Conrad �gy �t�lte meg hogy a 2. hadsereg a szerb hat�ron t�lt�tt ideje miatt �s 3-4 nappal megk�sett felvonul�sunk k�vetkezt�ben a j�l kisz�m�tott �s ebb�l ered� id�leges er�f�l�ny�nket elvesztett�k. Conrad a csapatok gy�lekez�si ter�let�t h�tr�bb helyezte a Kelet-Gal�ciai hat�rr�l a biztons�gosabb San-Dnyeszter vonalra hab�r ez a l�p�s egy t�mad�s eset�n azt jelentette hogy a csapatoknak 2-4 napot kellett gyalogolniuk a hat�rig. �gy azt az egy hetet mely a Monarchia rendelkez�s�re �llt volna hogy kihaszn�lja id�leges er�f�l�ny�t �s t�madjon elvesztette. Emiatt az oroszok Kijev fel�l – a 2. hadsereg hi�nya miatt – hamar nagy t�ler�t hozhattak l�tre a jobbsz�rnyon. Conrad ezeket a felt�telez�seket az osztr�k-magyar vez�rkar pontos adataira t�maszkodva fogalmazta meg. Ugyanis a Monarchia vez�rkara m�r a h�bor� el�tt pontos inform�ci�kkal rendelkezett az oroszok felvonul�si terveit illet�en mely szerint a k�t orosz hadsereg Nyugat-Gal�cia kett� pedig Kelet-Gal�cia hat�r�n vonul fel. Augusztus k�zep�n azonban Conrad olyan h�rszerz�si �rtes�l�seket kapott melyek szerint a jobbsz�rnyon nincs orosz t�ler� �s az ellens�ges seregek a Vars�-Ivangorod-Breszt-Litovszk vonalon vonultak fel, egy�rtelm�en azzal a sz�nd�kkal hogy Berlin fel� t�madjanak. Azonban ezek a h�rek hamisnak bizonyultak. Conrad az �gy elk�pzelt orosz tervet k�v�nta keresztezni amikor augusztus 18-�n parancsot adott hogy a balr�l teljesen felvonult 1. hadsereg (Dankl) k�z�pen a m�g hi�nyos 4. hadsereg (Auffenberg) �s a m�g hi�nyosabb 3. hadsereg (Brudermann) �s a sz�ls�jobbsz�rnyon 2. hadsereget (B�hm-Ermolli) helyettes�t� erd�lyi hadtest (XII. nagyszebeni, K�vess) er�ltetett menetben hagyja el a San-Dnyeszter vonalat �s vonuljon el�re. �gy a csaptok el�re nyomultak eredeti felvonul�si ter�let�kre. Ez volt az els� Gal�ciai hadj�rat kezdete. Conrad az�rt tette ezt hogy megakad�lyozza az oroszok Berlin fel� val� el�ret�r�s�t. Az eszk�z er�s t�mad�s a balsz�rnyon �szak fel�! �gy Conrad visszat�rt a r�gi haditervhez amely azonban ekkor m�r nem volt id�szer�.  A gond az volt hogy egy heti k�sleked�s�nk miatt az oroszok m�r nagyobb er�vel v�dekezhettek �szaki t�mad�sunk ellen, r�ad�sul a 2. hadsereg hi�nya miatt a sz�ls� jobbsz�rnyon a helyzet k�nnyen v�lhatott igen vesz�lyess�. Conrad ekkor a hamis h�rszerz�si �rtes�l�sekre alapozva azt hitte hogy a jobbsz�rny m�r nincs vesz�lyben. Conrad �gy v�lte hogy az oroszok Berlin elleni t�mad�sa k�sz�b�n �ll �s �gy az adott helyzetben k�teless�ge a t�mad�s �s ha kelet fel�l a v�rakoz�sok ellen�re m�gis megindulna  a jobbsz�rny ellen n�h�ny orosz hadtest azokat Brudermann �s K�vess csapatai r�videsen visszaverik.

