B�rdossy hely�re a minisztereln�ki sz�kbe Bethlen h�ve �s hajdani �llamtitk�ra, K�llay Mikl�s ker�lt azzal a nem hivatalos megb�z�ssal, hogy pr�b�ljon laz�tani a N�metorsz�gt�l val� f�gg�sen.

K�llay s�lyos helyzetet �r�k�lt. 1942. j�nius 5-�n, t�bb h�napos k�s�ssel bek�vetkezett az amerikai had�zenet. A keleti front esem�nyei arra ind�tott�k a n�meteket, hogy maxim�lis t�mogat�st k�veteljenek Magyarorsz�gt�l. K�llay term�szetesen nem k�v�nt szembefordulni a harmadik Birodalommal �s teljes�tette el�dje k�telezetts�gv�llal�sait. A J�ny Guszt�v t�bornok vezette 2. magyar hadsereg frontra sz�ll�t�sa �prilisban indult meg. Ez a 9 gyalogos �s egy p�nc�los hadoszt�lyb�l �ll� – l�tsz�m�ban t�bb mint 200 ezres – hadsereg az akkori magyar hader�nek mintegy harmad�t foglalta mag�ba. Az itthoni fegyvermennyis�g csaknem fel�t megkapta, de felszerelts�gben m�g �gy is messze elmaradt a hasonl� n�met �s szovjet csapatok�t�l. A honv�dek j�lius v�g�n bocs�tkoztak el�sz�r harcba. Majd jelent�s vesztes�gek �r�n kijutottak a Donhoz, ahol v�d��ll�sokba rendezkedtek be.

K�llay a 2. hadsereg kik�ld�s�n t�l �vakodott b�rminem� �jabb k�telezetts�gv�llal�st�l. Szeptemberben menesztette a n�metek egyik hazai exponens�t, Bartha K�roly had�gyminisztert. Hely�re a politikailag megb�zhat�bbnak bizonyul� nagybaczoni Nagy Vilmost �ltette. Az orsz�g mozg�ster�nek b�v�t�s�re m�r 1942 nyar�t�l bizonytalan k�s�rleteket tett kapcsolatfelv�telre a nyugati hatalmakkal. Az �v v�g�t�l azonban jelent�s nemzetk�zi v�ltoz�sok k�vetkeztek be, s a magyar korm�nynak �t kellett �rt�kelnie addigi politik�j�t. 1942 november�ben az el-alameini csat�val a marokk�i partrasz�ll�ssal megfordult a hadiszerencse �szak-Afrik�ban �s a kezdem�nyez�s ett�l kezdve a sz�vets�gesek kez�be ment �t. Keleten nagyszab�s� szovjet offenz�va bontakozott ki. A szovjet hadsereg 1943. febru�r elej�re hatalmas gy�zelmet aratott a n�met csapatok felett. Ut�bbi hadm�velet r�szek�nt a szovjet er�k a Don t�rs�g�ben is t�mad�sba mentek �t, amelyet a magyar hadseregnek nem siker�lt feltart�ztatnia. A honv�ds�gnek 200 kilom�ter sz�les v�d��ll�st kellett tartania, r�ad�sul a szovjetek emberben �s fegyverzetben jelent�s f�l�nyben voltak �s k�t h�df��ll�ssal rendelkeztek a Don innens� partj�n. A magyar er�k ellen�ll� erej�t tov�bb gyeng�tette a nagy t�li hideg �s az ell�t�si neh�zs�gek. A szovjet csapatok viszonylag hamar �tt�rt�k a magyar arcvonalat �s gyakorlatilag {I-124.} felmorzsolt�k a 2. hadsereget. A kudarchoz hozz�j�rult, hogy a magyar politikai �s katonai vezet�k nem tett�k egy�rtelm�v� J�ny sz�m�ra, hogy a legf�bb c�l a hader� meg�rz�se legyen. S�t, a vez�rkari f�n�k december 27-�n ezzel ellent�tes �rtelm� parancsot adott ki. A hadsereg vesztes�ge halottakban, foglyokban �s sebes�ltekben 96 ezer f�s, azaz k�zel 50%-os volt.

A magyar hader� katasztr�f�ja szinte sokkolta a hazai politikusokat. A korm�ny azonban saj�t elv�r�sai, el��t�letei �s a k�ls� k�nyszerhat�sok csapd�j�ban verg�d�tt. A hivatalos k�r�k abban rem�nykedtek, hogy az 1938–1941 k�z�tt megszerzett ter�letek a sz�vets�gesek gy�zelme eset�n is megtarthat�k lesznek. Az alkalmank�nt felmer�l� �jabb �s �jabb ig�nyek pedig csak arra voltak j�k, hogy tov�bb rontsanak a szomsz�dos orsz�gokhoz f�z�d� am�gy is rossz viszonyon, felid�zve egy m�sodik kisantant k�rvonalait. K�llay �s csoportja imm�r vil�gosan l�tta, hogy a n�metek elvesztett�k a h�bor�t. Nem v�ltozott a bolsevizmus elleni tradicion�lis be�ll�totts�g sem, amit bizonyos esem�nyek, mint a szovjetek �ltal kiv�gzett lengyel tisztek t�megs�rj�nak felt�r�sa Katynban, csak tov�bb er�s�tett.

