1923 �sz�re az �ltal�nos eur�pai helyzet sem kedvezett egy revansista magyar k�lpolitik�nak. N�metorsz�gban Gustav Stresemann hatalomra ker�l�s�vel a franci�kkal val� megb�k�l�si politika er�s�d�tt. A lausanne-i konferencia lez�rta a h�napok �ta zajl� t�r�k–g�r�g hat�rvit�t. A polg�rh�bor� befejez�d�s�vel megindult Szovjet–Oroszorsz�g bels� konszolid�ci�ja.

Az orsz�g sz�m�ra ny�jtott n�psz�vets�gi k�lcs�n k�r�li magyar diplom�ciai l�p�sek a nagyhatalmi ellent�tek m�g�tt h�z�d� k�lpolitikai lehet�s�gek felismer�s�t �s legteljesebb kihaszn�l�s�t jelezt�k. Els� l�p�sk�nt, 1922 november�ben a magyar diplom�cia sz�les k�rben hirdette, hogy az orsz�g gazdas�gi-p�nz�gyi cs�d sz�l�n �ll, aminek k�vetkezt�ben az eg�sz t�rs�g stabilit�sa vesz�lybe ker�l. Az orsz�g k�lf�ldi k�lcs�n n�lk�l k�ptelen v�grehajtani a gazdas�g talpra �ll�t�s�t �s nem tudja a j�v�t�teleket fizetni. Vesztes �llamk�nt �s a j�v�t�tel biztos�t�kak�nt a magyar �llam bev�teleit n�psz�vets�gi z�logjog terhelte, aminek felold�sa n�lk�l az orsz�g k�lf�ldi hitelhez nem juthatott. Ennek �rdek�ben Bethlen 1923 �prilis�ban K�llay Tibor p�nz�gyminiszter t�rsas�g�ban Londonban, R�m�ban �s P�rizsban k�t �zben is t�rgyal�sokat folytatott. A z�logjog felold�s�t �s egy nemzetk�zi k�lcs�n foly�s�t�s�t Magyarorsz�g r�sz�re elviekben mindenhol t�mogatt�k. Franciaorsz�g ugyan nem ellenezte a k�lcs�nny�jt�st, de szigor�bb felt�telekhez k�v�nta k�tni, mint Anglia (a k�lcs�n els� r�szleteib�l a j�v�t�teleket kell fizetni, ami gesztus volt a kisantant sz�vets�gesek sz�m�ra. A j�v�t�telei bizotts�g 1923. m�jus 23-i �l�s�n v�g�l a szigor�bb, francia javaslatot fogadta el (az�rt, mert a bizotts�g francia eln�ke k�t szavazattal rendelkezett), de Anglia hathat�s fell�p�se nyom�n m�gis az eredeti javaslat val�sult meg. Ennek �rtelm�ben a 250 milli� aranykoron�s k�lcs�nt teljes m�rt�kben a k�lts�gvet�s kiad�sainak fedez�s�re, a gazdas�g szan�l�s�ra lehetett ford�tani. Tov�bb� j�v�t�telk�nt 200 milli� aranykoron�t kellett fizetni, de 1927-ig csak kisebb sz�nsz�ll�t�sokkal, ut�na pedig 1933-ig, kevesebb, mint �vi 10 milli� koron�s r�szletekkel. A viszonylag kedvez� p�nz�gyi felt�teleknek meg kellett adni a politikai �r�t. Magyarorsz�gnak k�l�n nyilatkozatban �jra el kellett fogadni a trianoni b�k�t �s garant�lni, hogy egyetlen Habsburg sem t�r vissza a magyar tr�nra. Bethlen Anglia nyom�s�ra ezeket a felt�teleket a k�lcs�n megszerz�se �rdek�ben elfogadta. A korm�ny k�lpolitik�j�ban mindig Anglia �ll�spontj�t tartotta m�rvad�nak. Politikai pletyk�k szerint a S�ndor-palot�ban semmi sem t�rt�nhetett a Foreign Office tudta �s enged�lye n�lk�l. Nagy-Britannia r�sz�r�l a magyar kapcsolat jelent�s�ge nemcsak abban m�rhet�, hogy �gy k�v�nt�k ellens�lyozni a franci�k t�rs�gbeli befoly�s�t, {I-63.} hanem v�lhet�en, egy Duna-medencei, majd a k�s�bbiekben eg�sz Eur�p�ra kiterjed� font sterling alap� p�nz�gyi rendszer kialak�t�s�t tervezt�k, mely ugyan nem j�tt l�tre, de az 1920-as elk�pzel�se nem volt irre�lis Ez ut�bbi sz�nd�kot t�masztotta al� a magyar n�psz�vets�gi k�lcs�n k�r�li szokatlan nagy brit p�nz�gyi �s diplom�ciai aktivit�s is. A k�t orsz�g szoros kapcsolata abban is kimutathat�, hogy a frankhamis�t�si �gyben gyakorlatilag London t�mogat�sa mentette meg Bethlent �s korm�ny�t. Noha a hazai ellenz�k �s a szoci�ldemokrat�k, valamint a nyugat-eur�pai magyar emigr�ci� is elv�rta, hogy a n�psz�vets�gi k�lcs�n foly�s�t�s�t brit r�szr�l Magyarorsz�g bels� demokratiz�l�s�hoz kapcsolj�k, London semmi ilyesmit nem k�vetelt meg.

