1848-ban Magyarorsz�g a Habsburg Monarchi�n bel�l bizonyos �n�ll�s�ggal b�r� r�sz volt. L�tezett saj�t rendi orsz�ggy�l�se ahol a nemess�g felh�nytorgathatta �ls�relmeit �s amely a Reformkorban igen jelent�s szerepet t�lt�tt be a moderniz�l�sban. A magyar koron�hoz tartozott ezenk�v�l (t�rsorsz�gi rangban) Horv�t-Szlav�norsz�g, melynek szint�n volt rendi orsz�ggy�l�se (Sabor), ezenk�v�l Erd�ly. A h�rom ter�let k�l�n�ll� k�zigazgat�si egys�g volt, ezenk�v�l l�tezett a d�li hat�r ment�n a k�zvetlen B�csb�l korm�nyzott katonai hat�r�rvid�k. Az osztr�k cs�sz�r egyben magyar kir�ly is volt, �s a koron�z�skor mindig meg kellett esk�dnie a magyar t�rv�nyek betart�s�ra. Az orsz�ggy�l�s (magyar) k�tkamar�s volt, a k�pvisel�h�zban a v�rosok �s a megy�k, a f�rendih�zban a b�r�k gr�fok �s egyh�zi f�m�lt�s�gok foglaltak helyet. Az erd�lyi orsz�ggy�l�s egykamar�s volt, m�g a Sabor kett�. Az orsz�g �gyeit a b�csi magyar kancell�ria �s a Helytart�tan�cs int�zte, a 63 megy�n ezeken a f�ggetlen test�leteken kereszt�l. A lakoss�g a 10 milli�t k�zel�tette. A v�rosok lakoss�ga (m�g Pest-Bud�n is) n�met volt, de a vid�kr�l �rkez�knek k�sz�nhet�en m�r n�ni kezdett a magyar lakoss�g ar�nya (a magyar volt a m�sodik legfejlettebb n�p). Az orsz�g legnagyobb v�rosa Pest-Buda volt a maga 100 ezer f�s lakoss�g�val. Nemzetis�gi �sszet�tel szerint, a k�vetkez�k�ppen festett a helyzet (Szent Istv�n koron�j�nak orsz�gaiban): 4 744 890 magyar, 1 126 666 n�met (legt�bb Temesv�r k�rny�k�n, a v�rosokban, Sz�szf�ld�n �s a nyugati hat�ron), 1 722 005 szlov�k, 1 293 095 szerb (f�leg a B�csk�ban �s a katonai hat�r�rvid�ken), 943 955 horv�t, 459 870 rut�n, 1 272 787 rom�n (f�leg Erd�lyben), teh�t a magyarok ar�nya mind�ssze 44% (1847-es statisztika). A lakoss�g nagy r�sze jobb�gy volt (ezenbel�l is legink�bb f�ld n�lk�li), az ipar pedig nagyon gyenge, ebb�l k�vetkezett, hogy mikor 1848-ban megt�rt�nt a jobb�gyfelszabad�t�s, a paraszts�got Kossuth sikeresen nyerte meg a haza v�delm�nek, ez�rt siker�lt annyi ideig harcolni (�s �pp a parasztok t�mogat�s�nak elmarad�sa miatt buktak meg m�shol a forradalmak).

