Az Osztr�k-Magyar Monarchia az Els� Vil�gh�bor�ban

(1914-1918)

Az els� vil�gh�bor� t�rt�net�nek meg�r�sakor f�leg a Monarchia hadicselekm�nyinek bemutat�s�ra fogok koncentr�lni �s csak �ltal�noss�gban k�v�nom meg�rni a t�bbi hadiesem�nyt, mivel t�m�nk f� sodr�t�l t�l messzire vinne m�s ir�ny� le�r�s.

,,Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel l�pek a k�teless�g �tj�ra. B�zom n�peimben, akik minden viharban h�ven �s egyes�lten sereglettek tr�nom k�r�, s haz�juk becs�let��rt, nagys�g��rt �s hatalm��rt a legs�lyosabb �ldozatokra is mindig k�szen �llottak” – R�szlet Ferenc J�zsef ki�ltv�ny�b�l melyben tudatta n�peivel a h�bor� kit�r�s�t.

Er�viszonyok a nagyhatalmak k�z�tt �s azok helyzete

A ,,k�zponti hatalmak”

A XX. sz�zad elej�n az el�z� sz�zadban lezajlott gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ltoz�sok hat�rozt�k meg a nagyhatalmak h�bor�s teljes�t�k�pess�g�t. N�metorsz�g a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben bek�vetkez� rohamos gazdas�gi fejl�d�se (az ipari termel�sben 1890-re leel�zte Angli�t) megv�ltoztatta az er�viszonyokat. N�metorsz�g hadsereg volt a vil�g legjobbja. A n�metek hatalmas gazdas�gi erej�kkel �s fegyelmezett j�l vezetett �s lelkes hadsereg�kkel imperialista k�lpolitik�ba fogtak. A ,,v�r �s vas” (Ott� von Bismarck) �ltal l�trehozott n�met egys�g nem volt teljes. Ausztria kimarad�sa �s a kir�lys�gok �s fejedelems�gek megmarad�sa f�lelmeket v�ltott ki �s hogy a n�metek terjeszkedtek az is a gyenges�g t�lkompenz�ci�j�nak eredm�nye volt. A 60 milli�s l�leksz�m� N�metorsz�g azonban nem k�zdhetett meg az antanttal egyed�l. 1882-ben l�trej�tt a kett�s majd h�rmas sz�vets�g. A Monarchia csatlakoz�sa v�ltoztatott az er�viszonyokon. Geopolitikai helyzet�k miatt a Monarchi�t �s N�metorsz�got ,,k�zponti hatalmaknak” nevezt�k. N�metorsz�g strat�giai terv�t a sz�zadfordul�n a vez�rkari f�n�ki posztot bet�lt� Alfred von Schlieffen (1894-1905) dolgozta ki. Schlieffen terve az id�re �p�lt. El�sz�r is l�nyeges eleme volt kelljen egyszerre Francia �s Oroszorsz�g ellen hadat viselni (ez azonban nem biztos�totta a Monarchia h�bor�ba l�p�s�t) m�sodszor pedig hogy a k�t egyfrontos h�bor� id�ben a legr�videbb legyen. Elk�pzel�se az volt hogy az eg�sz vagy majdnem az eg�sz n�met hadsereg Belgiumon kereszt�l – a n�met-francia hat�ron �ll� francia er�drendszer megker�l�s�vel – t�mad�st ind�t Franciaorsz�g ellen �s jobbsz�rnyas �tkarol�ssal 6 h�t alatt megsemmis�ti a francia hadsereget. Ezt k�vet�en a keletre �tsz�ll�tott n�met seregek a Monarchia hader�ivel egy�tt (melyek addig feltart�ztatj�k az orosz hadsereget) majd legfeljebb 1-2 h�nap alatt legy�zi Oroszorsz�got is. A francia-orosz fegyverkez�s �s a brit exped�ci�s hader� l�trehoz�sa azonban k�ts�geket �bresztettek a Schlieffen-terv ir�nt. A Schlieffen hely�re ker�l� id�sebb Helmuth von Moltke megfontoland�nak tartotta az elk�pzel�s megv�ltoztat�s�t. Azonban 1913-ig csak kisebb m�dos�t�sok t�rt�ntek a