A cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg 1806-ban alakult meg (el�tte is l�tezett csak nem �lland� form�ban) mid�n Stadion gr�f, �llamkancell�r (k�l�gyminiszter) javaslat�ra l�trehozt�k a n�pfelkel�st (Landwehr). Addig az osztr�k seregnek nem voltak �lland� alakulatai, utols� nagyobb h�bor�j�ban (7 �ves h�bor�) m�g mindig hadi�llapot alatt sorozott leg�nys�gb�l �llt. Ez azonban v�ltozott. 1848-ra m�r j�l szervezett �s mozg�s�t�sra k�szen �ll� tartal�k, fegyelmezett j�l k�pzett �lland� hadsereggel rendelkezett a birodalom.

A cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg harcai (1789-t�l):

1789. j�lius 14-�vel �j korszak k�sz�nt�tt be. A francia forradalom minden�tt az elnyom� abszolutista dinaszti�k elleni harc �s a liberalizmus jelk�p� v�lt. A birodalom m�g �ppen csak megszil�rdult M�ria Ter�zia �s II. J�zsef refomjai ut�n. 1790-ben meghalt a nagy cs�sz�r akit a birodalom n�pei sirattak. Hely�re a mind�ssze 2 �vig uralkod� II. Lip�t ker�lt. A francia forradalom ut�n kiki�ltott�k az alkotm�nyos monarchi�t majd miut�n XVI. Lajos sz�kni pr�b�lt, a k�zt�rsas�got is (1792). Az uralkod�k azonban nem hagyhatt�k mag�ra Eur�pa egyik legjelent�sebb dinaszti�j�t. �gy h�t spanyol-angol-porosz-osztr�k (egy ideig orosz �s t�r�k) intervenci� ind�lt Franciaorsz�g ellen. Azonban a kir�ly �s feles�ge 1793. janu�ri kiv�gz�s�t k�vet�en az �j forradalmi francia sereg kezdett er�re kapni. Valmy-n�l a franci�k m�r veres�get m�rtek a poroszokra, majd k�t h�nappal k�s�bb 1793. november�ben Jamepps-n�l a cs-k. seregek szenvedtek veres�get. A poroszok akik eddig is f�lsz�vvel harcoltak Lengyelorsz�g fel� tekintettek. Ausztria, Oroszorsz�g �s Poroszorsz�g h�romszor osztotta fel egym�s k�z�tt a Lengyel Kir�lys�got mire v�gleg megeggyeztek. Ezalatt 1792 v�g�n elhunyt Lip�t, a tr�nt pedig Ferenc f�herceg �r�k�lte akit II. Ferenc n�ven koron�ztak Szent-R�mai cs�sz�rr�. A franci�k ezalatt egym�s ut�n vert�k meg az ellen�k megalakul� 1. �s 2. koal�ci�t. 1795-ben Toulon ostromakor pedig m�r felt�nt a zseni�lis hadvezet�s�r�l ismertt� v�lt Bonaparte Nap�leon. Hollandia francia ellen�rz�s al� ker�lt, �s Bat�viai K�zt�rsas�g n�ven (1806-ig �llt fenn, ekkor N�metalf�ldi Kir�lys�g n�ven Nap�leon �ccs�nek birtoka lett) francia oldalon harcolt tov�bb. Poroszorsz�g pedig kil�pett a h�bor�b�l. �gy a franci�k Ausztria ellen �szpontos�tott�k seregeiket. A Rajn�n�l �llt a francia f�sereg melyet azonban K�roly f�herceg brilli�ns hadm�veletekkel megvert. Hasonl� de ford�tott volt a helyzet az It�liai hadsz�nt�ren. Bonaparte szedett-vedett serege hamarosan f�nyes gy�zelmeket aratott az osztr�k f�sereg felett, �s 1797-re elfoglalta Velenc�t. Ausztria k�nytelen-kelletlen megk�t�tte a Campo Formi�i b�k�t. Ebben elvesztette Lombardi�t �s Belgiumot de megszerezte a Velencei K�zt�rsas�got Dalm�ci�val eggy�tt. Nap�leon ezalatt Egyiptomba t�vozott Anglia pedig 1798-ban megszervezte a m�sodik koal�ci�t. Az orosz-porosz-angol-osztr�k-sz�rd-t�r�k-n�polyi csapatok egym�st ut�n m�rtek veres�geket a franci�kra. Azt�n ford�lt a kocka. 1799-ben II. Katalin meghalt �s az �j c�r, I. P�l m�r India megt�mad�s�n gondolkozott. Nap�leon pedig visszat�rt Egyiptomb�l, puccsal megd�nt�tte a K�zt�rsas�got ir�ny�t� Direkt�riumot �s l�trehozta a konzul�tust melynek � lett a vezet�je. Ezut�n a koal�ci� szenvedte el veres�gek sor�t (ebb�l kijutott a cs�sz�ri-kir�lyi cspatoknak is It�li�ban �s a Rajn�n�l). Nap�leon az Alpokon �tkelve az osztr�k seregek h�t�ba ker�lt �s b�r azok bevett�k Genova v�ros�t (j�n 4) de Mil�n� ekkor m�r (j�n. 2) a franci�k kez�n volt. Nap�leon csapatai az osztr�k sereg h�t�ban voltak �gy azok k�nytelenek voltak csat�t v�llalni. Mareng� falu mellett 40 ezer osztr�k �s 30 ezer francia katona csapott �ssze, �s a franci�k� lett a gy�zelem. A csata kezdet�n az osztr�k seregek sikeresen t�rnek el�re, a franci�k meginognak, azonban ekkor meg�rkezik Nap�leon el�v�dje, �s a zavart osztr�kok veres�get szenvednek. A mareng�i csata gy�szos kimenetele �s a p�nz�gyi gondok ism�t b�kek�t�sre k�nyszer�tett�k Ausztri�t, hogy 1801-ben megk�sse a Luneville-i b�k�t. Ezut�n Nap�leon Anglia fel� ford�tott a figyelm�t mellyel 1802-ban megk�t�tte az amiens-i b�k�t. A Nap�leoni h�bor�k alatt �rta meg Haydyn a Gott erhalte Franz den Kaiser c. dalt mely k�s�bb hivatalos birodalmi himmnusz lett. 1804-ben Ferenc demonstr�land� a dunai monarchia egys�g�t felvette az Ausztria cs�sz�ra c�met. Nap�leon valamivel el�bb szint�n