A forradalom:

A janu�ri it�liai, �s m�gink�bb a febru�ri p�rizsi forradalom �ta, az emberek mozgol�dni kezdtek, �s m�rcius 13-�n B�csben kit�rt a forradalom. 1848. m�rcius 3-�n Kossuth elmondta h�res felirati besz�d�t. ,,Igenis er�s meggy�z�d�sem, hogy dinaszti�nk j�vend�je a birodalom k�l�nbf�le n�peinek egy sz�v-l�lekben val� egyes�l�s�hez van csatolva, ezen egyes�lt nemzetis�geik respekt�l�sa mellett, csak az alkotm�nyoss�g �rzelekrokon�t� forraszt�ka teremtheti meg. B�r� �s bajonett (a b�rokr�cia �s a hadsereg), nyomor� kapocs." Kossuth k�vetelte: a politikai jogegyenl�s�g, a k�ztehervisel�s, a nemzeti korm�ny �s a n�pk�pviselet megteremt�s�t, s�t ezen t�lmen�en a Habsburg Monarchia Lajt�n (a Lajta foly� v�lasztotta el a k�t orsz�got) t�li ter�leteknek is alkotm�nyt k�vetelt (�gy t�rt�nhetett meg, hogy m�rcius 13-�n a b�csi t�meg Kossuth besz�d�nek sz�veg�t olvasta fel). Metternich lemondott, a katonas�g sort�z�t�l felb�sz�tett n�pnek pedig alkotm�nyt kellett �g�rni. Pest-Buda volt Magyarorsz�g szellemi �let�nek k�zpontja, itt t�m�r�lt az �rtelmis�g (�rtelemszer�en ak�rmely m�s n�phez hasonl�an nekik is voltak radik�lisaik, �k tartott�k gy�l�seiket a Pilvax k�v�h�zban), amely szint�n mozgol�dni kezdett. Az �n. m�rciusi ifjak, megszerkesztett�k a tizenk�t pontot (a pozsonyi orsz�ggy�l�s reformellenz�ke programj�nak pontos m�s�t), Pet�fi a magyar n�p nagy k�lt�je pedig elszavalta a nemzeti dalt (m�rcius 15). A forradalmi di�kokhoz folyamatosan csatlakoztak az emberek, �s Bud�n siker�lt elfogadtatni k�vetel�seiket a Helytart�tan�ccsal: ,,A nagym�lt�s�g� Helytart�tan�cs s�padt vala �s reszketni m�lt�ztatott, �s �tpercnyi tan�cskoz�s ut�n mindenbe beleegyezett. A katonas�gnak kiadatott a t�tlens�g ir�nt a rendelet, a cenz�ra elt�r�ltetett, T�ncsics b�rt�najtaja megny�lt." - �rta Pet�fi napl�j�ba. Ezen a napon orsz�ggy�l�si k�ld�tts�g indult B�csbe, melyet Kossuth vezetett, �s aki - Istv�n n�dorral (aki Habsburg f�herceg volt!) eggy�tt - bevon�lt a v�rosba. A m�rcius 17-i kir�lyi leirat tejhatalm� kir�lyi biztoss� nevezte ki Istv�n n�dort aki - ut�lagos uralkod�i felhatalmaz�s mellett - kinevezte Batthy�nyi Lajost egy magyar m�gn�st minisztereln�kk�.

Az �prilisi t�rv�nyek:

1848. �prilis 11-�n kit�r� lelkesed�s �s �ljenz�s fogadta Ferdin�nd kir�lyt, a pozsonyi orsz�ggy�l�sen aki �tadta Istv�n n�dornak a szentes�tett t�rv�nyeket �s aki az al�bbiakat sz�lta (magyarul!): ,,H� magyar nemzetemnek sz�vb�l �hajtom boldogs�g�t, mert abban tal�lom f�l a magam�t is. Amit teh�t ennek el�r�s�re t�llem k�v�nt: nemcsak teljes�tettem, hanem kir�lyi szavammal er�s�tve, ezennel �t is adom neked, kedves �cs�m, s �ltalad az eg�sz nemzetnek, �gy mint akinek h�s�g�ben, sz�vem legf�bb v�gasztal�s�t �s boldogs�g�t leli." Az orsz�ggy�l�si k�ld�tts�g visszat�r�se ut�n, l�zas munka kezd�d�tt, �s 3 h�t alatt