A De�k-p�rt korm�nyai, (1867-1875)

 ,,Nem hiszem, hogy e javaslat �letbe l�ptet�se (a dualizmus�) alkotm�nyos �n�ll�s�gunkat megsemmis�ten�”

(De�k Ferenc)

,,�n e t�nyben a nemzet hal�l�t l�tom….Ne vidd azon pontra a nemzetet melyr�l t�bb� a j�v�nek nem lehet mestere”

(Kossuth Lajos)

Az �reg De�k Ferenc

A kiegyez�s ut�n 1869-ben tartott v�laszt�sokon a De�k-p�rt szerzett mag�nak relat�v t�bbs�get. A p�rtnak le kellett vonnia a k�vetkeztet�st hogy a hatalom megtart�s�hoz er�s korm�nyp�rtot kell megszervezni. Az 1874-es v�laszt�jogi t�rv�ny korl�toz� rendelkez�sei pont azt a c�lt szolg�lt�k hogy az als� r�tegeket kiz�rj�k a politik�b�l. A korm�nyp�rt megszervez�se azonban j�val bonyolultabb feladatnak t�nt. 1868 ut�n De�k visszavonult a k�z�letb�l a korm�nyz�st Andr�ssy Gyul�nak engedte �t. De�k azonban m�g visszavonul�sa el�tt, E�tv�s J�zseffel (aki m�r ’48-ban is miniszter volt) megalkotja a nemzetis�gi t�rv�nyt a maga libr�lis-fair play szellem�ben. A nemzetis�gi t�rv�ny (1868) kimondta a magyar �llam ter�leti integrit�s�t (s�rthetetlens�g�t) emellett a nemzetis�geknek lehet�s�get adott hivatalok szerz�s�re, nyelvhaszn�latra, �s kult�r�juk fejleszt�s�re valamint auton�mi�ra. Sajnos e figyelemre m�lt� t�rv�nyt b�r elfogadt�k (igen nehezen) de soha nem hajtott�k v�gre.

Az Andr�ssy-korm�ny

(1867-1871)

Mint fentebb sz�ltam De�k visszavonul�sa ut�n a r�la elnevezett De�k-p�rt (245 k�pvisel�) vezet�s�t Andr�ssy Gyula vette �t. A p�rt t�rsadalmi b�zis�t a kiegyez�s p�rt polg�rs�gon �s a k�z�pnemess�gen t�l a konzervat�v f�nemess�g �s a f�paps�g adta. Azonban elt�r� �rdekeik miatt hamarosan reped�sek kezdtek jelentkezni a heveny�szetten �sszekov�csolt sz�vets�g fal�n. Vel�k szemben a f�leg protest�ns k�z�pnemesi b�zissal rendelkez� Balk�z�p (116 mand�tum) helyezkedett el amely ugyan elfogadta a kiegyez�st azonban de �gy gondolta hogy jobb kompromisszum lett volna el�rhet�. Vezet�j�k Tisza K�lm�n az �n. bihari pontokban fejtette ki p�rtja politikai programj�t. Ennek �rtelm�ben, �n�ll� hadsereget, f�ggetlen p�nz �s kereskedelem�gyet k�vetelt, teh�t a kiegyez�s m�sik alternat�v�j�t v�zolta fel. A dualista berendezked�s legnagyobb ellens�g�nek a Madar�sz J�zsef vezette sz�ls�bal bizonyult – k�s�bb Orsz�gos 48-as, majd f�ggetlens�gi p�rt – mely nem k�pvisel�i sz�m�nak (38) hanem t�megb�zis�nak k�sz�nhette politikai s�ly�t. Azonban vezet�ik nem tudt�k el�rni hogy –b�r szimp�ti�j�t kifejezve – Kossuth el ne hat�rolja mag�t t�l�k. A 48-as p�rt c�lja az orsz�g Ausztri�t�l val� teljes f�ggetlen�t�se (�s a dualista rendszer felsz�mol�sa) �s demokratiz�l�sa volt (csak az volt ezzel a gond hogy az �ltal�nos v�laszt�jog �s a n�met kult�ra �s szuronyok t�mogat�s�nak elveszt�se mellett k�ptelens�g lett volna Magyarorsz�got mint nemzet- �llamot fenntartani mint ahogy akart�k). A dualizmus els� nyolc �v�ben a De�k-p�rt adta a korm�nyokat �gy �rtelemszer�en a kiegyez�s h�veire h�rult a t�rv�nyhoz� munka.  Andr�ssy Gyula minisztereln�ks�ge alatt ker�lt sor a hitelbank megalap�t�s�ra az ipart�rv�nyek jelent�s r�sz�nek megalkot�s�ra, a M�V �llami tulajdonba v�tel�re �s a k�s�bb meghat�roz� iparv�llalatok �s bankok alap�t�s�ra.