ezt tette �s 1804. december 2-�n cs�sz�rr� koron�ztatta mag�t. 1805-ben Anglia megszervezte a harmadik koal�ci�t. A h�bor� azonban ism�t katasztr�f�ba torkollot. A f�sereg Ulm-n�l gy�lekezett Mack t�bornok parancsnoks�ga alatt, m�g a t�bbi csapat It�li�ban harcolt K�roly f�herceg vezet�s�vel. Nap�leon ekkor Bernadotte alatt el�re k�ldt�tt egy csapatot - semleges porosz ter�leten kereszt�l - m�g a f�sereggel szemb�l t�rt el�re. Az osztr�kok megzavarodtak, �s amint a francia f�sereg felt�nt azonnal megadt�k magukat. Az osztr�k f�sereg teh�t egy h�nap alatt megsemmis�lt an�lk�l hogy dics� csat�ban bukott volna el mint 1797-ben �s 1800-ban. Ez ut�n B�cs nyitva �llt Nap�leon el�tt. K�zben meg�rkeztek az oroszok is Kutuzov vezet�s�vel. Nap�leonnak �s az oroszoknak is �rdek�ben �llt a d�nt� csata, - �gy Ausztria tiltakoz�sa ellen�re - gyorsan megv�vt�k. Nap�leon bevonult B�csbe, majd �tkelt a Dun�n. A sz�vets�gesek Olm�tzben �ll�tott�k fel f�hadisz�ll�sukat, Nap�leon Br�nnben. A koal�ci� azt tervezte hogy beker�ti Nap�leont, �gy a f�sereg Austerlitzt�l nem messze foglalt �ll�st (m�g K�roly f�herceg It�lia fel�l k�zeled� sereg�re a B�csbe vezet� �t elv�g�sa v�rt). A d�nt� csat�ra 1805. december 2-�n Austerlitz mellett ker�lt sor. Nap�leon gyenges�get sz�nlelt �s az orosz jobbsz�rnyat egy mocs�rba csalta. A diadal teljes volt, rengeteg orosz katona halt meg Ausztria pedig el kellett fogadja a Pozsonyi b�k�t. Ezut�n Ausztria k�v�l maradt a hadi esem�nyeken, t�tlen n�zte Poroszorsz�g �s Oroszorsz�g egym�s ut�ni veres�geit. S�t Ferenc azt sem kifog�s�lta hogy Nap�leon a N�met-r�mai cs�sz�ri c�mr�l val� lemond�sra k�nyszer�tette �t, �s l�trehozta a Rajnai Sz�vets�get. Valahogy a birodalom szil�rdabb lett a Szent-R�mai birodalom megsz�nte ut�n. Azt�n 1809-ben (neh�z helyzet�nek k�nny�t�se v�gett) Anglia r�vette Ausztri�t az �jabb h�bor�ra, �s jelent�s p�nzseg�lyt k�ld�tt. V�gre nem ism�tl�d�tt meg az 1800-as �s 1805-�s hiba, ez�ttal m�r K�roly f�herceg vezette a cs�sz�ri-kir�lyi csapatokat, 300.000 katon�j�val 1809. �prilis�ban benyomult Bajororsz�gba. Nap�leon -kiterjedt soroz�ssal - 400.000 katon�t �ll�tott talpra �s R�gensburgt�l d�lnyugatra megverte K�roly sereg�t. � maga m�jus 15-�n bevon�lt B�csbe, mik�zben az osztr�k seregek a Duna vonal�n �j v�delmi volnalat alak�tottak ki. Az osztr�k f�seregnek nagy seg�ts�g�re voltak a Stadion �ltall felkorb�csolt n�met nemzeti �rz�sek. Ezek Tirolban ism�telt bajor-ellenes felkel�sekhez vezettek (a tartom�nyt Nap�leon a bajoroknak adta) �s a parasztseregek 2-szer is sz�tvert�k az orsz�got megsz�ll� bajorokat, akik csak francia katon�kkal meger�s�tve tudt�k a ter�letet biztos�tani (1809. j�nius�ra). Nap�leon ezalatt a Dun�n igyekezett �tkelni. Ez m�jus 20-�n siker�lt is neki, ugyanis a Duna erd�s szigetei �lc�zt�k hadmozdulatait. A foly� elmosta a haj�h�d p�r darabj�t de a franci�k - mivel nyom�t se l�tt�k a cs�sz�ri-kir�lyi seregeknek - nem von�ltak vissza. Ekkor 30.000 francia �llt a Duna bal partj�n. Azonban m�r m�snap megjelent K�roly f�herceg �s az osztr�k f�sereg. Az osztr�kok v�res harcba bonyol�dtak, �s m�r-m�r a franci�k ker�ltek ki gy�ztesen, mikor K�roly f�herceg kez�ben a cs�sz�ri z�szl�val szem�lyesen vezette szuronyrohamra katon�it. A franci�k csak az asperni h�zr�l-h�zra v�vott csata elh�z�d�s�nak k�sz�nhett�k megmenek�l�s�ket. 22-�n azt�n �tkelt Nap�leon is tov�bbi 30.000 katon�t hozva, de az elsz�nt osztr�k szuronyrohamok �s a cs�sz�ri-kir�lyi t�z�rs�g j�l vezetett z�r�t�ze megh�tr�l�sra k�nyszer�tett�k. A csata osztr�k r�szr�l 20 a franci�kt�l 30 ezer �letet k�vetelt. Nap�leon azonban nem adta fel. J�liusban �jj�szervezett �s meger�s�tett sereg�vel megindult �s Wagramn�l m�r legy�zte K�roly legyeng�lt sereg�t. Ausztria igen j� felt�telek mellett k�thetett b�k�t. B�r ism�t sok ter�letet vesztett, de Nap�leon �g�rete: "Amint az osztr�k cs�sz�r hadat�zen, megsz�nik uralkodni" nem v�lt val�ra, �s mindez k�sz�nhet� volt Stadion n�pre t�maszkod� politik�j�nak, aki jutalm�l a birodalom megment�s��rt megbukott. Ek�zben zajlott le egy mell�kepiz�d. Nap�leon er�s�t�se, az it�liai sereg Magyarorsz�gon von�lt kereszt�l �gy a magyar rendek elkezdtek gy�lekezni Gy�r�tt. A gy�ri csata - mint v�rhat� volt - a korszer� francia hadak gy�zelm�vel �rt v�get. Az osztr�k seregek ezalatt elfoglalt�k Lipcs�t �s Drezd�t, valamint Thornt. De miut�n Wagramn�l a f�sereg veres�get szenvedett Ausztria b�k�t k�rt (jelenet a gy�ri csat�b�l, 1809. j�l. 9).

