Az el�zetes fegyversz�neti szerz�d�s 1943. szeptemberi megk�t�s�vel a K�llay-korm�ny �gy �rezte, megtette a legfontosabb l�p�st a kiv�l�s �rdek�ben �s tov�bb folytatta egyens�lyoz�, kiv�r�sra berendezked� politik�j�t. Id�t kell nyernie, hangoztatta K�llay, mert „id�vel a dolgok javulni fognak a mi szempontunkb�l”. Koncepci�ja, amelyet a korm�nyz� �s tan�csad�i k�re – a Bethlenb�l, K�rolyib�l, Keresztes-Fischerb�l �s m�s politikusokb�l �ll� �gynevezett Burg-klikk – is t�mogatott, l�nyeg�ben a sz�vets�gesek k�zeli balk�ni partrasz�ll�s�ra �p�lt. A Szovjetuni�val azonban nem sz�moltak, s vel�k szemben a fegyveres harcot tov�bbra is k�v�natosnak tartott�k abban a naiv rem�nyben, hogyha a honv�ds�g el�g elsz�ntan v�di a K�rp�tok vonal�t, akkor a szovjetek kit�rnek a magyar csapatokkal val� harc el�l �s minden erej�ket a Wehrmacht ellen �sszpontos�tj�k. A keleti fronton 1943 v�g�n 9 k�nny� hadoszt�ly tart�zkodott – k�zel 100 ezer f� – Magyar Megsz�ll� Er�k n�ven Lakatos G�za vez�rezredes parancsnoks�ga alatt. A minisztereln�k �s a korm�nyz� ism�telten k�s�rletet tett hazahozatalukra, arra hivatkozva, hogy sz�ks�g lehet r�juk a K�rp�tokban, a hat�rok v�delm�ben, Hitler a k�r�st t�bbsz�r is hat�rozottan visszautas�totta. Ezen t�l azonban K�llay semmilyen l�p�st sem tett a kiv�l�s el�k�sz�t�se �rdek�ben, f�leg az�rt, hogy ne n�velje m�g jobban a n�metek bizalmatlans�g�t. Nem t�vol�tott�k el a tisztikarb�l a n�metbar�t elemeket sem, en�lk�l pedig er�sen k�ts�ges volt a hadsereg megb�zhat�s�ga.

A magyar politikai vezet�k terv�nek megval�sul�s�hoz az kellett volna, hogy a nagyhatalmak is �gy cselekedjenek, ahogyan a korm�ny v�rta, a k�r�lm�nyek azonban sokkal kedvez�tlenebb�l alakultak. A szovjet csapatok gyors el�renyomul�sa k�vetkezt�ben a harcok 1944 febru�rj�ban �s m�rcius�ban m�r a K�rp�tok el�ter�ben folytak, �s el kellett rendelni az 1. magyar hadsereg mozg�s�t�s�t �s felvonultat�s�t. Az antifasiszta nagyhatalmak vezet�i 1943. november 28. �s december 1. k�z�tt konferenci�t tartottak Teher�nban. Itt sz�letett meg a d�nt�s a balk�ni partrasz�ll�s v�gleges elvet�s�r�l. Anglia viszont �ppen az�rt, hogy elterelje a figyelmet a franciaorsz�gi partrasz�ll�s el�k�sz�leteir�l, nagyszab�s� megt�veszt� man�verbe kezdett �s sikerrel hitette el Budapesttel �s ezen kereszt�l Berlinnel is, hogy tavasszal meg�rkeznek az angolsz�szok a Balk�nra.

