Imr�dy k�lpolitik�j�t minisztereln�ks�ge els� h�napjaiban az egyens�lyra t�rekv�s hat�rozta meg. Ennek alapj�n tov�bbra is igyekezett j� kapcsolatokat fenntartani N�metorsz�ggal �s Olaszorsz�ggal, amelyekt�l a rev�zi�s ig�nyek kiel�g�t�s�t legink�bb lehetett {I-109.} v�rni. Ugyanakkor hangs�lyt helyezett a nyugati, pontosabban az angol kapcsolat er�s�t�s�re. London �ppen 1938 m�jus�ban l�pett fel hat�rozottan a n�metek terjeszked� terveivel szemben, �gy joggal lehetett felt�telezni, hogy Anglia t�mogat�sa is elengedhetetlen lesz mindig, a Duna-medenc�ben v�rhat� sorra ker�l� hat�rv�ltoztat�shoz. R�ad�sul Berlin t�bbsz�r kinyilv�n�totta: a magyar rev�zi�s ig�nyeket nem hajland� teljes m�rt�kben t�mogatni. Az angol kapcsolat mellett sz�lt m�g, hogy idehaza sokan az orsz�g f�ggetlens�g�re n�zve kifejezetten vesz�lyesnek tartott�k a harmadik Birodalom n�vekv� erej�t. A hazai k�lpolitika mozg�ster�nek b�v�t�s�t szolg�lt�k azok az 1937 eleje �ta foly� t�rgyal�sok, amelyek Budapest �s a kisantant �llamok k�z�tti viszony jav�t�s�t seg�tett�k el�.

Imr�dynek igen hamar r� kellett d�bbennie elk�pzel�sei ingatag volt�ra. Anglia magatart�s�t d�nt�en az a szempont hat�rozta meg, hogy a n�met ig�nyek kiel�g�t�s�vel m�rs�kelje annak agresszivit�s�t. A megb�k�ltet�si politika jegy�ben nem k�v�nt komolyabban belefolyni Kelet-K�z�p-Eur�pa �gyeibe sem. Hitler viszont el�rkezettnek l�tta az id�t arra, hogy v�lasz�t el� �ll�tsa magyarokat: hajland�k-e egy�ttm�k�dni vele a versailles-i b�kem� sz�trombol�s�ban. Ennek jegy�ben augusztusban hivatalos l�togat�sra h�vta N�metorsz�gba Horthyt �s Imr�dyt. Hitler az augusztus 20–26-a k�z�tt lezajlott t�rgyal�sokon k�z�lte magyar deleg�ci�val, hogy k�sz�b�n �ll a Csehszlov�kia elleni n�met t�mad�s. Budapestt�l azt v�rta, hogy r�vid id�n bel�l t�madja meg �szaki szomsz�dj�t, ami alapot teremthetne Hitler sz�m�ra eg�sz Csehorsz�g bekebelez�s�hez. A k�zrem�k�d�s �rak�nt eg�sz Szlov�ki�t aj�nlotta fel. A magyar vezet�k – Horthy, Imr�dy �s K�nya – egys�gesen kedvez�tlennek �t�lt�k meg a nemzetk�zi viszonyokat egy ilyen akci�ra. F�ltek att�l, hogy egy ilyen akci� eur�pai m�ret� h�bor�t robbanthat ki, amelyben Magyarorsz�gnak kellene az agresszor szerep�t v�llalnia. Ehhez sem a magyar katonai potenci�lt, sem N�metorsz�got nem tartott�k el�g er�snek, �gy k�nytelenek voltak kit�rni Hitler aj�nlata el�l. Tov�bb rontotta a n�met–magyar viszonyt, hogy ezzel egy id�ben �llapodtak meg Bledben a kisantant �llamok �s Magyarorsz�g. Eszerint Pr�ga, Bukarest �s Belgr�d elismeri Magyarorsz�g fegyverkez�si egyenjog�s�g�t, ugyanakkor a felek k�lcs�n�sen lemondanak arr�l, hogy vit�s konfliktusaikat h�bor� �tj�n rendezz�k. A n�ci vezet�st mind a bledi meg�llapod�s, mind Horthy�k magatart�sa rendk�v�l felb�sz�tette. Ribbentrop v�laszul kijelentette: „aki nem vesz r�szt valamiben, az nem is kaphat bel�le semmit”. A n�ci vezet�s szeptemberben megism�telte aj�nlat�t, amit Imr�dy k�nyszer�s�gb�l megint csak visszautas�tott. Pontosabban csak annyit tett, hogy szeptember 22-�n, majd 28-�n kem�ny hang� jegyz�kben k�vetelte a pr�gai vezet�st�l a magyarlakta ter�letek �tad�s�t �s auton�mia biztos�t�s�t Szlov�ki�ban �s K�rp�talj�nak. A t�rt�ntekb�l azonban Imr�dy levonta a konkl�zi�t �s legal�bb belpolitikai t�ren igyekezett megfelelni a n�met elv�r�soknak. Hitler viszont a magyar katonai akci� elmarad�sa miatt arra k�nyszer�lt, hogy megel�gedjen az etnikai alapon hozott nagyhatalmi d�nt�ssel. Az 1938. szeptember v�gi m�ncheni konferenci�n az olasz, a francia �s a brit korm�nyf� hozz�j�rult ahhoz, hogy N�metorsz�g saj�t ter�let�hez csatolja az addig Csehszlov�ki�hoz tartoz�, de t�lnyom�r�szt n�metek �ltal lakott Szud�ta-vid�ket. A konferencia a hazai k�zv�lem�ny nagy megd�bben�s�re k�zvetlen�l nem foglalkozott Magyarorsz�g {I-110.} ig�nyeivel. Ezzel kapcsolatban k�zvetlen t�rgyal�sokat javasolt Pr�ga �s Budapest k�z�tt. M�nchen teljesen elbizonytalan�totta az angol t�mogat�sban rem�nyked� hazai konzervat�v k�r�ket, Imr�dyt pedig meger�s�tette abb�li meggy�z�d�s�ben, hogy London l�nyeg�ben lemondott Magyarorsz�gr�l. Az el��rt t�rgyal�sok okt�ber 9-�n kezd�dtek meg Kom�romban a K�nya vezette magyar deleg�ci� �s az imm�r auton�mi�t kapott Szlov�kia k�pvisel�i k�z�tt. K�nya eredetileg az �sszes magyarlakta ter�let �tad�s�t �s szlov�k �s ruszinok lakta vid�ken n�pszavaz�s megtart�s�t k�vetelte. A szlov�k k�ld�ttek ennek csak t�red�k�t voltak hajland�k felaj�nlani. Ez�rt Budapest ellenakci�kat ind�tott. Kozma Mikl�s �s Homlok S�ndor ir�ny�t�s�val „Rongyos G�rda” n�ven szabadcsapatokat �ll�tottak fel, majd dobtak �t a hat�ron diverzi�s cselekm�nyek v�grehajt�s�ra, csek�ly sikerrel. Emellett a magyar vezet�s – Szlov�ki�t elszigetelend� – hat�rozottabb ki�ll�st �g�rt N�metorsz�gnak a hat�rk�rd�sben rem�lhet� t�mogat�s�rt cser�be. A t�rgyal�sok f�leg egyes v�rosok – Munk�cs, Kassa – hovatartoz�sa miatt kudarcba fulladtak. Ezut�n eredetileg nagyhatalmi