Nap�leon Oroszorsz�gi hadj�rata alatt egy 30.000 f�s osztr�k sereg seg�tette a franci�kat (hasonl� hat�konys�ggal mint az oroszok 1809-ben). Azt�n 1813-ban mikor Nap�leon elutas�totta a sz�vets�gesek t�rgyal�si aj�nlatait, Ausztria a sz�vets�gesek oldal�n l�pett be a h�bor�ba. A sz�vets�gesek Lipcsei d�nt� gy�zelme ut�n a koal�ci� csapatai k�nnyen haladtak, �s 1814. tavasz�n m�r P�rizsban voltak (r�szletesebben lelyebb Radetzky marsall �letrajz�n�l). Nap�leon 1815-�s visszat�r�se idej�n Ausztria k�sz�l�d�tt a harcra, de mire az osztr�k seregek elind�ltak volna Wellington brit herceg �s Bl�cher porosz t�bornok m�r megverte a franci�kat Waterloon�l. Eur�pa koron�s f�i ezalatt B�csben gy�lekeztek ahol l�trehozt�k a Szent Sz�vets�get melynek feladata a forradalmi megmozdul�sok lever�se volt. Ez hat�rozta meg Ausztria politik�j�t is. Az osztr�k seregek 1820-ban �s 1830-ban beavatkoztak It�li�ban �s helyr��ll�tott�k az abszolutista monarchi�kat. Azonban amire a forradalom 1848-ban val�ban el�rkezett a Szent Sz�vets�g m�r a m�lt� volt.

Az 1848-as harcok:

A "n�pek tavasz�n" egym�s ut�n d�ltek meg az abszolutista monarchi�k, �s a n�pek kez�kbe vett�k saj�t sorsukat. �gy volt ez Ausztri�ban is. 1848. m�rcius�ban sorra robbantak ki a forradalmak, (el�sz�r Mil�n�ban majd Velenc�ben v�g�l B�csben - m�rcius 13 - �s Pest-Bud�n - m�rcius 15) �gy az abszolutizmus is megd�lt. It�li�ban a nemzeti felkel�k �s Szard�nia-Piemont harcolt Radetzky minden fajta seg�ts�get n�lk�l�z� er�veil (lsd. Radetzky �letrajz�n�l). A katonas�g els� nagyobb bevet�s�re (It�li�n k�v�l) j�nius 12-�n ker�lt sor, mikor Windisch-Gr�tz herceg katon�inak sort�ze oszlatta sz�t a Pr�gai radik�lisokat. Magyarorsz�gon is akadtak gondok. A Batthy�nyi-korm�ny elutas�totta Kossuth radik�lis k�vetel�seinek nagy r�sz�t, amikor azonban az udvari reakci� fel�lkerekedett Ausztri�ban teljesen megv�ltozott a helyzet. A magyar csapatok m�r �gy is harcban �lltak a szerbekkel (a j�nius 12-i karl�cai �sszecsap�s �ta), ezenfel�l a poz��ci�j�ba visszahelyezett Jellasics is befejezte a fegyverkez�st �s felk�sz�lt a t�mad�sra. A harcokat a magyar 1848. c. r�szn�l.

1859: A katasztr�fa �ve: 1853-ban Oroszorsz�g �jra Konstantin�poly �s a tengerszorosok megszerez�s�t t�zte ki c�l�l (ennek k�vetkezt�ben a t�r�k�kt�l k�vetelte a Boszporusz �s a Dardanell�k megnyit�s�t). A c�r arra sz�m�tott hogy a lek�telezettj�nek tartott Ausztria (a '49-es intervenci��rt) mellette fog �llni, csak �gy mint Britannia, Franciaorsz�g egyed�l pedig k�ptelen lesz cselekedni. A sz�m�t�sai nem j�ttek be. A f�nyes Porta (a t�r�k legf�bb hatalmi szerv) hadat �zent, a Boszporuszon pedig brit �s francia flotta jelent meg. Ausztria d�nt�sk�nyszer�ben a lehet� legroszabb megold�st v�lasztotta: mozg�s�tott, megsz�llta a dunai fejedelems�geket, �s ultim�tumot adott �t Oroszorsz�gnak. H�bor�ra nem ker�lt sor, de Oroszorsz�g nagyon megneheztelt. 1859-ben Olaszorsz�gban nagy v�ltoz�s �llt be. III. Nap�leon francia cs�sz�r t�mogatta a Piemonti kir�lys�got a f�lsziget egys�ges�t�s�ben. Az �v �sz�n Tosc�na, Modena, �s Parma jelentette be hogy egyes�l a Piemonti Kir�lys�ggal, majd egy �v m�lva Garibaldi 1000 �nk�ntes �l�n N�polyt szerezte meg, valamint a sz�rd �s felkel� csapatok eggy�tt foglalt�k el a P�pai �llam nagy r�sz�t. Azonban az egys�gnek ekkor m�g �tj�ban �llt Ausztria, mely tov�bbra is nagyhatalom volt. Az osztr�k �llamf�rfiak nem ismert�k fel a val�di helyzetet, az abszolutizmus pedig nem volt hajland� engedm�nyeket tenni k�lf�ld�n. Ferenc J�zsef a cs�sz�ri-kir�lyi hadseregbe vetve bizalm�t, elhat�rozta lesz�m�l az ideges�t�v� v�lt Piemonttal, m�g miel�tt az egyes�ti a f�lszigetet egy �j "nagyhatalomban". R�ad�sul Piemont folyamatosan provok�lta Ausztri�t, hogy a N�met Sz�vets�g ne siethessen a seg�ts�g�re (ugyanis csak �nv�delemn�l tehette ezt). �gy h�t �prilis 23-�n Ausztria �ltim�tumot int�zett II. Viktor Em�nuel kir�lyhoz, azonnali leszerel�st k�vetelve. A k�vetkezm�ny v�rhat� volt: h�bor�. Ferenc J�zsef b�zott a hadseregben, mely 1848-ban sokkal roszabb k�r�lm�nyek k�z�tt is nyert. Igen �m, de akkor egy tehets�ges vez�re volt, Radetzky 1857-es hal�la �ta pedig Gyulai vezette az it�liai sereget, aki csak az udvari intrik�nak k�sz�nhette posztj�t. Mi�ta Radetzky meghalt Albrecht f�hercegen k�v�l (aki m�g ekkor nem volt t�bornagy) nem volt a monarchi�nak tehets�ges parancsnoka. Az eredm�ny katasztr�fa lett. �prilis 29-�n az osztr�k seregek �tl�pt�k a hat�rt. Gyulai azonban megmutatta hadvez�ri "tehets�g�t" �s lassan haladt el�re id�t adva a franci�knak az Alpesi h�g�kon val� �tkel�sre. Az els� �sszecsap�st m�jus 20-�n v�vt�k Montebell�n�l, kisebb csat�k zajlottak, melyben a 240.000-res (40 piemonti) piemonti-francia sereg rendre megverte Gyulai er�it. Azt�n �gy d�nt�tt hogy Magent�n�l csat�t v�llal. Mindek�t sereg vit�z�l harcolt, azonban amilyen nagy b�tors�ggal olyan fejtlens�gben is k�zd�ttek, a franci�k nem is tudt�k hogy gy�ztek (j�n.4). Azonban nem volt m�g minden veszve, az osztr�k sereg m�g b�zott a gy�zelemben �s kitartott, r�ad�sul Benedek Lajos VIII. hadteste megvert egy m�sik ellens�ges hadtestet. Gyulai azonban v�gleg elvesztve �nbizalm�t Mil�n�t is feladta. A helyzet azonban a franci�k sz�m�ra sem volt j�, a v�rn�gysz�g m�g osztr�k k�zen volt, a N�met Sz�vets�g is mozgol�dott, �gy a d�nt� gy�zelemre az egyed�li es�ly egy �jabb magyar forradalom �s szabads�gharc lehetett - '48-as m�retekkel - ekkor azonban m�g ez is bizonytalan lehet�s�g volt. �gy Ferenc J�zsef - aki szem�lyesen vette �t a csapatok parancsnoks�g�t - j�nius 24-�n Solferin�n�l v�llalta a csat�t. A franci�knak modernebb fegyvereik (vontcs�v� �gy�k) szerezt�k meg a gy�zelmet, a cs�sz�ri-kir�lyi sereg pedig cs�fos veres�get szenvedett, ez al�l csak a - m�r eml�tett - Benedek vezette VIII. hadtest volt kiv�tel mely egyed�l �llta meg a hely�t. Ekkor azonban fordult a kocka. Nap�leon felismerve a liberalizmussal val� sz�vets�g vesz�lyeit, �s l�tva a porosz k�sz�l�d�st (valamint nem akarta Olaszorsz�got nagyhatalomm� tenni), b�k�t k�t�tt Ferenc J�zseffel Villafranc�ban (j�lius 11.), ebben Ausztria csak Lombardi�t adja fel, a v�rn�gysz�g az �v� marad. Ferenc J�zsef ezut�n m�g a hadseregbe vetett bizalm�t is elvesztette. Teh�t amit Radetzky olyan nagy gonddal fel�p�tett azt a tehets�gtelen Gyulai egyetlen hadj�rat alatt t�nkre tette.

