1937-re r�szben a nemzetk�zi t�ren bek�vetkezett v�ltoz�sok, r�szben a magyarorsz�gi sz�ls�jobb er�s�d�se folyt�n a hazai k�z�let egyik kulcsk�rd�s�v� a demokr�ci�hoz, illetve a diktat�r�hoz val� viszony lett. A fasizmus vesz�lye ellen legkor�bban �s legk�vetkezetesebben az SZDP �s Rassayval az �len a polg�ri baloldal l�pett fel. A publicisztika ter�n az egy ideig t�bb szoci�ldemokrata foly�irat f�szerkeszt�jek�nt tev�kenyked� M�nus Ill�s, valamint az urb�nus �r�k voltak a legakt�vabbak. Id�vel jelent�sen b�v�lt a diktat�ra- �s fasizmusellenes er�k t�bora, el�bb a legitimist�kkal, majd 1935 ut�n a Kisgazdap�rttal, a Zichy J�nos vezette Egyes�lt Kereszt�ny P�rttal �s a Bethlen nev�vel f�mjelzett konzervat�vokkal. A megv�ltozott helyzetben felmer�lt egy sz�lesebb �sszefog�s gondolata is. A kommunist�k n�pfrontaj�nlat�t azonban egyetlen er� sem vette komolyan, egyfel�l a bolsevizmussal kapcsolatos f�lelmek, m�sfel�l pedig a hazai kommunista mozgalom gyenges�ge miatt. T�bb realit�sa volt annak, hogy szorosabb egy�ttm�k�d�s j�jj�n l�tre a baloldali �s konzervat�v polg�ri er�k, valamint a kisgazd�k k�z�tt, azon az alapon, hogy a fenn�ll� rendszer m�g mindig jobb b�rmilyen diktat�r�n�l. A rem�lt sz�vets�g azonban nem j�tt l�tre, mert egyik f�l sem k�v�nta feladni eredeti programj�t: Rassay�k a demokratikus v�laszt�joggal, a kisgazd�k a f�ldreformmal kapcsolatos k�vetel�seiket, Bethlen pedig az el�bbiekkel kapcsolatos fenntart�sait. V�g�l csak annyi t�rt�nt, hogy az eml�tett er�k az 1937. okt�beri k�rmendi gy�l�sen hitet tettek a „rend �s az alkotm�nyoss�g” mellett.

Dar�nyit Hitler sikerei, valamint az a t�ny, hogy a nyilasok a hat�s�gi rendszab�lyok ellen�re tov�bb er�s�dtek, s�t, �jabb mand�tumokat szereztek a parlamentben, teljesen elbizonytalan�totta. A k�l�nb�z� sz�ls�jobboldali egyes�letek aktivit�sa megn�tt. 1938 elej�n egyetemi zavarg�sok voltak. Az �j�v napj�n mintegy 100 ezer nyilas r�plap �rasztotta el a f�v�rost „1938. Sz�lasi” felirattal. Dar�nyi ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt addigi politik�j�nak er�teljes m�dos�t�s�ra sz�nta el mag�t. Nem mert ny�ltan fell�pni a sz�ls�jobboldal ellen, ehelyett egyes k�vetel�seik �tv�tel�vel pr�b�lta leszerelni �ket. Fokoz�d� el�gedetlens�g volt megfigyelhet� a hadsereg vezet�s�n bel�l is. Egyes vezet�k �gy l�tt�k, hogy a nemzetk�zi viszonyokban bek�vetkez� v�ltoz�sok t�vlati hat�sak�nt nem lehet kiz�rni egy nagym�ret� katonai konfliktus lehet�s�g�t. A magyar hadsereg viszont erre – felszerelts�g�t �s erej�t tekintve – semmilyen m�don nincs felk�sz�lve. A tisztikar k�vetel�seit R�tz Jen� vez�rkari f�n�k k�pviselte a leghangosabban, de t�mogatt�k �t ebben olyan r�gi v�g�s�, Horthyhoz felt�tlen�l h� t�bornokok is, mint So�s K�roly. A fejleszt�si ig�ny teh�t �nmag�ban m�g nem tekinthet� negat�v jelens�gnek, az viszont, hogy ezzel p�rhuzamosan a tisztek egy r�sze n�vekv� m�rt�kben fordult a politika fel�, m�r igen. A k�vetel�sek hat�s�ra a minisztereln�k – Imr�dy gazdas�gi sz�m�t�sai alapj�n – 1938. m�rcius 5-�n, a