terven. N�metorsz�g nagy el�nye a gyors mozg�s�t�sban rejlett. A strat�g�k pontosan kisz�molt�k mennyi id� alatt lehet az eg�sz n�met hadsereget talpra �ll�tani �s nagy r�sz�t a Belga hat�rra sz�ll�tani. A j� hadvezet�s szint�n a siker mellett sz�lt. Schlieffen �s Moltke is s�rgette II. Vilmos cs�sz�rt a prevent�v h�bor�ra mivel tudt�k hogy N�metorsz�g m�g strat�giai el�nyben van �s hogy az orosz strat�giai vas�t�p�t�s �s a francia fegyverkez�s napr�l napra fogyasztja ezeket az el�ny�ket. A terv Anglia semlegess�g�vel sz�molt. N�metorsz�g 1914-ben 2300000 els�rang�an felszerelt kik�pzett �s ir�ny�tott katon�b�l �ll� hader�t vonultathatott fel. Azonban ezenfel�l mintegy f�lmilli� katonai szolg�latra k�pes ember nem kapott katonai kik�pz�st pedig ezzel egy�tt a hadsereg l�tsz�ma el�rte volna a 2,8 milli� f�t! hogy nem Az Osztr�k-Magyar Monarchia gazdas�gi fejl�d�se a sz�zadfordul�n a leggyorsabb volt Eur�p�ban (b�r ebben nagy szerepet j�tszott az hogy az el�tt nem volt t�l fejlett) �s ipara is viszonylag er�s volt. Azonban a soknemzetis�g� Monarchia minden n�p�r�l senki sem gondolhatta hogy teljes l�lekkel k�zdenek egy �ket elnyom� Monarchi��rt (ebben nincsen benne a k�t kiv�lts�gos nemzet a n�met �s a magyar). A roskadoz� dualista rendszer reformjai m�g nem t�rt�ntek meg �gy a Monarchia �gy n�zett ki hogy megosztottan indulhat a h�bor�ba. Az 51 milli�s lakoss�g� Monarchia n�pess�gsz�mban Orosz �s N�metorsz�g ut�n a harmadik volt Eur�p�ban. Az osztr�k-magyar csapatok a vil�gh�bor� el�tt sokat fejl�dtek a viszonylag gyenge ipari h�tt�r ellen�re is. A hadsereg l�tsz�ma 1,4 milli� f� volt 100 honv�ds�gi �s landwerhbeli katon�val egy�tt. Azonban m�g ez is igen tekint�lyes hader� lett volna, ha az 1 milli�s gyalogs�g minden alakulata ,,es�vonalbeli” lett volna. Ennek csup�n h�romnegyed r�sze volt ilyen.  A 16 hadtesten k�v�l (5 magyar 1 horv�t 8 osztr�k �s 2 vegyes) voltak m�g n�pfelkel� (21 osztr�k �s magyar dand�r) valamint menetalakul�sok (5 magyar 1 horv�t 8 osztr�k dand�r �s 16 honv�dezred) ut�bbiak csak n�pfelkel�kb�l vagy fel�letesen kik�pzett (p�ttartal�kos) leg�nys�gb�l �lltak. Megfelel� fegyverzet�k nem volt, ez�rt csak harmadikvonalbeli csapatok voltak. A 16 hadtest 6 hadseregbe lett �sszefogva. Ezek mindegyike �ltal�ban 2-4 osztr�k �s magyar vagy vegyes hadtestb�l �s ugyanennyi n�pfelkel� vagy menetdand�rb�l alakult. Minden hadtest 3 hadoszt�lyb�l �llt (2 k�z�s hadseregbeli �s 1 honv�ds�g illetve Landwerhbeli). �sszesen 49 hadoszt�ly �llt fel  18 magyar 2 horv�t 24 osztr�k �s 5 vegyes. A Monarchia hadserege minden gyenges�ge ellen�re is j� volt. A j� vezet�s n�met, magyar horv�t �s szlov�k leg�nys�ge tette j�v�. T�z�rs�ge ter�n azonban a leggyeng�bb volt a nagyhatalmak k�z�tt. A Monarchia vez�rkari f�n�ke Conrad von H�tzendorf vezet�s�vel a vez�rkar kidolgozta az elk�pzel�seket a h�bor�ra. Conrad (mint m�r eml�tettem) n�met koll�g�ihoz hasonl�an s�rgette uralkod�j�t, Ferenc J�zsefet a prevent�v h�bor� megind�t�s�ra.

