A "k�z�s monarchia" uralkod�ja (cs�sz�r-kir�ly, k�s�bb cs�sz�r �s kir�ly):

I. Ferenc J�zsef (1848-1916, 1867-1918, Ausztria cs�sz�ra �s Magyarorsz�g apostoli kir�lya): Ferenc f�herceg 1830. augusztus 18-�n sz�letett, B�csben, Ferenc K�roly f�herceg �s Zs�fia f�hercegn� (az udvari reakci�sok vezet�je) fiak�nt. M�r nagyapja (I. Ferenc) is a j�vend� cs�sz�r l�tta benne. Politikai nevel�i k�z�l nagy hat�ssal voltak r� Metternich �s Rauscher (a k�s�bbi b�csi �rsek) elvei, melyek a katonas�gon, a nemess�gen �s az egyh�zon (k�s�bb a hivatalnokokon is) nyugod� abszolutista �llamk�pet �ll�tottak el�. Mindig meg volt gy�z�dve isteni elhivatotts�g�r�l, Olm�tzi koron�z�s�t�l eg�szen hal�l�ig. Decemberben a Zs�fia f�hercegn� vezette udvari �sszeesk�v�s elt�vol�totta posztj�r�l Ferdin�nd cs�sz�rt, �s hely�re (egy 1847-es meg�llapod�snak megfelel�en) a 18 �ves Ferenc J�zsef ker�lt, akit 1848. december 2-�n az Olm�tzi �rsek palot�j�ban koron�ztak meg. �llamide�llj�nak az 1851-ben az �n. szilveszteri p�tenssel kialak�tott militarista abszolutzimus �llt, melynek k�pvisel�je (az egyetlen �ltala kedvelt politikus) Felix Schwarzenberg herceg volt. A fiatal, tapasztalatlan cs�sz�rt Metternich �s K�beck meggy�zte hogy t�rjen el eredeti terv�t�l (Bach kinevez�se Schwarzenberg hely�re), �s � lett a birodalom minisztereln�ke. A "koron�s b�rokrata, �s legf�bb katona" elnevez�s hadserege ir�nti oltalm�ra �s szinte m�r emberfeletti hivatali buzgalm�ra utal (k�pes volt napi 8-9 �r�t pap�rok al��r�s�val t�lteni). 1854. �prilis 24-�n feles�g�l vette Erzs�bet hercegn�t, a bajor kir�ly l�ny�t. H�zass�guk boldognak indult, de mikor 1896-ban Erzs�bet Genfben mer�nylet �ldozata lett, m�r elhideg�ltek egym�st�l. Az 1859-es h�bor� idej�n Gyulait nevezte ki parancsnoknak (ami k�s�bb �ri�si bakl�v�snek bizony�lt), majd mikor l�tta annak teljes kudarc�t � maga �llt csapatai �l�re, ennek Solferin�n�l meg is lett az eredm�nye. Ferenc J�zsef elvtelen uralkod� volt (azaz egyetlen elve az abszolutista monarchia min�l ink�bb val� meg�rz�se volt), ez tette lehet�v� hogy ennyi ideig korm�nyzott. Az alkotm�nyos k�s�rletek, az �n. diploma �s p�tens, szint�n azt t�kr�zt�k hogy k�sz volt b�rmilyen korm�nyzati rendszert elfogadni ha � marad a hadsereg �s a k�lpolitika ura. Az 1866-os h�bor�ban ism�t mell�fogott, mikor Benedeket k�ldte Csehorsz�gba. 1867-ben megk�t�tte a kiegyez�st - melynek r�sze volt a liberaliz�l�d�s Ausztri�ban is - mivel az biztos�totta a hadsereg �s k�lpolitika feletti ellen�rz�s�t. 1871-ben a megpr�b�lta kisz�les�teni a monarchia alapjait a csehek bevon�s�val - ennek r�sze volt az a terv hogy cseh kir�lly� koron�zz�k -. B�r kib�k�lt az uralkod� n�pekkel (lengyelek, n�metek, magyarok) de mindig n�metnek tartotta mag�t (ez kider�l p�r elejtett megjegyz�s�b�l pl. mikor azt tan�cs�lt�k neki koron�ztassa mag�t horv�t kir�lly�, ezt mondta: ,,De hisz �n n�met herceg vagyok!!!", Mikor 1868-ban azt mondta: ,,Pr�g�nak eg�szen n�met jellege van." elismer�s�t fejezte ki, �s legb�szk�bb a n�met hercegek 1863-as tal�lkoz�j�ra volt.). 