A nyugati hatalmak Magyarorsz�got �s a korm�ny tev�kenys�g�t kiz�r�lag annak alapj�n �t�lt�k meg, hogy az mennyivel hozza k�zelebb a v�gs� gy�zelmet a n�cizmus felett. „Am�g Magyarorsz�g folytatja harc�t sz�vets�geseink ellen �s a tengelyt t�mogatja, nem sz�m�that sem rokonszenvre, sem k�m�letre.” – hangoztatta az angol propaganda. A K�llay-korm�ny 1943 els� fel�ben t�bb k�s�rletet tett arra, hogy jav�tsa viszony�t az angolsz�sz hatalmakkal �s kipuhatolja a Duna-medenc�vel kapcsolatos t�volabbi sz�nd�kaikat. A k�zvet�t�i szerepet t�bbnyire diplomat�k, tisztvisel�k �s tud�sok l�tt�k el, helysz�nk�nt pedig a semleges �llamok j�hettek sz�ba. Gell�rt Andor �s Szegedy-Masz�k Alad�r Sv�dorsz�gban, Barcza Gy�rgy Sv�jcban, Szent-Gy�rgyi Albert T�r�korsz�gban pr�b�lkozott. A t�rgyal�sok azonban nem vezettek komoly eredm�nyre, annak ellen�re, hogy Anglia m�dos�tott addigi merev �ll�spontj�n �s hom�lyos �g�reteket tett arra n�zve, hogy amennyiben Magyarorsz�g lev�lik a tengelyr�l, ezt a h�bor� ut�n �rdemk�nt besz�m�tj�k.