A n�ci vezet�k r�g�ta ellenszenvvel szeml�lt�k a magyar korm�ny tev�kenys�g�t, kiv�l�si sz�nd�kait, amelyekr�l pontos inform�ci�ik voltak. Hitler bizalma 1943 �prilisa �ta Horthyban is v�gleg megingott. Megengedhetetlennek tartotta, hogy N�metorsz�g h�t�ban megb�zhatatlan sz�vets�gesek legyenek, ez�rt m�g 1943 szeptember�ben utas�t�st adott a Margarethe I. �s II. n�ven Magyarorsz�g �s Rom�nia megsz�ll�si terv�nek kidolgoz�s�ra. A v�gs� d�nt�s 1944. febru�r 28-�n sz�letett meg. Ekkorra Hitler meggy�z�d�tt Antonescu �s ezen kereszt�l Rom�nia megb�zhatatlans�g�r�l. K�llay�kkal kapcsolatban viszont az a h�r j�rta, hogy m�rcius m�sodik fel�ben angol �s amerikai misszi� �rkezik az orsz�gba – ut�bb ez meg is val�sult – nagyobb egys�gek �rkez�s�t el�k�sz�tend�. A n�metek Magyarorsz�ggal szemben a katonai eszk�z�ket politikai megold�ssal k�v�nt�k kombin�lni. M�rcius k�zep�n Horthy megh�v�st kapott a Birodalomba, amit n�mi t�pel�d�s ut�n �s els�sorban Szombathelyi �szt�nz�s�re elfogadott. {I-133.} A m�rcius 28-�n Klessheimben megkezd�d�tt t�rgyal�sokon Hitler azt k�rte a magyar �llamf�t�l, hogy adja beleegyez�s�t a n�met megsz�ll�sba �s nevezzen ki �j, megb�zhat�bb korm�nyt. Horthy, bel�tva lehetetlen helyzet�t, t�bbsz�ri t�rgyal�s ut�n beadta derek�t. K�zben m�rcius 19-�n a n�met csapatok rendk�v�li gyorsas�ggal megsz�llt�k az orsz�got. K�llay tehetetlennek bizonyult, a honv�ds�g nem kapott parancsot az ellen�ll�sra, s�t, azt a m�g Ausztri�ban tart�zkod� Szombathelyi t�viratilag meg is tiltotta. Az eg�sz t�rsadalmat meglepet�sk�nt �rte a megsz�ll�s h�re. K�llay a figyelmeztet� jelek ellen�re sem hitte el, hogy a n�met hadsereg hajland� er�ket �ldozni Magyarorsz�g elfoglal�s�ra. Ellen�ll�sra, sztr�jkokra sehol sem ker�lt sor, ami bizonyos fokig a n�meteket is meglepte. Egyed�l Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az, aki fegyverrel fogadta a Gestapo embereit, m�g a kil�t�stalan k�r�lm�nyek ellen�re is haland� volt v�llalni a harcot. A fegyveres ellen�ll�snak nem is lett volna sok es�lye a sikerre. A n�met hadsereg ekkor m�g t�l er�s volt �s sem szovjet, sem pedig angolsz�sz csapatok nem tart�zkodtak a magyar hat�rok k�zel�ben. Az orsz�g h�bor�s pusztul�sa ekkorra m�r b�rmelyik megold�s eset�n is elker�lhetetlennek l�tszott, ugyanakkor a tengellyel val� szak�t�s el�ny�sen befoly�solta volna Magyarorsz�g h�bor� ut�ni j�v�j�t.