korm�nyp�rt gy�ri nagygy�l�s�n meghirdette az 1 milli�rd peng�s fegyverkez�si programot. A lehet�s�geket �s az alacsony indul�si sz�nvonalat j�l mutatja, hogy ebb�l csak 600 milli�t kapott k�zvetlen�l a hadsereg, 400 milli�t n�lk�l�zhetetlen ipari �s infrastruktur�lis beruh�z�sokra kellett ford�tani. Az Anschluss polg�ri k�r�kben �ri�si f�lelmet �s aggodalmat keltett, amit fokozott, hogy Berlin n�mi huzavona ut�n, �prilis elej�n volt csak hajland� hivatalosan elismerni az �j n�met–magyar {I-100.} hat�rt. A nyilas mozgalom �nbizalma �s vonzereje viszont hallatlanul megn�tt �s fel�l�nk�lt NEP-en bel�l is a sz�ls�jobb tev�kenys�ge. Dar�nyi tov�bbi jel�t adta enged�kenys�g�nek. 1938 tavasz�n beny�jtotta a parlamentbe a zsid�t�rv�ny-javaslatot. Ez a kereskedelemben, az iparban, valamint sz�mos �rtelmis�gi p�ly�n 20%-ra k�v�nta leszor�tani a zsid�s�g ar�ny�t. Mindenekel�tt azzal, hogy sz�mos foglalkoz�s gyakorl�s�t kamarai tags�ghoz k�t�tte, a kamar�k pedig csak meghat�rozott ar�nyban (20% erej�ig) vehettek fel zsid�kat. A k�z�poszt�ly-k�rd�s term�szetesen m�r az 1920-as �vek eleje �ta az egyik legfesz�t�bb gondja volt a magyar t�rsadalomnak. A Dar�nyi-korm�ny l�p�se viszont azt jelentette, hogy a fesz�lts�geket imm�r hivatalosan is a szakmai szempontok f�lres�pr�s�vel, alapvet�en sz�rmaz�si alapon k�v�nja megoldani. A t�rv�nyjavaslatt�l a minisztereln�k, s�t, a fels�h�zban helyet foglal� kereszt�ny egyh�zf�k is az indulatok lecsillapod�s�t, a zsid�k�rd�s nyugv�pontra ker�l�s�t v�rt�k. Ennek pontosan az ellenkez�je k�vetkezett be. A javaslat nyilv�noss�gra ker�l�se, �rt�kel�se nagy k�z�leti viharokat kavart �s ha lehet, m�g jobban megosztotta a magyar t�rsadalmat. Az antiszemita hangulat fokoz�s�r�l a sz�ls�jobboldal �s a megszerezhet� �ll�sokban, poz�ci�kban rem�nyked� kereszt�ny k�z�poszt�lybeliek gondoskodtak. Ugyanakkor a szellemi �let 59 k�pvisel�je – k�zt�k Bart�k B�la, M�ricz Zsigmond, Kod�ly Zolt�n, Zilahy Lajos, F�ja G�za – nyilv�nosan, k�z�s nyilatkozatban �t�lte el a megk�l�nb�ztet�s ilyen form�j�t. A lakoss�g sz�lesebb r�tegeit m�gsem siker�lt felsorakoztatni a t�rv�nyjavaslat ellen, mivel igen sokan a k�rd�st csak egy r�teg bel�gy�nek tekintett�k. A korm�nyf� az Anschluss ut�n szinte teljesen kapitul�lt. Enged�lyezte, hogy Sz�lasi betiltott p�rtj�nak ut�dak�nt megalakulhasson a Nemzeti Szocialista Magyar P�rt–Hungarista Mozgalom. Annak egyik vezet�j�vel, Hubay K�lm�nnal t�rgyal�asztalhoz �lt, hogy bizonyos poz�ci�k �tenged�se fej�ben a nyilas mozgalmat alkotm�nyos ellenz�kk� szel�d�tse. Dar�nyi kez�b�l annyira kics�szott az esem�nyek ir�ny�t�sa, hogy �prilis 3-�n Horthynak kellett r�di�besz�dben lecsillap�tania a felzaklatott ked�lyeket. „…megnyugtatok mindenkit, hogy a rendet �s a nyugalmat ebben az orsz�gban b�ntetlen�l nem fogja zavarni senki.” – �g�rte. A konzervat�v t�bor Bethlennel �s K�rolyival az �len teljesen megvonta bizalm�t a minisztereln�kt�l. Dar�nyi levonva a konzekvenci�t, 1938. m�jus 12-�n beny�jtotta lemond�s�t, amit a korm�nyz� el is fogadott.