet �s a csehet egyar�nt ,,bels� haszn�lat� nyelvv�” kellett nyilv�n�tani. 1882-ben lesz�ll�tott�k a v�laszt�jogi cenzust ezzel szavazni engedve bizonyos kispolg�ri elemeket is. A Taaffe-korm�ny nemzetis�gi politik�j�nak els� k�vetkezm�nye lett hogy a nemzetis�gek elkezdtek a k�zigazgat�si poz�ci�k�rt versenyezni. Ez �s egy�b ,,apr� dolgok” egy �j iskola itt, egy �j �t ott, biztos�tott�k a nemzetis�gek t�mogat�s�t. �gy nem el�sz�r �s nem is utolj�ra el�t�rbe ker�ltek a f�lmegold�sok ezzel lehet�s�get biztos�tva az alkudoz�sra. Persze a megegyez�s lehet�s�ge sem mer�lt feled�sbe, valamikor a j�v�ben megoldj�k a nemzetis�gi k�rd�st �s akkor az �j egyes�lt alkotm�nyos Ausztria fel�lvizsg�lja a Magyarorsz�ggal k�t�tt kompromisszumot. De addig is el�g volt egy-egy �l�sszakasz �tv�szel�se nem hogy a t�voli j�v�be tekint�s. Taaffe ezt a majd csak tov�bbjutunk politik�t egy leford�thatalan sz�val furwulsteinnek kb.  ,,tov�bb-botork�l�snak” nevezte. A Taaffe korszak olyan stabilit�st ny�jtott Ausztri�nak melyet az Ferenc cs�sz�r hal�la �ta nem l�tott. A hivatalnokok �s a nemess�g kib�k�ltek, megsz�nt a k�z�let elkeseredetts�ge, �s kitermelte a val�di ,,osztr�kokat” a nemess�g a hivatalnoki appar�tus �s a tisztikar (s�t m�g a k�z�s hadsereg leg�nys�g�nek) soraib�l. A tartom�nyi auton�mia megn�vel�se a politikai szabads�g rem�nykelt� jele volt (�s persze az arisztokrat�k r�gi k�vetel�se), ezzel a hatalmasra n�tt �llamg�pezet olyan funkci�t nyert mely Taaffe �s Badeni buk�sa ut�n megmentette a birodalmat, k�pess� v�lt a m�k�d�sk�ptelenn� v�l� Reichrat n�lk�l is �letben tartani a az �llamot. (legal�bbis egy ideig). Az �llamg�pezet hatalmas burj�nz�s�ra r�vil�g�t ha megeml�tek k�t adatot, a tartom�nyi auton�mi�val nem rendelkez� Csehorsz�gban 1914-re akkora k�zigazgat�si appar�tus m�k�d�tt mint B�csben a birodalmi, �s nagyobb mint Londonban a Brit Birodalom �gyeit int�z�! Andr�ssy 1879-es buk�sa ut�n K�lnoky ker�lt a Ballhaupts (a k�z�s k�l�gyminiszt�rium) �l�re. A berlini kongresszuson a Monarchia egy�rtelm�en N�metorsz�gnak k�sz�nhette siker�t, K�lnoky alatt azonban ism�t senkit�l nem f�gg� nagyhatolmk�nt l�tezhetett el�rve a dualizmus l�trej�tt�nek tulajdonk�ppeni c�lj�t. 1881-ben (Bismarck nyom�s�ra) m�g �jra al��rta a Monarchia a h�rom cs�sz�r sz�vets�g�nek szerz�d�s�t (ami ekkor m�r nem sokat jelentett) valamint 1882-ben a h�rmassz�vets�gi szerz�d�s is megk�t�sre ker�lt (Olaszorsz�g ekkor Tun�zia miatt ellent�tben �llt Franciaorsz�ggal), de K�lnoky sikeresen tomp�totta az olasz t�rekv�seket kiz�rva �gy Olaszorsz�got a balk�ni rendez�sb�l. A Monarchia meger�s�d�s�t mutatja az 1881-ben Szerbi�val al��rt titkos egyezm�ny mely szerint a kis orsz�g osztr�k-magyar protektor�tus lett. Az Obrenovic-h�zb�l sz�rmaz� Mil�n kir�ly j� ,,osztr�k” volt �s mikor �rz�kelte hogy az indulatokkal szemben tr�nja vesz�lyben van B�csbe ment �s el�adta Rudolf f�herceg �s K�lnoky el�tt hogy vagy j� osztr�k marad �s tov�bbra is enged B�csnek vagy pedig az oroszokhoz k�zeledik n�pe akarata szerint. A kir�ly k�sz volt az els� ,,megold�sra” de mint mondotta ,,ehhez osztr�k csapatokat k�ne �sszevonni a hat�ron” . 