A magyar k�lpolitika Anglia ut�n t�bbnyire biztosan sz�m�thatott Olaszorsz�g t�mogat�s�ra is. B�r az 1924-ben k�t�tt olasz–jugoszl�v �s olasz–csehszlov�k szerz�d�seket, melyekkel Mussolini rendszere a kisantant f�l�tti befoly�s�t pr�b�lta megszerezni, Budapest nem fogadta kit�r� �r�mmel. A magyar–bolg�r–alb�n–olasz status quo-ellenes blokk terve azonban pontosan illeszkedett a magyar elk�pzel�sekbe. K�l�n�sen azut�n, hogy Alb�nia 1926 �sz�re v�dn�ks�g al� ker�lt, s emiatt rendk�v�l fesz�ltt� v�lt R�ma �s Belgr�d viszonya. A magyar k�lpolitika ir�ny�t�inak k�r�ltekint� �s �gyes man�verez�se k�szs�g�re utalt az, hogy a k�zvetlen�l ezel�tt elind�tott jugoszl�v–magyar k�zeled�s egyszerre ir�nyult egy rom�nellenes bolg�r–jugoszl�v–magyar–szovjet blokk l�trehoz�s�ra �s olasz r�sz�r�l a magyarokkal val� sz�vets�g fel�rt�kel�d�s�re. 1926 v�g�t�l Bethlen terveinek megfelel�en, a magyar–jugoszl�v t�rgyal�sokat teljesen h�tt�rbe szor�totta az olasz–magyar bar�tkoz�s. R�szben Mussolini k�r�s�re Budapest egyre t�bb t�mogat�st ny�jtott a horv�t szeparatista mozgalomnak. Az olasz kapcsolat intenz�vv� v�l�sa, valamint Magyarorsz�g n�psz�vets�gi p�nz�gyi, majd katonai ellen�rz�s�nek megsz�nte (1927. m�jus 15.) egy ny�ltabb �s sokkal akt�vabb k�lpolitika kezdet�t jelentette, s m�d ny�lt az orsz�g elszigetelts�g�nek megsz�ntet�s�re. A magyar minisztereln�k 1927. �prilis elej�n �tnapos hivatalos r�mai l�togat�s�t a k�t orsz�g k�z�tti bar�ts�gi szerz�d�s al��r�s�val z�rta, amelynek titkos z�rad�kak�nt Mussolini �g�retet tett, hogy a Monarchia hadserege Olaszorsz�gban maradt fegyverzet�nek egy r�sz�t konspirat�v m�don Magyarorsz�gnak juttatja. A terv, melyet 1928. janu�r elej�n meg is val�s�tottak, az volt, hogy egy olasz mag�nc�g a nagy mennyis�g� fegyvert tartalmaz� vagonokat egy fikt�v vars�i c�g c�m�re adja fel, Magyarorsz�g pedig csak n�h�ny kocsit juttat tov�bb. 1928. janu�r 1-j�n a szentgotth�rdi hat�r�rs�g felfedezte a rakom�nyt, amib�l kisebbfajta nemzetk�zi botr�ny kerekedett („szentgotth�rdi fegyversz�ll�t�si botr�ny”). A felel�ss�gre von�st�l azonban a magyar korm�ny olasz �s angol t�mogat�ssal ism�t megmenek�lt. Az olasz–magyar szerz�d�sben Mussolini orsz�ga t�mogat�s�t helyezte kil�t�sba a magyar rev�zi�s c�lokkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy a Duna-medence jelenlegi berendezked�s�t nem lehet v�glegesnek tekinteni. Ezzel Magyarorsz�g nagyhatalmi t�mogat�sra tett szert. Ugyan rev�zi�s c�ljait nem �rte el, de a kisantant egys�gfrontj�t viszonylag hat�sosan ellens�lyozta.

