Forradalom �s ellenforradalom

(1848-49)

Metternich rendszere 1848-ban olyan v�ls�got �lt �t amilyet Ausztria m�g nem tapasztalhatott.  (Metternich) Az�ta hogy 1815-ben a B�csi Kongresszuson megalap�tott�k a Szent Sz�vets�get – Anglia kiv�tel�vel – Eur�pa orsz�gaiban a reakci�s uralkod�k igyekeztek meg�rizni hatalmukat. Ez al�l Ausztria sem volt kiv�tel �s itt Metternich az �gyes diplomata �s Ferenc cs�sz�r a k�z�pszer� uralkod� olyan rendszert honos�tott meg ami �zig-v�rig reakci�s volt. Ennek legjelent�sebb t�masza a cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg volt. Ausztri�ban ekkor alakult ki a hatalmas �llami b�rokr�cia mely k�s�bb megmentette a birodalmat. Ferenc cs�sz�r  (I. Ferenc Ausztria cs�sz�ra) hal�la (1835) ut�n egyre gyeng�bb l�bakon �llt a rendszer ugyanis az �ttag� �llamkonferencia (Metternich, Franz von Kolowrat, Lajos �s Ferenc K�roly f�herceg, valamint von K�beck b�r�) szinte m�k�d�sk�ptelen volt (l�tezett az �n. el�konferencia, ezen Metternich, Kolowrat �s Lajos vett r�szt) mivel Lajos f�herceg ingadoz� term�szete �s Kolowrat  (Kolowrat) t�rekv�se hogy megakad�lyozzon mindent amit Metternich javasol szinte megb�n�tott�k. Azt�n 1848 janu�rj�ban a Szic�liai Palermo v�ros�ban forradalom t�rt ki a n�polyi kir�ly ellen (aki 1820-ban m�r megadta az alkotm�nyt majd osztr�k fegyveresek seg�ts�g�vel visszavonta) majd egyre m�sra k�vett�k az �jabbak. De a fordulatot a febru�ri p�rizsi forradalom hozta meg amely romba d�nt�tte Lajos F�l�p polg�rkir�lys�g�t. Metternich a p�rizsi Rocthildok r�v�n �rtes�lt a h�rr�l �s valahogy �gy hatott r� a dolog mint Nap�leon 1815-�s partrasz�ll�sa. A Szent Sz�vets�gb�l pedig csak a Romanovok �s a Habsburgok k�zti szolidarit�s maradt fent. Kossuth Lajos  (Kossuth) a magyar reformellenz�k vez�re pedig m�rcius 3-�n a pozsonyi orsz�ggy�l�sen k�vetelte a reformt�rv�nyek elfogad�s�t. Majd ugyanezen a napon B�csbe l�togatott �s ott is lelkes�tette az �sszesereglett t�megeket. Metternich felismerve a vesz�lyeit �sszeh�vta a tartom�nyi gy�l�seket hogy rendezze a nemess�g sorait a forradalom ellen. M�rcius 11.-�n �ssze�lt a cseh tartom�nyi gy�l�s melyen nemcsak a tartom�nyi auton�mi�t hanem a munk�hoz val� jog t�rv�nybe iktat�s�t k�vetelt�k. M�rcius 13.-�n pedig az Als�-Ausztriai tartom�nyi gy�l�s k�vette p�ld�j�t B�csben, a rendek h�za el�tt a t�meg n�pgy�l�st szervezett �s felolvast�k Kossuth m�rcius 3.