Ferenc J�zsef 1859. j�lius 15-�n ki�lltv�nyban adta h�r�l Lombardia elveszt�s�t: ,,Sajnos elker�lhetetlen volt, hogy Lombardia legnagyobb r�sze a cs�sz�rs�gb�l kiv�ljon. Ezzel szemben j�lesik sz�vemnek, hogy a szeretett n�peimnek ism�t biztos�thatom a b�ke �ld�sait...s eg�sz figyelmemet �s gondoskod�somat ezut�n zavartalanul szentelhetem feladatom eredm�nyes megold�s�ra: hogy Ausztria bels� j�l�t�t �s k�ls� hatalm�t gazdag szellemi �s anyagi er�inek c�ltudatos fejleszt�s�vel, valamint t�rv�nyhoz�s�nak �s k�zigazgat�s�nak id�szer� jav�t�s�val tart�san megalapozzam." Az 1859-es katasztr�fa egy�rtelm�v� tette a Bach-rendszer cs�dj�t. A b�csi t�k�sek m�r 1857-ben hit�ket vesztett�k benne, �gy a gazdas�gi �sszeoml�s csak id� k�rd�se volt. Solferin� ut�n Ferenc J�zsef is bel�tta, hogy musz�j v�ltoztatni k�l�nben Ausztria a nagyhatalmak f�gg�s�be ker�l vagy felbomlik. �gy h�t elkezdtek a reformokkal k�s�rletezni, persze csak �gy, hogy minn�l t�bbet meg lehessen tartani az abszolutizmusb�l. A rendszer �talak�t�s�t a k�lpolitika ind�totta meg: Ausztria el volt szigetelve, Oroszorsz�g rev�nsra v�rt, a IV. Frigyes Vilmost 1859-ben a tr�non v�lt� I. Vilmos vezet�s�vel a Hohenzollernek az egyes�lt N�metorsz�g mellett sz�llltak s�kra, III. Nap�leon pedig el�bb-ut�bb ism�t seg�ts�get ny�jthat a Velenc�re v�gy� olaszoknak. A Habsburg Monarchi�nak musz�j volt kiegyeznie valamelyik ellenfel�vel. A franci�kkal ez lehetetlen volt, ugyanis Nap�leon nem adhatta fel programj�t (amely mag�ban foglalta a nemzeti Magyar- N�met-, Lengyel- �s Olaszorsz�got is). A Boul hely�re ker�l� Rechberg �gy gondolta, hogy a konzervat�v elvek alapj�n ki lehetne b�k�lni Oroszorsz�ggal (abban az ill�zi�ban �lt, hogy a Szent Sz�vets�gnek Schwarzenberg vettett v�get, nem ismerve fel hogy az m�r korhadt volt) �s akkor rendre lehet inteni Poroszorsz�got. Ez pedig konzervat�v politik�t k�vetelt meg belf�ld�n. Schwarzenberg Bach abszolutizmusa meglehet�sen h�tt�rbe szor�totta az arisztokrat�kat, a polg�rosod�s kedv��rt. Amikor azonban sz�ks�g volt a birodalom megszil�rd�t�s�ra, Ferenc J�zsef a konzervat�v arisztokrat�k fel� fordult. K�l�n�sen jelent�s szerep�k volt a magyar �konzervat�voknak (a '48 el�tti helyzet vissza�ll�t�s�t k�v�n� nemeseknek) k�z�l�k is gr�f Sz�csen Antalnak �s Esterh�zy M�ricnak. Bachot a konzervat�v arisztokrata Goluchowski k�vette (Gal�cia korm�nyz�ja) a bel�gyminiszteri sz�kben. Szimboliz�land� a tartom�nyok ir�nti tiszteletet, c�m�t �llamminiszterre v�ltoztatt�k. Goluchowski lengyel volt, arisztokrata de centralista, centralista de nem n�met, nemzet�hez h� de a dinaszti�hoz �gyszint�n. Ezek voltak a lengyel nemess�g el�ny�s tulajdons�gai, akik m�g a n�metekn�l �s