A ny�lt magyar rev�zi�s propaganda meg�l�nk�l�s�t a Daily Mail 1927. j�nius 21-i cikke is el�seg�tette, amit a lap tulajdonosa �s kiad�ja, Lord Rothermere �rt „Magyarorsz�g helye nap alatt” (Hungary’s Place in the Sun) {I-64.} c�mmel. Rothermere a brit Konzervat�v P�rtot jelent�s t�k�vel t�mogat� sajt�c�z�rok (Press Lords) egyike volt. B�r nem tartozott az els� vonalbeli politikusok k�z�, s v�lem�nye kor�ntsem t�kr�zte a hivatalos �ll�spontot, a Daily Mail azonban sz�mottev� k�zv�lem�ny-form�l� t�nyez�nek sz�m�tott a korszak legnagyobb p�ld�nysz�m� brit napilapjak�nt (1930-ban napi 1,8 milli� p�ld�nyban jelent meg). Az �r�s jogosnak ismerte el a magyar rev�zi�s ig�nyeket, hozz�t�ve azt, hogy am�g a magyar ig�nyek nem teljes�lnek, addig a t�rs�g minden szempontb�l Eur�pa h�bor�s g�cpontj�nak tekinthet�. Ez�rt els�dleges feladat a magyar �gy felkarol�sa. A lord akci�ja Magyarorsz�gon �vekig tart� indokolatlan lelkesed�st v�ltott ki. Az �gy „vadhajt�sak�nt” sz�ls�s�ges legitimist�k Rothermere-t Magyarorsz�g kir�ly�v� k�v�nt�k koron�zni, s err�l V�szi J�zsef, a Pester Lloyd f�szerkeszt�je t�rgyalt is a Daily Mail tulajdonos�val. Budapest hivatalos �ll�spontja felem�s volt a Rothermere-akci�val kapcsolatban: egyr�szt kap�ra j�tt az �nk�ntes magyarbar�t propaganda, m�sr�szt azonban Bethlen tudta, hogy Rothermere nem m�rvad� politikus �s az �ltala javasolt ter�leti rev�zi�t (csak a hat�rmenti ter�letek visszaad�sa) ekkorra m�r kev�snek tal�lta.

Ausztria megnyer�se �rdek�ben Magyarorsz�g 1928-ra v�g�rv�nyesen lemondott Burgerlanddal kapcsolatos ter�leti ig�nyeir�l �s az 1929-t�l hivatalba l�p� konzervat�v Schoeber-korm�ny egyezm�nyt �rt al� a magyar korm�nnyal, bar�ts�gi szerz�d�ss� b�v�tve az 1923-as d�nt�b�r�skod�si meg�llapod�st. Noha az osztr�kok sz�m�ra a n�met kapcsolat nemcsak a magyar, de az olasz orient�ci�t is h�tt�rbe szor�totta, Magyarorsz�g r�sz�r�l B�cs j�indulata m�gis jelent�s�ggel b�rt a kisantant fellaz�t�s�t �s beker�t�s�t, valamint Budapest javul� nemzetk�zi poz�ci�it tekintve. A magyar k�lpolitika, felismerve a csehszlov�k–lengyel hat�rvit�kb�l ad�d� ellent�tekben rejl� lehet�s�geket, a magyar–lengyel viszont 1928 v�g�n egy d�nt�b�r�s�gi szerz�d�s al��r�s�ig „fejlesztette”. A b�keszerz�d�sek k�s�bbi m�dos�t�s�t a lengyelek is elk�pzelhet�nek tartott�k.

