Tisza Istv�n m�sodszor a Balk�n-h�bor�k idej�n lett minisztereln�k. Ekkor a k�zponti hatalmak nem rendelkeztek jelent�s befoly�ssal a Balk�non. Ebben az id�ben egyre t�bbsz�r mer�lt fel a rom�n �s az olasz k�rd�s megold�sa. Ez azt jelentte, hogy engedm�nyeket kellett tenni (Rom�nia eset�ben minimum tisztess�ges b�n�sm�d az erd�lyi rom�nokkal, Olaszorsz�gn�l pedig D�l-Tirol �tad�sa). Azonban se Ausztria se Magyarorsz�g nem volt hajland� ilyenekre. A Balk�n-h�bor�k azt�n nagyon meggyeng�tett�k ezt az ingatag poz�ci�t is. Az els� h�bor�ban a Balk�n Liga (Szerbia, Rom�nia, Bulg�ria, G�r�gorsz�g, Montenegr�) sz�tvert�k a balk�ni t�r�k hely�rs�geket. Ennek r�szek�nt Montenegr� csapatai megsz�llt�k Skutari kik�t�j�t. Itt j�t k�zbe a probl�ma. A Monarchia elvileg nagyhatalom volt. B�r csak Olaszorsz�gn�l volt er�sebb de �rv�nyes�lnie kellett volna balk�ni befoly�s�nak. V�g�l - Olaszorsz�g t�mogat�s�val - kik�nyszer�tette a f�ggetlen Alb�nia kiki�llt�s�t, �s az alb�n b�bkorm�ny ig�nyt tartott Skutarira is. Montenegr� azonban elutas�totta csapatai kivon�s�t. Ekkor nemzetk�zi flottat�ntet�st kezdtek, t�bbek k�z�tt a Monarchia is r�szt vett ebben, p�ld�ul a Sankt Georg cirk�l�val. V�g�l a haj�k megjelen�se megh�tr�l�sra b�rta Montenegr�t. A Monarchia tekint�ly�t azonban megt�p�zta a h�bor�, ezt pedig vissza kellett szerezni. �gy a Monarchia b�ztatta Bulg�ri�t, hogy l�pjen hadba a Liga ellen, �s szerezze meg Maced�ni�t. A m�sodik Balk�n-h�bor� azonban veres�get hozott, Bulg�ria p�r nap alatt elv�rzett. Ami a belpolitik�t illeti. Tisza t�rgyal�sokat kezdett a rom�nokkal, �s n�h�ny val�di valamint p�r �llengedm�nnyel igyekezett j� benyom�st gyakor�lni Rom�ni�ra. Ez azonban sikertelen maradt. Igyekeztek fejleszteni a hadsereget is, �s siker�lt kidolgozni a magyar kiv�teles t�rv�nyt. Itt el�sz�r sz�ln�k p�r sz�t az osztr�k kiv�teles t�rv�nyr�l. 1906-ban mikor az osztr�k-magyar-orosz antant ideje a lej�rt�hoz k�zeledett. Ekkor az osztr�k korm�ny sz�ks�g�t �rezte, a h�bor� alatti rendfenntart�st t�rv�nyben r�gz�teni. Ebb�l sz�letett az osztr�k "kiv�teles t�rv�ny", mely a hat�s�gok h�bor� alatti elj�r�s�t szab�lyozta. A miniszt�riumok k�sz�tettek tervezeteket, �s ezek seg�ts�g�vel 1906-ban a korm�ny �s hadvezet�s kidolgozta a h�bor� alatti rendszab�lyokat. Az int�zked�seket �sszegy�jt�tt�k a szigor�an titkos J-25. jelz�st visel� nyomtatv�nyban. Ezt elk�ldt�k az illet�keseknek, majd a tervezetet 1909-ben �s 1912-ben k�tszer �tdolgozt�k. A rendelkez�sek l�nyege abban �llt, hogy a polg�ri korm�ny feladatainak j� r�sz�t a k�z�s hadsereg parancsnoks�g�ra (Armeeobberkommando) ruh�zta �t. Miut�n elk�sz�lt a k�z�s had�gyminiszter Wekerl�t t�j�koztatta arr�l, hogy k�v�natos volna ha Magyarorsz�gon is hasonl� rendszert vezetn�nek be. Wekerle erre �sszeh�vatta a szakminiszt�riumok k�pvisel�it �s megkezdt�k a tervezet kidolgoz�s�t. Ifjabb Andr�ssy Gyula aki �ppen bel�gyminiszter volt, nem tartotta k�v�natosnak az osztr�k rendszert, mivel �gy a hat�rsz�leken a legf�bb katonai parancsnok kez�be ker�l a k�zigazgat�s. R�ad�sul a koal�ci� az Ausztri�hoz f�z�d� kapcsolatok laz�t�s�t �s nem meger�s�t�s�t �g�rte. Wekerle a bel�gyminiszteri �tiratot elk�ldte az igazs�g�gy miniszternek, azzal hogy mondjon r�la v�lem�nyt. Itt azt�n elekadt a dolog. A k�z�s had�gyminiszter azonban s�rgette �gy 1908. janu�r 9-�n enyhe hang� lev�lben k�rt�k az igazs�g�gyminisztert v�lem�nye k�zl�s�re. Csak az annexi�s v�ls�g idej�n indultak be �jra az esem�nyek.

folytat�dik