    Az Ivanov vezette d�lnyugati orosz arcvonal egyel�re a Monarchia ellen k�v�nta bevetni csapatait ami az augusztus 18-�n k�t leger�sebb sereg�vel (8. �s 3. hadsereg)a jobbsz�rnyon ind�tott offenz�v�ban �lt�tt testet. Ivanov azt felt�telezte hogy a Monarchia hader�i a gal�ciai hat�ron �llnak �s �gy k�nnyen beker�theti �ket (ez a fel�ll�s szerepelt Conrad eredeti terv�ben), azonban ha az osztr�k-magyar csapatok a San-Dnyeszter vonalon vonulnak fel akkor a k�t orosz hadsereg k�nnyen �sszezs�fol�dhatott Gal�cia keleti r�sz�n �s �gy k�nnyen beker�thet�ek lettek volna. Az osztr�k-magyar lovass�g augusztus 20-21 t�mad�st ind�tott a 8. orosz hadsereg (Bruszilov) ellen �s j� �rtes�l�seket szerzett a k�sz�l� orosz t�mad�sr�l. Ezenfel�l a h�rszerz�s olyan h�reket k�z�lt Conraddal hogy a Bruszilov-f�le hadseregt�l keletre �ll� 3. orosz hadsereg (Ruszki) szint�n t�mad�sra k�sz�l a jobbsz�rny ellen. Conrad gondolatait azonban most m�r a Berlin elleni orosz t�mad�st felt�telez�se uralta ezeket a h�reket t�lz�nak tal�lta �s amikor augusztus 21-�n amikor egy felder�t� rep�l�  azt a h�rt hozta hogy az Zbrucs hat�rfoly�t�l keletre l�v� ter�letr�l (a 8. orosz hadsereg gy�lekez�si k�rzete) nem v�rhat� t�mad�s Conrad ennek az inform�ci�nak adott hitelt mivel ez igazolta elk�pzel�seit. Ezen a napon adta ki hadparancs�t: ,,�ltal�nos t�mad�st tervezek mind a n�gy sereggel �szaki ir�nyban.” Az el�retolt balsz�rnyon a Dankl-f�le 1. hadsereg (k�t osztr�k �s a pozsonyi V. hadtest) 9 t�bori (regur�lis) hadoszt�ly�val el�renyomult �s augusztus 23-�n Krasznik el�tt �s 3 nap alatt megverte a n�la gyeng�bb �s fel�je nyomul� 4. orosz hadsereget (Salza). A 4. hadsereg ezut�n h�tr�lni kezdett. Ezalatt azonban gondok ad�dtak a jobbsz�rnyon. Augusztus 25.-�n a Dnyeszter �szaki partj�n�l l�v� Monasterzysk�n�l a 2. osztr�k-magyar hadsereg felvonul�s�nak fedez�s�re kirendelt erd�lyi hadoszt�ly meg�tk�z�tt a Bruszilov-f�le sereg d�li hadoszlopaival (azaz az ellens�g m�r a 2. hadsereg felvonul�si ter�let�n j�rt amikor az m�g csak k�zeledett a helysz�nhez!). A hadoszt�ly s�lyos veres�get szenvedett a csata jelent�s�ge azonban abban �llt hogy siker�lt felfedni Bruszilov sz�nd�kait. Azaz siker�lt volna ha az osztr�k-magyar hadvezet�s nem v�letlenk�nt kezelte volna a csata t�ny�t. Augusztus 26.-�n az Auffenberg vezette 4. hadsereg (k�t osztr�k �s a kassai VI. hadtest, 9 t�bori hadoszt�ly) el�renyomult �s harcba keveredett a megvert szomsz�dja seg�ts�g�re sietni akar� 5. orosz hadsereggel (Plehve). �gy megkezd�d�tt a komarovi csata. Ezek az esem�nyek j�l illettek Conrad elk�pzel�s�be. Azt hitte hogy Kranszkin�l �s Komarovn�l azok az orosz hader�k sz�lltak szembe a Monarchia seregivel melyeknek a Berlin fel� vonul� f�er�k fedez�se volt a feladatuk. Conrad Brudermann Lemberg k�r�l felvonult sereg�t�l egy osztr�k hadtestet �s egy honv�dhadoszt�lyt Komarov fel� ind�tott. �gy a jobbsz�rny el�gg� meggyeng�lt. A 3. hadsereghez rendelte