Hasonl� d�nt�b�r�skod�si egyezm�nyt k�t�ttek 1929-ben Bulg�ri�val is, amit a T�r�korsz�ggal val� szorosabb kapcsolatfelv�tel k�vetett. Egy bar�ts�gi szerz�d�s al��r�s�n t�l a magyar minisztereln�k 1930 okt�ber�ben Ankar�ba l�togatott. Musztafa Kemallal folytatott t�rgyal�sain Bethlen a t�r�k–magyar �rdekazonoss�got hangs�lyozta egy balk�ni uni�val, valamint a p�nszl�v terjeszked�si t�rekv�sekkel szemben. T�r�korsz�g �g�retet tett arra n�zve, hogy Magyarorsz�g Jugoszl�vi�val �s Rom�ni�val fenn�ll� vit�s k�rd�seiben sz�m�that Ankara t�mogat�s�ra. A meg�l�nk�lt t�r�k–magyar kapcsolatoknak kedvez� volt a hazai fogadtat�sa, mert T�r�korsz�got olyan �llamnak tekintett�k, amely a r�k�nyszer�tett, a trianonihoz hasonl�an s�lyos b�k�t nem fogadta el �s el�rte annak m�dos�t�s�t. Az olasz–magyar �s az azt k�vet� osztr�k, lengyel, bolg�r, t�r�k szerz�d�sekkel az �vtized v�g�re Magyarorsz�g v�gk�pp kit�rt nemzetk�zi elszigetelts�g�b�l. Az olaszok t�rs�gbeli befoly�s�ra �s „sz�vets�geseire” alapozott kapcsolatrendszer ugyan n�mik�pp ellens�lyozta a kisantant �s Franciaorsz�g Duna menti uralm�t, de a budapesti k�lpolitika ir�ny�t�i azt pontosan �rz�kelt�k, hogy N�metorsz�g j�indulata �s t�mogat�sa n�lk�l a magyar rev�zi�nak nincs realit�sa. A n�met kapcsolat a magyar mez�gazdas�gi term�kek k�lpiaci elhelyez�se szempontj�b�l is els�rend� fontoss�g� volt, k�l�n�sen 1929 ut�n, a vil�gv�ls�g �veiben. Miut�n azonban a weimari {I-65.} N�metorsz�g 1929-ben n�h�ny hom�lyos �s t�vlati �g�reten t�l semmif�le konkr�t t�mogat�st nem helyezett kil�t�sba a magyar rev�zi�s c�lok �rdek�ben �s kereskedelmi szerz�d�st sem siker�lt k�tni, Bethlen a francia kapcsolat er�s�t�se mellett d�nt�tt. Ezzel r�szben a n�meteket pr�b�lta akt�vabb szerepv�llal�sra k�sztetni. A k�lkapcsolatok fejleszt�s�re francia r�szr�l is megvolt a sz�nd�k. 1928-t�l az olasz–magyar szerz�d�s �s Budapest k�lpolitikai aktivit�sa, valamint a rendszer bels� konszolid�ci�j�nak sikerei miatt �rz�kelhet�v� v�lt a francia magyarellenes politika enyh�l�se, ami b�r� Kor�nyi Frigyes p�rizsi magyar k�vet t�bb jelent�s�b�l is kider�lt. A kapcsolatok normaliz�l�s�t nagyban seg�tette De Vienne budapesti francia k�vet �s Bethlen m�r-m�r bar�ti j� viszonya is. A magyar minisztereln�k 1929. j�niusi t�rgyal�sain a Duna-medenc�t fenyeget� n�met gazdas�gi �s politikai behatol�s vesz�ly�t kiemelve, Franciaorsz�g nagyobb gazdas�gi szerepv�llal�s�t k�rte a t�rs�gben, term�szetesen Magyarorsz�gra t�maszkodva. A kultur�lis kapcsolatok fejleszt�s�n t�l, a magyar rev�zi�s elk�pzel�sek sz�ba sem j�hettek. A megv�ltozott k�r�lm�nyeket j�l t�kr�zt�k a p�rizsi lapok: �dv�z�lt�k a francia–magyar k�zeled�st. A francia kapcsolattal Bethlen Berlinben is el�rte c�lj�t. Magyarorsz�g a n�metek sz�m�ra fel�rt�kel�d�tt, amit az is el�seg�tett, hogy az 1930 m�rcius�ban hivatalba l�pett konzervat�v Br�ning-korm�ny, valamint a Stresemannt felv�lt� Julius Curtius ny�ltabb, offenz�v n�met k�lpolitik�t hirdetett meg, aminek c�lja az eg�sz versailles-i b�kerendszer sz�tver�se lett. Ebbe a koncepci�ba j�l illeszkedett a kelet- �s d�lkelet-eur�pai francia–kisantant gy�r� fellaz�t�sa �s megt�r�se a magyar rev�zi�s kereszt�l. �gy Bethlen 1930. november v�gi berlini hivatalos l�togat�s�n a n�metek minden magyar elk�pzel�st illet�en rendk�v�l k�szs�gesnek mutatkoztak. A kisantantellenes k�z�s fell�p�sben �s egy balk�ni szl�v blokk megakad�lyoz�s�ban teljes volt az egyet�rt�s.