A H�rmas Antant

Oroszorsz�g a sz�zadfordul�n m�g mindig katonai nagyhatalom volt. L�tszatra. Oroszorsz�g ipara nagyon fejletlen �s kezdetleges volt. A c�rizmus tot�lis hatalommal b�rt b�r 1905 forradalmai ut�n fel�lt�tte az alkotm�nyoss�g l�tszat�t. Majdnem az eg�sz lakoss�g paraszt volt. B�r a jobb�gyfelszabad�t�s megt�rt�nt de a nemesi kiv�lts�gok megmaradtak. A nagy eredm�nye az �lalkotm�nyoss�gnak a politikai p�rtok (k�zt�k a bolsevikok) leg�lis m�k�d�se volt. Az abszolutizmus �s a t�rsadalom t�bbi r�teg�nek (a nemeseket kiv�ve) a szeg�nys�ge el�gg� ingatagg� tett�k az orosz belpolitikai �letet. A jap�nt�l elszenvedett 1905-�s veres�g s�lyosan �rintette Oroszorsz�got mely ezut�n megkezdte a moderniz�ci�t. Az orosz vas�th�l�zat is igen rozoga �s hi�nyos volt. Az orosz hadsereg l�tsz�ma 1,3 milli� f�s volt (b�keid�ben) azonban a mozg�s�t�s csak fokozatos lehetett mivel ellenkez� esetben �sszeomlott volna a gazdas�g. Mozg�s�t�s eset�n a hadsereg a 3 milli� f�t k�zel�tette. Oroszorsz�g terv�nek k�z�ppontj�ban (a dinasztia preszt�zs�nek n�vel�se v�gett) Konstantin�poly �s a Dardanell�k megszerz�se �llt. Ugyanakkor a Romanovok (a c�ri csal�d) m�g mindig szerett�k volna megval�s�tani r�gi terv�ket eg�sz Lengyelorsz�g megszerz�s�t. Az orosz n�p pedig reformokat akart �s nem h�bor�t. Franciaorsz�g a sz�zadfordul�n elvesztette kor�bbi kontinent�lis st�tus�t. Ipara a negyedik volt a vil�gon �s b�r fejlett vas�th�l�zattal rendelkezett hi�nyzott az ipari h�tt�r a N�metorsz�g ellen egyed�l v�vand� h�bor�ra. A franci�k b�r vonakodva de beismert�k hogy egyed�l egyetlen eur�pai nagyhatalommal sem b�rt volna el. Flott�ja szint�n a negyedik volt a vil�gon lakoss�ga pedig Eur�p�ban �t�dik. Az alacsony n�pess�g megmutatkozott a hadsereg m�ret�ben is. Franciaorsz�g N�metorsz�ghoz hasonl�an szint�n offenz�v�ban gondolkozott. A tervek szerint a francia hadseregnek Elz�sz-Lotaringi�n �s �gy t�rn�nek be N�metorsz�gba (a n�met er�d�tm�nyeken �tnyomulva ami fel�rne egy �ngyilkoss�ggal). Franciaorsz�g kiegyens�lyozott nemzeti probl�m�kat nem ismer� �llam volt. Anglia b�r m�g mindig a f�ld ter�let�nek �t�de felett gyakorolt ellen�rz�st �s a F�ld lakoss�g�nak egy�t�de itt �lt ipari termel�se lassan hanyatlott �s alig tudta megtartani a 3. helyet. A brit exped�ci�s er� mintegy 150 ezer katon�b�l �llt akiket 6 gyalog �s 1 lovas hadoszt�lyba szerveztek k�szen arra hogy b�rmikor a kontinensre sz�ll�thass�k �ket. Franciaorsz�g minden ak�r csak egy kicsit is hadrafoghat� polg�r�t hadba�ll�totta �gy 1914-ben 1,8 milli�s hadsereget �ll�thatott szembe a n�metekkel. Ezenfel�l sereg�ben sok a gyarmatokr�l sz�rmaz� katona is szolg�lt. Anglia hagyom�nyosan a flott�t fejlesztette �s megtartotta kicsi regur�lis hadsereg�t. A britek ak�rmennyire is k�t�tte �ket az antant nem sz�nd�koztak h�bor�ba l�pni. Olaszorsz�g megosztott volt az iparosodott �szak �s a mez�gazdas�gi d�l ellent�te miatt. Az Olasz Kir�lys�g m�g nem v�lt egys�ges �llamm�. Olaszorsz�gban mind a vas�t mind az ipar hi�nyzott. Az olasz hadsereg volt a kontinens nagyhatalmainak hader�i k�z�l a legrozog�bb. Olaszorsz�g 1915-ben felk�sz�letlen�l l�pett be a vil�gh�bor�ba.