siker�lt kidolgozni a Magyarorsz�got modern, polg�ri �llamm� v�ltoztat� t�rv�nyeket. �prilis 11-�n pedig hivatalba l�pett a Batthy�nyi-korm�ny ezzel hivatalosan is l�trehozva a B�cst�l f�ggetlen magyar �gyint�z�st. A magyar korm�ny megalakul�s�r�l sz�l� III. t�rv�nycikk szerint az uralkod�: ,,minden polg�ri, egyh�zi, kincst�ri, katonai �s �ltal�ban minden honv�delmi t�rgyakban" csak a magyar miniszt�riumon (korm�ny) kereszt�l gyakor�lhatja hatalm�t. A 3.� (cikkely) �rtelm�ben_ ,,�fels�ge, s az � t�voll�t�ben a n�dor �s a kir�lyi helytart� a v�grehajt� hatalmat a t�rv�nyek �rtelm�ben a f�ggetlen magyar miniszt�rium �ltall gyakorolj�k, s b�rmely rendeleteik (...) csak �gy �rv�nyesek, ha a Pest-Bud�n sz�kel� miniszterek egyike �ltal is al�iratnak." 5.�: ,,A miniszt�rium sz�khelye Pest-Buda." 18.�: Mindegyik miniszter azon rendelet�rt, melyet al��r, felel�s�ggel tartozik." A IV. t�rv�nycikk az �venk�nti orsz�ggy�l�sr�l rendelkezik: ,,Az orsz�ggy�l�s j�vend�ben �venk�nt �s pedig Pesten tartandv�n �l�seit." Az V. t�rv�nycikk a v�laszt�jogr�l hat�roz: 1.�: ,,Kik (...) az orsz�ggy�l�si k�vetek v�laszt�s�ban eddig szavazattal b�rtak, e jog gyakorlat�ban ezennel meghagyatnak. Ezenk�v�l: 2.� Az orsz�gnak (...) legal�bb 20 �ves (...) lakosai, a n�ket kiv�ve (ez akkoriban teljesen term�szetes volt), vall�sk�l�nbs�g n�lk�l v�laszt�k: a, Kik v�rosokban (...) 300 ez�st forint �rt�k� h�zat vagy f�ldet, egy�b k�zs�gekben pedig �rb�ri �rtelemben vett 1/4 telket b�rnak, b, Kik mint k�zm�vesek keresked�k gy�rosok (f�k�nt n�metek) (...) tulajdon m�hellyel, vagy keresked�si teleppel, vagy gy�rral b�rnak. c, j�vedelm�kre val� tekintet n�lk�l tudorok, seb�szek, �gyv�dek, m�rn�k�k, akad�mia m�v�szek, tan�rok, lelk�szek, gy�gyszer�szek, a magyar tud�s t�rsas�g tagjai (...). d, Kik eddig v�rosi polg�rok voltak, ha fentebbi pontokban le�rt k�pess�gekkel nem rendelkeznek is (a v�rosok lakoss�ga ekkor 575 ezer f� volt, a nemes�g l�tsz�ma 600.000!)." A v�laszt�jogi t�rv�ny a lakoss�g 10-12%-�nak adott v�laszt�jogot. A VIII. t�rv�nycikk a k�zterhervisel�sr�l sz�l: ,,Magyarorsz�g s a kapcsolt r�szek minden lakosai, minden k�zterheket k�l�nbs�g n�lk�l, egyenl�en �s ar�nyosan viselik." A IX. t�rv�nycikk az al�bbiakban mondja ki az �rb�r megsz�n�s�t: ,,Az �rb�r �s az azt p�tl� szerz�d�sek alapj�n eddig gyakorlatban volt szolg�ltat�sok (robot) d�zsma �s p�nzbeli fizet�sek e t�rv�ny hat�lya alapj�n �r�kre megsz�nnek. 1.� A t�rv�nyhoz�s a maganf�ldesurak k�rmentes�t�s�t a nemzeti k�zbecs�let v�dpajzsa al� helyezi. 4.� Az �ri t�rv�nyhat�s�g megsz�ntetik (pallosjog)." Ezen t�rv�nyek m�rf�ldk�vek voltak, �s Eur�pa leghalad�bb rendelkez�sei k�z� tartoztak. A jobb�gyok a lakoss�g 80(!)%-�t tett�k ki, a rendez�sek pedig 45%-uknak biztos�tottak f�ldet �s h�zat, m�g 45% tov�bbra sem rendelkezett f�lddel (a marad�k h�zzal sem).