1866: A kett�s katasztr�fa: Ausztria 1864-ben m�g eggy�ttm�k�d�tt Poroszorsz�ggal a 2. d�n-n�met h�bor�ban, (a k�pen a d�n gyalogs�g elleni osztr�k lovasroham) �s eggy�tt foglalt�k el Schlewig-Holsteint. De a j� viszony hamarosan megromlott, ugyanis Bismarck provok�lta Ausztri�t a h�bor�ra. A helyzet m�g mindig nem volt r�zs�s. Bach meneszt�se �s az abszolutizmus v�ls�ga �ta Ausztria a hely�t kereste. Oroszorsz�g m�g mindig nem bocs�jtotta meg a kr�mi "�rul�st", Nagy-Britannia nem k�v�nt beavatkozni, ak�r csak Franciaorsz�g. A N�met Sz�vets�g �llamainak nagy r�sze (15-b�l 9 �llam) mellette �llt. Azonban Poroszorsz�g 1863-as hadseregreformja nagy v�ltoz�st hozott. R�ad�sul a porosz ism�tl�pusk�k is Ausztria ellen sz�ltak. Bismarck m�r csak a cassus belit kereste. 1866-ban Ausztria ism�t be pr�b�lt l�pni a sz�vets�gbe �sszes birtok�val, Poroszorsz�g ezt azonban elutas�totta �s mikor Ausztria nem hagyta j�v� a sz�vets�g reformj�ra vonatkoz� porosz terveket Bismarck az osztr�kok kiz�r�s�t ind�tv�nyozta. �prilis 21-�n a d�li, 27-�n az �szaki osztr�k sereget mozg�s�tott�k, a poroszok ugyanezt tett�k m�jus 1-�n. J�nius 14-�n - bajor javaslatra - a n�met k�z�p�llamok is mozg�s�tott�k 4 hadtest�ket. Poroszorsz�g erre kil�pett a sz�vets�gb�l. �gy megkezd�dtek a harcok. Albrecht f�herceg 78.000-res d�li serege gyors sikereket �rt el. Az �szaki sereg is felvonult, 238.000 osztr�k �s 23.000 sz�sz katon�val. Azonban m�g mindig megmaradt a hadvezet�s k�rd�se. A cs�sz�r ism�t mell�fogott mint annak idej�n Gyulaival, Benedek Lajos t�bornagy arra hivatkozott hogy nem ismeri el�gg� a terepet �s a hadsz�nteret, �s csak a cs�sz�r szem�lyes k�v�ns�g�ra fogadta el a kinevez�st, az �szaki hadsereg parancsnok�nak. J�nius 18-�n a poroszok megsz�llt�k Sz�szorsz�g �s Hannover f�v�rosait, benyom�ltak Csehorsz�gba. Benedek miut�n �gy �t�lte meg hogy a helyzet rossz, "minden �ron k�tend�" b�k�t s�rgetett. Ferenc J�zsef azonban erre nem volt hajland� b�zva a d�nt� csata siker�ben. A poroszok 2 csoportban nyom�ltak el�re, az egyiket Moltke (a f�sereg) a m�sikat Frigyes herceg, a tr�n�r�k�s vezette. J�lius 3-�n azt�n lezajlott a d�nt� csata a Csehorsz�gi K�nnigr�tz (Sadowa) mellett. Az osztr�k seregek - j�l kihaszn�lva a magas terepet - er�s v�d��ll�sokat alak�tottak ki, �s Benedek parancsba adta hogy tarts�k poz�ci�jukat. A poroszok t�mad�sai sorry buktak el, �s m�r-m�r �gy t�nt hogy az osztr�kok ker�lnek ki gy�ztesen. Ekkor azonban - Benedek parancs�t megszegve - az alparancsnokok el�rek�ldt�k katon�ikat, neki az erd�ben kiv�l� poz�ci�b�l v�dekez� poroszoknak, feleslegesen fel�ldozva ezzel rengeteg ember�letet. Ezenfel�l felt�nt Frigyes csapata is �s h�tba t�madta, a f�sereg �lltall m�r szorongatott osztr�kokat. Ez a katasztr�fa a r�gi Ausztria v�g�t jelentette. Ferenc J�zsef a b�k�ben lemondott, Velenc�r�l, �s a n�met hegem�ni�r�l, azonban �r�k�s tartom�nyaib�l nem vesztett.