A megold�s, ami a klessheimi t�rgyal�sok eredm�nyek�nt megsz�letett, bizonyos fokig kompromisszum eredm�nye volt, m�gis a n�metek j�rtak jobban. Igaz, Angli�nak siker�lt kiprovok�lnia Magyarorsz�g megsz�ll�s�t s ezzel jelent�s n�met er�ket k�t�ttek le. Horthy is el�rte, hogy a n�met hadsereg nem tette r� kez�t a k�z�let minden ter�let�re, s a magyar �llamis�g maradv�nyai megmaradtak m�g egy utols� es�lyt adva a kiugr�shoz. A n�ci vezet�s viszont az eg�sz akci�t �gy tudta lebonyol�tani, hogy viszonylag csek�ly er� �s energia ig�nybev�tel�vel a lehet� legnagyobb eredm�nyt �rt�k el. A korm�nyz� a hely�n maradt, ami k�l�n�sen az�rt volt fontos, mert szem�lye stabilit�st, a nyugalmat �s a folytonoss�got szentes�tette a t�rsadalom sz�m�ra. A lakoss�g megnyugtat�s�ra nyilatkozatot adtak ki, melyben kijelentett�k, hogy a n�met csapatok k�z�s megegyez�s alapj�n tart�zkodnak az orsz�gban. A lojalit�s biztos�t�s�ra Horthy �j korm�ny kinevez�s�re k�nyszer�lt. A n�metek �ltal aj�nlott Imr�dy helyett a n�la sz�ntelenebb, de hasonl� be�ll�totts�g� Szt�jay D�me volt berlini nagyk�vet lett a minisztereln�k. A korm�ny tagjai t�bbnyire ismert sz�ls�jobboldali politikusok k�z�l v�lasztottak, kiv�ve a nyilasokat. �ket a t�bb k�rd�sben is merev Sz�lasi magatart�sa miatt hagyt�k ki. Imr�dy gazdas�gi cs�csminiszter lett, Jaross Andor bel�gyminiszter, a folytonoss�got demonstr�land� t�bb korm�nyp�rti szem�ly is – Rem�nyi-Schneller Lajos, Antal Istv�n, Jurcsek B�la – miniszter lett vagy maradt.

A viszonylag z�kken�mentes hatalomv�lt�s ut�n fokozatosan kivont�k a n�met csapatok z�m�t. M�jus elej�re m�r csup�n 50 ezres megsz�ll� er� maradt az orsz�gban, melynek t�bbs�ge a kelet-magyarorsz�gi hadm�veleti ter�leteken �llom�sozott. A n�met �rdekek k�zvetlen k�pviselet�t katonai vonalon Greiffenberg t�bornok, politikain pedig Veesenmayer teljhatalm� birodalmi megb�zott l�tta el. Mellett�k a csek�ly sz�m� rend�ri �s SS-er�k f�parancsnoka, Winkelmann t�bornok j�tszott m�g komoly szerepet. A magyar honv�ds�g a hely�n maradt �s felhaszn�lhat�nak bizonyult a tov�bbiakban. A tisztikarban a n�metek nem tartottak sz�ks�gesnek jelent�sebb szem�lyi v�ltoztat�sokat. {I-134.} Szombathelyit lev�ltott�k, a hely�re nagy meglepet�sre V�r�s J�nos ker�lt. �jsz�szy Istv�n t�bornokot �s K�d�r Gyula vez�rkari ezredest, az elh�r�t�s vezet�j�t, letart�ztatt�k, n�h�ny f�t pedig nyugd�jaztak. A Horthyhoz h� t�bornokok t�bbs�ge a hely�n maradhatott, �s ugyan a tisztvisel�k egy r�sz�nek kicser�l�se r�v�n, de siker�lt hely�n tartani az �llamappar�tust.

A n�metellenes er�k megb�n�t�s�ra a Gestapo gyors �s alapos tisztogat�sba kezdett. Sz�mos neves politikust �s k�z�leti szem�lyt letart�ztattak, k�zt�k a legitimista Sigray Antalt, a kisgazdap�rti Bajcsy-Zsilinszkyt, a polg�ri baloldalhoz tartoz� Rassay K�rolyt, a szoci�ldemokrata Peyer K�rolyt �s Baranyai Lip�tot, a Nemzeti Bank volt eln�k�t. A korm�nyz� tan�csad�i �s kor�bbi munkat�rsai k�z�l Bethlen �s K�llay menek�l�sre k�nyszer�lt, Keresztes-Fischert viszont elhurcolt�k. A letart�ztat�sok mintegy 10 ezer embert �rintettek. A M�P is „rendezte” sorait: 4 parlamenti k�pvisel�j�ket kiz�rt�k a p�rtb�l, 26 pedig lemondott mand�tum�r�l. Feloszlatt�k a baloldali p�rtokat, a Parasztsz�vets�get, betiltottak t�bb sz�z egyes�letet, foly�iratot �s lapot. M�rcius v�g�n rendeletileg tiltott�k meg a k�lf�ldi r�di�ad�k hallgat�s�t.