a magyarokn�l is felt�tlenebb�l �s h�ebben szolg�lt�k a dinaszti�t. A Reichratot el�r�ngatt�k az ismeretlens�g hom�ly�b�l (1860. m�rcius), 38 tagj�t pedig (minden tartom�nyb�l 2-�t) az uralkod� nevezte ki, �gy t�bbs�g�k f��r volt. A Reichrat t�bbs�gi jelent�st terjesztett el�, a birodalomnak a f�uri konzervatizmus alapj�n t�rt�n� �talak�t�s�r�l. Ferenc J�zsefet ez azonban nem nagyon zavarta, a k�lpolitika t�rt�n�sei k�sztett�k ism�t cselekv�sre. 1860. okt�ber�ben kellett tal�lkoznia Vars�ban II. S�ndor orosz c�rral �s Vilmos porosz kir�llyal. A c�l a Szent Sz�vets�g �jj�szervez�se volt, ennek megfelel�en konzervat�v belpolitik�j�val felv�rtezve k�v�nt elutazni. Egy �v ut�n most egy h�t alatt akarta tet� al� hozni az alkotm�nytervezetet. Val�j�ban az alapelveket Salzburg �s B�cs k�z�tt egy vonaton t�rgyalta meg Sz�csennel. Az Okt�beri Diplom�t 1860. okt�ber 20-�n bocs�jtott�k ki mint a birodalom �r�k �s visszavonhatatlan alapt�rv�ny�t. A Reichrat l�tsz�m�t (a tartom�nyi gy�l�sek k�pvisel�ivel) 100 f�re emelt�k, fel�ll�tott�k a tartom�nyi test�leteket (term�szetesen f��ri t�bbs�ggel), a Reichrat hat�sk�r�be utalt�k a s�lyok m�rt�kek stb. (Sz�csen Antall) meghat�roz�s�t �s a hadsereg-kieg�sz�t�st (�j�ncl�tsz�mon k�v�l). A t�rv�nyeket a Reichrat ,,k�zrem�k�d�s�vel" hozt�k. A magyarorsz�gnak tett egyetlen engedm�ny az volt, hogy am�g meg nem sz�letnek a tartom�nyi gy�l�sek �sszet�tel�re vonatkoz� rendelkez�sek, addig a magyar orsz�ggy�l�snek ,,el�z� alkotm�nya szerint kell tov�bb m�k�dnie." Ennek azonban kev�s haszna volt, tekintve hogy ez csak a magyarok szerint '48-ban felv�ltott Metternich-korszakbeli rendi alkotm�nyra vonatkozhatott. Valamint kimondta hogy: a ,,magyar koronabirtokokon k�v�li" tartom�nyok ,,sok �v �ta sok dolgot csin�ltak eggy�tt", teh�t amikor csak a Ciszlajt�n (a Lajta foly� volt Ausztria �s Magyarorsz�g k�z�tt a hat�r, az elnevez�s Ausztri�ra vonatkozik) ter�leteket �rint� �gyekr�l van sz�, a Reichrat a magyar k�pvisel�k n�lk�l �l�sezik. A konzervat�vok a De az eg�sz j�tszma komolytalan volt. Sem Ferenc J�zsef sem a rendek nem gondolt�k komolyan, hogy t�bbs�gi v�lem�ny alapj�n fognak a d�nt�sek sz�letni, a diploma csak a magyarok lecsillap�t�s�ra szolg�lt. Ehelyett a helyzet m�g rosszabb lett. A n�met k�z�poszt�ly zokon vette, hogy megny�rb�lt�k kiv�lts�gait, ak�r az eddig Magyarorsz�gon dolgoz� Bach-husz�rok, amikor pedig �ssze�lt a magyar orsz�ggy�l�s az indulatok n�tt�n-n�ttek. Sz�csen terve, hogy a magyarok hagyom�nyos "alkudoz�sba" kezdenek a kir�llyal nem j�tt be. A vars�i tal�lkoz� szint�n kudarc volt. II. S�ndor orosz c�r, akkor volt csak hajland� fel�j�tani az osztr�k-orosz kapcsolatokat ha engedm�nyekhez jut Rom�ni�ban (1859-ben alakult) �s a Balk�non. Erre azonban Ausztria nem volt hajland� (de ha m�g meg is adta volna, az oroszok nem k�n�ltak biztos�t�kot III. Nap�leon ellen). Poroszorsz�g pedig a liberalizmussal kac�rkodott, �s n�metorsz�gi engedm�nyekre tartott ig�nyt, a franci�k elleni seg�ts�g fej�ben. Ferenc J�zsef ezeket sem adta meg. Ezenfel�l a diploma �rtelm�ben fel�ll� tartom�nyi gy�l�seket is mer�en elutas�totta a magyar �s a n�met sajt�. Magyarorsz�gon a helyzet m�g rosszabb volt. Mindenhol �jrav�lasztott�k 1848. megyei vezet�it, kiv�ve azokat akik az abszolutizmust seg�tett�k (r�luk egy ,,halott!" k�zfelki�lt�ssal eml�keztek meg), �s az �prilisi t�rv�nyek alapj�n akart�k a megy�ket igazgatni. Ezek azonban k�zponti korm�nyt t�teleztek fel Pest-Bud�n. Mivel ilyen nem volt, t�rv�nyes�tett anarchia k�vetkezett. A k�lpolitik�ban pedig Ausztria egyetlen mentsv�ra Bruck ,,hetvenmilli�s birodalma" lett. Goluchowski poz�ci�ja is megrend�lt, a cseh nemesek megt�madt�k mert, a tartom�nyi gy�l�seket b�rokrat�kkal akarta felt�lteni, a magyarok a diploma miatt, a n�met hivatalnokok pedig eml�keztek r�, hogy � v�ltotta fel Bachot. A bel �s k�lpolitika kudarca miatt 1860. december�ben Ferenc J�zsef menesztette Goluchowskit. Sz�csen Anton von  Schmerling b�r�t javasolta hely�re.  Schmerling  (Anton Ritter von Schmerling) kinevez�s�vel a fordulat egy�rtelm�v� v�lt. Ha a diplom�t a feud�lis arisztokr�cia "puccsak�nt" fogjuk fel, akkor Schmerling hatalomra jut�sa a Bach-rendszerben megismert hivatalnok-uralomra eml�keztet. Schmerling nem volt �j ember az osztr�k k�z�letben. 1848-ban a Habsburg Monarchia egyik frankfurti k�pvisel�je volt, �s sikeresen �llt ellen a radik�lisoknak. Tagja volt Schwarzenberg korm�ny�nak is, azonban 1851-ben kilpett bel�le. Ennek k�sz�nhette liber�lis h�rnev�t. Kil�p�s�nek ok�t abban kereshetj�k, hogy Bach nyomdokain haladva � is �gy gondolta, hogy a birodalmat er�s�ten� egy k�zponti parlament. V�lem�nye szerint (az elvet ugyancsak Bach alkotta) Magyarorsz�g 1849-ben a tr�nfoszt�ssal elj�tszotta alkotm�ny�t, �s a Bach-rendszer v�ltoztathatatlan alap minden engedm�ny sz�m�ra melyet az uralkod� kegyeskedik megadni. Ennek megfelel�en megkezdte a Bach-rendszer restaur�ci�j�t. A konzervat�vokat szembes�tett�k az eredm�nyekkel: Bach rendszere 10 �vig b�rta, az �v�k k�t h�napig. Ez�rt h�t Ferenc J�zsef suttyba dobva az ,,�r�k �s visszavonhatatlan alapt�rv�nyt" 1861. febru�r 26-�n kiadatta a Febru�ri P�ntesnt. A P�tens v�gre megval�s�totta Bach �lm�t: a val�di parlamenti k�ls�vel rendelkez� Reichratot. A P�tens elm�letileg a Diploma folytat�sa, gyakorlatban azonban az azzal teljesen ellent�tes ir�nyzat megval�sul�sa volt. Az 1. csatolt