Kiemelked� parancsnokok:

K�roly f�herceg: Ludwig K�roly 1771-ben sz�letett Firenz�ben, a Toscanai (Habsburg) nagyherceg 3. fiak�nt. Els� parancsnoki tapasztalatait 15 �vesen szerezte egy gyalogezred parancsnokak�nt. 1792-t�l � Habsburg-N�metalf�ld (a Brabanti hercegs�g azaz Belgium) korm�nyz�ja. K�s�bb csatlakozik a csapatokhoz, a franci�k elleni h�bor� kezdet�n egy kombin�lt hadoszt�ly �s egy lovas ezred parancsnoka. Harct�ri �rdemei�rt el�bb vez�r�rnagyi majd t�borszernagyi rangot kapott. 1796-t�l az Als�-Rajnai hadsereg parancsnoka, �s ebben a min�s�g�ben brav�ros sikereket �r el. B�r az it�liai csapatok sorra szenvedt�k el a megal�z� veres�geket Nap�leon - a rajnai francia seregn�l j�val kisebb - szedett-vedett sereg�t�l, � a rajnai francia f�sereggel szemben gy�zelmet gy�zelemre halmozott. A franci�k megind�ltak a Rajn�n �t, K�roly pedig Csehorsz�g fel� von�lt, m�g a Fels�-Rajnai osztr�k sereg Sz�szorsz�g fel� menek�lt. K�roly ekkor egy zseni�lis hadmozdulattal egyes�tette a k�t sereget, megverte az �szaki francia csapatokat majd a Rajna m�g� kergette �ket. 1800-ban egy "mag�n hadtest" parancsnoka lesz (mely 25.000 emberb�l �llt). 1801-ben a legfels�bb katonai tan�cs feje lesz. �s megkezdte az osztr�k hadsereg reformj�t. Az 1809-es hadj�ratban � a cs�sz�ri-kir�lyi seregek f�parancsnoka. Csapatai Regensburg alatt veres�get szenvednek Nap�leont�l, ekkor feladja B�cset �s a Duna m�g� vonul. Ekkor Oroszorsz�g a franci�k sz�vets�gese (Gal�ci�ban meg is jelent egy orosz sereg, mely azonban azt a parancsot kapta hogy ha lehet ne tegyen k�rt az osztr�kokban - h�l�b�l az 1812-es hadj�ratban mikor Ausztria �ll a franci�k melett, Schwarzenberg hasonl� parancsot kap), �gy Ausztria nem sz�m�thatott seg�ts�gre. Nap�leon Aspern �s Essling falu k�z�tt kezdte meg az �tkel�st a Dun�n 1809. m�jus 20-�n. K�roly nem ismerte fel a vesz�lyt �gy 30.000 francia kellt �t a foly�n harc n�lk�l. M�snap az osztr�kok els�llyesztett�k a francia hidat, K�roly csapatait t�mad�sra vezette �s megszorongatta a franci�kat. 22-�n azt�n Nap�leon is �tkellt a foly�n 30.000 ember�vel �s ellent�mad�st ind�tott. Az osztr�kok sorai meginogtak �s m�r majdnem megh�tr�ltak mikor K�roly a cs�sz�ri z�szl�val a kez�ben szem�lyesen vezette rohamra katon�it. Az osztr�k t�z�rs�g sikeres z�r�t�ze �s az osztr�k seregek elsz�nts�ga meggy�zte Nap�leont hogy a csata elveszett, ez�rt visszavon�lt. Az osztr�k sereg harmada �s a francia fele maradt holtan a csatmez�n. Az 1809-es h�bor� egyetlen nagy sikere teh�t a f�herceg szem�lyes p�ldamutat�s�nak k�sz�nhet�. Miut�n Nap�leon rendezte sorait �jra t�madott, ez�ttal Wagramn�l �s a j�lius 5-6-�n lezajl� csat�ban veres�get m�rt az osztr�k seregre. Ez�t�n ism�t b�k�t kellett k�tni. Ezut�n visszat�rt a civil �letbe, �s katonai tudom�nyokkal foglalkozott. 1847-ben halt meg

