Jellasics 1848. szeptember 11-�n a f�sereggel �tl�pte a Dr�v�t (mely a Magyar- �s Horv�trosz�g k�z�tti hat�rt jelenti), �sszesen 50.000 katon�ja volt, azonban ezek nagyr�sze tapasztalatlan alig felfegyverzett n�pfelkel�. Szlav�ni�ban pedig a Karl Roth vezette Szlav�niai hadtest 10.000 katon�ja �s 6 l�vege k�sz�l�d�tt t�mad�sra. Jellasics f�sereg�nek 48 l�vege volt. ,,A kocka elvettett, holnap �tl�pem a Dr�v�t, - a Rubicon lehetne ha Caesar lenn�k...Holnap ilyenkor m�r n�h�ny �gy�l�v�st v�ltunk, Isten adja �ld�s�t mert ez j� �gy." - t�viratozta a b�n szeptember 10-�n �ccs�nek. A horv�t sereg nem horv�t hanem cs�sz�ri z�szl� alatt menetelt el�re, �s a nem magyar kieg�sz�t�si cs. �s kir. alakulatok �rtve a sz�b�l �t�lltak. A horv�tok a magyar Dr�vai hadtesttel tal�lt�k szemben magukat, ez 5000 katon�b�l �s 12 l�vegb�l �llt. A csapatok parancsnokat Teleky �d�m vez�r�rnagy volt aki azonban: „E jeles nev� ember, akkor, mikor a haz�nak re� iszonyatos vesz�lly�ben legnagyobb sz�ks�ge volt, v�delmi sz�ndok helyett saj�t �s tiszti kara nev�ben kinyilatkoztatta, hogy � Jellasich ellen harcolni nem fog, kivel �t egy esk� k�ti.” „Ha �lelmez�s�r�l nem gondoskodok: k�sz �tmenni Jellasich t�bor�ba.” (Cs�nyi korm�nybiztos szept. 14.) A helyzet z�rzavaros volt, a magyar korm�ny pedig elrendelte, hogy a d�lvid�ken harcol� legjobb alakulatokat azonnal csoportos�ts�k Bud�hoz, megszervezend� az ellen�ll�st. A Dr�vai hadtest pedig visszavonult. Batthy�nyi t�bbsz�r is �zent Teleky-nek ebb�l szeretn�k k�t esetet id�zni: „Megk�rem tov�bb�, T�bornok �r velem bizonyosan tudassa, hogy a b�n t�nyleg megt�madta-e, s hogy mely oldalr�l esett az els� l�v�s.” (Batthy�ny, Szept. 14.)                              „A legkomolyabb felel�ss�g terhe mellett meghagyom az �rnagyvez�r �rnak � fels�ge a kir�ly �s a haza nev�ben, miszerint jelen rendeletem v�tele perc�t�l kezdve egy talpalatnyi magyar f�ldet v�dtelen B�r� Jellasichnak �t ne engedjen.” „Ha netal�n az �rnagyvez�r �r ezen rendeletemnek b�rmif�le okb�l sikert adni nem kiv�nna, azon esetben a v�dsereg vez�nylet�t azonnal a rangban �n ut�n k�vetkez� f�tisztre, vagy ha ez nem v�llaln� el mind addig rangban lefel� adja �t, a m�g egy valaki tal�lkozni fog ki haz�ja f�ld�t megv�deni els� legszentebb k�teless�ginek ismeri.” (Batthy�ny). A politikai vezet�s term�szetesen el�gedetlen volt, ezt j�l kifejezi az orsz�ggy�l�s hangulata (,,Akaszt�f�ra az �rul�val!" - a k�vetek k�rusa a szeptember 16-i �l�sen).  