ezut�n Conrad az erd�lyi (XII. nagyszebeni) hadtestet. �gy a 3. hadsereg l�tsz�ma v�g�l is 7 t�bori hadoszt�lyra cs�kkent. Augusztus 26-�n a 3. hadsereg Lemberg fel�l t�mad�st ind�tott Brody �s Tarnopol fel� hogy feltart�ztassa az innen Gal�ci�ba bet�r� 6-7 hadoszt�lynyi (a val�s�gban ez 20 hadoszt�ly erej� csoportos�t�s volt) orosz sereget. �gy �rdekes helyzet �llt el�. A balsz�rny �s a k�z�p �szak a jobbsz�rny pedig kelet fel� t�madott. Mind a h�rom hadseregn�l voltak azonban n�pfelkel� dand�rok �s menetalakulatok (az el�bbiek a vesztes�gek p�tl�s�ra ut�bbiak pedig kisebb harci feladatokra). Conrad – tartal�kok hi�ny�ban – ezeket a harmadrang� csapatokat r�gt�n az els� vonalba �ll�totta hogy n�velje a t�mad� csapatok harci erej�t. Ez a m�dszer azonban rossz volt csak a foglyok sz�m�nak gyarap�t�s�ra �s a v�res vesztes�g n�vel�s�re ,,volt j�”. A h�rom hadseregben �sszesen 200 ezer (!) ilyen harmadikvonalbeli csapat volt (100 ezer Dankl 70 ezer Brudermann �s 30 ezer Auffenberg sereg�ben). Dankl lassan t�rt nyert �s vesztes�gteljes harcok �r�n haladt tov�bb Lublin fel� – ahov� az oroszok er�s�t�seket k�ldtek �gy kiegyens�lyozva Dankl er�f�l�ny�t -.  Auffenberg ek�zben k�s�rletet tett az orosz 5. hadsereg �tkarol�s�ra balr�l a b�csi (II.) jobbr�l a tiroli (XIV. Inssbrucki) hadtesttel �s egy honv�d hadoszt�llyal mik�zben a kassai hadtestnek az orosz t�mad�sokat kellett kiv�deni. Brudermann t�mad� hadserege augusztus 26-�n Zlocsov el�tt az oroszok kem�ny ellen�ll�s�ra tal�lt. A k�z�pen el�ret�r� gr�ci (grazi, III.) hadtest t�mad�sa v�rbe fulladt. Conrad nem ismerte fel a kudarc ok�t �gy lev�ltotta a 3. hadsereg vez�rkari f�n�k�t. Egyben meg�j�tott parancs�t: ,,A 3. hadsereg verje vissza a Lemberg fel� �szakkeleti �s keleti ir�nyb�l k�zeled� ellens�get:” Brudermann �gy �jra t�mad�sba lend�l de a m�sodik nap Zlocsovn�l ez m�g nagyobb veres�get eredm�nyezett. A 3. hadsereg a Zlocsovi csat�ban igen csak meggyeng�lt. B�r a 8. orosz hadsereg m�g csak kis er�vel avatkozott bele a csat�ba m�gis Brudermann serege nagyobb veres�get szenvedett. Conrad csak a Zlocsovi kudarc ut�n j�tt r� ara hogy az ellens�g �tverte. Azonban �gy v�lte hogy ezt a veres�get a balsz�rny �s a k�z�p sikerei m�g j�v� tehetik. Ehhez azonban sz�ks�g volt ara hogy Lemberget a 3. hadsereg sikeresen v�dje meg. A 3. hadsereg a Gnila-Lipa foly� ment�n vett fel v�delmi �ll�st �s Conrad iderendelte m�g megl�v� tartal�kait k�zt�k a szegedi honv�dhadoszt�lyt �s a 2. hadsereget pedig (m�r amely r�szei meg�rkeztek) t�mad�sra rendelte k�z�l�k ennek a hadseregnek a legjobb egys�g�t temesv�ri VII. hadtestet is azonban a szint�n nagyon j� budapesti IV. hadtest. V�g�l is a 2. hadsereg 4 magyar �s 1 osztr�k hadoszt�llyal indulhatott t�mad�sra (a 3. hadsereg t�mogat�s�val). Conradnak ebb�l az int�zked�s�b�l fejl�d�tt ki augusztus 29-30. k�z�tt 120 km-es arcvonalon a – Lembergt�l a Dnyeszter menti Halicsig – v�vott Gnila-Lipa menti csata amely az eddigi legnagyobb volt. Eddig Kranszkin�l Komarovn�l �s Zlocsovn�l csak egy-egy orosz hadsereg m�rk�z�tt meg egy-egy osztr�k-magyar hadsereggel. Most azonban k�t osztr�k-magyar (3.,2.) hadsereg ker�lt szembe k�t orosz hadsereggel (3. �s 8.).  