1867-t�l kezdve alkotm�nyos uralkod�k�nt korm�nyzott eg�szen 1898-ig (Ausztria) �s 1905-ig (Magyarorsz�gon 1905-06-ban volt a v�ls�g). 1898-ban ugyanis megbukott Badeni �s a Reichraton �rr� lett a z�rzavar. Ett�l kezdve b�rokrata korm�nyokat nevezett ki, melyekben a f�hivatalnokot egyszer�en minisztereln�knek h�vt�k, �s az egyik az 1867-es alkotm�nyos rendelkez�sek 14. cikkel�yt h�vta seg�ts�g�l, mely szerint at uralkod�nak joga van, parlament n�lk�l rendelkez�seket kiadni. �gy h�t minden rendelkez�s a k�lts�gvet�st�l kezdve "kiv�teles rendelkez�ss�" v�lt. Magyarorsz�gon 1905-ben a k�z�s hadsereget kifog�sol� t�bbs�g ker�lt uralomra, Ferenc J�zsef pedig fegyverrel sz�toszlatta a parlamentet, �s felf�ggesztette az alkotm�nyt, amit csak 1906-ban a "m�sodik kiegyez�s-kor" �ll�tott vissza. Az �reg cs�sz�r legnagyobb hib�ja merev demokr�cia elleness�ge volt. Az isten-kegyelm�b�l val�s�g �rz�s�t j�l kifejezi az al�bbi eset: Dr. Kerlz �vtizedeken kereszt�l udvari orvosa volt, �s minden alakalommal frakkban volt k�teles megjelenni cs�sz�ri p�nciense el�tt. Egyik �jjel a cs�sz�r s�lyos k�h�g�si rohamot kapott, �s �reg lak�ja agg�dva futott Dr. Kerlz�rt. A doktor siets�g�ben csak, kab�tj�t kapta mag�ra. A cs�sz�r - b�r arca elk�k�lt egy k�h�g�si rohamt�l - utols� erej�vel elutas�t� mozdulatott tett orvosa fel� �s ezt a sz�t ki�ltotta: ,,Frack!". Ebben az egyszoban ott l�ktet az isten-kegyelm�b�l val�s�g. B�r gy�l�lte a demokr�ci�t, �s szinte �rz�ketlen volt a k�zember szenved�sei ir�nt, de nem gy�l�lte � a n�peit, csup�n nem �rtette meg hogy �k alkotj�k az �llamot. Birodalma �rdek�ben v�lt els�sz�m� hivatalnokk� is. Nem kedvelte unoka�ccse, a nemesi-f�deralista Ferenc Ferdin�ndot, �s 1914. j�nius 28.-a ut�n a k�vetkez� kijelent�st tette: ,,Ek�ppen egy fels�bb hatalom helyre�ll�totta azt a rendet, melyre �n k�ptelen voltam". (Ez arra utal hogy a f�herceg rangon al�l h�zasodott) 1916-ban 86 �vesen (68 �ves uralkod�s ut�n) halt meg Sch�nnbrunnban. Jelmondata: Viribus Unitis (egyes�lt er�vel) C�mei: I. Ferenc J�zsef Isten kedvez� kegyelm�b�l ausztriai cs�sz�r; Magyarorsz�g apostoli kir�lya, Gsehorsz�g, Lombardia �s Velence, Dalm�t-, Horv�torsz�g �s Szlav�nia, Lodomer �s Ill�ria �s Jeruzs�lem stb. kir�lya; Ausztria f�hercege, Toscana �s Krakk� nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, St�jerorsz�g, Karintia, Kraina �s Bukovina hercege, Erd�ly nagyfejedelme, Morvaorsz�g �rgr�fja; Fels�- �s Als�-Szil�zia, Modena, Parma, Piacenza �s Guastalla, Oswiecim �s Zator, Teschen, Friaul, Raguza �s Z�ra hercege; Habsburg, Tirol, Kyburg, G�rz �s Gradiska herceges�tett gr�fja, Trient �s Brixen fejedelme, Fels�- �s Als�-Lausitz, valamint Isztria �rgr�fja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. gr�fja; Trieszt, Cattaro �s a szl�v �rgr�fs�g ura, a Szerb Vajdas�g nagyvajd�ja stb

