Osztr�k–Magyar Monarchia Die im Reichsrat vertretenen K�nigreiche und L�nder und die L�nder der heiligen ungarischen Stephanskrone (n�met) A birodalmi tan�csban k�pviselt kir�lys�gok �s orsz�gok �s a magyar szent korona orsz�gai (magyar)
A Monarchia Eur�p�ban
A Monarchia orsz�gai
H�bor�s z�szl� Kereskedelmi z�szl� Ausztria z�szlaja C�mere Magyarorsz�g z�szlaja C�mere A Kiegyez�s el�tt A Habsburg Birodalom z�szlaja
Hivatalos nyelvek	Latin, n�met, magyar
�llamvall�s	r�mai katolikus
F�v�ros �s legnagyobb v�ros	B�cs 1 675 000 f� Budapest 1 100 000 f� (1907)
�llamf�	Ausztria cs�sz�ra �s Magyarorsz�g kir�lya, magyar kir�ly, cseh kir�ly, stb.
Ter�let	680 887 km² (1907)
N�pess�g	48 592 000 (1907)
P�nzegys�g	Rhine guilder; korona (1892-t�l)
Nemzeti himnusz	Gott erhalte Franz den Kaiser K�lcsei-Erkel: Himnusz
Fenn�ll�sa	1867–1918

Az Osztr�k–Magyar Monarchia 1867 �s 1918 k�z�tt fenn�llt k�l�nleges dualista �llam K�z�p-Eur�p�ban. K�t fele, a Magyar Kir�lys�g �s Ausztria (hivatalos nev�n "A birodalmi tan�csban k�pviselt kir�lys�gok �s orsz�gok" vagy gyakran hivatkozott form�ban " az osztr�k �r�k�s tartom�nyok", amely a mai Ausztria mellett mag�ba foglalta egyebek mellett Cseh �s Morvaorsz�got, Gal�ci�t, Bukovin�t, a mai Szlov�ni�t �s a mai Olaszorsz�g egy kis r�sz�t), valamint Bosznia-Hercegovin�t bels� �gyeit �n�ll�an int�zhette. K�z�s �gyeknek sz�m�tottak a k�l�gy �s a had�gy, valamint az ehhez sz�ks�ges p�nz�gyek.

A du�lis �llam l�trej�tte egy kompromisszum eredm�nye. Az osztr�k udvari k�r�k – nagyr�szt az It�li�ban �s a Poroszorsz�gt�l 1859-ben �s 1866-ban elszenvedett katonai veres�g hat�s�ra – bel�tt�k, hogy az egys�ges �s abszolutikus osztr�k birodalom t�rekv�s�t el kell vetni. Magyarorsz�g az 1848-ban kiv�vott alkotm�nyhoz szeretett volna visszat�rni, ennek el�r�s�hez azonban szint�n nem volt elegend� ereje. A l�trej�tt kiegyez�sben megk�s�relt�k az udvar nagyhatalmi t�rekv�seit �sszeegyeztetni a magyar alkotm�nyos t�rekv�sekkel. Hogy az alkotm�nyos Magyar Kir�lys�gnak megfelel� partnere legyen, a Birodalom m�sik fel�ben is alkotm�nyos rendszert kellett teremteni, ennek eredm�nye egy dualista �llam, az Osztr�k–Magyar Monarchia lett. A Birodalom k�t fel�nek �n�ll� parlamentje (A Lajt�n innen az Orsz�ggy�l�s, a Lajt�n t�l a Birodalmi Tan�cs) �s �n�ll� korm�nya volt. K�z�s t�rv�nyhoz�s nem volt, a k�z�s �gyeket az �.n. deleg�ci�k hat�sk�r�be utalt�k, amelyeket egyenl� l�tsz�mban a k�t parlament k�ld�tt ki, illetve ezek �l�n k�z�s k�l�gy-, had�gy-, illetve p�nz�gyminiszter �llt. Ezek ir�ny�t�s�ban emellett az uralkod� (cs�sz�r �s kir�ly) meghat�roz� befoly�st tartott fenn mag�nak. A politikai kiegyez�st a gazdas�gi kiegyez�s eg�sz�tette ki, amit azonban t�z�vente meg kellett �j�tani. Ennek eredm�nyek�nt fenntartott�k a k�z�s bank- �s valutarendszert (a jegybank az Osztr�k–Magyar Bank volt), valamint a k�z�s v�mrendszert.

A soknemzetis�g� birodalom a nemzet�llamok sz�let�s�nek idej�n j�tt l�tre, �gy a politikai �let nagy r�sze a tizenegy k�l�nb�z� nemzet vit�ib�l �llt. B�r ezek a vit�k nagy port kavartak, a Monarchia fenn�ll�s�nak �tven �ve alatt gazdas�gi szempontb�l rengeteget fejl�d�tt, moderniz�l�dott �s liber�lisabb� v�lt. A Monarchia l�t�nek az els� vil�gh�bor� vetett v�get.

A kiegyez�ssel kapcsolatos t�rv�nyek

• Magyar-osztr�k kiegyez�s:
  • 1867. �vi XII. t�rv�nycikk a magyar korona orsz�gai �s az � Fels�ge uralkod�sa alatt �ll� t�bbi orsz�gok k�z�tt fenforg� k�z�s �rdek� viszonyokr�l, s ezek elint�z�s�nek m�dj�r�l
  • 1867. �vi XIV. t�rv�nycikk azon ar�nyr�l, mely szerint a magyar korona orsz�gai az 1867. �vi XII. t�rv�nycikkben a sanctio pragmatica folyt�n k�z�seknek ismert �llam�gyek terheit ezent�l viselik
  • 1867. �vi XV. t�rv�nycikk az �llamad�ss�gok ut�n a magyar korona orsz�gai �ltal v�llaland� �vi j�rul�kr�l
  • 1867. �vi XVI. t�rv�nycikk a magyar korona orsz�gai �s � Fels�ge t�bbi kir�lys�gai �s orsz�gai k�zt k�t�tt v�m- �s kereskedelmi sz�vets�gr�l

• Magyar-horv�t kiegyez�s:
  • 1868. �vi XXX. t�rv�nycikk a Magyarorsz�g, s Horv�t-, Szlavon �s Dalm�torsz�gok k�zt fenforgott k�zjogi k�rd�sek kiegyenl�t�se ir�nt l�trej�tt egyezm�ny beczikkelyez�s�r�l