Habsburg - csal�d

A Habsburgok z�szlaja, mely a kiegyez�sig az Osztr�k Cs�sz�rs�g z�szlajak�nt is szolg�lt, azut�n pedig az Osztr�k-Magyar Monarchia oszt�k fel�nek z�szlajak�nt

A Habsburg-csal�d (1740-ig, illetve a magyar tr�non 1780-ig Habsburg-h�z; 1745-t�l, illetve 1780-t�l Habsburg-Lotharingiai-h�z) Eur�pa egyik legjelent�sebb uralkod�i csal�dja volt, amely n�met kir�lyok, n�met-r�mai cs�sz�rok, cseh, magyar, spanyol �s portug�l kir�lyok sor�t adta (fent a Habsburg c�mer). A csal�d tagjai emellett k�l�nb�z� id�szakokban sz�mtalan it�liai �s n�metorsz�gi hercegs�g, v�laszt�fejedelems�g, stb. urai voltak.

A csal�d eredete

A csal�d eredete a 10. sz�zadig ny�lik vissza. Az els� n�v szerint ismert �s Guntram volt, b�r � m�g nem viselte a Habsburg nevet ( 973-ban halt meg). A Habsburg n�v a 11. sz�zadban ragadt az alemann eredet� csal�dra, amikor II. Ott� (meghalt 1111) a mai Sv�jc ter�let�n, Aargau kantonban, az Aare �s a Reuss foly�k egybefoly�s�n�l fekv� Habichtsburg gr�fja lett. M�s forr�s szerint Habichtsburgot Guntram unok�ja, Werner �p�ttette, aki egy�bk�nt 1002-t�l m�r strassburgi p�sp�k volt. A v�r neve magyarul H�jav�rat jelent, �s innen ered az ismert Habsburg csal�di c�mer is. Birtokaik kezdetben f�leg a sv�b hercegs�gben ter�ltek el, amit k�s�bb elz�szi ter�letekkel eg�sz�tettek ki (egyes forr�sok szerint ezzel ellent�tben az elz�szi birtokok jelentett�k a kezdeti t�rzster�letet.) K�s�bb a sv�jci ter�letekr�l el�ld�zt�k �ket a sv�jciak, �s ezzel nagyj�b�l egyidej�leg a magyarok �s csehek k�z�tti ellent�teket kihaszn�lva megszerezt�k maguknak els� kelet-ausztriai birtokaikat.

N�met kir�lyok �s n�met-r�mai cs�sz�rok

A csal�d els� uralkod�ja I. Rudolf (1218-1291), akit 1273-ban v�lasztottak n�met kir�lly�. 1282-ben az augsburgi birodalmi gy�l�sen fiainak aj�nd�kozta az Ottok�r cseh kir�lyt�l megszerzett birodalmi ter�leteket, Fels�- �s Bels�-Ausztri�t, St�jerorsz�got, Krajn�t �s Karinti�t, ezzel kialak�tva a csal�d k�s�bbi k�z�p-eur�pai b�zis�t. 1315-ben a sv�jci szabads�gharc k�vetkezt�ben ottani ter�leteik nagyr�sz�t elvesz�tett�k. Ezt k�vet�en v�ltoz�, de �sszess�g�ben folyamatosan n�vekv� birodalmi ter�letek urai.

A n�met kir�lyi c�met I. Rudolf fia, I. Albert (1308) hal�la ut�n elvesz�tett�k (k�z�tt�k sincs folytonoss�g: 1292-1298 k�z�tt Nassaui Adolf uralkodott), �s csak II. Albert szerezte vissza 1438-ban.

Cs�sz�ri c�met els�k�nt az � fia, III. Frigyes (1415-1493) viselt (n�met kir�lly� 1442-ben, n�met-r�mai cs�sz�rr� 1452-ben koron�zt�k). Ett�l kezdve folyamatosan a Habsburg-h�zb�l ker�ltek ki a n�met-r�mai cs�sz�rok 1742-ig amikor VII. (Wittelsbach) K�rolyt, v�lasztott�k cs�sz�rr�. 1745-ben M�ria Ter�zia f�rj�t I. (Lotharingiai) Ferencet v�lasztott�k meg, �gy j�tt l�tre a Habsburg-Lotharingiai h�z.

1804-ben a N�met-R�mai Szent Birodalmat megsz�ntnek nyilv�n�tott�k, �s II. Ferenc (I. Ferenc n�ven) felvette az Ausztria cs�sz�ra c�met, amit 1918-ban az Osztr�k K�zt�rsas�g kiki�lt�sakor �s a dinasztia tr�nfoszt�sakor I. K�roly (magyar kir�lyk�nt IV. K�roly) vesz�tett el.