I. (IV.) K�roly (1916-18, Ausztria cs�sz�ra �s Magyarorsz�g apostoli kir�lya): 1887. augusztus 27-�n sz�letett az Ausztriai Prensburgban. Apja Ott� f�herceg, anyja M�ria Jozefa sz�sz hercegn� volt. 1906-ban terel�d�tt r� a figyelem, miut�n Ferenc Ferdin�nd rangon aluli h�zass�ga miatt, k�nytelen volt esk�vel lemondani gyermekei tr�n�r�kl�si jog�r�l. Szarajev� ut�n pedig, K�roly v�lt a Habsburg Monarchia tr�n�r�k�s�v�. Ferenc J�zsef 1916. november 21-�n elhunyt �gy K�roly �r�k�lte a tr�nt. Az �j cs�sz�r, �j eszm�ket is hozott. Ammneszti�t adott azoknak, akiket a megalom�ni�s AOK (osztr�k-magyar f�parancsnoks�g) "fels�g�rul�s" c�m�n (mondani sem kell ide rengeteg dolgot soroltak) csukatott le. Az 1914 �ta nem �l�sez� Reichratot �jra �sszeh�vt�k, a budapesti koron�z�st is igyekezett halasztani hogy ne kelljen felesk�dnie "Szent Istv�n f�ldj�nek csorb�thatatlans�g�ra" (teh�t a birodalmat s�rba tasz�t� politik�ra). Reformjai, melyek a f�deralista-demokratikus ir�nyvonalat k�vett�k azonban nem val�s�ltak meg. A Ausztri�t m�r 1900. �ta b�rokrat�k korm�nyozt�k, � azonban egy "nemzetis�gi" korm�nyt akart kinevezni, Lammasch professzornak, az osztr�kk�rd�s egyik szak�rt�j�nek vezet�s�vel. T�rgyal�sokba kezdett az antanttal  - feles�ge Zita, a Bourbon-P�rmai h�zb�l sz�rmazott - �s igyekezett megmenteni a birodalmat. L�p�sei azonban rendre meghius�ltak. Az osztr�k-n�meteket mint "�llamalkot� n�pet" (idetartoztak a lengyelek is) nem lehetett figyelmen k�v�l hagyni, Tisza magyar minisztereln�k pedig az �lelmiszersz�ll�t�sok le�ll�t�s�val fenyeget�z�tt (az egyetlen �lelmiszerforr�ss�val Ausztria sz�m�ra), ha K�roly nem koron�ztatja meg mag�t s�rg�sen. �gy h�t 1916. december 30-�n magyar kir�lly� koron�zt�k. Az ammnesztia sem seg�tett, K�rolynak pedig nem volt el�g ereje lesz�m�lni a n�met-osztr�kokkal (akik m�g�tt ott �lltak a n�metorsz�gi n�metek is), �gy nem tudott semmit tenni. A h�bor�b�l sem tudott kil�pni - ami az egyetlen es�ly volt a bels� reform, �gy a megmenek�l�s fel� - ugyanis abban a t�vhitben �lt (ak�r az antant vezet�k) hogy az Osztr�k-Magyar Monarchia f�ggetlen nagyhatalom (ekkor n�met ir�ny�t�s alatt harcolt az osztr�k-magyar hadsereg, a gazdas�gi �let szorosan N�metorsz�g�val �sszefon�dva folyt). Pedig ekkor m�g a horv�tok, a szlov�nek, a rom�nok stb. hajland�k lettek volna megeggyezni, s�t m�g a cseheket is r�b�rhatt�k volna erre. Csup�n annyit �rt el hogy Tisza lemondott, de ezzel sem �rt sokat mert a hasonl�an dualista, n�metbar�t Wekerle S�ndor k�vette. 1918. okt�ber�ben - mikor v�gre gyeng�lt a n�metek szor�t�sa (�gy a birodalom ereje is) - v�gre kiadhatta a k�s�bb h�ress� v�lt, cs�sz�ri manifesztumot, ami f�der�ci�v� k�v�nta alak�tani a birodalmat, �s amely felsz�l�totta a n�peket, hogy "nemzeti tan�csaik megv�laszt�sa �tj�n m�k�djenek k�zre ebben a hatalmas munk�ban", azonban akkor m�r egy�rtelm� volt hogy forradalommal fogj�k megszerezni �llami f�ggetlens�g�ket. Ezen Lammasch kinevez�se sem v�ltoztatott. Magyarorsz�g - azaz a magyar dzsentri - m�g ekkor is a megold�s �tj�ban �llt, Wekerle ism�t az �lelmiszer sz�ll�t�sok le�ll�t�s�val fenyegetett, �gy K�roly csak Ausztri�ban pr�b�lkozhatott reformokkal. V�g�l miut�n megalakultak az �j �llamok, K�roly - aki m�g mindig ott �lt Sch�nnbrunban, (Lammasch korm�ny�val eggy�tt) imm�r egy megsz�nt �llam uralkod�jak�nt - november 11-�n (a n�met kapitul�ci� napja) lemondott az osztr�k majd 14-�n  a magyar korm�nyban bet�lt�tt szerep�r�l (a tr�nr�l azonban nem).

