Taaffe buk�sa az osztr�k politik�ban addig m�g nem l�tott v�ls�g kezdet�t jelentette. A p�rtok az�rt buktatt�k meg Taaffe-t mert az egzisztenci�jukat vesz�lyeztette, Ferenc J�zsef pedig az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�nek elh�r�t�sa v�gett. De a cs�sz�r se tudta milyen legyen a folytat�s. Egy �j Kaiserminister csak Taaffe-rendszer�t vitte volna tov�bb, annak b�v�szmutatv�nyai n�lk�l. A Reichrat p�rtjai pedig csak az ellenkez�sben voltak egys�gesek, �gy fel sem mer�lt egy val�di m�k�d�k�pes koal�ci� �tlete. �gy h�t Ferenc J�zsef az �lparlament�ris korm�nyzat mellett d�nt�tt. Furcsa m�d, 1893. t�rt�n�sei sok hasonl�s�got mutattak 1848-�ival. Akkor Metternich, most Taaffe buk�s�val, a dinaszti szorult helyzetbe ker�lt, alattval�ira h�r�totta a probl�m�kat (l�v�n hogy azok korl�tozni pr�b�lt�k hatalm�t), majd mikor kell�k�ppen meger�s�d�tt egy "er�s embert" keresett, akkor Schwarzenberget, most Badenit. Taaffe hely�t egy mag�t n�pk�pviseletinek nevez� koal�ci�s korm�ny k�vette, amely azonban csak nev�ben volt n�pki�pviseleti �s nev�ben koal�ci�s. Mindegyik �rdekcsoport volt (vagy az arisztokr�cia, vagy a kl�rus, vagy a nemzetis�gek), amelyek csak arra t�rekedtek hogy megv�dj�k kiv�lts�gos helyzet�ket, esetleg kicsikarjanak n�mi engedm�nyt a soron l�v� korm�nyt�l, hogy azt�n a korm�ny t�bbs�gnek megfelel�en szavazzanak, a felel�ss�g v�llal�s�t�l m�g mindig ugyan�gy h�z�doztak mint a n�met liber�lisok annak idej�n. A lengyelek �s a nagybirtokosok csak az�rt voltak a Reichratban, hogy az ne csorb�thassa el�jogaikat. A n�metek az �llamalkot� n�p szerep�re v�gytak, a csehek �s az �ket k�vet� szlov�nek pedig nemzeti engedm�nyeket akartak. Teh�t a koal�ci�s korm�ny egy nagy �tver�s volt.  A p�rtok bel�ptek, hogy azt�n ott folytathass�k civakod�sukat, �s �lland� kil�p�ssel val� fenyeget�z�ssel illetve szavazataik ellenz�kre lead�s�val fenyeget�zve, engedm�nyeket �rjenek el. Koal�ci�s program l�trehoz�s�val meg sem pr�b�lkoztak. A helyzet kritikus volt. A Reichrat - el�sz�r �s nem utolj�ra - m�k�d�sk�ptelenn� v�lt. Itt j�tt k�pbe a b�rokr�cia. Az a k�zponti er�lytelens�g, �s teljes z�rzavar ami Ausztri�ban volt, olyan luxus melyet csak egy a b�rokr�cia vaskarmaival �sszetartott �llam engedhet meg mag�nak. M�rpedig Ausztria Metternich ideje �ta ilyen �llam volt. A k�zigazgat�s - ak�r az "el�konferencia" idej�n - most is k�pes volt �letben tartani Ausztri�t, teh�t az �llam fennmarad�sa a munk�jukat szorgalmasan v�gz� b�rokrat�knak volt k�sz�nhet�. A Reichratot medd� vit�k uralt�k. Az egyik ilyen vita �gy t�nt sorsd�nt� lesz (�s val�ban meghat�rozta a helyzetet eg�szen Badeniig). Ez pedig t�rt�netesen a Cilii k�z�piskola k�r�l robbant ki. Mint az, az ezen oldalon l�v� t�rk�pen is l�tszik, Cilli D�l-St�jerorsz�g f�leg szlov�nek lakta r�sz�n fekszik. A vid�ki lakoss�g t�lnyom�an szlov�n, m�g a v�rosi f�k�pp n�met volt (a d�li ter�leteken m�r a v�rosokban is bizonytalan volt a n�met t�ls�ly). A szlov�nek kultur�lis ig�nyeik kiel�g�t�s�t k�vetelt�k, �s ami m�gfontosabb, hogy az �llami k�z�piskol�kban a szlov�n gyerekeket anyanyelv�k�n oktass�k. Ut�bbinak a n�met t�bbs�g� st�jer tartom�nyi gy�l�s kitart�an ellen�llt (St�jerorsz�g t�bbs�g�n val�ban n�metek laktak), �gy a szlov�nek a Reichrathoz fordultak, ahol sz�m�thattak a csehek t�mogat�s�ra is. 1888-ban Taaffe