Ezen r�szben a magyarorsz�gi nemzetis�gi helyzet �s politika ker�l t�rgyal�sra, Ausztria viszonyait a megold�s keres�se: Kremsier, nemzetis�gi t�rv�ny, tervek az �talak�t�sra c. r�szn�l �rom meg.

1848-ban a magyar liber�lisok �gy gondolt�k, hogy a mindenkire kiterjed� szabads�gjogok elej�t veszik a nemzeti mozgalmaknak, �s egys�ges magyar nemzet�llamot teremtenek magyar k�zigazgat�ssal. ,,Haz�nk hat�rai k�z�tt sokf�le nyelv� n�pek laknak, de van egy alap, melyen ha a monarchia hatalm�nak felt�tel�t - mely Magyarorsz�g erej�ben �ll - elismerve, nemzet�nket �j viszonyai megszil�rd�t�s�ban �sz�nt�n gy�mol�tadnja, �s �lbuzg� b�jtogat�sok vesz�lyes zavarokat nem k�sz�tenek, ezen k�l�nb�z� nyelv� n�pek �rdekeit tal�n egyes�teni lehet: ez az alkotm�nyos szabads�g mely, a k�l�nb�z� nyelv� n�pfajokat a polg�rzati k�z�s nemzetis�gben egym�s k�z�tt eggyes�theti, ez alapon egyek lehet�nk az Adriai-tengerig." - �rta Kossuth m�g 1848. �prilis 10-�n. Azonban optimista �s bar�ts�gos kijelent�sei hamar sovinizmusba v�ltottak �t. '48 tavasz�n a nemzeti kisebbs�gek �n�ll� k�vetel�sekkel l�ptek fel (k�zt�k olyan ,,hallatlanokkal" hogy j�jj�n l�tre Szerb Vajdas�g, �n�ll� horv�t korm�ny, a rom�nok kapjanak k�pviseletet stb.!!!), a korm�nyzat inger�lten v�laszolt. De m�g ezel�tt siker�lt megval�s�tani Erd�ly �s Magyarorsz�g �ni�j�t. A m�jus 29-re �sszeh�vott erd�lyi orsz�ggy�l�s 30-�n kimondta az �ni�t (a sz�szok �s a rom�nok komolyan ellenezt�k ezt, de a rom�nok nem voltak k�pviselve, a sz�szok pedig kisebbs�gben voltak a magyarokkal �s a sz�kelyekkel szemben), �s feloszlatta mag�t. Az eredm�nyt Ferdin�nd j�nius 10-�n szentes�tette. Ezen id�ben tartott�k a nemzetis�gek gy�l�seiket. A szlov�kok m�jus 10-11-�n tartott�k nemzeti gy�l�s�ket Lipt�szentmikl�son. Itt fogalmazt�k meg k�vetel�seiket: �n�ll� nemzeti gy�l�s, ar�nyos orsz�ggy�l�si k�pviselet, nemzeti egyenjog�s�g (!), a majors�gi jobb�gyok felszabad�t�sa, �s a f�ldes�ri kiv�lts�gjogok elt�rl�se. Azonban a szlov�k nemzeti mozgalom m�g�tt nem �llt nagy t�meg, a szlov�kok voltak a Monarchia m�sodik legfejletlenebb nemzete (a legfejletlenebbek a rut�nek voltak, akik ezen okb�l nem is hallatt�k hangjukat '48-ban), a szlov�k parasztok nagyr�sze megel�gedett a jobb�gy felszabad�t�ssal, r�ad�sul a mozgalmat evang�likus papok vezett�k, mikor a szlov�k n�p nagyt�bbs�ge katolikus volt, �s ezek t�bbre tartott�k a vall�si k�l�nbs�geket a nemzetin�l. A szlov�k nemzeti mozgalom vezet�je Ludovit St�r volt, aki kor�bban r�szt vett a rendi orsz�ggy�l�sen, valamint megszavazta az �prilisi t�rv�nyeket, k�s�bb azonban Szlov�k L�gi�t szervezett a cs�sz�ri seregek oldal�n. A Batthy�nyi-korm�ny (mintegy el�re jelezve a k�s�bbi igazs�gtalan magyar politik�t) a gy�l�st rend�ri er�vel feloszlatta (ez nem sokban k�l�nb�z�tt Schwarzenberg kremsieri m�dszer�t�l).  