Gr�f Andr�ssy Gyula Magyarorsz�g minisztereln�ke(1867-1871) majd k�z�s k�l�gyminiszter, a kiegyez�s egyik �lharcosa

A modern jog alkot�s az igazs�g�gy-miniszter Horv�th Boldizs�r nev�hez f�z�dik. Az igazs�gszolg�ltat�s �s a k�zigazgat�s elv�laszt�sa ugyan nem siker�lt de Magyarorsz�g megszabadult a feud�lis jogelemek nagy r�sz�t�l (ugyanakkor megmaradtak a hatalmas t�bb sz�zezer holdas nemesi latifundumok �s hitbizom�nyok, a nemesi �rdekek pedig m�g mindig domin�ltak, a sz�zadfordul� v�g�n a Szerbi�val val� kereskedelem vir�gzott, de hogy a nemesek hatalmas t�bbletj�vedelemre tehessen szert, megtiltott�k a szerb h�s behozatal�t, pedig ez alkotta a Monarchia h�sbehozatal�nak d�nt� t�bbs�g�t). 1868 december�ben elfogadt�k a n�piskolai �s a nemzetis�gi t�rv�nyt. El�bbi megalkot�ja E�tv�s J�zsef volt. Ez kimondta hogy minden 6 �s 12 �v k�z�tti gyerek k�teles elemi iskol�ba j�rni, int�zkedett az �llami iskola fel�gyelet fel�ll�t�s�r�l �s hogy minden gyerek a saj�t anyanyelv�n tanulhasson (ez ut�bbi rendelkez�st fokozatosan le�p�tett�k). Az 1869-es v�laszt�sok voltak hivatottak ara hogy megmutass�k hogy az emberek elismerik a kiegyez�st �s t�mogatj�k a De�k-p�rt politik�j�t. A v�laszt�sokon a De�k-p�rt megtartotta az abszol�t parlamenti t�bbs�get. A gy�ztes p�rt a szavazatok 59%-�t szerezte meg a jelent�sebb ellenz�ki p�rt a Tisza K�lm�n vezette Balk�z�p 27%-ot kapott. Hogy az embereket �rdekelte a v�laszt�s azt mutatja hogy a szavaz�sra jogosultak 73,37%-a voksolt. Andr�ssy ek�zben 1871-ben a k�z�s k�l�gyminiszt�riumba t�vozott.

,,Az �rd�g a ti vez�retek nem �n”

(De�k Ferenc)

A De�k-p�rt �s a Balk�z�p egyes�l�se

A k�vetkez� �vekben �gy t�nt hogy az eddig stabil p�rtrendszer felbomolhat. Az orsz�ggy�l�si p�rtok kerest�k a hely�ket. �j p�rtok j�ttek l�tre. A Balk�z�pb�l kiv�l�k �j p�rtot hoztak l�tre Reformp�rt n�ven mely a kiegyez�st kev�sb� el�t�l� programot hirdetett meg. A De�k-p�rtot is megpr�b�lt�k �talak�tani, a p�rt konzervat�v tagjai megpr�b�ltak megszabadulni a p�rtban t�bbs�gben l�v� liber�lisokt�l. Azonban ezek a k�s�rletek eg�szen a De�k-p�rt �s a Balk�z�p 1875-�s egyes�l�s�ig eredm�ny n�lk�l

maradtak.