-i besz�d�nek a sz�veg�t. Az emberek alkotm�nyt k�veteltek mire a rendek a Burgba mentek hogy �tadj�k a k�vetel�seket a cs�sz�rnak. A kivez�nyelt katon�s�g t�zet nyitott a t�megre (m�g Ferdin�nd is belesz�lt az �gybe mondv�n hogy nem engedi hogy a n�pre l�jenek) aminek k�vetkezt�ben annyira feld�h�d�tt a n�p hogy a katon�kat vissza kellett h�vni. Ekkor a k�zponti hatalom �sszeomlott, meg se pr�b�lt ellen�llni ha m�gis megtette volna az k�nnyen jelenthette volna a dinasztia �s a birodalom v�g�t. 1848-ban minden 100.000-s l�leksz�m�n�l nagyobb v�rosban forradalom t�rt ki (Osztr�k-Olaszorsz�gban 2 ilyen volt, Mil�n�, �s Velence, Ausztri�ban a 400.000-s B�cs Csehorsz�gban Pr�ga mintegy 100 ezer f�vel �s Magyarorsz�gon Pest-Buda hasonl� nagys�ggal Pr�g�hoz). A b�csi forradalom megmozgatta a Pest-Budai magyar di�kokat is �gy a budai v�rban sz�kel� helytart�tan�cs k�vette a b�csi p�ld�t. Ezut�n Pr�ga z�rta a sort. A forradalmak oka az volt, hogy m�g egyre nagyobbak lettek a v�rosok �s n�tt a munkan�lk�li t�megek sz�ma addig nem voltak kapitalist�k akik alkalmazhatt�k �ket. Azonban ellen�llhatatlan erej�v� a paraszts�g k�vetel�se a jobb�gys�g elt�rl�s�re, tette. �gy a parasztok kezdetben elfogadt�k a di�kokat vezet�knek, akik azonban nem voltak felk�sz�lve a felel�ss�gre. Ezalatt Zs�fia f�hercegn�  (Zs�fia f�hercegn�) (Ferenc K�roly feles�ge) vezet�s�vel a Metternich-ellenes p�rt egyes�lt �s lemondtatt�k a kancell�rt. Ausztri�ban �j liber�lis korm�ny alakult, (el�sz�r Kolowrat vezet�s�vel aki azonban hamar lemondott majd, Anton Dobblhoff korm�nyf�s�g�vel, �s amely alig rendelkezett hatalommal) mely meghozta a k�v�nt szabads�gjogokat magukban foglal� t�rv�nyeket, ezalatt Magyarorsz�gon (mert hogy az osztr�k korm�ny hat�sk�re nem terjedt ki a magyar szent korona orsz�gaira) az orsz�ggy�l�s nem zavartatva mag�t a Pest-Budai radik�lisokt�l sietve dolgozta ki a Magyarorsz�got modern nemzeti (a magyarok a lakoss�g 44%-�t tett�k csak ki!) �llamm� alak�t� t�rv�nyeket melyeket Ferdin�nd �prilis 11-�n szentes�tett, innen kapt�k az �prilisi t�rv�nyek nevet. A magyarok nem t�r�dtek a szlov�kok m�jus 10-i Lipt�szentmikl�si, a szerbek m�jus 13-i Karl�cai �s a rom�nok m�jus 15-i Bal�zsfalvai gy�l�s�vel sem. A forradalom teh�t minden�tt gy�z�tt. M�rcius 18-�n Lombardia is fell�zadt �s a Sz�rd-Piemonti kir�lys�ghoz fordult seg�ts�g�rt. Ekkor a Radetzky vezette osztr�k csapatok visszavonultak a 4 nagy v�r �ltal alkotott ,,v�rn�gysz�gbe”. Gal�ci�ban a helytart� (Stadion gr�f, akinek nev�vel m�g k�s�bb tal�lkozunk) hirdette ki a jobb�gyfelszabad�t�st megel�zve a lengyel nemess�get, Z�gr�bban pedig az �j b�n Johann Jellasic tette meg ezt f�ggetlen�l a magyar t�rv�nyekt�l �s az orsz�got B�cs fennhat�s�ga al� helyezve. �prilis 25-�n az uralkod� szentes�tette Ausztria alkotm�ny�t