1885-ben konkr�t aj�nlatot tett az annexi�ra! 1883-ban Rom�nia is csatlakozott a h�rmas sz�vets�ghez �gy a Duna mely m�g mindig fontos v�zi �t volt megny�lt. A Monarchia jel�t adta szerbiai protektor�tus�nak 1886-ban Bulg�rival szemben, majd egy �vvel k�s�bb – oroszellenes �llel – sz�vets�gre l�pett Angli�val a f�ldk�zi-tengeri egyezm�nyben, mely szerint Anglia flott�t �ll�t mellyel behaj�zhat a Fekete-tengerre, a Monarchia pedig hadsereget k�sz�t fel Gal�ci�ban. Bismarck figyelmeztet�sk�pen 1888-ban nyilv�noss�gra hozta az osztr�k-magyar-n�met szerz�d�s sz�veg�t mely szerint N�metorsz�g egy Balk�n-h�bor�ban nem �llna a Monarchia mell�. A n�met liber�lisok visszaszorul�sa ut�n a radik�lisok vett�k �t szerep�ket azonban �k nem ker�ltek korm�nyra. A n�met-osztr�kok egyeduralm�t akart�k a birodalomban �s ’48-as jelszavakat hangoztattak hit �s j� sz�nd�k n�lk�l. Programjukat 1882-ben fogalmazt�k meg Linzben. A program kulcsfigur�i Viktor Adler Heinrich Friedjung �s Georg von Sch�nerer voltak. H�rom nagyon k�l�nb�z� szem�ly akiket egy t�rt�nelmi pillanat �sszehozott majd annak elm�lt�val ism�t k�l�n v�ltak �tjaik. A linzi program a nemzetis�gi k�rd�st a maga n�met radik�lis szemsz�g�b�l n�zte miszerint, a k�t jelent�s n�met kisebbs�ggel nem rendelkez� tartom�nyt, Gal�ci�t �s Dalm�ci�t �t kellene adni Magyarorsz�gnak mellyel csak perszon�luni� maradna fent (�s ez lehet�s�get adna a most m�r n�met Ausztri�nak hogy egy kedvez� pillanatban csatlakozzon a N�met Cs�sz�rs�ghoz, de ez m�r nem volt benne a programban tekintettel arra hogy al��r�i k�z�l is sokan ellenezt�k). De m�g a Magyarorsz�gnak �g�rt engedm�nyek sem voltak komolyak. Ha ugyanis Ausztria n�met �llamm� v�lik akkor N�metorsz�g �s az osztr�k-n�metek a dinasztia oldal�ra �llnak �s seg�tenek felr�gni a kiegyez�st �gy tov�bbra is fenntartva a birodalmat. A program szoci�lis oldalai m�r meggy�z�bbek. A t�ke �ltal megnyomor�tottak megseg�t�s�n t�l el�ir�nyozta a progressz�v ad�t (hogy a magas j�vedelm�ek is ad�zzanak). Az �ltal�nos v�laszt�jog csak�gy benne szerepelt a programban mint a legfontosabb gy�rak �s bankok �llamos�t�sa hogy megsz�ntess�k a nagyt�ke mindenhat�s�g�t. A nemzetis�gi politik�ban Csehorsz�g ker�lt el�t�rbe �s olyan javaslatok hangzottak el melyek Csehorsz�g cseh �s n�met r�szre oszt�s�t k�vetelt�k. Ezt t�mogatt�k az ,,�csehek” azonban az ,,ifj�csehek” m�r elutas�tott�k. 1890-ben v�gre meg�llapodtak abban hogy abban a tartom�nyban ahol egyn�l t�bb nemzetis�g van kisebb nemzeti k�zigazgat�si egys�gekre kell osztani �s meg kell kett�zni a tartom�nyi hat�s�gokat. A megegyez�st a csehek �s a n�metek is visszautas�tott�k. Taaffe kiv�r�si politik�ja kudarcot vallott ahelyett hogy megmutatta volna a m�rs�kelteknek a radikalizmus ostobas�g�t f�l� volt hogy az els�pri �ket. Az 1891-es v�laszt�son gy�ztek az ,,ifj�csehek” a n�met liber�lisok pedig csak er�s nyom�sra voltak hajland�k r�sztvenni b�rmiben. Taaffe �rezte itt az id� a v�ltoz�sra, �gy h�t Ferenc J�zsefhez fordult k�rve az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�t, hogy a k�z�poszt�lybeli nacionalizmust lef�kezze. De m�g ezel�tt hoztak p�r szoci�lis torv�nyt megpr�b�lva lenyugtatni a munk�ss�got. 1885.