A helyzet n�mileg m�s volt Erd�lyben. A rom�nok gy�l�se m�jus 15-17 k�z�tt �l�sezett Bal�zsfalv�n, ebben azt k�rt�k hogy ismerj�k el a rom�nokat ,,negyedik nemzetnek" (a feud�lis viszonyok k�zt a sz�kelyek magyarok �s sz�szok kaptak k�pviseletet �s jogokat), valamint radik�lis jobb�gyfelszabad�t�st, �s am�g ez meg nem t�rt�nik addig ne follyanak t�rgyal�sok Magyarorsz�g �s Erd�ly �ni�j�r�l. A vez�rsz�nok Simion Barnut volt, aki magyarellenes ir�nyt k�pviselt. A rom�nok k�r�seit az erd�lyi orsz�ggy�l�s (ez m�g rendi orsz�ggy�l�s, �s a nemesek t�bbs�ge magyar) elutas�totta. A rom�n nemzeti mozgalom er�teljes t�mogat�sra sz�m�thatott, mellette �lltak a jobb�gyok (akik szinte mind rom�nok voltak, szemben a magyar nemesekkel), az �rtelmis�g, �s a nagyszebeni birodalmi f�hadparancsnoks�g vezet�je Antall Puchner b�r� �gy a cs�sz�ri katonas�g is. K�l�n�sen jelent�s volt ez az�rt, mert a rom�n mozgalmakat j�r�szt magyar katonas�g verte le (a sz�kely hat�r�rezred) �gy a hatalom �s az elnyomottak konfliktusa nemzeti sz�nezetet nyert. A szerbek helyzete szint�n elt�rt. �k tekinthettek saj�t (b�r pici �s f�gg�) �llamukra, a Szerb Fejedelems�gre mely n�vleg t�r�k uralom alatt �llt ugyan, de m�gis csak szerb volt. R�ad�sul - ak�r a horv�tok �s a rom�nok eset�ben - rendelkeztek katonas�ggal. A XVIII. sz�zadban a birodalom keleti �s d�li r�sz�n l�trehozott hat�r�rvid�k j�r�szt szerbek, horv�tok �s rom�nok �ltall lakott volt (plussz a horv�toknak ott voltak a b�ni csapatok), �s k�l�nleges t�rsadalmi rendben �ltek. Polg�raikat felmentett�k az ad�fizet�s al�l, cser�be minden f�rfi szolg�lni volt k�teles. Ezen ter�let lak�i a cs�sz�r ir�nti felt�tlen h�s�g szem�ben �lltek (a nev�k granics�r volt), innen ered a teljesen Habsburg-h� politikusokra alkalmazott "granics�r" kifejez�s. Az �jvid�ki �s pesti szerb gy�l�s k�vetelte a szerbek elismer�s�t nemzetk�nt, �s k�veteket k�ldtek a pozsonyi orsz�ggy�l�sre. Azonban Kossuth m�r v�ltoztatott �prilisi politik�j�n, �s kijelentette hogy Magyarorsz�gon csak egy politikai nemzet van (a k�l�nb�z� nyelveket besz�l� n�pekb�l �ll� magyarorsz�gi) a magyar. Djorde Stratimovic (aki k�s�bb ezredesk�nt vett r�szt a szerb felkel�sben) kijelentette, hogy ig�nyeik kiel�g�t�s�t m�shol fogj�k keresni. A magyar politika fordulat�t mi sem jelzi jobban mint Kossuth v�lasza: ,,Akkor d�nts�n k�z�tt�nk a kard!" K�s�bb hasonl�an nyilatkozott a szerbekr�l (terveket sz�tt hogy ,,egyszer s mindenkorra ki�rtsa �ket") �s a horv�tokr�l (,,akik a f�l fog�ra se elegek"). A szerbek tov�bb mentek �s �n�ll� (auton�m) Szerb Vajdas�got k�veteltek. A m�jus 13-15-�n megtartott karl�cai gy�l�sen pedig (a karl�cai p�tri�rka er�teljes �szt�nz�s�re) fegyverkez�sre felsz�l�t� hat�rozat sz�letett. A horv�tok voltak a n�metek �s a magyarok ut�n a legfejlettebb magyarorsz�gi nemzetis�g.  folytat�sa k�vetkezik