konferenci�nak kellett volna k�vetkeznie, �m miut�n Anglia �s Franciaorsz�g �rdektelens�g�t nyilv�n�totta az �gyben, n�met–olasz d�nt�b�r�skod�sra ker�lt sor. A november 2-�n a b�csi Belvedere-kast�lyban meghozott nagyhatalmi d�nt�s formailag a magyar diplom�cia siker�t jelezte, hiszen Nyitra �s k�rny�ke kiv�tel�vel minden ott el�terjesztett magyar k�vetel�st elfogadtak. Pozsony n�met k�r�sre ekkor m�r nem szerepelt a magyar ig�nyek k�z�tt. Az I. b�csi d�nt�s hazai fogadtat�sa m�gsem volt egy�rtelm�. Egyfel�l tagadhatatlan, hogy a hazai k�zv�lem�ny lelkesen �nnepelte a ter�let-visszacsatol�s t�ny�t, azt, hogy v�gre siker�lt megt�rni a trianoni dikt�tumot, �s 11 927 n�gyzetkilom�ternyi ter�let 86,5%-os magyar t�bbs�g� lakoss�g�val visszaker�lt az anyaorsz�ghoz. M�sfel�l viszont az �r�mm�morba n�mi keser�s�g is vegy�lt. A hivatalos k�r�k mindig is a t�rt�neti Magyarorsz�g vissza�ll�t�s�t szorgalmazt�k �s eg�sz Szlov�ki�t, de legal�bbis K�rp�talj�t mindenk�ppen szerett�k volna megszerezni. Hitler azonban n�mi el�gt�telk�nt ragaszkodott ahhoz, hogyha neki meg kellett el�gednie az etnikai rev�zi�val, akkor Budapest sem ig�nyelhet t�bbet. Berlin egyel�re azokat az el�k�sz�leteket is hat�rozottan le�ll�totta, s ezzel �ppen saj�t ember�t, Imr�dyt hozta neh�z helyzetbe, amelyek K�rp�talj�t �n�ll�, magyar akci�val pr�b�lt�k birtokba venni. A magyarok „t�l sokat akarnak” �s „t�l olcs�n” – jegyezte meg Hitler.

A b�csi d�nt�s r�v�n 11 927 n�gyzetkilom�ternyi hat�r menti ter�let ker�lt vissza Magyarorsz�ghoz, benne a fontosabb v�rosok: �rsek�jv�r, Kom�rom, Losonc, Kassa, Ungv�r �s Munk�cs. Az ott �l� 1,1 milli� lakosnak t�lnyom� r�sze, 86,5%-a magyarnak vallotta mag�t. A kor�bbi csehszlov�k statisztik�khoz k�pest – az 1930-as n�psz�ml�l�s eg�sz Szlov�ki�ban 585 ezer magyart regisztr�lt – ezut�n ugr�sszer�en megn�tt a magukat magyarnak vall�k sz�ma. Az ar�nyok megv�ltoz�s�ban jelent�s szerepet j�tszott a magyars�ghoz orient�l�d� helye zsid�s�g, valamint az a t�ny, hogy a kor�bbi cseh �s szlov�k k�zigazgat�si appar�tust, a katonas�got magyar v�ltotta fel. Az els� hetek jobb�ra a visszat�r�st �nnepl� euf�rikus hangulatban teltek, m�g az elvakult nacionalizmussal nem v�dolhat� Babits Mih�ly is versben �dv�z�lte az �szaki ter�letek visszat�r�s�t. A k�zv�lem�ny nagy r�sze a d�nt�st a hivatal politika sikerek�nt �rt�kelte. A kom�romi �s kassai bevonul�skor {I-111.