Belgium �s Szerbia

Szerbia katonai t�ren hatalmas er�fesz�t�seket tett . �sszehasonl�tva az 51 milli�s lakoss�g� Monarchi�val mely 1100 z�szl�aljat �ll�tott ki, a 4 milli�s Szerbia 200 (170 ezer katona) z�szl�aljat vonultatott fel. Emellett a szerb hadsereg b�s�ges tapasztalatokat szerzett az el�z� k�t �v Balk�n-h�bor�iban. Montenegr� 30. ezer f�nyi n�pfelkel� hadereje a t�bbi orsz�g hadseregeihez k�pest k�l�n�sebb katonai �rt�ket nem k�pviselt. Belgium a sz�zadfordul�n nem volt nagyhatalom de nem is volt elhanyagolhat� orsz�g. Afrik�ban Belga-kong� n�ven hatalmas gyarmata volt mely nagy �sv�nykincs k�szletekkel rendelkezett. A belga ipar jelent�sen fejl�d�tt �s az orsz�g foly�i is sz�mos v�d�vonalat k�n�ltak. A belga hadsereg mintegy 130 ezer lelkes katon�b�l �llt.

Az eml�tett l�tsz�mok (a Monarchia kiv�tel�vel) csak az nagyobb r�szt els�vonalbeli csapatokra vonatkoznak amelyek kisebb r�sz�t tartal�k alakultok tett�k ki. N�metorsz�g fiataljaib�l 13 �s f�l hadtestet �regebbjeib�l pedig 24 n�pfelkel� dand�rt szervezett. Franciaorsz�g minden hadtest ut�n egy tartal�khadoszt�lyt �ll�tott fel. Oroszorsz�g k�vette a Francia p�ld�t. Szerbia 12 hadoszt�ly�b�l 6 t�bori 6 pedig tartal�k volt. Az felsorolt er�viszonyok azt mutatj�k hogy a sz�mok az antantnak kedveztek. Az antant a h�bor� kezdet�n 5,7 milli� katon�val rendelkezett (nyugaton 2,1 milli� francia, angol �s belga, keleten 3,4 milli� orosz �s d�len 200 ezer szerb katona) m�g a k�zponti hatalmak 3,7 milli� f�t tudta felvonultatni (ebb�l 2,3 milli� n�met katona). A k�zponti hatalmak el�nye f�ldrajzi helyzet�k volt mivel �gy az ellens�gn�l kor�bban alak�thattak ki helyi er�f�l�nyt h�tr�nyuk pedig hogy hossz� h�bor� eset�n val�sz�n�leg a ki�heztet�s v�rt r�juk. A vil�gh�bor� el�tti id�kben val�sz�n� volt hogy a kisebb semleges �llamok k�z�l el�bb ut�bb Belgium �s D�nia az antant m�g Bulg�ria T�r�korsz�g �s esetleg m�g Sv�dorsz�g is a k�zponti hatalmak mell� �ll.    

