Mint eml�tettem a Reichratot 1914-ben feloszlatt�k, �s nem is h�vt�k �ssze 1917-ig (K�roly tr�nraker�l�se ut�nig). St�rgkh �gy nyugodtabban korm�nyozhatott. Eg�szen am�g meg nem jelent az AOK (Armee Obber Kommando), mely az alkotm�nynak teljesen ellentmond� int�zked�seket javasolt. Ilyen volt, hogy a Monarchia hat�r�n egy s�vb�l telep�ts�k ki a lakoss�got �s hely�kre rokkant katon�kat telep�tsenek. Az AOK javaslatai nem egyszer �tk�ztek a mag�ntulajdont, �s az �rtatlans�g v�delm�t �v� t�rv�nyekbe. Mindazon�ltal azokon a hat�rsz�leken ahol katonai k�zigazgat�s volt �rv�nyben sok megt�rl� int�zked�st foganas�tottak. A b�r�s�gok egym�s ut�n �t�lt�k el �s v�gezt�k ki az embereket, legt�bbsz�r fels�g�rul�sra hivatkozva. St�rgkh megpr�b�lt ellen�lni ezeknek a t�rekv�seknek �s k�ts�gtelen sok ember k�sz�nheti �let�t a b�rokrat�kb�l �ll� korm�nynak. Amikor 1916-ban Viktor Adler meggyilkolta a korm�nyf�t, az jelezte egyfel�l a pacifizmus er�s�d�s�t, m�sfel�l St�rgkh siker�t �s a katonai terror hanyatl�s�t. Ferenc J�zsef egyszer�en "megoldotta" a helyzetet, visszah�vta Koerbert, hogy foglalja el a meg�resedett b�rsonysz�ket. Koerber is sz�v�s csat�kat v�vott az AOK-val. De � sem maradhatott sok�ig a posztj�n. Ferenc J�zsef 68 �v uralkod�s ut�n 1916. november�ben elhunyt. Hely�t I. K�roly foglalta el, aki Heinrich von Clam-Martinic cseh gr�fot nevezte ki korm�nyf�nek. �t m�g k�t jelent�ktelen kabinet k�vette am�g Heinrich Lammasch professzor 1918. okt�ber�ben korm�nyra ker�lt. Az osztr�k korm�nynak szembe kellett n�znie a fenyeget� felboml�ssal. Amint Ausztria 1914.-ben bel�pett a h�bor�ba megsz�nt �n�ll� lenni. Az osztr�k-n�metek amint maguk m�g�tt tudt�k a 60 milli� n�metorsz�gi n�metet azonnal belefogtak Ausztria n�met �llamm� alak�t�s�hoz. Ez a magyaroknak is �j er�t adott �s meger�s�tett�k hegem�ni�jukat. A dinasztia nem tudott semmit tenni, az osztr�k-magyar hadsereg kezdeti sikerei ut�n (j�r�szt a h�bor� el�tti p�nzhi�nynak k�sz�nhet�en) cs�fos veres�geket szenvedett, �s a n�metek amikor csak tudt�k saj�t parancsnoks�guk al� helyezt�k. A v�m�ni� felbomlott, Tisza �s az ut�na k�vetkez�k m�g N�metorsz�gra is nyom�st tudtak gyakorolni, mikor az �lelmiszersz�ll�t�sok le�ll�t�s�val (�s �gy Ausztria ki�heztet�s�vel) fenyeget�ztek. A nemzetis�gi k�rd�s leker�lt a napirendr�l, az uralkod� n�pek n�met t�mogat�ssal m�g a dinaszti�ra is r�k�nyszer�thett�k az akaratukat. A Habsburgok egyetlen szerencs�je az volt, hogy II. Vilmos rendelkezett dinasztikus mentalit�ssal, �gy nem d�nt�tte meg �ket. Tulajdonk�ppen csak �gy menek�lhetett meg a birodalom, ha gyors k�l�nb�k�t k�t �s az osztr�k-magyar sereget a n�metek ellen vez�nylik. N�met gy�zelem eset�n a v�za megmarad, Ausztria azonban n�met Magyarorsz�g pedig magyar fennhat�s�g al� ker�l 1848 radik�lisainak tervei szerint. Ha a n�metek sikert aratnak, a Monarchia nem v�lhat le (nem is sz�lva r�la hogy nem is tud), ha viszont az antant gy�z akkor nem fog bajl�dni egy k�l�nb�ke megk�t�s�vel. Masaryk 1915. elej�n arra a sorsd�nt� meg�llap�t�sra jutott, hogy a Habsburg Monarchia megsz�nt l�tezni �s helyette megalakult a Bruck �ltall megh�rdetett Mittleeur�pa. �gy h�t Londonba utazott, hogy megnyerje az antantkorm�nyokat terv�nek. A n�met hegem�ni�t j�l mutatta, a