Az Osztr�k-Magyar flotta az Osztr�k Cs�sz�ri haditenger�szet ut�djak�nt j�tt l�tre 1867-ben. Addig Ausztria szinte jelent�ktelen tengeri hader�vel rendelkezett. De m�g ez az er� is nagy gy�zelmeket aratott.

Az Osztr�k Cs�sz�ri flotta:

1864-ben a d�n-n�met h�bor�ban (melyben a N�met Sz�vets�g �s D�nia k�zd�ttek Schlewig-Holstein birtokl�s��rt) Wilhelm von Tegetthoff sorhaj�kapit�ny parancsnoks�ga alatt az osztr�k-porosz flotta (benne egy osztr�k k�l�n�tm�nnyel - Schwarzenberg �s Radetzky fregattok illetve a Seehund �gy�nasz�d - �s a porosz flott�val) legy�zte a nagy t�ler�ben l�v�, Eduoard Suenson vezette d�n flott�tt az 1864. m�jus 9-i Helgolandi �tk�zetben. 1866-ban az Olasz �s a Porosz Kir�lys�g megt�madta Ausztri�t (Poroszorsz�g N�metorsz�g egyes�t�s��rt m�g Olaszorsz�g Velence megszerz�s��rt). Az osztr�k flotta  - melyet az imm�r ellentengernaggy� el�l�ptetett Tegetthoff vezetett - ism�t t�ler�vel �llt szemben, az olasz flotta ugyanis j�val nagyobb l�tsz�m� volt. Az olasz hadsz�nt�ren gy�ztek az osztr�k seregek a poroszokkal szembeni veres�g miatt azonban ezek nagyr�sz�t �tkellett csoportos�tani B�cs v�delm�re. �gy a dalm�t partok �rz�se a haditenger�szetre maradt. Az olaszok hogy feledtess�k sz�razf�ldi veres�g�ket el akart�k foglalni Lissa sziget�t. Az olasz hadiflotta nem csak sz�mban hanem min�s�gben is j�val fel�lm�lta az osztr�kot (az olasz haditenger�szet volt a vil�g egyik legmodernebb �s legjobban felszerelt tengeri hadereje m�g Ausztria mind�ssze el�regedett �s kev�s haj�val rendelkezett). A h�bor� kezdet�n az els�llyeszthetetlennek tartott „Affondatore” p�nc�lozott cirk�l�t kilencm�teres v�g�sarkanty�val (d�f�orral) is felszerelt�k, m�g Ausztria sz�ks�gmegold�sokat alkalmazott: az „Erzherzog Ferdinand Max” �s a „Habsburg” hadihaj�k m�g nem �lltak k�szen, de csatasorba �ll�tott�k �ket. A legnagyobb, f�b�l k�sz�lt osztr�k „Kaiser” hadihaj� teljesen elavultnak �s haszn�lhatatlannak sz�m�tott, de ezt, �s m�s fregattok test�t sz�ks�gmegold�sk�nt vas�ti s�nekkel �s horgonyl�ncokkal er�s�tett�k meg. 1866. j�lius 17-�n az olasz flotta elkezdte Lissa bomb�z�s�t. Tegetthoff flott�ja azonnal kifutott, 1866. j�lius 20-�n Lissa el�tt meg�tk�z�tt az olaszokkal. Tegetthoff tudta, hogy saj�t haj�i el�gtelen er�t k�pviselnek, �s a r�gi �p�t�s� haj�k hosszabb t�z�rs�gi p�rbajt nem �llnak ki. A k�zelharcot, a d�f�orr-taktik�t v�lasztotta. Saj�t haj�j�val, az „Erzherzog Ferdinand Max”-szal nekirohant a „R� d�Italia” p�nc�lozott cirk�l� oldal�nak. D�f�orral megl�kelte, az olasz haj� percek alatt els�llyedt. A „Palestro” l�szerrakt�r�t tal�lat �rte, felrobbant �s els�llyedt. Az el�regedett „Kaiser” megk�s�relte megl�kelni a „R� di Portugallo”-t, k�zben s�lyosan megs�r�lt. Az „Affondatore” megpr�b�lta megl�kelni a „Kaiser”-t, de az osztr�k haj�k t�z�rs�gi tal�latai �gy megrong�lt�k, hogy n�h�ny nap m�lva az Ancona-i kik�t�ben els�llyedt. A k�t �r�n �t tart� �tk�zetben az olasz flotta h�rom p�nc�lozott csatahaj�t vesztett, Ausztria egyet sem. A „Kaiser” s�r�l�seit a Lissa-i kik�t�ben kijav�tott�k. Az osztr�k flotta embervesztes�ge (38 f�) is l�nyegesen kisebb volt az olaszok�n�l (612 f�). A Lissa-i tengeri �tk�zet (a Trafalgar-i csata ut�n) a XIX. sz�zad legnagyobb tengeri �tk�zete volt.    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/Battle_of_Lissa_-_1866_-_Initial_Situation.svg/240px-Battle_of_Lissa_-_1866_-_Initial_Situation.svg.pngEz volt az utols� tengeri csata, amelyben �rbocos-vitorl�s fahaj�k is r�sztvettek, �s az egyetlen, ahol a d�f�orr (v�g�sarkanty�) szerephez jutott. A csata ut�n az olasz haj�k visszavonultak, Tegetthoff gy�zelmesen t�rt vissza a polai b�zisra. Tegetthoff m�g aznap jelent�st k�ld�tt I. Ferenc J�zsef cs�sz�rnak a gy�zelemr�l. Az osztr�k Lloyd egyik g�zhaj�ja �tj�n kapta meg a cs�sz�r v�lasz�t, amelyben Tegetthoffot altengernaggy� l�ptette el�. Megkapta a M�ria Ter�zia rend parancsnoki keresztj�t is.