Tisza K�lm�n a ,,sz�rke gener�lis”

A Dualizmus kori Magyarorsz�gon saj�tos jelens�g volt hogy a p�rtok (azaz a korm�nyp�rtok) vezet�i maguk a minisztereln�k�k voltak. �gy az 1872-ben a minisztereln�ki sz�ket elfoglal� Lonyay Menyh�rt jogosan �rezhette hogy el�dje nem adja �t neki teljes m�rt�kben a korm�nyz�st. Ez�rt a v�laszt�sokon arra t�rekedett hogy hozz� k�zel �ll� politikusokat jutasson mand�tumhoz. A korm�nyp�rt egys�g�t bontotta az is hogy sokan a konzervat�v �s egyh�zi szervezked�s hat�s�ra �gy v�lt�k hogy meg kell er�s�teni a p�rt liber�lis jelleg�t. A Balk�z�pben egyre jobban meger�s�d�tt az a Ghyczy Gyula vezette ir�nyzat  mely szerint a Balk�z�pnek nem a Sz�ls�ballal hanem ink�bb a De�k-p�rttal (vagyis annak liber�lis elemeivel) k�ne �sszefognia. Azonban nemcsak a De�k-p�rt �s a Balk�z�p �lt �t v�ls�got 1872-ben hanem a kiegyez�st elutas�t� Sz�ls�bal is. A Madar�sz J�zsef vezette a kiegyez�st mereven elutas�t� frakci� ker�lt vit�ba az emigr�ci�b�l visszat�r� politikusok els�sorban az Ir�nyi D�niel vezette a perszon�luni�t elfogad� csoporttal. Az 1872. janu�ri p�rt�rtekezleten Ir�nyi�k nem tudt�k a p�rth�veket mozg�s�tani ugyanakkor siker�lt elfogadtatniuk a perszon�luni� mellett a kor legdemokratikusabb k�vetel�seit is, p�ld�ul az �ltal�nos v�laszt�jogot a p�rtprogram r�szek�nt. Ugyanakkor a p�rtok szemben�ll�s�t n�velte hogy a korm�nyp�rt 1870 �ta vagyis ami�ta elfogadt�k a t�rv�nyhat�s�gi t�rv�nyt mindent megtett hogy kez�be vegye a korm�nyhat�s�gok ir�ny�t�s�t, nem utols�sorban az�rt mert ezek bonyol�tott�k le a v�laszt�sokat. Nem sokkal az 1872-es v�laszt�sok el�tt a korm�nyp�rt beterjesztett egy javaslatot a v�laszt�si rendszer megreform�l�s�ra, r�szben az eddigi tapasztalatok alapj�n v�ltoztatta meg az 1848-as szab�lyoz�sokat (nem feledkezhet�nk meg arr�l, hogy akkor k�l�n szab�lyozt�k a sz�kebb �rtelemben vett magyarorsz�gi �s k�l�n az erd�lyi v�laszt�sokat), r�szben moderniz�lta a cenzus rendszert, szinte teljesen ad�alapra helyezve azt. Az 1875-�s v�laszt�son az �j ,,Szabadelv� P�rt” nyert �s megkezd�d�tt Tisza K�lm�n 15 �ves uralma. Ugyanakkor az ellenz�k nem