Schwarzenberg  (Felix Schwarzenberg herceg) Metternichez hasonl� ember volt. Lelke m�ly�n az 1848 el�tti rendszer h�ve. Azonban Metternichez hasonl�an okos ember volt, tudta hogy milyen korl�tok k�z�tt �ll�thatja vissza a Habsburgok hatalm�t. Sz�ks�g volt a nemzetis�gekre is a magyarok legy�z�s�hez, valamint a liber�lis polg�rokra is, hogy ne kelljen 3 fronton harcolni. Ez�rt Schwarzenberg a november 27-�n a morvaorsz�gi Kreimserben tartott birodalmi gy�l�sen besz�d�ben egy olyan birodalmat v�zolt fel melyben minden n�p egyenl� �s amely biztos�tja a demokr�ci�t �s a kapitalizmus szabad fejl�d�s�t. Az ellenforradalom vezet�s�hez Ferdin�nd nem volt alkalmas ez�rt �j uralkod�t kellett keresni. Zs�fia f�hercegn� m�r ’47-ben meg�llapodott Metternichhel abban hogy amikor Ferenc K�roly f�herceg fia 1848 augusztus 18-�n 18 �ves lesz, megkoron�zz�k cs�sz�rr�. Azonban volt egy kis gond. Ferdin�nd m�r "belej�tt" az uralkod�sba, �gy lemond�s�t nem volt k�nny� el�rni. Kem�nyebb di� volt Ferenc K�roly. A f�herceg �gy gondolta, hogy t�l fiatal �s kedvet kapott az uralkod�sra. Azonban mikor �lm�ban megjelent Ferenc cs�sz�r szelleme �s kez�t az ifj� Ferenc J�zsef fel� ny�jtotta (az eg�sz �gyes tr�kk volt) a f�herceget is siker�lt meggy�zni. Teh�t 1848 december 2-�n I. Ferenc J�zsefet az olm�tzi �rsek palot�j�ban osztr�k cs�sz�rr� koron�zt�k. Schwarzrenberg volt az �j rendszer atyja, �s � volt az is aki a legnagyobb hat�ssal volt Ferenc J�zsef k�s�bbi jellem�re. Ferenc f�herceg - tan�t�ja p�ld�j�t k�vetve - reformsz�nsz�ndainak adott hangot, ez�rt csatolta neve mell� (mintegy szimboliz�lva a reformokat) a "n�pcs�sz�r" II. J�zsef nev�t. Schwarzenberg 1800-ban sz�letett, �s b�r f�k�nt katon�nak tartotta mag�t, de �lete legnagyobb r�sz�ben diplomata volt. Politikai koncepci�ja az abszol�t cs�sz�ri hatalom, �s a Bruckt�l �tvett "70 milli�s birodalom" gondolata volt. B�r Schwarzenberg teremtette meg a neoabszolutizmust, m�gis � volt az egyetlen aki viszonylag �n�ll�an int�zhette az �gyeket �s val�ban d�nt�si joga volt (k�s�bb se Bach se Schmerling, senki nem �lvezett ilyen szabads�got). Bismarck a Schwarzenberg ut�n k�vetkez� �llamvitelt �gy jellemezte: ,,Az osztr�k cs�sz�rnak sok minisztere van, de ha valamit el akar int�zni, mag�nak kell megcsin�lnia." Schwarzenberg �s Metternich rendszere k�z�tt volt egy �ri�si k�l�nbs�g. M�g Metternich-rendszere a feud�lis nemess�g uralma volt a t�bbi oszt�ly felett, addig Schwarzenberg� m�r az er�s�d� burzso�zi�ra t�maszkodik (anyagi t�mogat�s fej�ben) m�g az egyh�z a hadsereg �s a hivatalnokok �lltall t�mogatott cs�sz�ri hatalom h�tt�rbe szor�tja a nemess�get. A cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg csapatai decemberi offenz�v�jukkal ’49 m�rcius�ra el�rt�k a Tisza-vonal�t �s �gy l�tszott hogy a f�ggetlen Magyarorsz�g �sszeomlik. Ekkor azonban Kossuth a magyar nemzeti �rz�sekre �p�tve, megszervezte az ellen�ll�st. Ekkor Schwarzenberg m�r el�g er�snek �rezte mag�t, hogy ler�zza a nemzetis�gek �s a liber�lisok sz�vets�g�t. �gy vet�d�tt fel a Kremsieri parlament probl�m�ja. A gy�l�s m�g '48. augusztus�ban alakult (akkor m�g nem Kremsierben sz�kelt) �s az akkor elterjedt demokratizmust k�pviselte. �rdekes volt, hogy 32 szl�v paraszt is tagja volt (Schwarzenberg is kibukott egy paraszt ellenjel�lttel szemben). A parlamentben az Ausztroszl�v sz�vets�g volt a legnagyobb p�rt 120 k�pvisel�vel, ut�nuk k�vetkezett a N�met K�zponti Klubb 60, �s az Osztr�k-N�metek Egyes�lete 40 k�pvisel�je. A tulajdonk�ppeni ellenz�ket a n�met liber�lisok Baloldali klubbja, a lengyelek �s az olaszok alkott�k. Az alkotm�ny kidolgoz�s�ra 30 tag� bizotts�g j�tt l�tre. A k�ld�ttek kezdetben bizalmatlanok voltak egym�s ir�nt (ez a Metternichi rendszer �r�ks�ge), azonban hamarosan egyes�tette �ket a demokratikus, f�deralista Ausztria eszm�je. Az alkotm�nytervezet j�l haladt �s rengeteg