Habsburgok h�ta m�g�tt 1915-ben Olaszorsz�ggal �s 1916-ban Rom�ni�val lezajlott t�rgyal�sok, melyekben a n�metek osztr�k illetve magyar ter�leteket k�n�ltak ezen orsz�gok semlegess�g��rt. A szerbek �rthet�en ellens�gesen fogadt�k a h�bor�t. A horv�tok azonban lelkesen ind�ltak harcba a szerbek ellen. A rom�nok a szerbekhez hasonl�an nem lelkesedtek a harc�rt. A szlov�nek m�g 1917-ben is h�s�gesek voltak: ,,A horv�t-szlov�n n�p szil�rd �s elt�k�lt abban, hogy hal�l�ig igaz �s h� marad a Monarchi�hoz, �s a fens�ges Habsburg-uralkod�h�zhoz (Korosek a szlov�nek nemzeti harc�t ir�ny�t� klerik�lis p�rt vez�re)". A lengyelek Pilduski - a k�s�bbi marsall - vezet�se alatt lengyel l�gi�t szerveztek a Habsburgok seg�t�s�re. Ezen t�ll�pve a lengyel k�pvisel�k a Reichratban megalkott�k az osztr�k-lengyel megold�st, ami a kongresszusi Lengyelorsz�g �s Gal�cia egyes�t�s�t jelentette volna, �gy l�trehozva a trialista birodalmat. Azonban a magyarok �s a n�metek ezt z�tonyra futatt�k. A Habsburgok vesz�lyes helyzetben voltak. K�roly ha szembeszeg�l az uralkod� n�pekkel �s megreform�lja a birodalmat, akkor a n�metek megd�ntik a dinaszti�t �s az osztr�k ter�leteket Nagy-N�metorsz�gba olvasztj�k. Ez tal�n megadhatta volna az es�lyt az �jrakezd�shez, mivel ebben az esetben a lengyelek, a szl�vok �s a rom�nok a dinasztia mell� �llnak, �s a Monarchia mellett foglalnak �ll�st. Ennek viszont csak akkor lehetett jelent�s�ge ha az antant nyer. 1915. sorsd�nt� �v volt a Habsburgok sz�m�ra. Masaryk felhagyott a konf�der�ci� k�vetel�s�vel, helyette megh�rdette a nemzet�llamok l�trehoz�s�t, a londoni szerz�d�s csap�st m�rt a d�lszl�v elk�pzel�sekre, �s Szerbia megsz�ll�sa ut�n, a szerb politikusok - szorult helyzet�kb�l val� menek�l�s jegy�ben - t�mogatni kezdt�k a d�lszl�v elk�pzel�seket (a szerbek csup�n Nagy-Szerbi�t akartak, a horv�tok �s a szlov�nek, de m�g a dalm�ciai szerbek sem �rdekelt�k �ket �s ezt bizony�tja hogy a h�bor� ut�n Jugoszl�via szerb �llam lett). A dinasztia sz�m�ra a legnagyobb gondot az okozta hogy az uralkod� n�pek v�lasz�t el� �ll�tott�k: vagy t�mogatja megalom�ni�s k�vetel�seiket, vagy megd�ntik. A cseh katon�k " a l�bukkal szavaztak" �s t�megesen dezert�ltak. Masaryk tudta, hogy a n�metek veres�g�k eset�n is megmaradnak nagyhatalomnak �gy a cseheknek seg�ts�gre lesz sz�ks�g�k. Ez�rt h�t - Palacky mond�s�nak szellem�ben (1848, ,,Ha Ausztria nem l�tezne m�r �vsz�zadok �ta, Eur�pa s�t az emberis�g �rdek�ben ki k�ne tal�lni.") - "kital�lta" Csehszlov�ki�t. 1848-ban a radik�lisok fell�ptek ezzel a programmal ezzel is bizony�tva �rtelens�g�ket. Strossmayer d�lszl�v elk�pzel�sei is vesz�tettek erej�kb�l amint a horv�tok t�megei jutottak alapfok� oktat�shoz. A k�tmilli� magyarorsz�gi szlov�k csup�n auton�mi�t akart. Masaryk - morvaorsz�gi szlov�kk�nt - a szlov�koknak is utat mutatott. �gy k�tmilli� szlov�k, 3 milli� n�met �s 6 milli� cseh emberb�l kellett megalakulnia Csehszlov�ki�nak, amelyben a k�s�bb "�llamalkot� n�pp�" v�l� csehek csak kicsiny t�bbs�get alkottak. K�roly cs�sz�r 1917-ben megpr�b�lt k�l�nb�ke t�rgyal�sokkal eredm�nyt el�rni, azonban ezek nem hoztak eredm�nyt, amikor pedig a radik�lis Clemenceau (a francia minisztereln�k) ny�lv�noss�gra hozta ezeket, az uralkod� n�pek szak�tottak