Tervek

Moltke-terve

Az el�z�ekben m�r meg�rtam Shcliffen-terv�nek  a l�nyeg�t. Ehhez szeretn�m m�g     Az Az el�z�ekben m�r meg�rtam Shcliffen-terv�nek  a l�nyeg�t. Ehhez szeretn�m m�g hozz� f�zni hogy Schliffen a 79 hadoszt�lyb�l �ll� n�met hader�t h�tnyolcad az egynyolcadhoz ar�nyban k�v�nta sz�tosztani a keleti �s a nyugati front k�z�tt. Schliffen terve jobbsz�rnyi �tkarol�s volt. Ezt a nyugaton bevetend� 7 hadseregb�l hattal akarta el�rni a marad�k egy sereget pedig a j�l meger�d�tett (Metz, Strassbourg, Diedenhofen) francia-n�met hat�ron Elz�sz-Lotaringi�ban k�v�nta bevetni. Schliffen nem tervezett t�mad�st az eml�tett t�rs�gb�l mivel a franci�k hatalmas �s korszer� er�dvonala (Belfort �pinal Nancy Toul Verdun) ezt �gy is megakasztotta volna. Moltke azonban a tervet t�l mer�sznek tal�lta �s megv�ltoztatta. F�lt hogy Elz�sz-Lotaringi�ban egy hadsereg nem lesz k�pes tartani mag�t �s �gy a franci�k el�ret�rhetnek N�metorsz�g belseje fel�. Ez�rt Moltke h�rom hadsereget k�v�nt ide helyezni amellyel a legjobban meger�d�tett francia hat�rszakaszt is �t akarta t�rni. �gy azonban a d�nt� gy�zelem kiv�v�s�nak terh�vel megrakott �szaki hader� n�gy hadseregnyire zsugorodott. Kelet-poroszorsz�gba Schliffen �s ut�da is egy hadsereget sz�nt. A n�metek felk�sz�ltek a Belgium elleni h�bor�ra is (ezt bizony�tja hogy m�r a negyedik h�bor�s napon megt�madt�k a legfontosabb hat�r menti belga er�d�t L�ttichet).  Moltke m�dos�t�sai igen h�tr�nyosak voltak �s ha Schliffen eredeti terv�t hajtott�k volna v�gre val�sz�n� hogy a franci�k �sszeomlottak volna. Kelet-poroszorsz�g v�delme egy hadseregre h�rult teh�t, mely a felt�telezett d�lr�l �s keletr�l v�rt orosz t�mad�sok ellen K�nigsberg �s L�tzen v�r�ra a j� vas�ti h�l�zatra �s a Mazuri-t� k�rny�ki er�s kelet fel� n�z� v�d��ll�sokra t�maszkodva kellett hogy elh�r�tsa az els� majd a m�sodik orosz offenz�v�t.

Conrad-terve (�s Moltke)

Conrad a Monarchia 49 gyaloghadoszt�ly�b�l 9 k�v�nt a szerbek m�g 40-et az oroszok ellen bevetni (egy�t�d n�gy�t�d ar�nyban). A terv szerint az oroszokat 1-2 h�napon �t kellett feltartani. Ebben a Monarchia egys�geinek a seg�ts�g�re siet a 8. n�met hadsereg mely Kelet-Poroszorsz�gb�l ny�jt seg�ts�get. Az osztr�k-magyar �s a n�met hadsereg k�z�s tervet dolgozott ki az oroszok �ltal ki�r�tettnek tartott nyugat-lengyelorsz�g megsz�ll�s�ra. Conradnak a Monarchia k�lpolitikai helyzet�nek megfelel�en h�rom v�ltozata volt. El�sz�r is a szerbek �s oroszok ellen egyid�ben viselend� h�bor� eset�re (n�met seg�ts�ggel) amelyben a fent eml�tett egy�t�d: n�gy�t�d ar�nyban. Ut�bbi a Drina-Sz�va ment�n vonult volna fel hogy v�dekezzen. M�sodszor az olaszok �s a szerbek ellen egyed�l viselend� harc idej�re, (hasonl� er�eloszt�s mellet olasz-szerb front) v�g�l harmadszor v�g�l a szerbek ellen i egyed�li harcra, mely esetben a hadsereg k�t�t�d r�sze indult volna el a szerbek ellen. Conrad els�sorban egy Bosznia-Hercegovina elleni szerb bet�r�s miatt agg�dott. A h�bor� eset�n az els� �s a harmadik terv kevered�se k�vetkezett be.