A k�lpolitikai, diplom�ciai sikerek ut�n a hivatalos magyar rev�zi�s propaganda hangv�tele is megv�ltozott. T�ll�pve az etnikai elv� hat�rm�dos�t�son, az orsz�g �szaki �s �szakkeleti ter�letein a t�rt�nelmi hat�rok vissza�ll�t�s�t hirdett�k meg. Ez azon a felt�telez�sen alapult, hogy egy n�pszavaz�son a szlov�kok �s a k�rp�tukr�nok a Magyarorsz�ghoz val� tartoz�s mellett d�nten�nek. Mindez az etnikai elven t�l a vegyes nemzetis�gi �sszet�tel� elcsatolt ter�leteken megtartand� n�pszavaz�st jelentette, ami megegyezett a magyar b�kedeleg�ci� 1920-as �ll�spontj�val, jelezv�n, hogy Budapest a teljes rev�zi�r�l sohasem mondott le.

1931 nyar�ig a magyar k�lpolitika k�ts�gtelen sikereket �rt el, amennyiben az orsz�g kil�pett kor�bbi nemzetk�zi elszigetelts�g�b�l. Jav�totta poz�ci�it szomsz�daival szemben, megszerezte Olaszorsz�g t�mogat�s�t �s j� �rz�kkel haszn�lta ki a n�met–francia ellent�teket. A kisantant felbomlaszt�sa azonban nem siker�lt, a szovjet–magyar k�zeled�s kudarca pedig megg�tolta a Rom�ni�val szembeni hat�rozott fell�p�st. Budapest Olaszorsz�g erej�t �s befoly�s�t is t�lbecs�lte, de mindezekkel egy�tt az orsz�g k�lpolitikai mozg�stere kib�v�lt, ami a trianoni megr�zk�dtat�s ut�n jelent�s eredm�nynek tekinthet�.

A magyar k�lpolitika, ha nem is mindig hivatal form�ban �s ny�ltan, de folyamatosan sz�molt a szomsz�dos orsz�gokban �l�, kisebbs�gbe ker�lt magyars�ggal. Minden lehets�ges nemzetk�zi f�rumon – f�k�nt a N�psz�vets�gben – megpr�b�lta k�pviselni �rdekeiket, {I-66.} k�zvet�teni panaszaikat. A hat�rokon t�li magyars�g �gye a hivatalos magyar k�lpolitika �s a nemzetk�zi politika r�sz�v� v�lt. A n�mets�g mellett a magyars�g volt Eur�pa legnagyobb l�tsz�m� nemzeti kisebbs�ge. A N�psz�vets�g el� jutott, a kisebbs�gi jogok megs�rt�s�vel kapcsolatos panaszok d�nt� t�bbs�ge is n�met vagy magyar beadv�ny volt.

A trianoni Magyarorsz�got tekintve megval�sult a nemzet�llam, mert a lakoss�gnak csak 10,7%-�t tett�k ki a nem magyarok. K�z�l�k a legn�pesebb n�mets�g (551 ezer f�, 6,9%) ut�n a szlov�kok (141 ezer f�, 1,8%), horv�tok (1,5%), rom�nok (0,3%), szerbek (0,2%) �s egy�b kis l�tsz�m� nemzetis�giek (bunyev�cok, vendek, szlov�nek stb.) k�vetkeztek. Az �j hat�rokon bel�l maradt nemzetis�gek �vsz�zadok �ta ink�bb sz�rv�nyk�nt, mint egy t�mbben �ltek. Noha bizonyos orsz�gr�szekben jelenl�t�k meghat�roz� lehetett, sehol sem volt k�zvetlen �rintkez�s�k anyanemzeteikkel. A n�metek nagyr�szt a Dun�nt�lon (Baranya, Tolna, Gy�r-Moson, Kom�rom-Esztergom megy�kben) �ltek, jelent�s sz�mban Budapesten �s Sopronban (ut�bbiban a v�ros lakoss�g�nak 48%-a), valamint a Duna–Tisza k�z�n (B�cs-Bodrog megye). Ugyan sz�muk 1930-ra m�r a 480 ezer f�t sem �rte el. Er�s kispolg�ri �s �rtelmis�gi csoportjaik r�v�n rendk�v�l �ntudatosan k�pviselt�k a magyarorsz�gi n�mets�g nyelvi �s nemzeti kult�r�j�t. 1924 nyar�n alakult meg a Magyarorsz�gi N�met N�pm�vel�si Egylet (Ungarl�ndischer Deutscher Volksbindungverein), melynek eln�ke Gratz Guszt�v, �gyvezet� eln�khelyettese Bleyer Jakab volt. Tagl�tsz�ma 1934-re 180 helyi csoportban mintegy 28 ezer f�, ami ugyan a magyarorsz�gi n�mets�gnek csak t�red�k�t jelentette, de az egylet t�bb tucat n�met nyelv� iskol�t m�k�dtetett. Bleyer szem�ly�ben egyed�l a n�meteknek volt parlamenti k�pvisel�je a nemzetis�gek k�z�l.