amely egykamar�s orsz�ggy�l�st hozott l�tre. M�jus 15-�n visszavont�k az �prilisi alkotm�nyt �s �g�retet tettek az �ltal�nos v�laszt�jogra. Azonban 2 nappal k�s�bb az udvar Inssbruckba menek�lt (�hez�sre �t�lve a b�csieket akik a cs�sz�rv�ros f�ny�z�s�b�l �ltek). Magyarorsz�gon l�trej�tt a felel�s korm�ny melyet a liber�lis m�gn�s gr�f Batthy�ny Lajos  (gr�f Batthy�nyi Lajos) vezetett. Kossuth min�l nagyobb f�ggetlens�get akart el�rni – ak�r a perszon�luni�t is – �gy csak azzal a felt�tellel t�mogatta a Piemont elleni h�bor�t hogy a dinasztia seg�ts�get ny�jt Horv�torsz�g ellen. Ugyanakkor ’48 tavasz�n amikor a dinasztia az l�t��rt k�zd�tt nemcsak az osztr�k-n�meteknek �s a magyaroknak hanem a horv�toknak �s a cseheknek is mindet megadott. Majna-Frankfurtban �ssze�lt az el�parlament mely t�bbek k�zt a n�met egys�g �gy�t is t�rgyalta. V�g�l hat�rozatot hoztak ('48 �sz�n) hogy csak olyan �llam l�phet az egys�ges N�metorsz�gba mely tiszt�n n�met (teh�t Ausztria n�met magva). A birodalom egys�ge is m�r egy hajsz�lon f�gg�tt, �s csak a birodalmi b�rokr�cia (amely tov�bbra is szorgalmasan gy�rtotta a pap�rhegyeket) tartotta �letben. Ugyanakkor Frankfurt m�g�tt egyre kev�sb� �lltak n�pi er�k (hadsereg meg pl�ne nem) �s m�r a ny�r v�g�n porosz csapatok v�delmezt�k. J�nius elej�n (Pr�g�ba) a cseh nemzeti vezet�k �sszeh�vt�k a szl�v kongresszust. J�nius 12.-�n a hely�rs�g provok�l� magatart�sa miatt felkel�s t�rt ki, az egyetemi di�kok �s a munk�sok (teh�t szint�n a "csehszlov�k" radik�lisok) p�r napig helyt�lltak de ut�na a csapatok parancsnoka Alfred Windisch-Gr�tz herceg  (Alfred Ferdinand Windisch-Gr�tz herceg) kegyetlen m�dszerekkel ,,�ll�totta helyre a rendet” (a katonas�g sort�z�vel, a t�rt�nethez hozz� tartozik hogy Windisch-Gr�tz feles�g�t, hal�los l�v�s �rte). Radetzky pedig gy�z�tt It�li�ban megmentve Osztr�k-Olaszorsz�got. A Kommunista Ki�ltv�ny (ez els�sorban nem a feud�lis uralkod�knak, hanem az ellen�k harcol� burzso�zi�nak �zent hadat) mind�ssze p�r h�ttel a m�rciusi forradalmak el�tt jelent meg, �s b�r a proletari�tust legy�zt�k a burzso�zi�t m�r nem hagyta el a f�lelem. Bek�vetkezett a radik�lisok �s a m�rs�keltek szak�t�sa. . A t�bbs�g a forradalom lez�r�sa �s a rend megszil�rd�t�sa mellett volt. Ennek sok oka volt. Eur�p�ban minden�tt (kiv�ve Franciaorsz�got) a hadsereg a reakci�t t�mogatta, a m�rs�keltek pedig csak alkotm�nyt �s p�r polg�ri szabads�gjogot k�veteltek, �gy mikor (l�tszatra) megkapt�k azokat az ellenforradalom mell� �lltak (hogy legy�zz�k a proletari�tust) A j�lius 19-�n kinevezett �j korm�ny Anton Doblhoff kancell�r