Karl Lueger, a k�s�bbi b�csi polg�rmester volt a kereszt�nyszocialista p�rt megalap�t�ja. A kereszt�nyszocializmus arra volt hivatott, hogy megv�dje az egyh�zat. A parasztok hagyom�nyos klerikalizmus�ra t�maszkodott.  Demokratikus, antiliber�lis, antimarxista, antikapitalista �s antiszemita volt. A "kisembert" pr�b�lta meg�vdeni. A mozgalom vezet�i - b�r az antiszemitizmusra pr�b�ltak hatni - b�ztak benne, hogy k�pesek lesznek kord�ban tartani az indulatokat: - �n d�nt�m el ki a zsid�! - mondta Lueger, �s val�ban �sz�nt�n ki�llt minden olyan zsid� mellett aki nem volt liber�lis �s marxista. Seipel egy k�s�bbi vezet� ezt nyilatkozta az antiszemitizmusr�l: ,,Ez csak a nincsteleneknek sz�l." A hagyom�nytisztel� osztr�kokat el�sz�r sokkolta, a kereszt�nyszocialist�k demag�gi�ja, Ferenc J�zsef nem is engedte (megv�laszt�sa ellen�re) Luegert a b�csi polg�rmesteri sz�kbe. K�s�bb azonban fordult a kocka. A cs�sz�r felsimerte, hogy �gy gyeng�theti a zsid�k (a vezet� t�k�sek) befoly�s�t, valamint, hogy a ny�ltan klerik�lis �s dinasztiah� kereszt�nyszocialist�k az egys�ges monarchia b�sty�i lehetnek. Luegert n�gyszer v�lasztott�k meg, �s Ferenc J�zsef egyszer sem szentes�tette az eredm�nyt. Azt�n 1897-ben imm�r 5.-sz�r gy�z�tt �s a cs�sz�r �ld�s�t adta Lueger polg�rmesters�g�re. 1907-ben pedig, mid�n bevezet�sre ker�lt az �ltal�nos v�laszt�jog, a kereszt�nyszocialist�k l�ptek el� a Reichrat leger�sebb p�rtj�v�. Lueger �ll�spontj�t a nemzeti k�rd�st illet�en j�l mutatja be k�vetkez� mondata: ,,Lasst's mir meine B�hm' in Ruh" (Hagyj�tok b�k�n a cseheimet!). A kereszt�nyszocialist�k a dinasztia legh�vebb t�mogat�iv� v�ltak. Lueger hal�la ut�n azonban a mozgalom - tehets�ges �s karizmatikus vezet� hi�ny�ban - hanyatlani kezdett.  (Lueger)

A szoci�ldemokrat�k:

Az osztr�k szoci�ldemokrata p�rt 1889-ben (a II. Internacion�l� l�trej�tt�nek �ve) alakult meg mikor Viktor Adler elhat�rozta, hogy egys�gbe t�m�r�ti Ausztria szocialist�it. Ekkorra m�r messze elt�volodtak Marx ideol�gi�j�t�l. � forradalmat akart csin�lni, hogy l�trehozza az ut�pista szocialista �llamot. A n�met szoci�ldemokrat�k, a vil�g legnagyobb Marxista p�rtja (b�rva Engelsz t�mogat�s�t) hamar kit�lt�k a hatalom megszerz�s�nek id�pontj�t a t�voli j�v�be, �s az osztr�kok k�vett�k p�ld�jukat. A kereszt�nyszocialist�k demag�gok, a szoci�ldemokrat�k pedig forradalmiak voltak, de mindkett� csak szavakban. Marx - aki a nemzeti konfliktusokat a rivaliz�l� kapitalist�k eszk�z�nek tekintette - '48 forradalmi l�lektan�nak �ldozata lett, csak a "forradalmi nemzetek'' (n�metek, magyarok, t�r�k�k �s esetleg a lengyelek) k�vetel�seit ismerte el. �gy az �ltala elk�pzelt Eur�pa n�met Eur�pa volt. Az ipar a n�met ter�leteken (Fels� - �s Als�-Ausztria, Szud�ta-vid�k) volt a legfejlettebb �gy a n�metek k�z�l ker�ltek ki a kezdeti vezet�k. A p�rt B�csben (a k�zpontban, a cs�sz�rv�rosban) volt a leger�sebb �s innen sz�rmaztak a mozgalom �r�i is. Eleinte nehez�kre esett elfogadni a nemzeti k�rd�st, ugyanis a szlov�n �s cseh munk�sokat "sztr�jkt�r�kk�nt" lehetett alkalmazni. A birodalom j�l�tetet teremtett a b�csi nagyt�k�sek, �gy munk�saik sz�m�ra is. Karl Renner, a legjelent�sebb szocialista �r�, el�t�lte Magyarorsz�g teljes f�ggetlens�g�t, l�v�n, hogy az osztr�k t�ke sz�m�ra fontos volt a magyar piac (ha a munk�sok a gy�rosok nyeres�g�b�l akarnak r�szesedni a buk�sukb�l is ki kell vegy�k a r�sz�ket). Renner ugyanakkor meggy�z�en �rvelt, egy univerzalista, szabadkereskedelmi birodalom mellett. Marx felt�telez�s�vel ellent�tben (miszerint a szocialista vezet�k megmaradnak a munk�sok szeml�letm�dja mellett), a mozgalom vezet�i szint�n nacionalist�k voltak, ugyanis az �rtelmis�ghez tartoztak (�gy a k�z�poszt�lyhoz). �gy azt�n az osztr�k szocialist�k a szakszervezeteket, de m�g a p�rtot is nemzeti alapon frakci�kra osztott�k, �s a cseh szocialist�k minden nemzeti k�rd�sben eggy�tm�k�dtek a t�bbi cseh p�rttal. B�r a szoci�ldemokrat�k �s a kereszt�lnyszocialist�k a '90-es �vekben vesz�lyeztett�k a fen�ll� rendet de alig egy �vtized m�lva m�r a birodalom legf�bb t�maszai lettek a Reichratban. K�s�bb felismerve a nemzeti k�rd�s jelent�s�g�t, Renner kidolgozta a megold�st (a m�r eml�tett univerzalista birodalmat). E szerint a nemzeti k�rd�st az egy�ni saj�toss�gok szintj�re s�llyeszten�k, �s az �llamot nemzetekfelett i alapon szervezn�k �jj�. Teh�t a szoci�ldemokrat�k, felk�n�lt�k a megold�st az �llam probl�m�ira, az �ltal�nos v�laszt�jog illetve a szem�lyi elv alapj�n. K�s�bb Renner mellett Otto Bauer is hasonl� lelkesed�ssel �rvelt ezen verzi� mellett.   (dr. Karl Renner)

A n�met radik�losok: Schr�nerer k�vet�i

Georg von Schr�nerer 1882-ben ott volt a Linzi program megalkot�sakor. B�r k�pvisel� volt a Reichratban, �s nem volt szocialista, m�gis forradalmibb elk�pzel�sei voltak mint a szoci�ldemokrtat�knak. P�rtja (mely 1885-ben alakult) antiszemita, antiliber�lis, �s p�ngerm�n volt. �sz�nt�n kitartott a Linzi program Nagy-N�met Birodalma mellett. Badeni szl�vbar�t politik�j�ra v�lasz�l �tj�ra ind�totta a Los von Rom! (El R�m�t�l!) mozgalmat, mely kifejezetten antiklerik�lis jelleg�vel fenyeget�st jelentett a dinasztia sz�m�ra. Ny�lt titok volt, hogy a mozgalom dinasztiaellenes, ugyanis azt rem�lt�k ha a 10 milli� n�met-osztr�k �tt�r protest�nss� akkor N�metorsz�g "felveszi" Ausztri�t a birodalomba. �gy egyre ink�bb a Los von Habsburg jelz� illett r�. Schr�nerer kezdetben sikeres volt, Badeni buk�sa is nagyr�szt az � �rdeme. Azonban a k�zember felismerte, ha Ausztria N�metorsz�g r�sze lesz, elvesznek azok az el�ny�k melyeket az osztr�k-n�metek "�llamalk�t� n�pk�nt" �lveztek. �gy a sz�ls�s�gesen demag�g propaganda ellen�re egy �vetized alatt csup�n 60-70 ezer ember t�rt �t. A n�met radik�lisok soha nem v�ltak jelent�s p�rtt� (hab�r a Reichrat munk�j�t sikeresen akad�lyozt�k obstrukci�jukkal �s azzal hogy tintatart�kat v�gtak a k�pvisel�h�z eln�k�hez), �s Schr�nerer hal�l ut�n nemsokkal szinte teljesen el is t�ntek (hogy azt�n a Nagy h�bor� alatt �jj��ledjenek). (Sch�nerer)