A megsz�ll�s ut�n Magyarorsz�g tov�bbra is a tengelyhatalmak oldal�n maradt – annak minden k�vetkezm�ny�vel. Az �llami �let meg�rz�tt maradv�nyai arra j�k voltak, hogy a nyugati hatalmak a magyarokat ne megsz�llt, hanem csatl�s orsz�gk�nt kezelj�k. A n�metek viszont a magyarorsz�gi er�forr�sok maxim�lis kihaszn�l�s�ra t�rekedtek. Veesenmayer m�r 1943 v�g�n vil�gosan megfogalmazta. „Minden magyar … aki tev�kenys�g�vel cs�kkenti megterhel�s�nket, a F�hrer tartal�k�t er�s�ti … minden magyar, aki �rt�nk v�rzik, cs�kkenti v�r�ldozatunkat.” Rom�nia meg�t�l�se Antonescu r�v�n m�gis okkal kedvez�bb volt, de a csehek is jobb helyzetben voltak. Csehorsz�got a nyugatiak �ldozatna �s Benes emigr�ns korm�ny�n kereszt�l sz�vets�gesnek tekintett�k, mik�zben az orsz�g lakoss�ga viszonylag nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozott a Harmadik Birodalom jav�ra.

M�rcius 19-�n az emberek t�bbs�ge k�z�mb�sen fogadta a n�met er�ket �s csak fokozatosan d�bbentek r� a megsz�ll�s k�vetkezm�nyeire. Az angolsz�sz l�gier� imm�r k�m�letlen�l bomb�zta a fontosabb magyar c�lpontokat, els�sorban gy�rakat �s k�zleked�si csom�pontokat. �prilis 3-a �s szeptember 30-a k�z�tt �sszesen 19 l�git�mad�s �rte az orsz�got. A bomb�z�sok k�vetkezt�ben mintegy 20 ezer ember halt meg, �prilis v�g�ig k�zel 100 ezren hagyt�k el a f�v�rost. A n�met hadsereg azon t�l, hogy jelen volt, sz�mos k�z�p�letet lefoglalt �s s�lyosan megterhelte az orsz�g gazdas�g�t. Eltart�suk a magyar korm�nynak havi 200 milli� peng�be ker�lt. Hatalmas mennyis�g� �lelmiszer �s nyersanyag, kisebb m�rt�kben ipari term�k �ramlott ki az orsz�gb�l – fizets�g n�lk�l. A n�met kl�ringad�ss�g �sszege az 1943 decemberi 1 milli�rd m�rk�r�l 1944 v�g�re 2,5 milli�rd m�rk�ra emelkedett, s�t m�jusban az SS-nek olyan egyezm�nyt siker�lt kicsikarnia a Weiss–Chorin–Kornfeld csal�dokt�l, melynek r�v�n a csal�dtagok szabad k�lf�ldre t�voz�sa fej�ben 25 �vre megszerezte teljes vagyonukat. Az akci� hat�s�ra Imr�dy lemondott miniszteri posztj�r�l, v�gleg kiesve ezzel a n�metek sz�m�t�saib�l. A Szt�jay-korm�ny elsz�nta mag�t arra, hogy minden lehets�ges er�t mozg�s�t a szovjetek ellen. �prilisban az 1. magyar hadsereg Lakatos G�za parancsnoks�ga alatt t�mad�ssal pr�b�lkozott {I-135.} Gal�ci�ban, �m az elszenvedett vesztes�gek hat�s�ra visszavonult a K�rp�tok el�ter�be �s v�delemre rendezkedett be. Ezut�n n�met k�v�ns�gra kiker�lt a frontra Horthy elit katonai egys�ge az 1. lovashadoszt�ly is. A jelent�s mozg�s�t�sok eredm�nyek�pp a hadsereg l�tsz�ma 1944 augusztus�ra 1 milli� f�re emelkedett. Lehet�s�g ny�lt tov�bb� a n�metek sz�m�ra, hogy a magyarorsz�gi n�met lakoss�g k�r�ben gyakorlatilag k�nyszersoroz�st rendeljenek el az SS-be.