A Monarchia k�t hadsereg �sszesen mintegy 282 z�szl�aljjal (ennek t�bb mint a harmada n�pfelkel� �s menetz�szl�alj) lovassz�zaddal �s 718 �gy�val rendelkezett ez �llt szemben az orosz hadsereg 336 t�bori �s tartal�k z�szl�alj�val 264 lovassz�zad�val 1214 �gy�j�val. Az orosz t�ler� teh�t nem volt olyan jelent�keny hogy r�vid id� alatt �rv�nyes�lhessen azonban itt esett latba az hogy az osztr�k-magyar hadsereg egy r�sze a Zlocsovi csata ut�n elvesztette addigi j� mor�lj�nak egy r�sz�t �s hogy a 2. hadsereg be�rkez� r�szei a vas�ti kocsib�l szinte azonnal a frontra j�ttek. Ezek a probl�m�k �s az 500 �gy�nyi orosz t�z�rs�gi f�l�ny v�g�l Ruszkinak �s Bruszilovnak szerezt�k meg a gy�zelmet. Az osztr�k-magyar seregek k�tnapos v�res csata ut�n rendk�v�l s�lyos veres�get szenvedtek. A kudarcot nem ellens�lyozhatta az sem hogy a komarovi csata ekkor Auffenberg gy�zelm�t hozta 10 ezer hadifogollyal �s 150 zs�km�nyolt �gy�val. Komarovn�l aratta a Monarchia legnagyobb – idegen (n�met) seg�ts�g n�lk�l kiv�vott – diadal�t. A jobbsz�rnyi beker�t�s ugyan nem siker�lt de a balsz�rnyon a b�csi hadtest m�r az oroszok h�t�ban j�rt ekkor. Azonban a hadtest parancsnoka f�ltve saj�t ut�np�tl�si �tvonal�t visszavonult �gy szabadd� tette az utat az orosz hadsereg visszavonul�sa el�tt (pedig alkalom ny�lt volna a teljes 5. hadsereg megsemmis�t�s�re). Conrad a m�rs�kelt komarovi siker �s a s�lyos jobbsz�rnyi veres�g ut�n be kellett hogy l�ssa a harc s�lypontja keletre tev�d�tt �t. Ez azt eredm�nyezte hogy az Auffenberg h�t�t fedez� Lemberget fel kellett adni �s a komarovi diadalt – az 5. hadsereg �ld�z�s�nek hi�ny�ban – nem lehetett kiakn�zni (hi�ba volt teh�t a v�res csata)! Conradnak mindenesetre azt siker�lt el�rnie hogy mag�ra vonta az orosz f�er�ket �gy a n�metek v�dtelen h�ta egy havi nyugalmat nyert. Az osztr�k-magyar hadsereg nyert k�t csat�t �s elvesztett ugyanennyit, Kelet-Gal�ci�t fel kellett adni de Auffenberg �s Dankl orosz f�ld�n harcoltak. Azonban volt egy gond. Tov�bbra is meg kellett akad�lyozni hogy az oroszok Berlin ellen vonuljanak amikor a Monarchia hadainak id�re volt sz�ks�g�k vesztes�geik p�tl�s�ra �s a rendez�sre. A Berlin elleni t�mad�s meghi�s�t�s�hoz a Monarchia csapatainak folytatniuk kellett volna az �nmagukat fel�rl� rohamokat az oroszok ellen. Ekkor indokolt lett volna hogy az osztr�k-magyar seregek a San-Dnyeszter vonal m�g� h�tr�ljanak ahol p�tolhatj�k a