A szlov�kok nagyobb, �sszef�gg� csoportot csak B�k�s megy�ben alkotott (itt a lakoss�g 17%-�t tett�k ki), nagyobb sz�mban �ltek m�g N�gr�d �s Hont megy�ben (kb. 3%). A rom�ns�g ar�nya csak Bihar, Csan�d, Arad, Toront�l csonka megy�kben �s B�k�sben haladta meg az 1%-ot. A g�r�gkeleti egyh�z nagy szerepet j�tszott a hazai rom�ns�g nyelv�nek �s kult�r�j�nak fenntart�s�ban �s �pol�s�ban. A hivatalos politika gesztusak�nt �rtelmezhet�, hogy a f�ldreformnovella v�grehajt�sa sor�n t�bb sz�z b�k�si rom�n csal�dot juttattak f�ldh�z. A horv�tok �s szerbek ar�nya helyenk�nt el�rte a 2%-ot (Sopron, Gy�r, Baranya, Somogy, valamint Csan�d, Arad, Toront�l csonka megy�kben). Minden nyolcadik bajai polg�r sok�cnak vallotta mag�t, de a d�lszl�v n�pcsoportok �sszl�tsz�ma alig haladta meg a sz�zezer f�t. Mindezek alapj�n nyilv�nval�, hogy a nemzetis�gi k�rd�s a trianoni Magyarorsz�gon nem jelentette a belpolitika alapvet� probl�m�j�t. A nem magyar lakoss�g l�tsz�ma, politikai s�lya, t�rsadalmi helyzete j�val elmaradt att�l, amit az elcsatolt ter�letek magyar kisebbs�ge k�pviselt. A P�rizs k�rny�ki b�k�kben a veszteseket k�telezt�k a kisebbs�gv�delmi paragrafusok betart�s�ra. Erre a gy�ztesek, �gy Magyarorsz�g �j szomsz�dai is �g�retet tettek, de azok betart�s�t �s ellen�rz�s�t semmif�le nemzetk�zi szervezet sem garant�lta, miut�n a N�psz�vets�g csak a be�rkezett panaszok kivizsg�l�s�val foglalkozott.

A t�bb mint h�rommilli�s, kisebbs�gi sorba ker�lt magyars�ggal szemben a csehszlov�k, rom�n �s jugoszl�v korm�nyok diszkriminat�v int�zked�sek sor�t l�ptett�k �letbe, mert az �j ter�leti egys�get nemzet�llami egys�gg� k�v�nt�k fejleszteni. A Monarchia idej�n {I-67.} elszenvedett s�relmeik�rt az eg�sz magyars�got akart�k b�ntetni. Els�sorban az anyanyelvhaszn�latot �s a magyar iskol�k sz�m�t cs�kkentett�k azzal, hogy k�zigazgat�si �tszervez�seket hajtottak v�gre. Telepes falvakat �keltek az egy t�mbben �l� magyars�gba, az iskolafenntart�s jog�t az adott ter�leten �l� nemzeti kisebbs�g ar�ny�hoz k�tve. Magyar iskol�k fenntart�s�ra �sszefog�ssal �s rendk�v�li anyagi terheket v�llalva csak ott volt es�ly, ahol a magyars�g �sszef�gg�, nagy t�megben �lt (Sz�kelyf�ld, Erd�ly n�h�ny v�rosa, a Felvid�k d�li r�sze). Az er�szak nacionalizmussal �thatott, a term�szetes asszimil�ci� �vsz�zados folyamat�t elvet� csehszlov�k, rom�n, jugoszl�v hivatalos