A Batthy�nyi-korm�ny

Az �j magyar korm�ny 1848. �prilis 11-�n �llt fel. Vezet�je (a minisztereln�k) gr�f Batthy�nyi Lajos lett, aki kor�bban az ellenz�ki p�rt eln�ke volt. Ezenk�v�l k�zleked�si miniszter volt Sz�chenyi, p�nz�gyminiszter Kossuth, igazs�g�gyminiszter De�k, Szemere Bertalan bel�gyminiszter, M�sz�ros L�z�r had�gyminiszter, b�r� E�tv�s J�zsef vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter �s gr�f Esterh�zy P�l a kir�ly szem�lye k�r�li miniszter (nagy vita volt hogy lehet e szem�ly�t k�l�gyminiszternek tekinteni.). Mind nagyon jelent�s szem�lyis�gek, az orsz�ggy�l�s radik�lis bal sz�rny�hoz tartozott Kossuth �s Szemere, Esterh�zy (mint az szok�s volt csal�dj�ban) konzervat�v volt, m�g a m�rs�kelteket a t�bbi miniszter jelentette. A Batthy�nyi-korm�ny el�sz�r is megkezdte a felvid�ki �h�ns�g csillap�t�s�t, a t�rv�nyek leford�t�s�t, a szakminiszt�riumok ki�p�t�s�t, �s a kor�bbi cs�sz�ri f�isp�nok visszah�v�s�t. Az �prilisi t�rv�nyek �rtelm�ben a magyar korm�ny hat�sk�r�be ker�lt a p�nz�gyek int�z�se. Kossuth elkezdte a gazdas�gi �n�ll�s�g megteremt�s�t. El�sz�r kamatos kincst�ri utalv�nyokat bocs�jtatott ki (mert hogy az �llamkassza �res volt) majd az �n�ll� bankjegykibocs�jt�s mellett d�nt�tt (ami sok vit�t kavart B�ccsel). Az �res kassza miatt, a magyar �llam nem volt hajland� v�llalni (a nem el�sz�r �s nem is utolj�ra) csillag�szati �sszegekre r�g� osztr�k �llamad�s�g rendez�s�ben val� r�szv�telt, ennek azonban az lett az eredm�nye, hogy m�g a b�csi liber�lisok is Magyarorsz�g ellen fordultak. Nagyon jelent�s volt Kossuth j�lius 11-i besz�de is. Ebben felh�vta a figyelmet, hogy az orsz�g vesz�lyben van (siker�lt a dolgot a Piemont elleni h�bor�val �lc�znia), �s 200.000 �jonc valamint 42 milli� forint megszavaz�s�t k�rte a H�zt�l, melyet a k�pvisel�k egy�ntet� :,,Megadjuk!" felki�lt�ssal elfogadtak. Kossuth �gy k�sz�nte meg: ,,...leborulok a nemzet nagys�ga el�tt, s csak azt mondom, annyi energi�t a kivetelben, mint amennyi hazafis�got tapasztaltam a megaj�nl�sban, s Magyarorsz�got a poklok kapui sem fogj�k megd�nteni!" Azonban mivel egy�rtelm�en a birodalmi hadseregen k�v�li magyar alakulatok fel�ll�t�s�ra szog�lt (�gy m�g a Pragmatica Sancti�t, a magyar korm�ny �ltall elfogadott alapot is megszegte) Ferdin�nd nem �rta al�. A magyar korm�ny rokonszenvezett az olasz egys�gmozgalommal, azonban a Pragmatica Sancti�b�l kifoly� k�z�s v�delmi k�telezetts�gek k�vetkezt�ben ezt nem mutathatta ki. A k�rd�s rendk�v�l k�nos volt. Radetzky-nek minden seg�ts�gre sz�ks�ge volt, �gy B�cs magyar alakulatokat k�rt seg�ts�gbe. A korm�ny k�t�r� v�laszt adott: ,,ha siker�l a belh�bor�nak v�get vetni (szerb felkel�s)" akkor k�ldenek katon�kat, ami tulajdonk�ppen nemet jelentett. A custozz�i piemonti veres�g ut�n a k�rd�s elvesztette aktualit�s�t. Radetzky gy�zelmei ut�n ki�lez�d�tt az osztr�k-magyar viszony. Augusztusban Batthy�nyi �s De�k B�csbe ment elsim�tani az ellent�teket. Azonban - l�tva a magyarok �g�retszeg�s�t (hogy nem k�ldtek csapatokat It�li�ba), B�cs ultim�tumot k�ld�tt (ekkor a liber�lis Wessenberg-korm�ny volt hatalmon!) melyben az �n�ll� magyar had �s p�nz�gy megsz�ntet�s�t k�vetelte. Ebb�l azt�n olyan konfliktus eredt ami a Batthy�nyi-korm�ny lemond�s�val z�rult.