} Horthy n�pszer�s�ge a cs�cspontj�ra jutott. Politikai t�ren Imr�dy is profit�lt a ter�let-visszacsatol�sb�l. A szlov�kiai magyar p�rtok m�g 1936. j�nius 21-�n k�z�s szervezetbe t�m�r�ltek Egyes�lt Magyar P�rt n�ven. A p�rt ir�ny�t�sa 1938 v�g�n szinte teljesen a mind sz�ls�s�gesebb, imr�dyst�v� v�l� Jaross Andor kez�be ker�lt. A m�sik nagy tekint�ly� vezet�, Esterh�zy J�nos a Szlov�ki�ban maradt mintegy 70 ezer magyar politikai k�pviselet�t ir�ny�totta. Jaross miniszteri t�rc�hoz is jutott. A magyar parlamentbe beker�lt 26 k�pvisel� pedig az Imr�dyt t�mogat�k t�bor�t gyarap�totta. Hamar kider�lt azonban, hogy a frissen szerzett ter�letek beilleszt�se az anyaorsz�g v�rkering�s�be gonddal j�r. Az �j orsz�gr�szt el�sz�r katonai, majd 1938. december 21-�t�l polg�ri k�zigazgat�s al� helyezt�k. Nemzeth�s�gi igazol� elj�r�sokat ind�tottak, melynek sor�n megvizsg�lt�k, hogy ki hogyan viselkedett az idegen megsz�ll�s alatt. Rendelet sz�letett az 1920-as �vek elej�n v�grehajtott, er�sen magyarellenes csehszlov�kiai f�ldreform rev�zi�j�r�l. Fokozta a neh�zs�geket, hogy t�lnyom�r�szt magas �letsz�nvonal� �lelmiszertermel� ter�letek ker�ltek vissza, amelynek a biztos felvev�piaca – a cseh iparvid�k – oda�t maradt. R�ad�sul a felvid�ki magyar lakoss�g a t�rsadalmi �rintkez�sben j�val demokratikusabb �rt�krendet k�pviselt, mint az „�ri” mentalit�st�l er�sen �thatott anyaorsz�g. A gondokat eleinte k�l�nb�z� hazafias akci�kkal – pl. „Magyar a magyar�rt” mozgalom – pr�b�lt�k �thidalni, �rdembeli v�ltoz�s azonban csak 1939 febru�rja, Teleki minisztereln�ki posztra ker�l�se ut�n k�vetkezett be. Teleki szinte minden t�ren �vatosabb, a helyi saj�toss�gokra jobban figyel� politik�t igyekezett megval�s�tani.

A b�csi d�nt�s, majd K�rp�talja elfoglal�s�nak n�met v�t�ja meger�s�tette a vezet� k�r�k azon meggy�z�d�s�t, hogy Magyarorsz�g Hitler t�mogat�sa, de legal�bbis j�v�hagy�sa n�lk�l nem szerezhet �jabb ter�leteket. Az Imr�dy-korm�ny sz�mos l�p�ssel igyekezett demonstr�lni n�metbar�ts�g�t. K�nya hely�t a k�l�gyminiszteri sz�kben november v�g�n a berlini k�vetel�sek ir�nt l�nyegesen meg�rt�bb Cs�ky Istv�n foglalta el. A hazai n�met kisebbs�g k�vetel�seinek r�szleges kiel�g�t�s�n t�l 1939 janu�rj�ban nyilv�nosan bejelentett�k, hogy Budapest – a r�gi� �llamai k�z�l els�k�nt – csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.- A l�p�s azonban messze nem v�ltott ki olyan n�met rokonszenvet, mint azt idehaza rem�lt�k, a Szovjetuni� pedig v�laszul megszak�totta diplom�ciai kapcsolatait Magyarorsz�ggal.