minden alap n�lk�l v�lhette azt hogy a javaslat k�zvetlen�l a v�laszt�sok el�tti elfogad�sa, valamint az, hogy a tervezet a k�pvisel�h�zi ciklusokat h�romr�l �t �vre emeln�, a korm�nyon l�v�k hatalm�t akarja stabiliz�lni. Ez�rt a korszakban el�sz�r obstrukci�t kezdett �s el�rte hogy a k�pvisel�h�z feloszlat�s�ig nem fogadt�k el a t�rv�nyjavaslatot. Ezzel bizony�totta hogy figyelembe kell venni a v�lem�ny�t. M�g az �v sor�n megbuktatt�k L�nayt, s �t k�vet�en tulajdonk�ppen t�nyleges vezet� szerepre ig�nyt nem tart� politikusok �lltak a korm�ny �l�n. L�nyai h�vei a p�rton bel�l frakci�t alak�tottak ugyanakkor a Balk�z�pben a Ghyczy vezette csoport kil�pett a p�rtb�l hogy K�z�pp�rt n�ven a korm�nyp�rt �s a legnagyobb ellenz�ki p�rt egyes�l�s�nek sz�ks�gess�g�t hangs�lyozza. Abban hogy ezt a gondolatot mind a Balk�z�p mind a De�k-p�rt t�bbs�ge elfogadta nagy jelent�s�ggel b�rt, a ’70-es �vek elej�nek gazdas�gi �s p�nz�gyi v�ls�ga. �gy gondolt�k hogy az �llam p�nz�gyeinek rendez�s�re, er�s �s egys�ges korm�nyp�rtra van sz�ks�g. Ezen k�v�l a Balk�z�p er�skez� vezet�je Tisza K�lm�n j�l ismerte fel hogy az er�skez� vezet�ket felmutatni k�ptelen De�k-p�rtnak (E�tv�s 1871-es hal�la �s De�k visszavonul�sa �ta) hozz� hasonl� er�lyes vezet�re van sz�ks�ge (�s hogy csak �gy ker�lhet hatalomra p�rtja ha t�mogatja a kiegyez�st). �gy alakult meg a k�t p�rt t�bbs�g�nek a f�zi�j�b�l 1875-ben az �n. Szabadelv� (vagy liber�lis) p�rt mely 30 �ven �t megk�rd�jelezhetetlen�l uralta a magyarorsz�gi politikai �letet. Az emigr�ci�ban �l� Kossuth azonban �les szem�en r�vil�g�tott a Szabadelv� p�rt val�di c�ljaira: ,,Minden kigondolhat� politikai p�rtelnevez�s k�zt �ppen a Szabadelv� c�m az, amely az e p�rt �ltal t�mogatott korm�nyzati rendszerrel a legki�llt�bb ellent�tben �ll”. �m ez nem t�nt fontosnak amikor az 1875-�s v�laszt�sokon a Szabadelv� p�rt 333 mand�tumot szerzett, (m�g az ellenz�knek �sszesen csak 60-ra tellett) �gy biztos�tva az er�s parlamenti t�bbs�get. M�g a f�zi� el�tt elfogadta az orsz�ggy�l�s a v�laszt�si t�rv�nyt. Ebben benne volt az is hogy ad�h�tral�kkal rendelkez�k nem szavazhattak.