dokumentum a birodalmi k�pviseletr�l rendelkezik, ez meg�llap�tja hogy a k�pviseletre a Birodalmi Tan�cs (a Reichrat) jogosult, kinevezett fels�h�zzal (tagjai a Habsburg csal�d tagjai, �r�kletes jogon f�nemesek, egyh�zi m�lt�s�gok �s jelent�s eredm�nyeket el�r� �rtelmis�giek) �s 343 tag� k�pvisel�h�zzal (Magyarorsz�g 85 Csehorsz�g 45, Erd�ly 25, Horv�t-Szlav�norsz�g 9, Als�-Ausztria 18, Fels�-Ausztria 10, St�jerorsz�g 13, a Lombard-Velencei kir�lys�g 20 k�pvisel�t kapott). A P�tens rendelkezett a 203 tag� "sz�k�tett Reichrat" fel�ll�t�s�r�l is, melyen a magyar korona orsz�gainak k�pvisel�i nem vettek r�szt. A tartom�nyi gy�l�seket (Triesztben a v�rosi tan�csot) pedig b�rokrata, �s n�met k�pvisel�kkel t�lt�tt�k fel. Ugyanis Schmerling megalkotta a ,,v�laszt�si geometria" m�dszer�t, mely a vagyoni cenzust �s az �gyesen megszabott v�laszt�ker�leteket jelentette. �ly m�don a k�t k�ria (v�rosi lakosok �s kereskedelmi �s iparkamar�k) v�laszt�i 20 ill. 10 forint k�zvetlen ad�t kellett hogy fizessenek, m�r pedig ezek az emberek a birodalom minden r�sz�ben a n�metek k�z�l ker�ltek ki. B�r volt m�g k�ria a vid�k �s a birtokosok sz�m�ra is de ezeket mesters�gesen m�dos�tott�k biztos�tva a centralista t�bbs�get. A "sz�k�tett birodalmi tan�cs" 203 k�pvisel�je k�z�l 130 Schmerling embere volt. Ezek tulajdonk�ppen centralista n�metek, az ellenz�ket a csehek a szlov�nek �s a n�met konzervat�vok alkott�k. A Reichrat kapta a t�rv�nyhoz�i hatalmat, a tartom�nyi gy�l�sek csup�n jelent�ktelen feladatokat kaptak. A P�tens int�zkedett az erd�lyi, magyar �s horv�t orsz�ggy�l�s �sszeh�v�s�r�l. A P�tens  gondoskodott egy "Orsz�ggy�l�si tan�csr�l" arra az id�re ha a Reichrat nem �l�sezik m�gis sz�ks�g lenne r�. A helyzet azonban m�g mindig nem volt t�k�letes. A magyarok el�gedetlens�ge (ahogy az orsz�ggy�l�sen szervezt�k az ellen�ll�st) n�tt�n-n�tt. A v�laszt�si geometria megd�bbent� eredm�nyekre volt k�pes (a v�rosok k�ri�i mesters�gesen nagyobb s�ly�ak voltak mint a vid�kiek, ill. a n�met v�rosok �s vid�kek mint a t�bbi nemzet�i) Dalm�ci�ban 400 ezer d�lszl�v 20 15 ezer olasz pedig 23 k�pvisel�t k�ldhetett!!! Schmerling a n�meteknek biztos�tott t�bbs�g (ami teljesen jelent�ktelen de mutat�s volt) fej�ben n�met t�mogat�st v�rt a nagyn�met k�lpolitik�hoz �s a magyarok elnyom�s�hoz. Mivel ny�lv�nval� volt, hogy a magyarok nem fognak k�pvisel�ket k�ldeni, �gy a 7.cikkely lehet�s�get adott k�zvetlen v�laszt�sokra, ha egy orsz�ggy�l�s nem k�ld k�pvisel�ket. Schmerling rendszer�t (avagy ,,Schmerling sz�nh�z�t") az olaszok bojkott�lt�k el�sz�r, Velence ugyanis nem k�ldte el k�pvisel�it, a csehek k�s�bb vont�k vissza k�ld�tteiket, a magyarok sem k�ldtek k�pvisel�ket. De�k 