vesztes�geiket �s adott pillanatban megakad�lyozhatj�k a n�metek elleni nagyobb orosz offenz�v�t. Conrad azonban ezen k�zenfekv� megold�s helyett ink�bb �j t�mad�son t�rte a fej�t. Ennek azonban �ri�si kock�zatai voltak. A terv alappill�re a Lublin el�tt megrekedt de egyenl�re m�g helyt�ll� Dankl-f�le hadsereg alkotta. Dankl a kraszniki csata ut�n megkapta azt a n�pfelkel� hadcsoportot (50 ezer f�) amelyet Conrad annak idej�n Nyugat-Lengyelorsz�g megsz�ll�s�ra rendelt ki. A sereg k�zepe �s jobbsz�rnya a kraszniki csata ut�n m�g el�renyomult Lublint elfoglalni azonban k�ptelen volt. Augusztus v�ge fel� m�r az 1. hadsereghez hasonl� m�ret� orosz er�k vonultak fel amelyeknek dr�takad�lyokkal meger�s�tett �ll�sain minden tov�bbi t�mad�si k�s�rlet megakadt. Augusztus v�g�n m�r er�s�t�st is kaptak m�g pedig annyit hogy csapataikat m�r k�t hadseregre bonthatt�k, a r�gi 4.-re �s az �j 9.-re. Ez�rt teljesen bizonytalan volt hogy Dankl meddig tudja tartani mag�t Lublin el�tt. M�r pedig Conrad Dankl kitart�s�ra �p�tve dolgozta ki terv�t. Conrad �j terve szerint a 2. �s a 3. hadseregnek (ez ut�bbi vezet�s�t Boroevic vette �t) Lembergt�l nyugatra a Wereszyca foly�n�l kellett v�delemre berendezkedni�k. Auffenberg azt a feladatot kapta hogy sereg�nek k�tharmad r�sz�vel (8 hadoszt�ly) Komarov mell�l forduljon Rawaruska ir�ny�ba �s t�madja oldalba a 2. �s a 3. hadsereget �ld�z� oroszokat. Komarovn�l pedig J�zsef Ferdin�nd herceg ir�ny�t�sa alatt ott maradt Auffenberg sereg�nek egyharmad r�sze (4 osztr�k hadoszt�ly) hogy megakad�lyozza az 5. orosz hadsereg esetleges el�ret�r�s�t. A terv j� volt de a gy�zelemhez 3 felt�telnek musz�j volt teljes�lnie. El�sz�r hogy Dankl 9 hadoszt�ly�val tudja tartani mag�t Lublin el�tt a 13 �s f�l hadoszt�ly erej� 4. �s 9. orosz hadsereggel szemben. M�sodszor hogy a f�herceg 4 hadoszt�lya huzamosabb id�n �t feltartsa az 5. orosz hadsereg 11 hadoszt�ly�t �s megv�dje Auffenberg h�t�t. Harmadszor hogy a 3. �s 8. orosz hadsereg fojtassa az �ld�z�st a Wereszyca fel� �s nem vegye �szre Auffenberg oldalt�mad�s�t. Ezeknek a felt�teleknek egyike sem teljes�lt. A Monarchia seregei felsorakoztak Conrad terv�nek v�grehajt�s�ra. Szeptember 3.-�ra a 2. �s a 3. hadsereg a Wereszyca ment�n k�szen �llt a v�delemre. Auffenberg m�r csoportos�totta sereg�t a Rawaruska ir�ny�ban int�zend� t�mad�shoz m�g a f�herceg harccsoportja �szak fel� �llt �ll�sban. Azonban az oroszok nem k�vett�k Conrad terv�t. Gnila-Lipa menti gy�zelm�k ut�n a 8. orosz hadsereg lassan nyomult el�re a 3. hadsereg pedig �szak-nyugat fel� vonult hogy a Komarovn�l veres�get szenvedett 5. sereget megseg�tse. Ennek k�vetkezt�ben Auffenberg t�mad�sa a 3. orosz hadsereg arcvonal�t �s nem oldal�t �rte. Auffenberg �gy – b�r a f�hercegt�l kapott 1 osztr�k hadoszt�lyt – szeptember 7.