Ezut�n Sv�cjba k�lt�z�tt. 1921. m�rcius 27-�n, kihaszn�lva a magyar Habsburg-p�rtiak (a legitimist�k) t�mogat�s�t Szombathelyre �rkezett. Ezut�n Budapestre utazott, hogy k�vetelje Horthy-t�l a hatalom �tad�s�t (ny�lv�n az admir�lis osztr�k-magyar flott�ban let�lt�tt szolg�lati ideje miatt, �gy gondolta hogy Horthy megmaradt a dinasztia h�s�g�n), Horthy azonban nemleges v�laszt adott. Szombathelyen ek�zben �sszegy�ltek a kir�lyh� arisztokrat�k, K�roly viszont - bel�tva t�mogat�i nincsenek elegen - t�vozott az orsz�gb�l. 1921. okt�ber 20-�n �rkezett vissza, ekkor ellenkorm�nyt alak�tott, �s az Osternburg P�l vezette k�l�n�tm�nyt, kieg�sz�tve vonattal indult Budapest fel�. Ezalatt G�mb�s Gyula (aki m�g k�s�bb ismert lesz), egyetemist�kb�l z�szl�aljakat �ll�tott fel, ezek okt�ber 23-�n �tk�ztek meg a kir�lyh� csapatokkal az �n. Buda�rsi csat�ban. A kir�ly ekkor (hib�j�ra) t�rgyal�sokat kezdett,  �gy id�t adott a Horthy-hoz h� egys�gek  be�rkez�s�re. Ezut�n intern�lt�k, el�bb Tihanyba, majd k�s�bb Madeir�ra ahol 1922. �prilis 1-�n spanyoln�th�ban meghalt.

Ferenc Ferdin�nd f�herceg, tr�n�r�k�s:

Rudolf f�herceg, tr�n�r�k�s: Rudolf f�herceg, Ferenc J�zsef �s Erzs�bet egyetlen gyermekek�nt sz�letett 1858. augusztus 21-�n. A fi� gyerekkor�ban j� nevel�st kapott, �s anyj�hoz hasonl�an liber�lis szeml�let�nek volt mondhat�. Utaz�sai - f�leg a liber�lis szeml�let� Angli�ban - nagy hat�ssal voltak gondolkod�s�ra. Ferenc J�zsef pedig nem volt hajland� megosztani hatalm�t a tr�n�r�k�ssel, nem az�rt mert k�l�nb�ztek a n�zeteik, hanem mert egyszer�en ragaszkodott hozz�, ugyan�gy mint k�s�bb Ferenc Ferdin�nd eset�ben is.

K�z�s Miniszterek:

K�l�gyminiszterek:

B�r� Beust (1867-1871): szerkeszt�s alatt.