A t�rgyal�sok megfenekl�s�nek t�bb oka is volt. A K�llay-korm�ny �gy �t�lte meg, hogy az adott er�viszonyok mellett nincs re�lis lehet�s�g a n�metekkel val� szembefordul�sra �s Hitler hadserege m�g el�g er�s egy ilyen fordulat megakad�lyoz�s�ra. Az orsz�g h�bor�s hadsz�nt�rr� v�lna �s idegen megsz�ll�s al� ker�lne, amelyben nemcsak n�met, hanem a revansra �hes szlov�k �s rom�n csapatok is r�szt venn�nek. A kedvez�bb k�r�lm�nyeket kiz�r�lag a sz�vets�ges er�k balk�ni partrasz�ll�sa jelenten�. Erre egy�bk�nt 1943 tavasz�t�l folyamatosan sz�m�tottak. F�kez�leg hatott m�g, hogy a magyar korm�nynak rev�zi�s t�ren sem siker�lt semmi konkr�tumot kicsikarnia, pedig viszonylag hazai n�pszer�s�g�t, t�mogatotts�g�t nagyr�szt a ter�let-visszacsatol�soknak k�sz�nhette. Ami azonban a legfontosabbnak bizonyult: Anglia jelezte, hogy semmi sz�n alatt nem t�mogatja a k�t h�bor� k�z�tti rendszer �tment�s�t �s a h�bor� ut�n a bels� viszonyokat illet�en jelent�s demokratiz�l�snak kell bek�vetkeznie. K�llay vagy Bethlen viszont hossz� t�von legfeljebb arra volt hajland�, hogy megossza valamelyest a korm�nyzati hatalmat az ellenz�k egyes er�ivel. A minisztereln�k, Horthy �s a m�g�tt�k �ll� er�k �gy szinte kil�t�stalan helyzetbe ker�ltek, {I-125.} hiszen egyik harcol� f�lt�l sem v�rhattak sokat. Nem t�nt szerencs�s megold�snak egy konzervat�vokb�l �ll�, esetleg Bethlen vezette emigr�ns korm�ny megalak�t�sa sem, miut�n Anglia nem lelkesedett t�lzottan az eff�le elk�pzel�sek�rt. Nemcsak korm�ny nem j�tt l�tre, de a hazai politikai �let neves szem�lyis�gei is h�z�doztak az emigr�ci�t�l. Egyed�l a kisgazdap�rti Eckhardt Tibor t�vozott 1941 m�rcius�ban az USA-ba, �m ottani tev�kenys�g�t, hogy a hivatalos magyar politika �s �ltal�ban Magyarorsz�g sz�m�ra kedvez� m�don befoly�solja az angolsz�sz k�zv�lem�nyt, nem k�s�rte nagyobb siker. Rosszul alakult az itthoni helyzet is. Horthy Istv�n 1942. augusztus 20-�n rep�l�g�p-balesetben �let�t vesztette a keleti fronton. Ezzel a korm�nyz�-helyettesi poszt bet�lt�se �s a korm�nyz� ut�dl�s�nak �gye ism�t teljesen ny�lt lett.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az egyetlen lehets�ges megold�snak a kiv�r�s politik�ja t�nt. Teljes�teni a n�met ig�nyeket, legal�bbis azok minimum�t, korm�nyon maradni �s v�rni a balk�ni partrasz�ll�st. Akkor, a sikeres �t�ll�s ut�n a K�llay-korm�ny �gy hivatkozhatott volna h�bor�s �rdemeire, hogy egy�ttal a stabilit�s, a bels� rend v�delmez�jek�nt is fell�phetett volna. A Szovjetuni�val viszont semmilyen form�ban nem sz�moltak, kapcsolatot sem kerestek vele. Ez a politika arra �p�lt, hogy az orsz�g er�forr�sait tartal�kolni kell, Hitler viszont a hazai sz�ls�jobboldal t�mogat�s�val �ppen 1943-t�l ig�nyelte, hogy Magyarorsz�g katonai �s gazdas�gi erej�t maxim�lisan �ll�tsa a n�met c�lok szolg�lat�ba. Az �rdekek k�l�nb�z�s�g�b�l fakad�an a k�t orsz�g k�z�tt �lland�ak lettek a s�rl�d�sok. A korm�nynak �s Szombathelyinek hosszas t�rgyal�ssorozat ut�n siker�lt el�rnie a 2. magyar hadsereg maradv�nyainak hazahozatal�t. A Wehrmacht vezet�i viszont azzal az ig�nnyel l�ptek fel, hogy a magyar hader� ellenszolg�ltat�sk�nt v�llaljon r�szt Szerbia megsz�ll�s�ban. A k�r�st, miut�n a sz�vets�gesek hat�rozottan ellenezt�k, K�llay folyamatosan visszautas�totta. N�tt viszont a szovjet ter�leten l�v� megsz�ll� er�k sz�ma k�t hadoszt�llyal. A n�metek a megb�zhat� h�rszerz�s r�v�n pontos �rtes�l�sekkel rendelkeztek a kiugr�si t�rgyal�sokat illet�en, de egy�bk�nt is el�gedetlenek voltak a magyar seg�ts�g m�rt�k�vel. Rom�nia h�s�gesebb sz�vets�gesnek t�nt �s er�forr�sait is nagyobb m�rt�kben bocs�totta a n�metek rendelkez�s�re. Hitler megh�vta Horthyt, hogy tiszt�zz�k a n�zetelt�r�seket. Az 1943. �prilisi t�rgyal�sokon Hitler, aki m�r 1942 december�ben tudom�st szerzett a b�ketapogat�z�sokr�l, b�r�lta K�llay „k�tsz�n�” politik�j�t �s a magyar hadsereg addigi teljes�tm�ny�t. A korm�nyz� viszont szokatlan m�don megmakacsolta mag�t �s hat�rozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. A n�meteknek katonai vonalon sem siker�lt enged�kenys�gre b�rniuk a korm�nyt, mind�ssze annyit �rtek el, hogy j�niusban Nagy Vilmost Csatay Lajos v�ltotta fel a had�gyminiszteri poszton. A szerbiai megsz�ll�s terv�t azonban � sem tudta elfogadtatni a minisztertan�ccsal.

A sz�vets�gesek j�liusi szic�liai partrasz�ll�sa, majd Mussolini buk�sa nagyot lend�tett a magyar b�ketapogat�z�sokon. A ny�r folyam�n meg�l�nk�lt t�rgyal�sokba bekapcsol�dott Baranyai Lip�t, a Nemzeti Bank volt eln�ke �s Bak�ch-Bessenyei Gy�rgy sv�jci k�vet is. Konkr�t meg�llapod�sra szeptember folyam�n ker�lt sor. Szeptember 8-�n Veress L�szl� k�l�gyminiszt�riumi tisztvisel� megkapta a fegyversz�neti felt�teleket, amit a minisztereln�k n�mi huzavona ut�n elfogadott. Eszerint Magyarorsz�g felt�tel n�lk�l {I-126.} kapitul�l a sz�vets�ges hatalmak el�tt, amit csak akkor hoznak nyilv�noss�gra, ha az angol–amerikai er�k el�rik az orsz�g hat�r�t. A magyar korm�ny addig megteremti az �t�ll�s felt�teleit. Kivonja csapatait a Szovjetuni�b�l, a hadvezet�st �jj�szervezi �s cs�kkenti egy�ttm�k�d�s�t N�metorsz�ggal. Az el�zetes fegyversz�neti meg�llapod�st a K�llay-korm�ny nagy sikernek �rt�kelte, pedig az csak az angolsz�sz er�k balk�ni partrasz�ll�sa eset�n l�phetett �letbe �s arr�l nem sz�lt, mi a teend�, ha a szovjetek �rkeznek meg el�bb a Duna-medenc�be. A minisztereln�k el�gedett volt addigi politik�ja eredm�nyeib�l �s �jb�l a kiv�r�s �ll�spontj�ra helyezkedett.