Tisza K�lm�n kabinetje

(1875-1890)

 Miut�n nem volt vet�lyt�rsa Tisza K�lm�n akad�lytalanul foglalhatta el a minisztereln�ki b�rsonysz�ket (a bel�gyminiszterivel eggy�tt). Tisza 15 �ven �t t�lt�tte be Magyarorsz�g minisztereln�k�nek tiszts�g�t. Ez els�sorban annak a kiterjedt v�laszt�si g�pezetnek volt k�sz�nhet� melyet az�rt hoztak l�tre hogy biztos�ts�k a lakoss�g nagy �sz�t kitev� (akkori terminol�gia szerint) nemzetis�geket kiszor�ts�k a politk�b�l �s biztos�ts�k a magyar dzsentri uralm�t m�g a magyar szavaz�k felett is (teh�t a parasztok nem kaptak v�laszt�jogot). Tisza a k�lvinista f��r nem is gondolt a v�laszt�jogi cenzus enyh�t�s�re. Munkat�rsaiul olyan odaad� �s h�s�ges hivatalnokokat v�lasztott akik sz� n�lk�l k�vett�k parancsait. Nem hi�ba nevezte �ket a k�znyelv ,,mamelukoknak”. A minisztereln�k olyan tekint�lyelv� ,,uramb�ty�m” st�lusban ir�ny�totta p�rtj�t hogy nem v�letlen�l kapta a ,,sz�rke gener�lis” nevet. Tisza f� belpolitikai feladat�nak a k�zigazgat�s �sszer�s�t�s�t �s a jogrendszer reformj�t tekintette. Alatta ker�lt sor a megyei �nkorm�nyzat hagyom�nyos szerkezet�nek megt�r�s�re �s a k�zponti hatalomnak val� al�rendel�s�re. Tisza a legfontosabb poz�ci�kba saj�t h�veit �ltette. Az Ausztri�val folytatott gazdas�gi kiegyez�si t�rgyal�sok f�lsikereket hoztak, a legfontosabb az Osztr�k Nemzeti Bank Osztr�k-Magyar Bankk� t�rt�n� �talak�t�sa volt. A stabilit�s fenntart�s�ban jelent�s szerepet j�tszott hogy a megyei �nkorm�nyzatok �s a saj�t t�rv�nyhat�s�ggal rendelkez� v�rosok orsz�ggy�l�si k�ld�ttjeinek a fel�t nem v�lasztott�k hanem a legt�bb ad�t fizet�k (virilist�k) k�z�l jel�lt�k. A virilizmus a vagyonon alapul� politikai tekint�ly uralm�t jelentette a megye f�l�tt. 1881-ben ism�t fel�ll�t�sra ker�lt a csend�rs�g. 1878-ban l�pett �letbe a Csemegi-k�dex. Egy �vtized alatt siker�lt rendezni az �llamad�ss�got a p�nz�gyi igazgat�st �s az ipar�z�st. 1881-ben �letbe l�pett az a t�rv�ny mely 15 �vre ad�mentess�get biztos�tott olyan c�geknek amelyek az orsz�gban eddig nem forgalmazott �r�kat �ll�tottak el�. Ekkor az agr�rpolitik�ban �rdekeltek sz�vets�get hoztak l�tre hogy el�rj�k v�d�v�mok bevezet�s�t �s a magyar mez�gazdas�g v�delm�t. Azonban ez a t�rekv�s szemben �llott a korm�ny merkantalanista (kereskedelmi) politik�j�val �s az �gy megsz�let� agr�rius-merkantil ellent�t sok�ig �reztette hat�s�t a politik�ban. 1867-ben kimondt�k a zsid�k politikai �s jogi egyenl�s�g�t hab�r ez nem sz�ntette meg az antiszemitizmust. Azonban a zsid�k m�g �gy s j�l j�rtak mert a vezet� t�k�sek k�z�l�k ker�ltek ki. A zsid�kr�l m�g annyit hogy lelkes magyar nacionalist�kk� v�ltak �s bizony�tand� a ,,magyar nemzet�llam” ir�nti h�s�g�ket m�g a dzsentrin�l is soviniszt�bb politik�t k�pviseltek. Az Eur�p�ban ekkor renesz�nsz�t �l� zsid�elleness�g Magyarorsz�gon is megjelent m�g pedig az 1884-ben alap�tott Antiszemita