A Batthy�nyi korm�ny miut�n k�ptelennek bizonyult a nemzet �s a kir�ly k�zti ellent�tek elsim�t�s�ra lemondott (csup�n a had�gyminiszter M�sz�ros L�z�r maradt hivatal�ban, mivel � ekkor a D�lvid�ken tartozkodott). A magyar sereg pedig elkezdett szervez�dni Sz�kesfeh�rv�r k�rny�k�n. Jellasics csapatai bevon�ltak Sz�kesfeh�rv�rra �s mintegy 2000 f�nyi hely�rs�get hagyva ott, tov�bbvon�ltak Pest fel�. Szeptember 29-�n azonban a magyar Honv�ds�g magyar kieg�sz�t�s� cs. �s kir. alakulatai valamint a honv�dz�szl�aljak (mintegy 17500 f� 44 l�veggel) P�kozdn�l �tj�t �llta a b�ni seregnek. A csata horv�t veres�ggel �rt v�get, azonban volt itt m�g egy mell�kepiz�d is. A Csepel-szigeti hadoszlop 3000 katon�ja �s 12 l�vege eggy�ttm�k�dve a Tolna megyei 10000. f�s n�pfelkel�ssel nagy gy�zelmet aratott. Csap� Vilmos csapata, k�vette Roth tartal�khadoszt�ly�t, majd mikor az menek�lni k�sz�lt, el�be v�gott �s a parancsnok lelem�nyess�g�nek k�sz�nhet�en, siker�lt addig feltartania am�g meg�rkezett Perczel M�r f�ereje �s G�rgey Art�r Csepel-szigeti hadoszlopa. Ez volt az ozorai diadal, mely a foglyok sz�m�t (8000!) �s a zs�km�nyt tekintve a szabads�gharc legnagyobb magyar gy�zelme. Jellasics B�cs fel� von�lt vissza, ahol elkezdhetett er�t gy�jteni. A magyar sereg �ld�zte, de mivel sem a politikai vezet�s, sem a tisztikar, sem a katon�k egy r�sze nem volt felk�sz�lve az Ausztri�val val� ny�lt szak�t�sra, ez�rt 3 h�tig habozott a hat�ron �ll� sereg. Ezalatt Perczel hadteste (t�bbs�g�ben gyakorlatlan �jonc) visszafoglalta a Murak�zt, m�g a D�l-Dun�nt�lt Vidos J�zsef nemzet�r�kb�l (nem voltak regul�ris egys�gei!) �ll� serege vonta ellen�rz�s al� (tervek k�sz�ltek Horv�torsz�g megsz�ll�s�ra is, de mivel a nemzet�r�k lakhely�k�n k�v�l csak 4 hetet voltak k�telesek szolg�lni - �s ez letelt - a sereg nagyr�sze hazament. Jellasics okt�ber 4-�n (Gy�rben) �rtes�l arr�l, hogy Ferdin�nd kinevezte a magyarorsz�gi cs-kir�lyi sereg parancsnok�v�. Miut�n h�rt kapott a b�csi forradalomr�l serege �rt�ktelen r�szeit hazak�ldte Horv�torsz�gba � maga pedig B�cshez von�lt, a magyarok m�g mindig nem k�vett�k. A cs-k. hadvezet�s kihaszn�lta az id�t, Csehorsz�gb�l B�cs al� csoportos�tott�k Windisch-Gr�tz csehorsz�gi hadsereg�t (40 ezer f� �s 72 l�veg), valamint itt �llt Jellasics 27.000 horv�t katon�ja 75 l�veggel, a b�csi hely�rs�g 14.000 embere 63 �gy�val �s a Kuzman Todorovics vezette horv�t oldalv�d 14.000 katon�ja. V�g�l a magyar csapatok �tl�pt�k a hat�rt.  A magyar sereg Mannsw�rth falu �s a Schwechat foly� ment�n nyom�lt el�re mintegy 27.000 katon�val �s 82 �gy�val. A csata eleinte j�l alakult: G�rgey elfoglalta a Schwechat menti magaslatokat �s t�mad�sra k�sz�lt, Guyon Rich�rd 9. z�szl�alj�nak katon�i pedig szuronyrohammal Mannsw�th-�t. Ekkor M�ga parancsot ad G�rgeynek hogy v�rja be a husz�rokat. Az ellens�ges t�z�rs�g �sszt�z�ben azonban a magyar csapatok egym�s ut�n meginognak majd elfutnak. B�cs m�snap megadta mag�t. Ezut�n a f�hadsz�nt�ren decemberig nem t�rt�nt jelent�s esem�ny. A d�lvid�ken azonban igen... folytat�dik.