1861. augusztus 8-i felirati besz�de a rendszer t�rv�nytelens�geit t�rgyalta. Ennek folyom�nyak�nt az uralkod� elrendelte az orsz�ggy�l�s fegyveres feloszlat�s�t (amely nem is �lt �ssze t�bb� Schmerling buk�s�ig). V�g�l 1864-ben sor ker�lt a kapcsolatfelv�telre De�kkal, majd 1865-ben �jra �sszeh�vt�k az orsz�ggy�l�st. De Schmerling alatt a magyarok a centraliz�ci� alatt ny�gtek. Visszat�rtek a "Bach-husz�rok" �s a k�zigazgat�s megint B�cs kez�ben volt. Augusztus 30-�n Schmerling politikai ki�ltv�nyt olvasott fel a Reichratban, �s mikor ahhoz a mondathor �rt hogy: ,,Magyarorsz�g alkotm�ny�t nemcsak hogy a forradalmi er�szak sz�ntette meg, de jogilag is elveszet, t�nyleges elt�rl�s�r�l nem is besz�lve." tapsvihar fogadta a n�met k�pvisel�kt�l, mintegy jelezve hogy a n�metek mellette �llnak (ugyanis mikor a liber�lisok l�tt�k, hogy Schmerling parlamentet ad nekik, nagyn�met k�lpolitik�t folytat, �s tov�bb viszi Bach politik�j�t meggy�zt�k magukat hogy a dinasztia liber�lis lett). Schmerling Magyarorsz�ggal kapcsolatos politik�ja j�l �sszefoglalhat�: ,,Mi r��r�nk!". Azonban m�g � is tudta, hogy hosszabb t�von a helyzet tarthatalan, nem hi�ba nevezt�k a Magyarorsz�ggal szembeni politik�t Schmerling-f�le proviz�riumnak. A Bach �s Schmerling-f�le rendszer paradox hat�st keltett. A magyarok akik eddig uralkod� n�p voltak, hirtelen egysorba ker�ltek az elnyomotakkal. Ennek k�sz�nhet�en a csehek k�vetni pr�b�lt�k �ket (�gy volt ez a kiegyez�s ut�n is, amikor De�k �s Andr�ssy siker�t akart�k megism�telni). Schmelinget azonban nem t�mogatt�k a horv�tok sem, akik - b�r kulcsszerepet j�tszottak 1848 �tv�szel�s�ben - szint�n elvesztett�k t�rt�nelmi �n�ll�s�gukat. A legnagyobb z�rzavar Erd�lyben volt, v�g�l azonban �ssze�lt az orsz�ggy�l�s �s 1863-ban sz�sz k�pvisel�k jelentek meg a Reichratban. Schmerling kimondhatta itt van a Birodalmi Tan�cs, imm�r egys�gesen (azt persze nem tette hozz�, hogy ez csak a n�metek t�mogat�s�t �lvezi). Schmerling ekkor hirtelen a k�lpolitika fel� terelte a figyelmet. Julius Froebel 1848-ban a frankfruti parlament tagja volt, �s egy t�rs�val eggy�tt B�csbe k�ldt�k a forradalmat t�mogatand�. Azonban Windisch-Gr�tz elfogta �ket. T�rs�t kiv�gezt�k �t mag�t is hal�lra �t�lt�k de v�g�l megkegyelmeztek neki. Ezut�n emigr�lt Amerik�ba. Mikor B�csbe visszat�rt t�mogatni kezdte Schmerlinget (f�lre�rt�s ne ess�k '48-ban hal�lra �t�lt�k!), ez j�l mutatta: '48 radik�lisai a Habsburgok mellett �llnak. Eml�kirat�ban azt fejtegette, hogy l�tre kell hozni Nagy-N�metorsz�got. Ferenc J�zsefnek megtetszett a Schmerling-f�le terv. Ez az 1863. augusztusi frankfurti gy�l�sen ny�lv�nult meg, ahov� minden n�met fejedelem megh�v�st kapott. Rechberg az