fontos kit�telt tartalmazott. Ezek k�z� tartozik: annak kimond�sa hogy a birodalom orsz�gai a cs�sz�rs�g elidegen�thetetlen r�szei. Az �llampolg�ri jogokkal foglalkoz� r�sz (az osztr�k n�p alapjogainak tervezete) az akkori Eur�pa egyik leghalad�bb okm�nya volt: ,,(...) minden �llami hatalom a n�pb�l sz�rmazik...a rendi kiv�lts�gok, �gy a nemess�g� is elt�r�ltetnek, (...) a hal�lb�ntet�s politikai b�n�s�kre elt�r�ltetik. A nemzetis�gi k�rd�sben �gy int�zkedett (ny�lv�n Palacky hat�s�ra), hogy a megl�v� tartom�nyokat (ebbe nem tartoznak bele a Magyar Korona orsz�gai) k�rzetekre osztja, melyeket a t�bbs�gi nyelven igazgatnak (a kisebbs�gek pedig biztos�t�kokat kapnak). 21. paragrafusa szerint: ,,minden n�pt�rzsnek s�rthetetlen joga van �ltal�ban nemzetis�g�nek, k�l�n�sen pedig nyelv�nek fenntart�s�ra �s �pol�s�ra." 25. paragrafusa kimondja hogy minden �llampolg�r �s f�ld egy k�zs�gbe tartozik, demokratikus v�laszt�s �s az �nrendelkez�s alapj�n. Elt�r�lte az isten kegyelm�b�l val� kir�lys�got (,,Ha nem akarnak sz�t �rteni Isten kegyelm�b�l, majd sz�t �rtenek az �gy�k kegyelm�b�l." - Windisch-Gr�tz). Schwarzenberg teh�t el�rkezettnek l�tta az id�t a neoabszolutizmus megteremt�s�re �gy 1849. m�rcius 7-�n egy cs�sz�ri ki�ltv�ny �s rend�ri seg�dlet k�s�ret�ben feloszlatta a parlamentet. M�g a kremsieri parlament dolgozott, gr�f Franz von Stadion kidolgozta az �j birodalmi alkotm�nyt. Stadion h�res volt liber�lis elveir�l (l�sd osztr�k �llamf�rfiak �letrajzai.). Az 1849. m�rcius 4-re dat�lt alkotm�ny kimondja: ,,Az eg�sz birodalom egyetlen v�m �s kereskedelmi ter�let. Bels� v�mokat semmilyen c�m alatt sem szabad bevezetni, s ahol a birodalom egyes alkot�r�szei k�z�tt ilyenek jelenleg fen�llanak, ezek megsz�ntet�s�nek kell, ahogy lehets�ges bek�vetkeznie." Az alkotm�nyban cenzusos v�laszt�jog, korl�tlan idej� cs�sz�ri v�t�jog, hogy  az 500 forint (!) feletti ad�t fizet�k tegy�k ki a fels�h�zi tags�g z�m�t illetve a cs�sz�ri sz�ks�grendeleti jog (ez benne marad a '67-es decemberi alkotm�nyban is). Ezalatt Schwarzenberg megkezdte a frankfurti n�met nemzetgy�l�s felsz�mol�s�t is. Ez v�g�l - nem kis vit�k - �r�n siker�lt. Ebben nagy szerepe volt IV. Frigyes Vilmos porosz kir�lynak aki 1849. janu�r 4-i eml�kirat�ban a n�met-r�mai cs�sz�rs�g �jj��leszt�s�r�l sz�lv�n majd hogynem felaj�nlotta annak koron�j�t Ausztria ifj� cs�sz�r�nak. �s b�r 1849. m�rcius 27-�n n�met cs�sz�rr� v�lasztott�k (a frankfurti nemzetgy�l�s), a kir�ly kieszk�z�lte korm�ny�nal hagyj�k helyben a visszautas�t�st. Miut�n azonban a magyar csapatok a ,,dics�s�ges tavaszi hadj�ratban” az orsz�g nagy r�sz�t visszafoglalt�k (�s a magyar orsz�ggy�l�s �prilis 14-�n Debrecenben kinyilv�n�totta a Habsburgok tr�nfoszt�s�t) Ferenc J�zsef m�jus 21-�n (Buda magyar visszav�v�s�nak a napja) Vars�ban tal�lkozott I. Mikl�s orosz c�rral szentes�teni az orosz intervenci�t. A magyar ellen�ll�s Augusztusban �rt v�get amikor G�rgey Art�r a magyar f�vez�r Vil�gosn�l letette a fegyvert az oroszok el�tt. A kegyetlen megtorl�s (amelyet Julius von Haynau cs�sz�ri-kir�lyi f�parancsnok ir�ny�tott) 1850 nyar�ig eltartott mikor is menesztett�k a parancsnokot (,,Minden cs�sz�ri �s kir�lyi tisztet aki a forradalm�rok szolg�lat�ban �llt, agyon fogok l�vetni. ,,�n vagyok az az ember aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel l�vetek agyon sz�zakat is, mert szil�rd meggy�z�d�sem, hogy ez az egyetlen m�d int� p�ld�t szolg�ltatni minden j�vend� forradalomnak” - Haynau). Ezen id� alatt ostrom�llapot volt bevezetve. K�beck  (K�beck) meggy�zte Ferenc J�zsefet arr�l, hogy sz�ks�g van egy Birodalmi Tan�csra (a Reichrat) mely t�rv�nyhoz� jogk�rrel rendelkezik (b�r ezt Ferenc J�zsef tan�csad�i szerepk�rre m�dos�totta). A neoabszolutizmus abszol�t form�j�t akkor nyerte el, mikor 1851. okt�ber 4-�n bizotts�g j�tt l�tre a m�rciusi alkotm�ny felf�ggeszt�s�t kivizsg�land�.