Gr�f Andr�ssy Gyula (1871-79):

Gr�f Andr�ssy Gyula: Gr�f Andr�ssy Gyula 1823. m�rcius 8-�n sz�letett Kass�n. M�r apja is a nemesi ellenz�khez tartozott. Jogi diplom�t szerzett, Franciaorsz�gban tart�zkodott egy ideig. Nagy hat�ssal volt r� Sz�chenyi - akivel 1845-ben a Tisza-szab�lyoz�sn�l tal�lkozott (Sz�chenyi az al�bbiakat mondta r�la: "minden lehet bel�le, m�g Magyarorsz�g n�dora is", Andr�ssy k�s�bb t�bbre vitte, � lett a birodalom k�l�gyminisztere). 1847-ben Zempl�m megye �t k�ldte orsz�ggy�l�si k�vetnek, ahol besz�deiben t�mogatta Kossuthot. Katonai p�ly�ja Jellasics t�mad�sa idej�n kezd�d�tt, ekkor megy�j�nek egys�gei �l�n r�szt vett a P�kozdi �s a Schwechati csat�kban, majd G�rgey seg�dtisztjek�nt a gy�zelmes tavaszi hadj�ratban. 1849. nyar�n Konstantin�polyi k�vet lett. 1851.-ben hal�lra �t�lt�k, jelk�pesen fel is akasztott�k. 1857-ig P�rizsban �lt, itt vette feles�g�l Kendeffy Katinka gr�fn�t. 1858.-ban t�rt vissza Magyarorsz�gra, De�kot t�mogatva. Nagy s�lyt helyezett arra, hogy nem k�rt amneszti�t, visszautas�totta Zempl�n megye f�isp�ni tiszt�t �s az emigr�ci�val val� �sszek�ttet�s�t fenntartotta mindaddig, m�g alkotm�nyosabb id�k nem k�vetkeztek. De�kkal k�zrem�k�dve b�r�lta Bachot �s Schmerlinget, az al�bbi kritik�t fogalmazta meg:"Bach �s Schmerling urak nemcsak politikai, hanem sz�mtani hib�t is elk�vettek. Olyan alapokra helyezt�k a Monarchi�t, ahol 6 milli� �ltt 30 milli�val szemben: cs�cs�ra �ll�tott�k a piramist". B�lcs szavak a nagy magyar �llamf�rfi sz�j�b�l, de nem sokkal k�s�bb maga is elk�veti ezt a hib�t mikor De�kkal eggy�tt l�trehozza a dualista kiegyez�st. Ferenc J�zsef �s Beust nehezen viselt�k De�k feddhetetlens�g�t, Andr�ssy pedig ide�lis k�zvet�t�nek bizony�lt, �gy a "haza b�lcse" mellett neki volt a legnagyobb szerepe abban hogy Beust sikerrel j�rt �s Ferenc J�zsef elfogadta a kiegyez�st. 1867-ben aleln�ke annak a bizotts�gnak melynek feladata a kiegyez�s megsz�vegez�se volt. 1867. febru�r 17-�n - De�k javaslat�ra - Ferenc J�zsef �t nevezte ki Magyarorsz�g minisztereln�k�nek (Andr�ssy azonban t�bbre v�gyott, a Ballhauptz vezet�s�re), De�k e szavakkal k�sz�nt�tte a h�rt: "az isteni kegyelemt�l Magyarorsz�gnak adott providenci�lis �llamf�rfi�". Nagy szerepe volt a horv�t-magyar kiegyez�sben, a magyar honv�ds�g megteremt�s�ben, �s a v�der�t�rv�ny megalkot�s�ban. Korm�nyz�sa alatt fogadta el az orsz�ggy�l�s a polg�ri t�rv�nykez�si rendtart�s �s a k�telez� elemi oktat�s bevezet�s�t (1868.), a Legf�bb �llami Sz�mvev�sz�k fel�ll�t�s�t (1870.), az igazs�gszolg�ltat�s k�l�nv�laszt�s�t a k�zigazgat�st�l (1869.) �s az eur�pai viszonylatban is egyed�l�ll� nemzetis�gi t�rv�nyt. Tev�keny r�szt v�llalt Hohenwart �s Beust megbuktat�s�ban is. 1871. november�ben Ferenc J�zseft�l megkapta az oly h�n �h�tott k�z�s k�l�gyminiszteri kinevez�st (ezt a tiszts�get 1879-ig t�lt�tte be). K�zben 1871-72-ben ill 1876.