a dinaszti�val. A rut�nek hajland�k voltak egy Habsburg uralom alatti Ukr�n Kir�lys�g megalak�t�s�ra. Ennek folyom�nya lett a cholmi alku. 1917-ben Oroszorsz�g t�rgyal�sokat kezdett a k�zponti hatalmakkal. A Monarchia pedig megsz�llta Ukrajna ter�let�t (a n�meteknek jutott Belorusz �s a balti �llamok). A rut�nek szimp�ti�j�t elnyerend� belegyeztek a cholmi j�r�s (nyugati fel�t lengyelek lakt�k) �tenged�s�be. A lengyelek m�r eddig is m�ltatlankodtak a k�pzeletbeli ukr�n k�zt�rsas�g miatt, de most szak�tottak a Habsburgokkal. Az osztr�k korm�ny helyzete jav�thatatlann� v�lt, a lengyelek n�lk�l az ellen�rz�snek m�g a l�tszat�t sem tudt�k fenntartani a Reichratban. Emiatt megpr�b�lt�k �rv�nytelen�teni az alkut. A lengyelek engedm�nyeket a rut�nek �g�rteket kaptak. �gy mindk�t n�p ki�br�ndult. Az Oroszorsz�gb�l hazat�r� hadifogylok megtagadt�k a szolg�latot, �s bolsevik eszm�ket hoztak. K�zt�k volt Otto Bauer is, akinek hat�s�ra a szoci�ldemokrat�k a nemzeti �nrendelkez�st kezdt�k el hirdetni. A birodalom teljes el er�tlened�se k�vetkezt�ben Masaryk (�s a hozz� csatlakoz� Eduard Benes) sikeresen gy�zt�k meg az antantot arr�l, hogy csak az �j nemzet�llamok k�pesek feltart�ztatni a bolsevizmust. 1918. nyar�n a majdani csehszlov�kia korm�ny�nak ismert�k el Masarykot �s a Nemzeti Tan�csot. Masaryk felismerete teh�t, hogy a cseheknek seg�ts�g kell f�ggetlens�g�k megtart�s�hoz. �gy elk�pzel�seibe belevette a szlov�kokat (majd hogy legyen k�z�s hat�rszakasz Rom�ni�val K�rp�talj�t ezzel az ottani rut�neket). Tudta azt is, hogy a szlov�kok �s a rut�nek �szreveszik majd hogy t�lj�rtak az esz�k�n (a szlov�kok dualizmust, a rut�nek gal�cia-f�le auton�mi�t k�veteltek), de rem�lte hogy addig kialakul a csehszlov�k szolidarit�s. 1918. �prilis�ban R�m�ban �ssze�lt az elnyomott nemzetek kongresszusa (melyen m�r csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n kir�lys�g megalakul�sa elfogadott t�ny volt) az olaszok v�dn�ks�ge alatt (akik nemsok�ra olyan m�rt�kben nyomt�k el a tiroli n�meteket �s az isztriai szlov�neket, hogy a magyarorsz�gi magyar uralom legal�bbis liber�lis volt ahhoz k�pest), hogy j� benyom�st tegyenek az antantra. Okt�berben a Monarchia elfogadta Wilson 14 pontj�t, Lammasch v�gre megkapta kinevez�s�t, megsz�letett a cs�sz�ri manifesztum �s Andr�ssy Gyula (a dualizmus l�trehoz�j�nak fia) k�l�gyminiszterk�nt pr�b�lt t�rgyalni. Ez mind hi�ba t�rt�nt: a nemzet�llamok megalakul�sa m�r v�gbement ha nem is a hat�rokon bel�l. Okt�ber 28-�n - a pr�gai forradalom hat�s�ra - a cs�sz�ri helytart� felh�vta a csehszlov�k mozgalom telefonsz�m�t, mag�hoz h�vatta a vezet�ket, �tadta kulcsait �s t�vozott. B�csben Bilinski lovag az utols� k�z�s p�nz�gyminiszter, felsz�llt a Vars�ba tart� vonatra, �s m�snap m�r a Lengyel K�zt�rsas�g p�nz�gyminisztere volt. Gr�f K�rolyi Mih�ly aki a nemzeti �nrendelkez�sr�l besz�lt Magyarorsz�g minisztereln�ke lett (jellemz�en az�rt, mert a magyarok �gy v�lt�k az � antant-bar�t politik�ja meg�vja Nagy-Magyarorsz�got). November 11-�n K�roly lemondott az osztr�k majd 14-�n a magyar korm�nyban val� r�szv�telr�l. Ezzel a Habsburg Monarchia �gy sz�nt meg l�tezni, hogy senki nem sajn�lta (hasonl� anal�gia figyelhet� meg 1806-ban a Szent-R�mai Cs�sz�rs�g buk�sakor is). (Lammasch)