Conrad von H�tzendorf a Monarchia vez�rkari f�n�ke �s haditerv�nek kidolgoz�ja

 Conrad mind az els� mind a harmadik tervben a Drina ment�re jutott volna az 5. �s 6. hadseregb�l �ll� f�er� m�g a 2. hadsereg a Sz�va egy hadtest pedig a Duna ment�re jutott volna. Conrad az els� v�ltozatban az oroszok ellen 40 hadoszt�lyt k�v�nt alkalmazni m�g pedig t�mad� hadm�veletekkel. Ugyanis a h�rszerz�si h�rek azt mutatt�k hogy a Monarchia �s Oroszorsz�g egyidej� mozg�s�t�sa eset�n a Monarchia 40 hadoszt�lya hamarabb lesz a hat�ron mint az orosz hader�b�l ugyanennyi hadoszt�ly. Ez azt jelentette hogy az oroszok t�lerej�ket csak a m�sodik h�napban tudt�k �rv�nyes�teni amikor T�vol-keleti csapataik is be�rkeznek Gal�cia hat�r�ra. Ez�rt a Monarchia id�leges sz�mbeli f�l�ny�nek birtok�ban sz�ks�gess� v�lik Conrad sz�m�ra hogy megzavarja az orosz hadsereg gy�lekez�s�t, �s h�tr�ltassa az oroszok Berlin elleni t�mad�s�nak terv�t. Conrad seregeinket nagy f�lk�rben Lemberg el�tt k�v�nt gy�lekeztetni a Kelet-Gal�ciai hat�ron. A terv j� volt azonban nem az els� nem a m�sodik hanem a negyedik verzi� k�vetkezett be. A Monarchia el�sz�r Szerbia ellen mozg�s�tott (j�lius 28.) abban a halv�ny rem�nyben hogy Oroszorsz�g tal�n m�gis cserbenhagyja v�denc�t. �gy a 3. verzi�nak megfelel�en a sereg k�t�t�d r�sz elindult a szerb hat�r fel�. A baj akkor k�vetkezett be mikor m�r olyan csapatok is �ton voltak a szerb hat�r fel� (egy cseh hadtest 3 hadoszt�lya, valamint a budapesti �s a temesv�ri hadtest). Ekkor ugyanis Conrad h�r�t vette az orosz hadi k�sz�l�d�snek. A gond az volt hogy a Monarchia vas�th�l�zata nem volt alkalmas arra hogy a d�l fel� k�zeled� vagonokat �szak fel� ford�tsa, r�ad�sul ez teljesen felbor�totta volna a prec�zen kidolgozott mozg�s�t�si �s sz�ll�t�si terveket. Ennek 3 h�tr�nyos k�vetkezm�nye lett a Monarchi�ra n�zve:

1. Szerbia fel� m�g egy sereg elindult, �s a Sz�va ment�n jelent�keny r�sz�vel akaratlanul harcba keveredett.

2. A szerbekkel szemben v�glegesen 12 hadoszt�ly vonult fel, �gy a tervezett egy�t�d-n�gy�t�d er�viszony egynegyed-h�romnegyed ar�nyra m�dosult.

3. A f� hadsz�nt�ren (azaz Gal�ci�ban) az orosszal szemben a Monarchia gyeng�lt �s k�sett a felvonul�ssal.

Conrad terv�nek alapjai teh�t meginogtak

Conrad a Monarchia hadsereg�nek hadoszt�lyain k�v�l t�maszkodhatott m�g az er�s Karintia �s D�l-Tirol hat�r�n �ll� korszer� er�d�tm�nyekre is. Ezenk�v�l meglehet�sen haszn�lhat� er�d�t�sek v�dt�k Hercegovina hat�r�t �s Szarajev�t a szerb bet�r�sekkel szemben. Nyugat-Gal�ci�ban Krakk� Kelet-Gal�ci�ban, pedig Prezmysl v�ra m�r r�gebben �p�lt az oroszok ellen, ezenk�v�l fut�lagos er�d�t�sek (neh�z t�z�rs�g ellen v�dtelenek) biztos�tott�k a San �s a Dnyeszter h�djait valamint Lemberget. A gal�ciai v�rak �s az olasz hat�ron �p�lt er�d�t�sek fontos szerepet kaptak a h�bor� sor�n, a gal�ciai fut�lagos er�d�t�seket azonban szinte harc n�lk�l adt�k fel a Monarchia csapatai. 