-ben a munk�sv�delmi t�rv�ny (amely 11 �r�ban! maxim�lta a munkanapot) 1887-ben a k�telez� baleset biztos�t�s. Mik�nt 1871-ben Sch�ffle megnyerte elk�pzel�s�nek a konzervat�v f��r Hohenwartot �gy 1893-ban Steinbach k�zgazd�sz tette ugyanezt Taaffel. Taaffet meggy�zte az �rvel�s miszerint a paraszti t�megek mentesek a nacionalizmust�l �s az csak az �rtelmis�g mozgalma teh�t a t�megeket felhaszn�lva kifoghatj�k a szelet a nemzetei mozgalmak vitorl�j�b�l. Ferenc J�zsefet pedig a munk�sok el�gedettebb� t�tel�nek v�gya gy�zte meg. Itt azonban megmutatkozott Taaffe helyzet�nek gyenges�ge. A ,,vaskartell”-t�l gyakorlatilag �nmaga felsz�mol�s�t k�rte puszt�n a cs�sz�r ir�nti h�s�gb�l holott ez a h�s�g csup�n saj�t poz�ci�ik v�delm�t jelentette. A lengyelek feladt�k volna Gal�cia majdnem fel�t, a birtokosok parasztparlamentt�l f�ltek, az �csehek felmorzsol�dtak az ifj�csehek �s a n�met liber�lisok pedig a k�z�poszt�ly szavazatait�l f�ggtek. Bismarck 1890-ben megbukott �gy a Monarchia egyel�re hosszabb p�r�zon mozoghatott. A n�met politika �j ir�nyt vett ny�ltan oroszelleness� v�lt. ,,Az osztr�k-magyar mozg�s�t�sa napja b�rmilyen indoka is legyen egyben a n�met mozg�s�t�s napja is lesz”- II. Vilmos cs�sz�r 1889. A Monarchia helyzete a Balk�non megingott, Gladstone korm�nya nem ratifik�lta a f�ldk�zi-tengeri egyezm�nyt (Gladstone v�lem�nye Ausztri�r�l: ,,Nincs egy pont a t�rk�pen melyre mutatva az mondhatn�nk: Ausztria itt valami j�t tett."), �s K�lnoky helyzete is megingott. N�metorsz�gban ek�zben az Bismarckot a kancell�ri sz�kben k�vet� Caprivi ny�ltan demokratikus politiz�l�sba kezdett. Ahogy 1879-ben Bismarck szak�t�sa a n�met liber�lisokkal megnyitotta az utat a konzervat�v Taaffe el�tt �gy Caprivi demokratikus pr�b�lkoz�sai be is z�rt�k. R�ad�sul az �j n�met korm�ny j� kapcsolatokat �p�tett ki a lengyelekkel. Az �sszes p�rt �sszefogott Taaffe ellen hogy megakad�lyozz�k az �ltal�nos v�laszt�jogot, de a legnagyobb csap�s Ferenc J�zsef r�sz�r�l �rte Taaffet. Taaffe els�dleges feladata m�g mindig a n�pk�pviseleti korm�ny l�trej�tt�nek megakad�lyoz�sa volt �s erre k�ptelen volt. Ferenc J�zsef el�vette tarsoly�b�l a r�gi m�dszert: megfenyegette az ellenz�ket ha nem hajland�k az � felt�telei szerint nem hajland�k miniszterek lenni �s �j korm�nyz�si m�dot pr�b�lnak r�er�ltetni, akkor Taaffe mell� �ll �s kieszk�z�li az �ltal�nos v�laszt�jogot. A felel�ss�g v�llal�s�t m�g mindig elutas�t� ellenz�k kapva-kapott a cs�sz�r aj�nlat�n �gy Taaffe 1893. november�ben megbukott. Ezzel olyan z�rzavar kezd�d�tt Ausztri�ban ami az alkotm�nyos korm�nyz�st lehetetlenn� tette. �gy Ferenc J�zsef visszany�lt az 1867-es alkotm�ny 14. paragrafus�hoz �s �gy ,,megoldotta” a helyzetet. A soron k�vetkez� korm�nyok nemegyszer visszas�rt�k a Taaffe-f�le ,,teng�d�st”.