A spanyol Habsburgok

1496-ban Miksa cs�sz�r fia, Sz�p F�l�p, aki ekkor apja megb�z�s�b�l m�r N�metalf�ld uralkod�ja volt, Johann�t, a kaszt�liai kir�ly l�ny�t vette feles�g�l, mik�zben h�ga, Margit Don Juan arag�niai tr�n�r�k�sh�z ment f�rjhez. Don Juan 1497-ben meghalt �s F�l�p feles�ge Johanna lett a tr�n �r�k�se. A kaszt�liai kir�lys�g, amelyben forma szerint Johanna (k�s�bb �t nevezt�k �r�lt Johann�nak) uralkodott, illetve az Arag�niai kir�lys�g ugyan form�lisan megtartotta k�l�n�ll�s�t, l�nyeg�ben azonban ekkor m�r v�gbement a spanyol ter�letek egys�ges�t�se. Sz�p F�l�p 1506-ban meghalt, de 1516-t�l id�sebbik fia, K�roly lett a spanyol kir�ly, aki apai nagyapja, I. Miksa cs�sz�r 1519-ben bek�vetkezett hal�la ut�n a n�met ter�leteket is meg�r�k�lte (n�met kir�ly 1520-t�l, cs�sz�r 1530-t�l). � maga, mik�zben - egy h�t �ves id�szakot lesz�m�tva - helytart�i �tj�n korm�nyozta Spanyolorsz�got, els�sorban n�met birodalmi �gyekkel (emellett pedig f�leg It�li�val �s N�metalf�lddel) foglalkozott, k�z�p-eur�pai tartom�nyait - benne az ausztriai hercegs�geket �s az id�k�zben megszerzett magyar �s cseh kir�lys�gokat �ccs�re, Ferdin�ndra b�zta. K�roly 1556-ban visszavonult az uralkod�st�l, �s birodalm�t k�tfel� osztotta: a spanyolorsz�gi korona annak ekkor m�r terjedelmes tengerent�li birtokaival valamint N�pollyal �s N�metalf�lddel egy�tt fi��, II. F�l�p� lett, m�g a n�met cs�sz�ri c�met �s a n�metorsz�gi birtokokat Ferdin�nd kapta meg.

Az utols� spanyol Habsburg uralkod� II. K�roly volt (1661-1700), aki gyermektelen�l hunyt el �s v�grendelet�ben XIV. Lajos unok�j�t, Anjou F�l�p�t tette meg �r�k�s�v�. Az ezt k�vet� spanyol �r�k�s�d�si h�bor�ban a Habsburgok �s sz�vets�geseik (pl. az angolok, Marlborough herceg vezet�s�vel) t�bbsz�r is gy�zelmet arattak a franci�k felett, I. Lip�t fi�t (III. K�roly n�ven) meg is koron�zt�k spanyol kir�lynak. �t azonban I. J�zsef cs�sz�r hal�la ut�n (VI. K�roly n�ven) n�met cs�sz�rnak is megv�lasztott�k, ekkor a sz�vets�g felbomlott, �s v�g�l V. F�l�p�t ismert�k el spanyol kir�lynak (utrechti egyezm�ny), amivel a spanyol korona v�glegesen a Bourbonok kez�re jutott.

A Habsburgok �s Magyarorsz�g

A magyar t�rt�nelemben els�k�nt I. Albert l�nya, �gnes jelent meg, aki III. Andr�s feles�ge volt. Az �rp�d-h�z kihal�sa ut�n - noha a birodalmi felfog�s szerint ennek alapj�n jogot form�lhattak volna a magyar tr�nra - I. Albert K�roly R�bertet t�mogatta a m�sik k�t aspir�nssal, a cseh II. Vencellel �s Bajor Ott�val szemben.

A magyar tr�non az els� Habsburg-h�zi kir�ly 1437 �s 1439 k�z�tt II. Albert volt, aki a feles�ge Erzs�bet, (Luxemburgi) Zsigmond magyar kir�ly �s n�met-r�mai cs�sz�r l�nya r�v�n jutott a magyar tr�nra. (emellett n�met �s cseh kir�ly is volt.) Fia V. L�szl�, magyar �s cseh kir�ly.