politika nyom�n a magyar neveket ahol lehetett �t�rt�k, a magyar anyanyelv� k�zigazgat�si tisztvisel�ket elbocs�tott�k, akik t�bb sz�zezres t�megben Magyarorsz�gra menek�lve, ott �vekig l�tbizonytalans�gban �ltek. A f�ldreformot nagyr�szt az ott �l� magyars�g rov�s�ra hajtott�k v�gre �gy, hogy t�bbnyire a volt magyar birtokosok f�ldjeit haszn�lt�k fel. A f�ldh�z jut�k k�r�b�l a magyar paraszts�got szinte teljesen kiz�rt�k. �vekig tart� nemzetk�zi bonyodalmakat okozott �s rendk�v�l ki�lezte az am�gy sem felh�tlen magyar–rom�n viszont az �n. opt�ns �gy (�s az opt�ns perek). Az ut�d�llamok f�ldreformjai sor�n a magyar k�z�p- �s nagybirtokosok ig�nybe vett f�ldjei ut�n elmaradt a k�rp�tl�s, ha a tulajdonosok a magyar �llampolg�rs�got v�lasztott�k. Rom�ni�ban ez t�bb mint f�lmilli� hold f�ldet �rintett. Ennek �rt�ke nagyj�b�l megegyezett a Magyarorsz�gnak ny�jtott n�psz�vets�gi k�lcs�n �sszeg�vel. A magyars�g eg�sz�t minden ter�leten s�jtotta a rom�n diszkriminat�v politikai gyakorlat. A s�relmek miatt az elcsatolt ter�leteken �l� magyars�g hivatalos magyar diplom�ciai csatorn�kon t�bb mint nyolcsz�z panaszt terjesztett a N�psz�vets�g el�. A teljes pl�num el� ebb�l csak hat ker�lt, a t�bbit az elfogadott gyakorlat szerint az illet� korm�ny �ltal l�trehozott bizotts�g t�rgyalta. Az egyes ut�d�llamokat tekintve term�szetesen a magyars�g helyzete nem volt azonos. A Csehszlov�k K�zt�rsas�g polg�ri demokratikus berendezked�se k�ts�gk�v�l nagyobb szabads�got biztos�tott a felvid�ki magyars�gnak, mint a rom�n vagy jugoszl�v politikai gyakorlat, noha a Szud�ta-vid�k n�met kisebbs�g�nek helyzete m�r nem �llt �sszhangban a Pr�ga �ltal hirdetett demokratikus alapelvekkel. Az erd�lyi magyars�g helyzet�t jav�totta az, hogy a rom�n �llam egy n�l�n�l minden tekintetben fejlettebb ter�lettel gyarapodott, ahol a magyars�g t�bb �vsz�zados t�rsadalmi szerkezete, politikai kult�r�ja, iskol�i, v�rosai r�v�n viszonylag elfogadhat�, rendezett helyzetbe ker�lt. Nagy neh�zs�gek �r�n ugyan �s cs�kkent szerepk�rrel, de Kolozsv�r ugyan�gy a magyars�g szellemi k�zpontja maradt, mint a Felvid�ken Kassa vagy d�len Szabadka. Teljesen term�szetes volt az, hogy a kisebbs�gi l�tre k�nyszer�lt magyars�g legink�bb a nemzeti be�ll�totts�g�, rev�zi�t hirdet�, hagyom�nyos, konzervat�v p�rtokat t�mogatta. Ugyanezt tette az anyaorsz�g hivatalos politik�ja is.