p�rtban. Ez a p�rt ak�rmilyen elveket is vallott (�s t�ny hogy ezek nem voltak toler�nsak) de m�gis jelent�s volt mert az 1881-ben Apponyi Albert �ltal alap�tott M�rs�kelt Ellenz�kkel egy�tt m�r olyan p�rtot k�pviselt mely nem a k�zjogi (a Monarchia k�t �llam�nak egym�ssal val� viszony�val foglalkoz�t) alapon szervez�d�tt. Az 1868-ben megalakult �ltal�nos Munk�segylet mely bebizony�totta hogy a kis sz�m� magyarorsz�gi prolet�r nem k�z�mb�s a politika ir�nt. B�r ez a p�rt sem k�zjogi alapon szervez�d�tt (a munk�ss�g internacionalista politik�t folytatott mivel Marx �s Engels azt hirdette hogy minden prolet�r nemzetis�gt�l f�ggetlen�l k�z�s harcban kell hogy egyes�lj�n a burzso�zia elleni harcban �s a hatalom megszerz�s�ben) de a Monarchia nemzeti ellent�tei miatt itt sem lehetett teljesen kiz�rni a nemzetis�gi k�rd�st. 1876-ban Frankel Le� ujj�szervezte a p�rtot Nemzetv�laszt�k P�rtja n�ven, a p�rt 1880-ban az �ltal�nos Munk�sp�rt 1890-ben pedig a Magyarorsz�gi Szoci�ldemokrata p�rt nevet kapta. A szocialist�k �s a k�zjogi ellenz�k a ’80-as �vek v�g�re egyre ink�bb kikezdt�k a Tisza-korm�ny tekint�ly�t. Az ellenz�ki csoportok a nemzeti �rz�st haszn�lt�k fel hogy v�get vessenek a minisztereln�k uralm�nak. Erre k�n�lt lehet�s�get a ,,v�der�-vita”. A korm�ny 1888 v�g�n javaslatot terjesztett be arr�l hogy a k�z�s hadseregnek juttatand� t�z �venk�nti �joncl�tsz�mot �venk�nt ,,jutal�k” form�j�ban adj�k meg. Az ellenz�k a honv�ds�gi keret felt�lt�s�t l�tta vesz�lyben �s a t�rv�ny ellen foglalt �ll�st. Azonban enn�l j�val nagyobb felh�borod�st keltett (k�l�n�sen a nemzetis�gek k�r�ben mert nem volt el�g hogy meg kellett tanulniuk magyarul most m�r a n�met nyelvet is tudniuk kellett haszn�lni) hogy a tiszti vizsg�t ezent�l n�met nyelvtud�shoz k�t�tt�k. Mikor 1889 janu�rj�ban a korm�nyp�rti ,,szavaz�g�p” elfogadta a javaslatot az ellenz�k t�megt�ntet�seket szervezett. Tisza nem sokkal ezut�n m�dos�totta a javaslatot azonban ekkor az uralkod� fejezte ki bizalmatlans�g�t. B�r a t�rv�nyt elfogadt�k Tisza tudta hogy a lemond�st nehezen ker�lheti el. Egy 1875-�s t�rv�ny szerint mindazok a magyarok elvesztik �llampolg�rs�gukat akik 15 �v ut�n nem k�rik ennek meg�j�t�s�t. Mindenki arra v�rt hogy mit tesz az emigr�ci� legnagyobb �s egyben utols� alakja Kossuth Lajos. Mint v�rhat� volt m�ly felh�borod�ssal utas�totta el a k�rv�nyez�st. 1890 m�rcius�ban a k�rd�st az uralkod� eln�klet�vel tartott minisztertan�cson t�rgyalt�k meg. Tisza az �llampolg�rs�g fenntart�sa mellett foglalt �ll�st azonban minisztert�rsai leszavazt�k. A bizalmatlans�g hat�s�ra Tisza beny�jtotta lemond�s�t �s amikor az uralkod� ezt elfogadta a ,,nemzeti �gy” v�delm�ben tett gesztus��rt a n�p szimp�ti�j�t�l k�s�rve vonulhatott h�tt�rbe. Val�ban csak h�tt�rbe �s nem vissza, 1902-ben bek�vetkezett hal�l�ig a magyar politika ,,sz�rke eminenci�sa” maradt.