Johann Philipp von Wessenberg b�r�, k�l�gyminiszter, Alexander Bach �gyv�d, igazs�g�gy miniszter tagjai olyanok voltak akik m�rciusban m�g a barik�dokn�l harcoltak az abszolutizmus ellen, most azonban m�r k�z�pen voltak a radik�lisok �s az udvar k�z�tt. Ezek az emberek el�g sz�les polg�ri b�zissal rendelkeztek az ellenforradalom sz�m�ra. Az udvar ek�zben visszat�rt B�csbe hogy az okt�ber 6-i forradalom (ez�ttal m�r a munk�sok�) el�l a morvaorsz�gi Olm�tzbe menek�lj�n. A b�csi forradalom m�r nem sz�m�thatott semmilyen t�mogat�sra, ugyanis a liber�lisok nem t�mogatt�k a radik�lisokat. Az osztr�k-n�metek m�g mindig rem�nykedtek abban, hogy a frankfurti parlamenttel el�rnek valamit, de a forradalmi N�met-Ausztria m�r B�csre korl�toz�dott. A birodalom szl�v n�pei (Palacky befoly�sa alatt) folytatt�k tan�cskoz�sukat, �s egy�rtelm�en a Monarchia mellett foglaltak �ll�st (ekkor hangzottak el Palacky h�res szavai: ,,Ha Ausztria nem l�tezne m�r �vsz�zadok �ta, Eur�pa s�t az emberis�g �rdek�ben ki k�ne tal�lni." - utalt ezzel a p�ngerm�n �s p�nszl�v politika k�z�tt �rl�d� kisebb n�pek helyzet�re, azaz az osztr�k misszi�ra). Megkezd�d�tt az ellenforradalom, amelyet Zs�fia f�hercegn� ( Ferenc K�roly f�herceg feles�ge) vezetett. T�mogatt�k �ket a katon�k: Windisch-Gr�tz a pr�gai sort�zek vez�nyl�je, Radetzky aki augusztus 8-�n fegyversz�netet k�t�tt, �s k�s�bb Felix Schwarzenberg herceg is. A magyarok m�r ny�lt harcban �lltak a szerbekkel (a j�nius 12-i Karl�cai �sszecsap�s �ta) �s Jellasic b�n horv�t serege is t�mad�sba lend�lt (szeptember 11). Jellasicot azonban megvert�k �s B�cshez h�tr�lt ahol csatlakozott a hely�rs�ghez. 3 h�t alatt a cs�sz�rv�roshoz csoportos�tott�k Windisch-Gr�tz csehorsz�gi hadsereg�t majd okt�ber 30-�n Schwehat mellett megvert�k a magyarokat, m�snap B�cs megadta mag�t. Ezzel Ausztri�ban helyre�llt a "rend". Imm�r nem t�nt neh�z feladatnak az abszolutizmus �jj��leszt�se: a velencei Szent M�rk K�zt�rsas�g nem volt jelent�s ellenf�l, �s b�r Magyarorsz�g m�g harcolt, de rem�lhet� volt, hogy a nemzetis�gek seg�ts�g�vel t�rdre k�nyszer�tik. Egyel�re nem lehetett teljesen visszat�rni a ’48 el�tti rendhez ez�rt szeptember 7-�n Ferdin�nd ki�ltv�nya adta h�r�l a jobb�gyfelszabad�t�st. Ez azt jelentette hogy a jobb�gys�g megkapta amit akart �gy m�r nem t�mogatta a forradalmat. Bach ekkor m�r a rendre �s a t�rv�nyre hivatkozott, ha visszaeml�ksz�nk akkor vil�gosan l�tjuk hogy Metternich aki ellen Bach nemr�g m�g hadakozott szint�n valami ilyesmit mondott nem is egyszer. A Doblhof-korm�nyt menesztett�k, a kancell�r a fent eml�tett Schwarzenberg lett.