A K.u.K. Kriegsmarine:

A cs�sz�ri �s kir�lyi (k�s�bb az elnevez�s cs�sz�ri-kir�lyi) haditenger�szet megszervez�se is Tegetthoff nev�hez f�z�dik. 1868-ban � lett a k�z�s flotta parancsnoka �s hozz�l�tott hogy a Monarchia addigi jelent�ktelen tengeri haderej�t val�di flott�v� kov�cs�lja. Megval�s�totta az �ltala kidolgozott kik�pz�si koncepci�t (leg�nys�gi iskol�k, tanfolyamok a haditenger�szeti tisztvisel�k �s a m�szakiak (haj�g�p�szek) sz�m�ra). Megval�s�totta az eredetileg Miksa f�herceg �ltal kigondolt, kik�pz�si (nem vall�si) c�lzat� �n. „k�lf�ldi misszi�s utakat”. Ezek keret�ben minden �vben a Hadiflott�nak legal�bb egy haj�ja t�voli k�r�tra ment, gazdas�gi, t�rsadalmi kapcsolatokat �polni, a tenger�szkik�pz�st elm�ly�teni, �s a Birodalmat reprezent�lni. 1914-ben m�r egy viszonylag nagy �s modern osztr�k-magyar flotta v�ghatott neki a h�bor�nak. A h�bor� el�tt egyezm�ny szab�lyozta az osztr�k-magyar �s a n�met (illetve az olasz) flotta eggy�tm�k�d�s�t a F�ldk�zi-tengeren. A n�metek a Goeben �s a Breslau hadihaj�kat von�ltatt�k fel (ezek k�nytelenek voltak Konstantin�polyba menek�lni ahol az Oszm�n-flott�ba l�ptek �t, a Goeben csatacirk�l� egyed�l sakkban tartotta az orosz Fekete-tengeri flott�t.) m�g a Monarchia haditenger�szet�re biztos�t� feladatok v�rtak (az olaszok csatlakoz�sa eset�n pedig brit t�maszpontok bomb�z�sa). Az er�viszonyok nem voltak j�k: Franciaorsz�gnak �s Angli�nak a F�ldk�zi-tengeren egy�ttesen 20 nagy hadihaj�ja volt 10.000 tonn�n fel�l, m�g a monarchia csak 9 ilyen haj�val rendelkezett. Ez�rt a monarchia flott�ja csak arra szor�tkozott, hogy az Adria �szaki r�sz�ben a tengeri forgalmat: a v�zi �sszek�ttet�st a monarchia tengerpartja ment�n biztos�tsa �s innen az ellens�get t�voltartsa. Ezt a feladatot az e c�lra szolg�l� kisebb cirk�l�kkal �s torped�-flottill�kkal hi�nytalanul megoldotta. A tengeri csata megv�v�s�ra alkalmas nagyobb haj�k (�s pedig 3-3 darab 20.000, 14.500, 10.600 �s 8.300 tonn�s, �sszesen 12 csatahaj�) egyel�re h�tt�rbe szorultak. Az els� �vben a Monarchia flott�ja csak egy kis cirk�l�t vesztett, de tengeralattj�r�r�l l�tt torped�val megrong�lt egy 23.000 tonn�s francia csatahaj�t, els�lyesztett egy 12.000 tonn�s francia cirk�l�t �s ezenfel�l elfogott egy tengeralattj�r�t. A helyzet m�g rosszab lett akkor mikor Olaszorsz�g az antanthoz �llt: az olasz haditenger�szetnek egymag�ban volt tizenhat 10.000 tonn�n fel�li