A febru�rban korm�nyra ker�l� Teleki fokozta er�fesz�t�seit K�rp�talja visszaszerz�s�re. A szempont a t�rt�neti hat�rok helyre�ll�t�s�n t�l az volt, hogy a k�z�s lengyel–magyar hat�r megteremt�s�vel n�velni lehessen az orsz�g k�ls� mozg�ster�t �s nemzetk�zi s�ly�t – els�sorban a n�metekkel szemben. Az �tt�r�sre 1939 m�rcius�ban ker�lt sor. A n�met csapatok katonai er�vel megsz�llt�k Csehorsz�got. Ezt kihaszn�lva a magyar csapatok szint�n t�mad�sba lend�ltek �s n�h�ny napos harc ut�n m�rcius 18-ra elfoglalt�k Ruszinszk�t. B�r Teleki �n�ll� l�p�sre is el volt sz�nva, a magyar korm�nyzat szabad kezet kapott a n�metekt�l az akci�ra. Ez ut�bbi t�ny egy�bk�nt pontosan jelezte, hogy Hitler tiszt�ban volt azzal, hogy Magyarorsz�g K�rp�talj�val egy�tt is alapvet�en f�gg� helyzetben marad Berlint�l. A m�sodik rev�zi�s siker ter�letben 12 061 n�gyzetkilom�terrel, n�pess�gben k�zel 600 ezer f�vel gyarap�totta az orsz�got. K�rp�talja kor�bban is gyeng�n fejlett ter�letnek sz�m�tott. Az orsz�gr�sz {I-112.} term�szeti adotts�gai – gazdag erd�i – r�v�n j�l illeszkedett a magyar gazdas�g eg�sz�be. Ez�rt itt valamivel kevesebb szoci�lis konfliktussal kellett sz�molni, mint a Felvid�k eset�ben. Gondot ink�bb az etnikai probl�m�k jelentettek. K�rp�talja magyar t�bbs�g� ter�leteit m�r kor�bban siker�lt megszerezni. �gy a most elfoglalt r�szeken csak mintegy 40 ezer f�s magyar lakoss�g �lt. Els� �zben ker�lt magyar fennhat�s�g al� egy jelent�s l�tsz�m�, z�rt t�mbben �l� idegen n�pcsoport, a ruszin. Ez a t�ny j� lehet�s�get k�n�lt Telekinek arra, hogy kor�bban hirdetett nemzetis�gpolitikai elveit a gyakorlatba is �t�ltesse. Teleki el�t�lte az asszimil�ci� minden er�szakos �s ny�lt form�j�t. Komolyan vette azt a kort�rsai �ltal t�bbsz�r is hangoztatott n�zetet, hogy a Szent Istv�n-i Magyarorsz�g helyre�ll�t�sa jelent�s r�szben azon m�lik, hogy a hivatalos magyar politika milyen m�rt�k� auton�mi�t ny�jt a hat�rokon bel�lre ker�l� nemzetis�gek sz�m�ra. Ennek jegy�ben K�rp�talj�n bevezette a k�tnyelv�s�get a helyi k�zigazgat�sban �s ter�leti auton�mi�t �g�rt a ruszin n�pess�g sz�m�ra. A korm�nyf� 1940. j�lius 23-�n ugyan beterjesztette a parlamentben az auton�mi�r�l sz�l t�rv�nyjavaslatot, �m a terv biztons�gi szempontok, a hazai sz�ls�s�gesen nacionalista k�r�k �s a K�rp�talj�n �l� magyarok ellen�ll�sa miatt l�nyeg�ben megbukott.

Csehszlov�kia megsz�n�s�nek nagy horderej� nemzetk�zi k�vetkezm�nyei voltak. A brit korm�nyf� Pr�ga n�met megsz�ll�sa miatt becsapva �rezte mag�t �s szak�tott az addigi megb�k�l�si politik�val. P�rizs �s London �prilisban hagyom�nyos sz�vets�geseikkel – Lengyelorsz�ggal �s Rom�ni�val – illetve a strat�giailag fontos G�r�gorsz�ggal garanci�lis egyezm�nyt k�t�tt. Teleki sz�m�ra ez a folyamat rendk�v�l kellemetlen volt: a magyar korm�ny j�llehet K�rp�talj�t nem d�nt�b�r�skod�s eredm�nyek�pp szerezte meg, a n�metek ir�nti �jabb gesztusk�nt �s kor�bbi �g�ret�nek megfelel�en �ppen �prilisban kil�pett a N�psz�vets�gb�l. 1939 tavasz�t�l egyre er�sebb� v�lt a szemben�ll�s Eur�pa k�t nagyhatalmi csoportosul�sa, a status qu�t v�d� nyugatiak �s a N�metorsz�g vezette tengely k�z�tt.