A lakoss�got a bomb�z�sok, a sorozatos beh�v�sok �s az egyre kiterjed� �ruhi�ny egyar�nt s�jtott�k. Az infl�ci� n�veked�s�vel p�rhuzamosan a cigaretta, a doh�ny egyre fontosabb fizet�eszk�zz� v�lt. Mind sz�lesebb r�tegek d�bbentek r�, hogy a kor�bbi k�lpolitikai sikereknek �s a h�bor�ba l�p�seknek most kell megfizetni az �r�t. Ekkor indult el a n�metekb�l val� ki�br�ndul�s, ami azonban nem vezetett el ahhoz, hogy ellen�rz�seiknek b�rmilyen m�don hangot adjanak. Az emberek t�bbs�ge az egy�ni t�l�l�sre pr�b�lt koncentr�lni. Ann�l is ink�bb, mivel 1944 k�l�n�sen j� term�s� �v volt, �gy elvileg lehetett tartal�kot gy�jteni a nehezebb id�kre.

1944 elej�n Magyarorsz�gon mintegy 800 ezer zsid� vagy annak tekintett szem�ly tart�zkodott. Itt �lt ekkor Kelet-K�z�p-Eur�pa legnagyobb zsid� k�z�ss�ge. �letlehet�s�geik korl�toz�s�ra, �sszegy�jt�s�kre, majd N�metorsz�gba deport�l�sukra az els� l�p�sek a megsz�ll�s ut�n r�gt�n megkezd�dtek. A c�l az Endl�sung, a zsid�k�rd�s n�met minta szerinti megold�sa volt. Ennek ir�ny�t�sa a Judenkommando feladata lett, Adolf Eichmann parancsnoks�ga alatt. B�rmilyen ellen�ll�s kibontakoz�s�nak megakad�lyoz�s�ra, illet�leg a zsid� lakoss�g megnyugtat�s�ra m�rcius 21-�n megalak�ttatt�k a Zsid� K�zponti Tan�csot, amelynek k�zvet�t�i szerepet sz�ntak. M�rcius �s �prilis folyam�n sz�mos korl�toz� rendeletet l�ptettek �letbe. T�bbek k�z�tt a zsid�kat s�rga csillag visel�s�re k�telezt�k, cs�kkentett�k fejadagjaikat, a tulajdonukban l�v� k�zleked�si eszk�z�k lead�s�ra k�telezt�k �ket. Begy�jtett�k a zsid�nak tekintett �r�k k�nyveit �s megkezdt�k bez�z�sukat. Sor ker�l a k�nyszerlakhelyek kijel�l�s�re, a gett�s�t�sra, majd elkezdt�k kisz�ll�t�sukat a n�met koncentr�ci�s t�borokba. Az embertelen akci� ellen t�bbek k�z�tt a hazai egyh�zak vezet�i is er�lyesen tiltakoztak. Horthy 1944. j�lius elej�n le�ll�ttatta a deport�l�sokat, ami csak a nyilas hatalom�tv�tel ut�n folytat�dott. A holocaustnak 334 ezer magyarorsz�gi zsid� esett �ldozatul. Hasonl� sors v�rt a hazai cig�nys�gra is, k�z�l�k t�bb ezren vesztek oda a koncentr�ci�s t�borokban.