-ban h�rom h�napig k�z�s p�nz�gyminiszter is volt. Bismarck mellett neki volt a legnagyobb szerepe a h�rom cs�sz�r sz�vets�g�nek megalakul�s�ban (1873) valamint a n�met-osztr�k-magyar v�dsz�vets�g megk�t�s�ben (1879). Az 1878-as kr�zis idej�n - az oroszelleness�g�r�l ismert Andr�ssy - megeggyezett P�terv�rral. A San Stefan�i b�ke ut�n azonban brit-osztr�k-magyar nyilatkozat sz�letett melyben Oroszorsz�got megfenyegett�k, vagy nemzetk�zi konferenci�ra b�zza a d�nt�st vagy "s�lyosabb l�p�sekkel kell sz�molnia" (Andr�ssy a k�z�s minisztertan�cson nem tudta kicsikarni a j�v�hagy�st egy h�bor�ra). � ind�tv�nyozta Bosznia-Hercegovina megsz�ll�s�t (nem annekt�l�s�t) hogy Szerbia ne tehesse r� a kez�t. Azonban ez komoly k�lts�gekbe �s v�r�ldozatba ker�lt, ellent�tben Andr�ssy gondolat�val ellent�tben miszerint az okkup�ci� k�nny� lesz. Az ellene int�zett t�mad�sok miatt meg�rlel�d�tt benne az elhat�roz�s a lemond�sra. 1879. okt�ber 7-�n m�g al��rta Bismarckkal a v�dsz�vets�gi egyezm�nyt, azonban m�r m�snap t�vozott a k�l�gyminiszteri sz�kb�l. 1890. febru�r 18-�n halt meg a Fiume melletti Volosc�ban. Szobr�t 1906. december m�sodik�n adt�k �t - az �nneps�gen Ferenc J�zsef is jelen volt - Sz�ll K�lm�n volt minisztereln�k pedig az al�bbi szavakat mondta: "Andr�ssy Gyula diplomat�nak sz�letett �s Eur�pa legnagyobb �llamf�rfiaival egyenrang�nak bizonyult. �j alapokra fektette az eg�sz k�l�gyi politik�t. �j ir�nyzatokat jel�lt ki Nyugat �s Kelet fel� val� nemzetk�zi viszonyainkban. Jelleme tiszta, mint a sz�narany �s er�s, mint a sziklafal. S aki a legnagyobb eur�pai nemzetek legnagyobb �llamf�rfiaival egy�ttm�k�d�tt a vil�got �rdekl� nagy k�rd�sekben: agy�nak minden gondolat�ban, sz�v�nek minden dobban�s�ban magyar volt �s magyar maradt, aki haz�j�t szerette mindenek f�l�tt."

Gr�f K�lnoky: (1879-94): szerkeszt�s alatt.

B�r� Goluchowski: (1893-1906): szerkeszt�s alatt.

Aerenthal herceg (1906-12): szerkeszt�s alatt.

B�r� Bercthold: (1912-15): szerkeszt�s alatt.

Gr�f Buri�n (1915-16): szerkeszt�s alatt.

Gr�f Ottok�r Czerzin (1916-18): szerkeszt�s alatt.

Ifjabb gr�f Andr�ssy Gyula (1918): szerkeszt�s alatt.

P�nz�gyminiszterek: Gr�f K�llay Benjamin

Bilinski lovag

Had�gyminiszterek: Auffenberg t�bornagy

Krobatin t�bornagy

Vez�rkari f�n�k (csak kiemelt fontoss�ga miatt ker�lt ide, a vez�rkari f�n�k volt a seregek tulajdonk�ppeni vez�re ezen k�v�l Conradnak hat�rozott elk�pzel�sei voltak a monarchia �talak�t�s�ra): Conrad von H�tzendorf t�bornagy (1906-7, 1908-17)

Arz herceg (1917-18)