A Csehszlov�ki�ban m�k�d� Orsz�gos Kereszt�nyszocialista P�rt, a Magyar Nemzeti P�rt, a Proh�szka Ottok�r K�r�k az anyaorsz�gban m�k�d� Magyar Nemzeti Sz�vets�ggel �sszefogva �s a budapesti korm�ny t�mogat�s�val, legf�bb feladatuknak a magyars�g k�pviselet�t tartott�k. A k�z�s sors alapj�n egy�ttm�k�dtek a szud�ta–n�met nemzeti mozgalommal is. Hasonl� szerepet t�lt�tt be Erd�lyben az Orsz�gos Magyar P�rt �s Jugoszl�vi�ban a Magyar P�rt. Az ipari munk�sok {I-68.} �s az �rtelmis�giek egy r�sze az ut�d�llamok szoci�ldemokrata p�rtjait t�mogatt�k vagy a kommunista mozgalomban vettek r�szt (leg�lisan legtov�bb, 1938-ig Csehszlov�ki�ban). Az 1930-as �vek elej�n a gener�ci�v�lt�ssal egy�tt a kisebbs�gi magyarok szervezeteiben megjelentek az egy�tt�l�st hirdet�k, akik nem a teljes rev�zi�ban, hanem az illet� orsz�g demokratiz�l�s�ban �s a nemzetis�gi jogok sz�les k�r� biztos�t�s�ban l�tt�k a magyar kisebbs�g j�v�j�t. A magyar n�pi mozgalomhoz k�t�dve, ahhoz hasonl� volt a csehszlov�kiai Sarl�-mozgalom. Balogh Edg�r vezet�s�vel a paraszts�g felemel�s�t t�zte ki c�lul. Elk�pzel�s�k szerint a kisebbs�gi magyars�g h�dk�nt k�tn� �ssze a demokratikus �llamokat. A Sarl� aktivist�i szoros kapcsolatot tartottak a kommunist�kkal, Balogh Edg�rt emiatt 1935-ben ki is utas�tott�k Csehszlov�ki�b�l. Err�l kezdve Erd�lyben tev�kenykedett.

A politiz�l�s m�sik ir�ny�t a fasizmus elleni fell�p�s jelentette. Ebben nagy szerepe volt F�bry Zolt�n �r�nak, a Magyar Fiatalok Sz�vets�ge megszervez�j�nek, valamint gr�f Esterh�zy J�nosnak, aki az Egyes�lt Magyar P�rt �l�n 1936-t�l kezdve szinte az egyed�li politikai er�t k�pviselte a Tiso-f�le szlov�k nacionalizmussal szemben, politikai �ld�z�ttek �s zsid�k ezreit mentve meg a k�s�bbiekben, ami�rt 1945 ut�n fasisztak�nt el�t�lve �letfogytiglani b�rt�nb�ntet�st kapott. A fasizmussal szembeni fell�p�s hozta meg az erd�lyi magyars�g els� jelent�sebb politikai �sszefog�s�t is. Az 1934-ben alakult Magyar Dolgoz�k Sz�vets�ge (MADOSZ) csatlakozva a rom�n kommunist�k �ltal vezetett Demokratikus Er�k Egys�gfrontj�hoz, a Kolozsv�ron megjelen� Korunk c�m� foly�irat k�r� csoportosult �rtelmis�giekkel egy�tt 1937. okt�beri marosv�s�rhelyi tal�lkoz�jukon a saj�tos erd�lyi t�rt�nelmi egy�tt�l�sre, a transzszilvanizmusra hivatkozva meghirdett�k a nacionalizmus �s a fasizmus elleni harcot. A magyarok �s rom�nok, a k�l�nb�z� t�rsadalmi csoportok demokratikus �sszefog�s�nak sz�ks�gess�g�t olyan eur�pai h�r� erd�lyi magyar szem�lyis�gek is hirdett�k, mint Ko�s K�roly �s Tam�si �ron. A rom�n kir�lyi diktat�ra bevezet�se (1938), majd a h�bor�s viszonyok nem kedveztek a tov�bbi �sszefog�snak. A bek�vetkezett ter�leti v�ltoz�sok (a m�sodik b�csi d�nt�s, 1940 augusztusa) nyom�n a magyar–rom�n viszony rendk�v�l fesz�ltt� v�lt.

Miut�n a kir�lyi diktat�ra 1929-es jugoszl�viai bevezet�se ut�n minden nemzetis�gi szervezked�st fel kellett oszlatni, a megsz�nt Magyar P�rt hely�t a H�d c�m� vajdas�gi foly�irat vette �t, az orsz�g 1941-es n�met megsz�ll�s�ig. C�m�nek megfelel�en a d�lvid�ki magyars�g �sszek�t� szerep�t �s annak jelent�s�g�t hangs�lyozta. A kisebbs�gi magyars�g �sszetart�s�ban, az anyaorsz�ggal val� kapcsolattart�sban nagy szerepet j�tszottak a k�l�nb�z� egyh�zak, t�rsadalmi, kultur�lis egyes�letek �s t�rsas�gok, m�g a szabadk�m�ves csoportok is. Ezek a sokszor szem�lyes, bar�ti �s csal�di kapcsolatok nagyban hozz�j�rultak az ut�d�llamokban �l� magyars�g nemzeti tudat�nak meg�rz�s�hez.