hadihaj�ja. Ennek ellen�re az osztr�k-magyar flotta teljes l�tsz�m�val 1915. m�jus 23-�n kivonult �s elkezdte bomb�zni az olasz partot, k�l�n�sen pedig Ancona kik�t�j�t az olasz flotta �sszpontos�t�si ter�let�t. Az akci� sikeres volt �s jelent�sen siker�lt k�sleltetni az olasz flotta felvonul�s�t. Teh�t a t�ler�ben l�v� olasz flotta k�ptelen volt megv�deni saj�t tengerpartj�t. Ezut�n m�g t�bb kisebb-nagyobb �tk�zetre ker�lt sor melyek sor�n az ellens�g jelent�s harci vesztes�geket szenvedett: egy 10.000 tonn�s olasz csatahaj, egy 7.000 tonn�s olasz cirk�l� veszett oda, m�g a Monarchia csak 2 torped�rombol�t vesz�tett. Az �tk�zetek legjelent�kenyebbike 1917 nyar�n az otrant�i szorosban zajlott le, ahol a k�s�bbi korm�nyz�, Horthy Mikl�s vez�rlete alatt 3 kis cirk�l� �s m�g n�h�ny kisebb egys�g a szorosban lev� ellens�ges z�r�vonal megsemmis�t�se ut�n hazat�r�ben re�bukkant egy sokkal er�sebb olasz-angol haj�rajra �s f�l�tte sz�p gy�zelmet aratott. Ezenk�v�l a flotta tev�keny r�szt v�llalt Montenegr� megh�d�t�s�ban, valamint az alb�n kik�t�k megsz�ll�s�ban. 1917-ben a haditenger�szet elvesztette a B�cs nev� r�gi csatahaj�t. 1918 �prilis�ban az osztr�k-magyar haj�had kifutott Pol�b�l, hogy az otrant�i szorosban �jb�l l�tes�tett ellens�ges z�r�vonalat megsemmis�tse. �tk�zben azonban az olaszok - motorcs�nakr�l adott torped�l�v�ssel - els�lyesztett�k a flotta egyik legnagyobb �s leg�jabb - a h�bor� alatt elk�sz�lt - csatahaj�j�t, a 20.000 tonn�s Szent Istv�nt. Ez volt a legs�lyosabb csap�s, ami a K.u.K. haditenger�szetet �rte. Az osztr�k-magyar haditenger�szet ezut�n m�r nagyobb harci v�llalkoz�st nem v�gzett. Azt�n 1918. okt�ber 28-�n l�zad�s t�rt ki �s egy szl�v tiszt vette �t az ir�ny�t�st. K�roly cs�sz�r (�s kir�ly) elrendelte hogy a flott�t adj�k �t Szerbi�nak (nehogy olasz k�zre ker�lj�n). A k�vetkez� �jjel k�t olasz tiszt bejutott a Polai-�b�lbe �s felrobbantotta a 20.000 tonn�s Viribus Unitis (ez volt Ferenc J�zsef jelmondata, jelent�se: egyes�l er�vel). A birodalom buk�s�t mi sem jelk�pezte jobban mint a volt cs�sz�ra jelmondat�t visel� b�szke csatahaj� pusztul�sa. �sszess�g�ben teh�t elmondhat� hogy az osztr�k-magyar flotta - a neh�z harci k�r�lm�nyek ellen�re - kiv�ll�an meg�llta a hely�t. Ezenk�v�l a dunai flottill�nak d�nt� szerepe volt Belgr�d 1915-�s elfoglal�s�ban illetve hogy a bolg�rok sikeresen kelhettek �t a Dun�n 1916-ban Rom�nia elfoglal�sakor.