-ig csak azt �rte el hogy mag�ra vonta az oroszok d�h�dt ellent�mad�sait. Ezalatt az id� alatt a megvert 5. orosz hadsereg visszafordult �s a f�herceg gyenge harccsoportja nem tudott ellen�llni a jelent�s t�ler�nek �gy k�nytelen volt visszavonulni. Dankl eleinte visszaverte az orosz t�mad�sokat (ehhez megkapta azt a n�met n�pfelkel� hadtestet mely Nyugat-Lengyelorsz�g megsz�ll�s�ban r�szt vett) azonban jobbsz�rny�t id�vel h�tra kellett vonni. Conradnak ekkor vissza kellett volna vonnia csapatait a jobban v�dhet� San-Dnyeszter vonal m�g� � azonban nem ezt tette. Auffenberg parancsot kapott arra hogy menjen �t v�delembe, Boroevicet utas�totta hogy ind�tson t�mad�st el�re, B�hm-Ermolli pedig azt a parancsot kapta hogy ind�tson t�mad�st Lemberg fel�. Szeptember 8.-�n ind�tott�k meg Boroevic �s B�hm-Ermolli seregei az oroszok ellen a Wereszyc�n �t. B�hm-Ermolli magyar hadtestei (temesv�ri budapesti) Lemberg k�zel�be jutottak. A jobbsz�rnyon az oroszok veres�get szenvedtek. Azonban a balsz�rnyon a Monarchia csapatai veres�get szenvedtek. A f�herceg harccsoportja 9-re annyira visszaszorult hogy Auffenberg h�ta �s oldala v�dtelenn� v�lt. Ugyanezen napon az oroszok �tt�rt�k Dankl arcvonal�t �s jobbsz�rny�t megker�lt�k. Az 5. orosz hadsereg benyomult a f�herceg hadcsoportja �s az Auffenberg sereg�nek arcvonala k�z�tti r�sbe. Dankl sereg�t visszarendelte a San m�g�. Auffenberg k�nytelen volt sereg�t �szak-�szaknyugat fel� ford�tani. Ennek ellen�re Boroevic �s B�hm-Ermolli csapatai folytatt�k a t�mad�st, de a Lemberg fel� val� �tt�r�s elmaradt. Conrad csak t�l k�s�n szeptember 11-�n ismerte fel hogy nem tudja kiv�vni a gy�zelmet �s hogy sz�ks�g van az �ltal�nos visszavonul�sra. A balsz�rny megrend�lt csapatait nem volt m�r aj�nlatos a San-Dnyeszter m�g�tt meg�ll�tani. Ez�rt az 1., 4. �s 3. hadseregnek a Sanon t�lra a Wisloka m�g� kellett visszavonni, m�g a 2. hadsereg a Duklai-h�g�ba – Magyarorsz�g v�delme c�lj�b�l – h�tr�lt. A visszavonul�s sor�n az 1. �s a 4. hadsereg s�lyos vesztes�geket szenvedett. Szeptember 11.-�n Gal�ci�ban Conrad 4 hadseregben 513 t�bori z�szl�aljat �s 257 n�pfelkel� �s menetz�szl�aljat (4 hadseregben) �s 2100 �gy�t tudott szembe�ll�tani az oroszok 824 z�szl�alja �s 2900 �gy�ja ellen. Ez mutatja hogy az orosz t�ler� szeptemberben  m�r �rv�nyes�lt.  Ez�rt nem lett volna szabad Lembergn�l d�nt� csat�t kock�ztatni. A Monarchia seregeinek legjava elpusztult. A csapatok 322 ezer katon�t �s 216 �gy�t vesztettek, de m�g enn�l is s�lyosabb volt a mor�lban elszenvedett vesztes�g. Conrad v�gyakoz�sa a d�nt� csata ut�n azt eredm�nyezte hogy a Monarchia seregei egy ideig nagyobb offenz�v�ra k�ptelenn� v�ltak �gy az oroszok akad�lytalanul indulhattak el Berlin fel� (itt jegyezn�m meg hogy az oroszok is igen s�lyos vesztes�geket szenvedtek a harcokban).