Radetzky marsall : J�zef Radetzky 1766-ban sz�letett egy cseh nemesi csal�d tagjak�nt. Csal�dj�ban nem volt �jdons�g a katon�skod�s, egyik �se a harminc�ves h�bor�ban ny�jtott teljes�tm�ny��rt b�r�i rangot kapott I. Lip�t cs�sz�rt�l. A M�ria Ter�zia �ltall l�tes�tett Therezianumban tan�lta meg a hadvisel�s fort�lyait. Miut�n elv�gezte azt 1784-ben hadapr�d lett, 1788-89-ben harcolt a t�r�k h�bor�ban, majd 1792-95-ban a franci�k elleni rajnai �s n�metalf�ldi hadj�ratban. 1798 �prilis 5-�n G�rz-ben feles�g�l vette Franziska Strassoldo-Grafenberg gr�fn�t (1779–1854). 1799-ben m�r alezredes, miut�n pedig a Trebbia �s Novi mellett v�vott �tk�zetekben kit�ntette mag�t, nov. 5. ezredess� l�ptett�k el�. A mareng�i csata ut�n (a csata el�est�j�n) �t goly�tal�latt�l sebes�lt meg, lov�t kil�tt�k al�la, amikor felder�t� akci�t vezetett az ellens�g vonalai m�g�) �tvette az Albrecht herceg v�rtesezred vez�nylet�t melynek �l�n 1800.dec. 3-�n ism�t kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtott Hohenlinden mellett (�s ism�t kit�ntet�st kapott). 1801-ben megkapta a M�ria Ter�zia rendet. 1805-ben Soproni �llom�shely�r�l Ulm-ba helyezt�k �t. Az 1805-�s hadj�rat kezdet�n Radetzkyt vez�r�rnaggy� l�ptett�k el�, �s It�li�ba k�ldt�k, K�roly f�herceg, t�bornagy parancsnoks�ga alatt. K�roly szint�n katonai l�ngelme volt �s Radetzky l�thatta hogy a Habsburg f�herceg milyen j�l vezeti csapatait. R�szt vett a sikeres Caldiero-i hadj�rat-ban. A b�ke �veiben tanulm�nyokat folytatott �s hadm�v�szetet tan�tott. Az 1809-es h�bor�ban a Bajororsz�gban �llom�soz� V. hadtest k�tel�k�ben harcolt a franci�k ellen. Braunau mellett mint az el�had parancsnoka szint�n kiv�l�an harcolt �s �jabb kit�ntet�st kapott. M�jus 2-�n k�r�ltekint� ir�ny�t�sa egy eg�sz hadoszt�lyt mentett meg a Wels-en kereszt�l B�cs fel� zajl� visszavonul�sban. M�jus 21-22-�n helyt�llt a gy�ztes Aspern-Esslingi csat�ban, ezut�n vez�r�rnaggy� l�ptett�k el�. R�szt vett a Wagrami vesztes csat�ban (j�lius 5-6). 1810-ben kit�ntett�k a M�ria Ter�zia rend parancsnoki fokozat�val. A 4. v�rtesezred parancsnokhelyettese lett, k�s�bb pedig az 5. (k�s�bb Radetzky-husz�rezred) husz�rezred parancsnoka. 1809-12 k�z�tt vez�rkari f�n�k volt, kezdem�nyezte az osztr�k hadsereg �tszervez�s�t. Miut�n a kincst�r (ami ism�t a cs�d sz�l�n t�ntorgott) ellen�ll�s�n a terv megbukott, lemondott posztj�r�l. Mikor Nap�leon Oroszorsz�gi hadj�rata katasztrof�ba fulladt, Ausztria, Poroszorsz�g �s az Orosz Birodalom megalak�totta a VII. koal�ci�t melynek katonai f�parancsnok�v� az osztr�k Schwarzenberg hercegetet (t�bornagy) nevezt�k ki. Ekkor Radetzky vez�r�rnagy - �rdemeinek elismer�sek�nt - tagja lett a Haditan�csnak, �t b�zt�k meg Schwarzenberg vez�rkari f�n�ki poz�ci�j�nak bet�lt�s�vel. Ezen min�s�geiben komoly belesz�l�sa volt a koal�ci� harcainak menet�be, �s d�nt� szerepe volt Nap�leon legy�z�s�ben. �j cs�sz�ri hadsereget szervezett 311.000 emberb�l �s 75.000 l�b�l. S�ndor c�r egy nagy csat�ban akarta megsemmis�teni Nap�leon egys�geit, azonban ezt Radetzky �s Schwarzenberg ellenezte. V�g�l a drezdai csat�ban Nap�leon gy�zedelmeskedett �s bebizonyosodott az osztr�k parancsnokok (k�l�n�sen Radetzky) hozz��rt�se. Radetzky ekkor azt javasolta hogy Nap�leon seregeit egyenk�nt morzs�lj�k fel (ilyen volt a britek Spanyolorsz�gi hadj�rata, �s az 1813. augusztus 29-30-�n �szak-Csehorsz�gban lezajlott Chlumec-i csata). Radetzky 1813. szeptember 4-�n "A j�v� hadm�veleteinek tervezete" ("Entwurf f�r die k�nftigen Operationen") c. �r�s�ban �rt�kelte a sz�vets�gesek t�nyked�s�t a drezdai, Chlumec-i, �s Katzbach-i csat�kban. Levonta a sz�ks�ges k�vetkezet�seket. T�bb vitairatot k�sz�tett strat�gi�r�l �s taktik�r�l, ezeket k�s�bb nyilv�noss�gra hozt�k. Nap�leon ekkor Sz�szorsz�gban �sszpontos�totta csapatait. Radetzky a sz�vets�ges hader�t h�rom ir�nyb�l vonultatta f�l Lipcse (Leipzig) fel�. A lipcsei csat�ra (a N�pek csat�j�ra) 1813. okt�ber 16–19 k�z�tt ker�lt sor. Nap�leon teljes veres�get szenvedett. A h�rom gy�zelmes cs�sz�r kit�ntet�sek sor�t adom�nyzta Radetzkynek. A h�bor� tov�bbi menet�t Radetzky S�ndor c�r t�mogat�s�val vitte v�gig. S�ndor c�rnak Radetzky ir�nt �rzett tisztelet�t mutatta a k�vetkez� kis k�zj�t�k: A francia hat�r �tl�p�se ut�n a kimer�lt Radetzky s�lyosan megbetegedett, orvosa (t�bbek k�z�tt) napi egy poh�r v�r�sbor elfogyaszt�s�t �rta el� neki. A c�r �rtes�lt e gy�gym�dr�l. Utas�t�s�ra mindennap, azonos id�pontban egy koz�k tiszt jelentkezett Radetzky sz�ll�s�n, ez�st kancs�ban bord�i bort hozott, e szavak k�s�ret�ben: "�fels�ge S�ndor c�r k�ldi Excellenci�dnak e csek�ly innival�t". 1814. m�rcius 31-�n, a k�t sz�vets�ges cs�sz�rral �s a porosz kir�llyal egy�tt gy�zelmesen bevonult P�rizsba, majd vel�k egy�tt t�rt vissza B�csbe, ahol 1814–1815-ben r�szt vett a b�csi kongresszus megbesz�l�sein. K�zvet�t�k�nt m�k�d�tt Metternich kancell�r �s S�ndor c�r k�z�tt, akik nem �lltak egym�ssal besz�l� viszonyban. A napoleoni-h�bor�kat lez�r� b�kek�t�s ut�ni �vekben Radetzky keveset szerepelt a k�z�letben. 1815. m�jus�ban kinevezt�k a Fels�rajnai Hadsereg vez�rkari f�n�k�v�, nek, j�niusban val�s�gos titkos udvari tan�csi rangot kapott. A hadsereg refromj�ra vonatkoz� sz�nd�kait azonban nem val�s�thatta meg, az �ltal�nos h�bor�s f�sults�g �s cs�m�r k�zhangulat�ban. Mikor S�ndor B�csbe l�togatott Radetzky vezette a tisztelet�re rendezett d�szpar�d�t, mely�rt d�szkardot kapott a c�rt�l. 1818-1828-ig a magyarorsz�gi f�parancsnok tan�csosa. 1821-t�l Pest-budai hadoszt�lyparancsnok. Reformelk�pzel�sei azonban sokaknak nem tetszettek �gy nyugd�jaz�s�t javasolt�k, Ferenc cs�sz�r azonban megv�dte. 1829-ben lovass�gi t�bornokk� l�ptett�k el�. 1831. november�ben It�li�ba vez�nyelt�k (h�tral�v� �veit itt t�lt�tte). Ekkor nevezt�k ki a Lombard-Velencei-kir�lys�g ter�let�n l�v� cs�sz�ri-kir�lyi csapatok parancsnok�v�. A p�pas�g elleni felkel�k lever�se ut�n, 1834-ben al�rendelt�k az �sszes it�liai cs�sz�ri-kir�lyi sereget (ekkor 104.000 ember �s 5.000. l�). 1836. szeptember 17-�n (70 �ves kor�ban) 52 �v szolg�lat ut�n, t�borszernaggy� l�ptett�k el�. Nev�t hallhatatlann� az 1848-49-es �v it�liai t�nyked�sei tett�k. 1848. m�rcius 18-�n (nem sokkal a magyar �s a b�csi forradalom ut�n) az Ausztria fennhat�s�ga alatt �ll� it�liai ter�leteken is forradalmak robbantak ki (Mil�n�, Velence), s�t a Sz�rd-Piemonti kir�lys�g is hadat�zent. Radetzky b�r felk�sz�lt, de reformterveit ism�t figyelmen k�v�l hagyt�k, az �j liber�lis korm�ny megtagadta t�le a sz�ks�ges p�nz�gyi eszk�z�ket. A felkel� csapatok vezet�s�t pocs�knak �t�lte (ez�rt �ll�t�lag utas�totta a t�z�rs�get, hogy k�m�lj�k az olasz parancsnokokat, mert m�g hasznos szolg�latokat tehetnek Ausztria sz�m�ra). Radetzky gy�zelmei It�li�ban: 1848. m�jus 6-�n Santa Lucia-n�l (Verona k�zel�ben, m�jus 29-�n Curtatone-n�l, m�jus 30-�n Goito-n�l (itt 12 .000 osztr�k �llt szemben 20 000 Piemont-i katon�val). M�jus 31-�n bevette a Peschiera-i, j�nius 10-�n a Vicenza-i er�d�ket. J�nius 11-�n Treviso �s Schio v�rosok megadj�k magukat. J�lius 25-�n Radetzky gy�zelmet aratott Custozz�-n�l, augusztus 6-�n csapataival bevonult Mil�n�ba. Az it�liai �llamok 1848-1849-es nemzeti felkel�se idej�n a hadihelyzet kulcsa a n�gy er�db�l �ll� rendszer volt, az �n.  "V�rn�gysz�g" volt (Quadrilatero). Tagjai a Mantua, Verona, Peschiera �s Legnago. Radetzky ezeket az er�d�ket sorban megt�madta �s elfoglalta. Ezekre t�maszkodva �gyesen megzavarta �s kij�tszotta az ellens�ges er�ket, �gy id�t nyert az er�s�t�sek be�rkez�s�ig. 1849. m�rcius 21-�n gy�zelmes csatat v�vott Mortara-n�l. A v�gs� gy�zelmet az olasz felkel�s f�l�tt m�rcius 23-�n a Novara-i csat�ban aratta. A sz�rd-piemonti csapatok �s az olasz felkel�k elleni hadj�rat sikeres befejez�se ut�n Radetzky 1849. �prilis 3-�n megkapta az Aranygyapjas rendet, majd �prilis 7-�n I. Mikl�s orosz c�r kinevezte �t minden orosz hadereg marsallj�v�, �s egy orosz husz�rezred parancsnok�v�. 1850-t�l '56-ig Veron�ban szolg�lt, mint a II. Cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg parancsnoka, Lombardia-Velence f�korm�nyz�ja.  Joseph Wenzel Graf Radetzky von Radetz t�bornagy 1857. febru�r 28-�n, 72 szolg�lati �v ut�n vonult nyugalomba, 46 eur�pai �rdemrend birtok�ban. Mil�n�ban halt meg, 1858. janu�r 5-�n, baleset k�vetkezt�ben. Ferenc J�zsef cs�sz�r-kir�ly 14 napos gy�szt rendelt el a hadseregn�l �s a flott�n�l. A cs�sz�r rendelete alapj�n az 5. husz�rezred �r�kre viselje tulajdonos�nak, Radetzky t�bornagynak nev�t. 1858. janu�r 19-�n az Als�-Ausztriai Wetzdorf-ban, a Heldenber Eml�khelyen �ll� mauz�leumban temett�k el.