akkori k�l�gyminiszter r�b�rta Ferenc J�zsefet, hogy ne Schmerling hanem � k�s�rje el Frankfurtba. � pedig konzervat�v keretek k�zt tartotta a megbesz�l�seket. A Habsburgok alkotm�nyjavaslata - b�r sokkal kevesebbet adott mint az 1866 ut�n bevezetett n�pk�pviseleti �ltal�nos v�laszt�jog a bismarcki N�metorsz�gban (Bismarck konzervat�v junker volt!) - de m�gis sok n�met fejdelem csatlakozott Ferenc J�zsefhez. Csakhogy volt egy b�kken�. A porosz kir�ly - Bismarck tan�cs�ra - nem ment el a gy�l�sre, f�lve hogy leszavazz�k. M�g megpr�b�lkoztak egy olyan gy�l�s �sszeh�v�s�val ahol a Habsburg-h� fejdelmek cs�sz�rr� v�lasztj�k Ferenc J�zsefet de ekkor azok visszakoztak, mivel jobban tetszett nekik a porosz-osztr�k egyens�ly mint a Habsburg egyeduralom. A gy�l�s teh�t kudarccal v�gz�d�tt. 1863. �sz�n Poroszorsz�g visszautas�totta Ausztria k�relm�t, hogy teljes birtok�llom�ny�val bel�phessen a Zollverienbe (N�met V�msz�vets�g). 1864-ben D�nia ism�t k�s�rletett tett Schlewig-Holstein annekt�l�s�ra. Bismarck pedig eggy�tm�k�d�st aj�nlott a hercegs�gek felszabad�t�s�hoz. Schmerling a csatlakoz�st szorgalmazta ami meg is t�rt�nt. 1864. okt�ber 20-�n D�nia megk�t�tte a b�csi b�k�t. Rechberget 1864. okt�ber�ben menesztett�k. Az �j k�l�gyminiszter Mennsdorf, Esterh�zy M�ricra a t�rca n�lk�li miniszterre hallgatott. Ez a k�lpolitik�ban v�gzetes k�oszt id�zett el�. 1865. augusztus�ban Ausztria �s Poroszorsz�g megeggyezett, Holstein osztr�k m�g Schlewig porosz k�zigazgat�s al� ker�l. 1864-ben a n�metek v�gre r�j�ttek: a dinasztia nem t�rt meg a liberalizmushoz. A n�metek sz�vets�ges ut�n n�ztek, hogy r�k�nyszer�ts�k Ferenc J�zsefet a liberalizmusra. Az �r egyszer� volt: magyar hegem�nia Magyarorsz�gon cser�be az ausztriai n�met�rt. �gy m�r nem t�mogatt�k Schmerlinget a magyarok elnyom�s�ban. Az 1864-65-�s t�li �l�sszakasz alkalm�val a n�metek al�akn�zt�k a hadsereg fenntart�shoz sz�ks�ges megaj�nl�st. Ferenc J�zsef azzal a felt�tellel fogadta el a P�tenst hogy a Reichrat nem sz�l a hadsereg �gyeibe. A felt�telt megszegt�k �gy Schmerlingnek mennie kellett. Schmerling m�r nem v�rhatott �gy a horv�t �s a magyar orsz�ggy�l�s �sszeh�v�s�ra tett javaslatot. Ezt azonban elvetett�k. De�k befoly�sa n�tt mi�ta berekesztett�k a '61-es orsz�ggy�l�st �s �pp tet�pontj�n volt. Kossuth az �n�ll� Duna-Konf�der�ci� mellett sz�llt s�kra, v�gre felismerve sovinizmusa alapvet� hib�j�t. K�sz volt Belgr�dot elismerni sz�vets�gi f�v�rosnak. K�vet�i k�szen �lltak a v�lasszal: ,,Ink�bb B�cs mint Belgr�d!" �gy De�k 1865 tavasz�n h�sv�ti cikk�ben k�rvonalazta a kiegyez�s felt�teleit. A magyarok ellen�ll�s�nak megt�r�s�re tett k�s�rlett megbukott. Schmerlinget 1865. j�lius 30-�n menesztett�k.