V. L�szl� hal�la ut�n 1459-ben egyes f�urak III. Frigyest is magyar kir�lly� v�lasztott�k, de koron�z�s�ra nem ker�lt sor (noha a korona L�szl� r�v�n az � birtok�ban volt), hanem Hunyadi M�ty�s lett a kir�ly. 1463-ban a b�cs�jhelyi b�k�ben Frigyes elismerte M�ty�st, visszaszolg�ltatta a magyar koron�t, viszonz�sul M�ty�s �r�k�s�nek ismerte el Frigyest, amennyiben nem sz�letik fi�gyermeke. Ennek ellen�re a k�t uralkod� k�z�tt az 1470-es �vekben �jabb h�bor�k zajlottak, amelyek sor�n Frigyes k�nytelen volt elismerni M�ty�st cseh kir�lynak, majd elvesz�tette ausztriai tartom�nyai egy r�sz�t is, amelyeket csak M�ty�s hal�la ut�n siker�lt visszaszereznie.

Noha M�ty�s hal�la ut�n a Habsburgok t�bb jogc�men is ig�nyt form�lhattak volna a magyar tr�nra, a magyar rendek Jagell� Ul�szl� cseh kir�ly mellett d�nt�ttek. A dinasztikus kapcsolatok azonban tov�bb sz�v�dtek: Ul�szl� l�nya, Anna I. Ferdin�ndnak, V. K�roly cs�sz�r �ccs�nek lett a feles�ge, fia II. Lajos pedig Ferdin�nd h�g�t, M�ri�t vette el. (A moh�csi csata �s II. Lajos magyar kir�ly hal�la ut�n V. K�roly M�ri�t N�metalf�ld helytart�j�v� nevezte ki).

Ennek alapj�n I. Ferdin�nd (1526-t�l cseh kir�ly, 1531-t�l n�met kir�ly, 1558-t�l n�met-r�mai cs�sz�r) ig�nyt form�lt a magyar tr�nra, 1526. december 16-�n meg is v�lasztott�k, illetve 1527. november 3-�n megkoron�zt�k. A rendek egy r�sze (tkp. a k�znemesi p�rt) azonban Szapolyai J�nos mellett d�nt�tt, akit szint�n megkoron�ztak (1526. november 11.). A k�t tr�nk�vetel� v�g�l 1538-ban a v�radi b�k�ben megegyezett, hogy J�nos hal�la eset�n Ferdin�nd �r�kli a tr�nt. Szapolyai 1540-ben bek�vetkezett hal�la ut�n a Habsburgok szinte egyszerre �rt�k el k�t c�lkit�z�s�ket, �s jutottak a cseh �s a magyar korona birtok�ba, amiket 1918-ig meg is tartottak.

• Ausztria hercege, k�s�bb f�hercege,
• St�jer herceg, k�s�bb f�herceg,
• Karinthia hercege,
• Tirol gr�fja,
• Burgundia hercege,
• N�metalf�ld hercege.

A spanyol �g 1580 �s 1640 k�z�tt portug�l uralkod�kat is adott.

Habsburg-Lotharinghiai-h�z

• Toscana nagyhercege,
• N�metalf�ld hercege,
• W�rzburgi v�laszt�,
• K�lni v�laszt�,
• Salzburgi v�laszt�,
• Parma hercege,
• Modena hercege,
• Mexik�i cs�sz�r.
• Erd�ly nagyfejedelme

A csal�d fontosabb uralkod�i.

• III. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r (1415-1493)
• I. Miksa n�met-r�mai cs�sz�r (...-1519)
• V. K�roly spanyol kir�ly, n�met-r�mai cs�sz�r (1500-1558)
• I. Ferdin�nd n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1503- 1564)
• II. F�l�p spanyol kir�ly (1527-1598)
• II. Miksa (1527 - 1576)
• II. Rudolf n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1552 - 1612)
• II. M�ty�s n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1557 - 1619)
• II. Ferdin�nd n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1578 - 1637)
• III. Ferdin�nd n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1608 - 1657)
• I. Lip�t n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1640 - 1705)
• I. J�zsef n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1678 - 1711)
• III. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1685 - 1740)
• M�ria Ter�zia magyar �s cseh kir�lyn� (1717 - 1780)
• II. J�zsef n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1741 - 1790)
• II. Lip�t n�met-r�mai cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1747 - 1792)
• II. Ferenc n�met-r�mai cs�sz�r 1804-ig, att�l I. Ferenc n�ven osztr�k cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1768 - 1835)
• V. Ferdin�nd (1793 - 1875, osztr�k cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly 1848-ban lemondatt�k)
• I. Ferenc J�zsef osztr�k cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1830 - 1916)
• I. K�roly osztr�k cs�sz�r, magyar �s cseh kir�ly (1887 - 1922)
• Habsburg Ott� (1912 - ) 1961-ben lemondott tr�nig�ny�r�l