Albrecht f�herceg:Albrecht Rudol Frigyes f�herceg 1817. augusztus 3-�n sz�letett a fentebb eml�tett K�roly f�herceg fiak�nt. A fiatal f�herceg m�r korai �veit�l foglalkozott a hadsereggel, �s m�r 13 �vesen egy ezred parancsnoka volt. 1837-ben a 13. gyalogezredn�l lett z�szl�alj parancsnok, majd 1839 m�rcius�ban a 4. k�rassz�rokn�l. 1840.-ben el�l�ptett�k �rnaggy�, ezen �v szeptember�ben gr�ci dand�rparancsnok lett. 1843-ban vez�r�rnagyi rangot kapott, a Morva-Szil�ziai parancsnoks�g �l�re ker�lt. 1844. m�jus 1-�n feles�g�l vette a Bajor kir�ly 3. l�ny�t, Helg�t. 1844. december�ben - Salzburgi sz�khellyel - Als�- �s Fels�-Ausztria katonai parancsnoka lett. Ekkor a forradalom hat�s�ra elmozd�tj�k poz�ci�j�b�l, It�li�ba k�ldik Radetzky mell�. 1848. okt�ber�ben hadoszt�lyparancsnok lett a II. hadtestben (a k�vetkez� �vben m�r ennek parancsnoka). A novarai csat�ban val� helyt�ll�s��rt a M�ria Ter�zia rend parancsnoki keresztj�t kapja, majd neki adom�nyozz�k a Katonai �rdemkeresztet is. 1849. okt�ber�ben a III. hadtest parancsnoka Csehorsz�gban, 1850-ben Pr�gai parancsnok. 1850. szeptember�ben lovass�gi t�bornokk� l�ptetik el�. 1851. szeptember 12-�n a 3. cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg parancsnoka, illetve a Magyar Kir�lys�g katonai �s polg�ri korm�nyz�ja lett. 1852. j�lius�ban a Szent Istv�n rend nagykeresztj�t kapja. 1860-ban az It�liai VIII. hadtestet vezeti (ez volt az egyetlen amelyik meg�llta a hely�t a Solferin�i csat�ban, el�z� parancsnoka Benedek Lajos t�borszernagy volt). 1863. �prilis 4-�n t�borszernaggy� l�ptett�k el�, a hadsereg f�fel�gyel�jek�nt pedig reformokat kezdett. 1866-ban azt�n kit�rt a porosz-osztr�k h�bor�. Radetzky hal�la �ta Albrecht volt a Monarchia legkiv�l�bb katonai parancsnoka, ennek ellen�re - f�lve hogy az esetleges veres�g rontan� a preszt�zs�t - az addigi it�liai f�parancsnokot a m�r fent eml�tett Bendeket nevezt�k ki a f�sereg parancsnok�v� (Benedek tiltakozott ez ellen mondv�n hogy � minden f�sz�lat ismer Olaszorsz�gban, m�g Csehorsz�gban csak egy szam�r lenne, �s csak hat�rozott cs�sz�ri utas�t�sra vette �t az �szaki hadsereg parancsnoks�g�t). Albrecht pedig �tvette a 70.000 emberrel �s 168 �gy�val rendelkez� d�li hadsereg parancsnoks�g�t. Albrecht j�nius 24-�n a m�sodik Custozz�i csat�ban m�r harcban vez�nyelte katon�it. Mikor a t�ler�ben l�v� olasz sereg �tkelt a Minci� foly�n a helyzet nem volt r�zs�s. Azt�n az olaszok tov�bb haladtak k�t hegygerinc fel� �s az osztr�k sereg t�mad�sra indult. Az olasz csapatok rendezetlen�l von�ltak vissza a Minci� m�g�. Ezut�n Albrechtet visszah�vj�k hogy kezdje meg a Dun�n egy �j v�delmi vonal szervez�s�t. Erre azonban m�r nem lesz sz�ks�g mert Ausztria �s Poroszorsz�g b�k�t k�t. 1895. febru�rj�ban halt meg. Albrecht f�herceg volt az utols� aki megkapta a t�bornagyi rangot eg�szen 1914. december�ig amikor is fogadott fia Frigyes f�herceg kapta meg a c�met.