Az oroszok terve

Oroszorsz�g ismerte a n�metek �s a Monarchia haditerveit �s e szerint cselekedett. A Gal�ci�ban gy�lekez� osztr�k-magyar hadsereg f�er�i elleni harcra 48 �s f�l gyaloghadoszt�lyt sz�nt n�gy hadseregben �sszefogva azokat. Ezek a csapatok Kelet-Gal�cia k�r�l sz�les f�lk�rben helyezkedtek el. Az orosz vez�rkar azt tervezte hogy ezekb�l az �ll�sokb�l a h�bor� 3. hete t�j�n t�mad�st ind�t �s Lemberg (Lvov) ir�ny�ban a San �s Dnyeszter k�z�tt beker�ti nehogy az osztr�k-magyar seregek Krakk� vagy a K�rp�tok ir�ny�ban visszah�z�dhassanak. Az oroszok a Monarchia er�i ellen m�rs�kelt t�ler�t k�v�ntak a frontokon fel�ll�tani. A franci�k �szt�nz�s�re az orosz terv 30 hadoszt�ly (800 ezer f�) alkalmaz�s�t �rta el� a n�metekkel szemben. Mivel Oroszorsz�g a h�bor� kezdet�n 111 gyaloghadoszt�llyal rendelkezett m�g marat 32 �s f�l Kelet-oroszorsz�gi �s Szib�riai hadoszt�lya melyeket k�s�bb m�g szabadon vethetett be. A terv k�s�bb m�dosult mivel a Monarchia ellen v�g�l is 46 �s f�l N�metorsz�g ellen pedig 34 hadoszt�ly vonult fel. �gy a Kelet-poroszorsz�gban �ll� 9 n�met hadoszt�ly hatalmas sz�mbeli h�tr�nyban volt.

Joffre-terve

A francia haditerv sz�m�t�sba vette hogy N�metorsz�g megt�madja Belgiumot ugyanakkor azzal nem sz�molt hogy a n�metek a Meusen t�l is folytatj�k a hadm�veleteket (Joffre a vez�rkari f�n�k csak a Kelet-Belgiumon �t ind�tand� n�met offenz�v�t vette sz�m�t�sba). A francia vez�rkar �t hadsereget vonultatott fel Sv�jc �s Belgium d�lkeleti r�sze k�z�tt. Joffre azt tervezte hogy kelet fel� Elz�sz-Lotaringi�n �t t�mad �s benyomul N�metorsz�g-belsej�be.

A szerb haditerv

A szerb terv szerint a hadsereg egyik fele (hat hadoszt�ly) a hat�rokat v�di a Duna a Drina �s a Sz�va ment�n m�sik fele pedig k�zponti tartal�kot k�pez Belgr�d �s Kragujevac k�z�tt. A szerbek a Monarchia t�mad�s�t Belgr�d fel�l v�rt�k ennek megfelel�en seregeik k�tharmad r�sze itt gy�lekezett. A 30 ezer n�pfelkel�b�l �ll� montenegr�i hadsereg Hercegovina hat�r�n gy�lekezett hogy bet�rj�n a tartom�nyba.

Szeretn�m a haditervek b�r�lat�val z�rni ezt a r�szt. A schlieffeni haditerv kiv�l� volt azonban Moltke elrontotta. Conrad haditerve j� volt az egyetlen probl�ma az volt hogy akkor is ragaszkodott eredeti terv�hez amikor a helyzet azt dikt�lta hogy v�ltoztasson rajta. A szerb terv megfelel� volt �s id�t nyert Szerbi�nak mivel nem hagyta hogy a szerb hadsereg egy hi�baval� t�mad�sban elpusztuljon. A francia terv nem volt kiel�g�t� mivel nem sz�molt a Belgium nyugati r�sze fel�l ind�tand� n�met t�mad�s lehet�s�g�vel. Anglia megfelel�en dolgozta ki exped�ci�s sereg�nek kontinensre val� �tsz�ll�t�s�t �s bevet�s�t.