szlov�n oszt�lyokat ind�ttatott Mariborban (t�rk�p�nkon Marburg n�vvel van jel�lve, ez volt n�met elnevez�se), D�l-St�jerorsz�g legnagyobb v�ros�ban (amely mint l�tszik m�g mindig n�met t�bbs�g� volt). Ezen felb�torodva a szlov�nek anyanyelvi oszt�lyokat k�veteltek Cilliben (ahol a n�met t�ls�ly m�r igen ingatag volt) ebben a j�val ink�bb szlov�nek lakta v�rosban is. A maribori szlov�n oszt�lyokat a n�metek elfogadt�k, mivel a v�ros n�met volt �s az is maradt ha a szlov�n gyerekeket anyanyelv�k�n oktatj�k is. De Cilliben m�s volt a helyzet. Ott ha szlov�n oszt�lyokat ind�tanak, senki nem fogja t�bb� a n�metet haszn�lni "k�lt�r�lis nyelvk�nt" �s Cilli a n�metek sz�m�ra elv�sz. Taaffe az 1888-89-es k�lts�gvet�s j�v�hagy�s�hoz a Cilli szlov�n oszt�lyokra tett �g�reteivel szerezte meg a sz�ks�ges szlov�n t�mogat�st. R� jellemz� tal�l�konys�ggal azonban megtal�lta a m�dot, hogy ne kelljen bev�ltania az �g�reteit. 1893-as buk�sakor Cilliben m�g mindig kiz�r�lag n�met�l oktattak. Windisch-Gr�tz herceg koal�ci�s korm�nya meger�s�tette Taaffe �g�reteit, �s hozz�kezdett megval�s�t�sukhoz.   (Windisch-Gr�tz) 1894-ben a probl�ma m�r nyomaszt�v� v�lt. Ha nem teljes�tik az �g�reteket a szlov�nek kivon�lnak, �s magukkal viszik a cseheket is, ha viszont ezt megteszik akkor a n�metek kezdenek ellen�ll�sba. A korm�ny kompromisszumot aj�nlott: m�s - n�met hagyom�nyokkal nem rendelkez� v�rosban - ind�tanak kiz�r�lag szlov�n k�z�piskol�t. Azonban ezt a szlov�nek elutas�tott�k, csak�gy mint a n�metek akik nem voltak hajland�k "cserbenhagyni a n�met kult�ra d�li z�szl�viv�it". 1895. j�nius�ban a korm�ny megszavaztatta a cilli szlov�n oszt�lyokat a Reichratban, erre v�lasz�l a n�metek kil�ptek a korm�nyb�l �s Windisch-Gr�tz koal�ci�ja megbukott.  Az alkotm�nyos Ausztria a politikusok felel�tlens�ge miatt bukott el. A cilli n�met kisebbs�g eg�sz St�jerorsz�g n�metjeihez fordult seg�ts�g�rt, �k viszont hozt�k magukkal a b�csi, a bajor n�meteket, s�t m�g a bukovinaiakat is. A cilli szlov�n t�bbs�g, tehetetlen�l �llva a St�jerorsz�gi n�met t�bbs�ggel szemben, a krajnai szlov�nekhez fordult seg�ts�g�rt, �k viszont hozt�k magukkal a Reichrat beli szlov�neket �s a cseheket, valamint a rut�neket. A politikusok felel�tlens�ge arra k�nyszer�tette - a hatalm�ra am�gy is k�nyesen vigy�z� - Ferenc J�zsefet, hogy mag�n�l tartsa azt. Az osztr�k �llamnak az is gondot okozott, hogy a laisszesz faire sikere ellen�re, tov�bbra is minden felett gy�mkodott az �llam (az oktat�st�l �s eg�szs�g�gyt�l eg�szen az �llatorvosi szolg�ltat�sig), azt jelentette, hogy minden tisztvisel� kinevez�se nemzeti konfliktusba torkollhatott. A cilli probl�ma r�vil�g�tott a nemzetis�gi helyzetre a monarchi�ban. A n�metek, a magyarok �s a lengyelek voltak az �n. �llamalkot� n�pek. �k eggy�tt t�bbs�get alkottak a birodalomban �s igyekeztek meg�r�zni kiv�lts�gos helyzet�ket. Ha a szlov�nek gy�znek Cilli-ben, akkor nyerhetnek D�l-St�jerorsz�gban, majd Krajn�ban, de ha a n�metek itt elvesztik kiv�lts�gos helyzet�ket, akkor m�shol sem tudj�k azt majd megtartani. Ez pedig eggy�tt j�rna a magyarok, �s a lengyelek veres�g�vel is (ebb�l a megfontol�sb�l a magyarok �s a lengyelek a n�metek mell� �lltak). Ferenc J�zsef meggy�z�dhetett r�la hogy az eddigi politikai rendszer nem felel m�r meg, �gy az �j ir�nyzatok fel� ford�totta tekintet�t.