A magyar korm�ny l�nyeg�ben 1940 tavasz�t�l sz�v�s makacss�ggal t�rekedett az Erd�ly-k�rd�s rendez�s�re. Ez r�szben az ott �l� nagysz�m� magyar kisebbs�g l�t�vel, r�szben azzal a honi t�rsadalom eg�sz�t jellemz� mentalit�ssal magyar�zhat�, amely a „kincses Erd�ly” sors�t mindig is megk�l�nb�ztetett figyelemmel k�s�rte. Teleki eredetileg �n�ll� akci�ra gondolt, ami – a rom�n hadsereg erej�re tekintettel – nagy optimizmusr�l tan�skodott. A terv el�tt jelenet�s politikai akad�lyok {I-117.} is tornyosultak. Rom�nia nemzetk�zi poz�ci�ja eleinte szil�rd volt. Anglia �s Franciaorsz�g egyezm�nyben v�llalt garanci�t biztons�g�ra �s Hitler is ellenzett minden olyan l�p�st, amely a t�rs�g stabilit�s�t, illetve ezen kereszt�l a rom�n olaj n�metorsz�gi felhaszn�l�s�t vesz�lyeztethette volna. 1940 nyar�ra viszont alapvet�en megv�ltozott a helyzet. Az angol �s francia t�mogat�s elvesztette jelent�s�g�t, a Szovjetuni� pedig – precedenst teremtve Magyarorsz�gnak is – azzal a k�vetel�ssel l�pett fel, hogy a rom�nok engedj�k �t neki Besszar�bi�t. Rom�nia megpr�b�lt reag�lni a megv�ltozott k�r�lm�nyekre �s politik�j�t kiz�r�lagos n�met orient�ci�ra �t�ll�tani, de elk�sett. K�ls� t�mogat�s h�j�n �t kellett engednie Besszar�bi�t a szovjeteknek �s – n�met k�r�sre – k�zvetlen t�rgyal�sokra k�nyszer�lt a magyar korm�nnyal is. Erre augusztusban, a Duna-parti Turnu Severinben ker�lt sor, mindenf�le eredm�ny n�lk�l. A bukaresti korm�ny annyira b�zott a n�met t�mogat�sban, hogy maga k�rte a tengelyhatalmak d�nt�b�r�skod�s�t Erd�ly �gy�ben. Pedig rosszul tette. Hitler nemcsak azt l�tta �t, hogy egy esetleges helyi konfliktus megel�z�se v�gett valamit juttatni kell a magyaroknak, hanem egy�ttal kem�nyem meg is akarta leck�ztetni a k�lpolitikai t�ren k�s�n v�lt� rom�nokat. A n�met–olasz d�nt�b�r�i hat�rozatot ism�t a b�csi Belvedere-palot�ban augusztus 30-�n hozt�k meg. Ennek alapj�n 43 541 n�gyzetkilom�ternyi ter�let ker�lt vissza Magyarorsz�ghoz, �s ami idehaza a legnagyobb �r�m�t okozta, ebbe beletartozott Sz�kelyf�ld is. A visszacsatolt orsz�gr�sz lakoss�g�nak 52%-a volt magyar. Az 1910-es 1,66 milli�s erd�lyi magyars�g l�leksz�ma 1930-ra 1,48 milli�ra cs�kkent, majd 1941-ben 1,7 milli�ra ugrott. A korabeli rom�n statisztik�k ett�l l�nyegesen elt�rnek. A k�l�nbs�g oka nagyr�szt hasonl�, mint a Felvid�k eset�ben. �szak-Erd�lyben magyar sz�m�t�sok szerint t�bb mint 1 milli�s rom�n, D�l-Erd�lyben pedig 400 ezres magyar n�pess�g maradt. A kisebbs�gekkel szembeni b�n�sm�d a tov�bbiakban a k�t orsz�g viszony�nak egyik fesz�lts�gforr�s�v� v�lt.

A Teleki-korm�ny lend�lettel, de sz�mos tapasztalat birtok�ban, el�rel�t�ssal fogott hozz� a frissen szerzett ter�leteken a politikai �s t�rsadalmi viszonyok �talak�t�s�hoz. �gyeltek arra, hogy a helyi �gyek int�z�se �s a p�rtpolitikai szempontok ne fon�djanak �ssze olyan m�rt�kben, mint a Felvid�ken. L�trej�tt ugyan decemberben korm�nyt�mogat� programmal az Erd�lyi p�rt, �m f� feladat�nak nem az orsz�gos k�zdelmekbe val� belesz�l�st, hanem a speci�lis erd�lyi �rdekek k�pviselet�t tartotta. Emellett a visszaker�lt ter�letek �rtelmis�ge m�s, liber�lisabb szellemis�get k�pviselt, mint a trianoni orsz�g�, az „�ntev�keny” egyes�leti �letnek is sokkal gazdagabb trad�ci�i voltak. Teleki nem v�letlen�l hangs�lyozta, hogy „az erd�lyiek korm�nyozz�k �nmagukat”. Az anyaorsz�gb�l �rkezett tisztvisel�k magatart�sa ugyan sz�mos gondot okozott, m�gsem ker�lt sor nemzeth�s�gi igazol� elj�r�sokra �s �vatosabban j�rtak el a kor�bbi f�ldreform rev�zi�ja kapcs�n is. N�velte a neh�zs�geket, hogy Erd�lyek a gazdas�gilag elmaradottabb, szeg�nyebb fele ker�lt vissza. Ezt szoci�lis seg�lyakci�k szervez�s�vel, infrastruktur�lis beruh�z�sokkal, a helyi magyar kultur�lis int�zm�nyek er�n fel�li t�mogat�s�val igyekeztek ellens�lyozni.