Szervezeti fel�p�t�s 1848-ban: Ausztria hadereje 1848-ban h�rom sz�raf�ldi fegyvernemb�l (gyalogs�g, lovass�g, �s t�z�rs�g) valamint kicsiny tengeri flott�b�ll �llt.

A gyalogs�g 4 csapatnemb�l �llt: sorgyalogs�g, hat�r�r�k, gr�n�tosok, �s vad�szok. A birodalom 58 f�hadfogad� parancsnoks�ggal rendelkezett, mindegyikhez 1 sorgyalogezred tartozott (3 z�szl�aljjal). Az ezredek k�l�nb�ztek egym�st�l, ez alapj�n volt: "n�met ezred" illetve "magyar ezred (A Szent Istv�ni Magyarorsz�gr�l sz�rmaz�). A n�met ezredehez tartoztak az it�liai soroz�s�ak is amelyek illetve Ausztria t�bbi r�sze k�z�tt szint�n volt k�l�nbs�g. A n�met ezredek 3 z�szl�aljukon k�v�l rendelkeztek m�g kett� Landwehr (m�r szolg�lt tartal�kos katon�kb�l �ll� alakulat) z�szl�aljjal. A z�szl�aljak 6 sz�zadb�l �lltak, a maximum sz�zadl�tsz�m 250 (n�met ezred) illetve 198 (magyar ezred) volt. Mozg�s�t�s eset�n egy n�met ezred l�tsz�ma el�rhette a 7000, az it�liai� a 4600, a magyar pedig a 3600 f�t. A Hat�r�rvid�k az Adri�t�l, Erd�lyig h�z�dott, az itt�l� (f�leg szerb) lakoss�got felmentett�k az ad�fizet�s al�l cser�be minden f�rfinak k�telez� katonai szolg�latot kellett teljes�tenie. �sszesen 18 hat�r�rezred volt (nem sz�m�tva a Gal�ciaiakat) 2-2 z�szl�aljjal amelyek ugyanolyan harc�rt�ket k�pviseltek mint a sorgyalogosok. H�bor� eset�n a m�r szolg�latot teljes�t� katon�kb�l �j z�szl�aljakat szervezhettek (pl. a szabads�gharcban a brodi hat�r�rezred �sszesen 7 z�szl�aljjal vett r�szt) azonban ezek min�s�ge m�r nem volt olyan j�. A gr�n�tosokat els�sorban magas medveb�r f�veg�k k�l�nb�ztette meg a t�bbi csapatnemt�l. Minden sorezred a legjobb �s legmagasabb katon�ib�l fel�ll�tott 2 gr�n�tossz�zadot melyeket azt�n 20 z�szl�aljba vontak �ssze. Ezeket azt�n a csat�k d�nt� pillanataira tartogatt�k illetve forradalmi zavarg�sok idej�n rohamrend�rk�nt alaklmazt�k. A vad�szok a gr�n�tosokhoz hasonl�an szint�n elit alakulatnak sz�m�tottak. Egyenruh�juk sz�rke volt (a sorgyalogosoknak �s a gr�n�tosoknak ellenben feh�r) ezenk�v�l kalapjukon kakastoll volt, fegyver�k is k�l�nb�z�tt a m�shol haszn�ltakt�l. Vontcs�v� pusk�juk messzebre hordott de megt�lt�se is las�bb volt. 1848-ban a n�gy z�szl�aljjal rendelkez� tiroli vad�szezred (ez az egys�g m�g az els� vil�gh�bor�ban is a birodalmi sereg kr�mj�t k�pezte) 12 �n�ll� vad�szz�szl�alj volt. Ezek olyan j�l teljes�tettek hogy 1849-ben m�g 10 �j z�szl�aljat �ll�tottak fel.

A lovass�g: A lovass�g neh�z �s k�nny� lovass�gra tagol�dott.  A neh�zlovass�got 8 v�rtes- �s 6 dragonyosezred, a k�nny�lovass�got 7 svalizs�r-, 12 husz�r- �s 4 ul�nusezred alkotta (az els� h�rom volt a „n�met lovass�g”). Az egyes csapatnemekhez eleve m�s marmagass�g� lovakat, �s m�s termet� leg�nys�get osztottak be (�rtelemszer�en a nagyobbak ker�ltek a neh�zlovass�ghoz). A n�met lovass�gn�l a sisakok �s a k�penyek egys�gesek voltak, sz�mos t�ved�sre adva okot, a felszerel�s �s az egyenruha r�szletei azonban k�l�nb�ztek. F� fegyver a kard volt, esetenk�nt pisztoly, karab�ly. K�t k�nny�lovas csapatnem „nemzetinek” sz�m�tott, a husz�rokn�l �s az ul�nusokn�l a leg�nys�g csak magyarorsz�gi illetve gal�ciai volt, ezt szines, nemzeti jelleg� viselet�k is kihangs�lyozta. A husz�rok f� fegyvere a szablya, az ul�nusok� a dzsida. A neh�zlovasezredek 6-6 sz�zadb�l �ltak 1100 f�vel, a k�nny�lovasezredek 8-8 sz�zadb�l kb 1600 f�vel (magasabb volt a sz�zadl�tsz�m is).

A t�z�rs�g t�bori, ostrom- �s v�rt�z�rs�gre oszlott. A t�bori t�z�rs�gen bel�l elk�l�n�lt a gyalog �s lovast�z�rs�g. A szervezeti egys�g az �teg volt, amelybe �ltal�ban 6 l�veget vontak �ssze (kb 120 f�s kezel�szem�lyzettel). �sszesen 5 (3800 f�s) t�z�rezred volt, a rendelkez�sre �ll� anyagb�l ak�r 200 �teget is szervezhettek.