A flotta n�h�ny fontos haj�ja:

SMS Viribus Unitis:

Technikai adatok:
V�zrebocs�t�s: 1911  V�zkiszor�t�s: 20.548 t (max.)  Sebess�g: 20 csom�
Hossz: 152 m  Sz�less�g: 27,9 m  Szem�lyzet: 1087 f�
Fegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 �gy� ; 12 db 15 cm-es L/50 �gy� ; 18 db 7 cm-es L/50 �gy� ; 2 db 7 cm-es L/18 �gy� ; 2 db 4,7 cm-es L/44 l�gv�delmi �gy� ; 4 db 53 cm-es torped�vetõ csõ

T�rt�nete:

A Tegetthoff csatahaj�-oszt�ly elsõk�nt elk�sz�lt egys�ge volt, 1912-ben �llt hadrendbe. Az olasz Dante Alighieri-vel gyakorlatilag egyidejûleg, a vil�gon elsõk�nt enn�l a haj�n�l �p�tettek h�rom l�vegcs�vet egy p�nc�ltoronyba. Nagy tûzerejû, korszerû dreadnought-t�pus� csatahaj� volt. 1915. m�jus 23-24-�n r�szt vett Ancona �gy�z�s�ban. 1918. j�nius 8-�n Horthy z�szl�shaj�jak�nt egy k�tel�k �l�n indult az Otrantoi-szoros tengerz�r�nak felt�r�s�re. Miut�n 10-�n hajnalban testv�rhaj�ja, a Szent Istv�n els�llyedt, az akci�t lef�jt�k. 1918. okt�ber 31-�n Pol�ban Horthy Mikl�s ellentengernagy, flottaparancsnok a Viribus Unitis fed�lzet�n �rta al� az osztr�k-magyar flotta �tad�s�t a D�lszl�v Nemzeti Tan�cs k�pviselõinek. A haj�t az osztr�k, magyar �s cseh leg�nys�g elhagyta, csak a d�lszl�v sz�rmaz�s�ak, valamint a leendõ d�lszl�v flotta majdani tisztikara maradt a fed�lzeten. �jszaka olasz tenger�sztisztek egy akn�t helyeztek el a haj� fenek�n, amely felrobbant. A csatahaj� oldalra dõlt, s 14 perc m�lva els�llyedt. Kb. 400 ember veszett oda.
Testv�rhaj�i : Tegetthoff ; Prinz Eugen ; Szent Istv�n

SMS Szent Istv�n:

Technikai adatok:

V�zrebocs�t�s: 1914  V�zkiszor�t�s: 21.595 t (max.)  Sebess�g: 20,4 csom�
Hossz: 152 m  Sz�less�g: 27,9 m  Szem�lyzet: 1087 f�
Fegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 �gy� ; 12 db 15 cm-es L/50 �gy� ; 18 db 7 cm-es L/50 �gy� ; 2 db 7 cm-es L/18 �gy� ; 2 db 4,7 cm-es L/44 l�gv�delmi �gy� ; 4 db 53 cm-es torped�vetõ csõ

T�rt�nete:

A korszerû csatahaj� �p�t�s�t 1912-ben kezdt�k el, de testv�rhaj�ival ellent�tben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gy�rban, �gy a Szent Istv�n a legnagyobb magyar �p�t�sû hadihaj�. Oszt�lya t�bbi egys�g�hez k�pest m�s kaz�nrendszere �s turbin�i voltak, n�gy helyett k�t haj�csavart kapott, s kisebb elt�r�sek voltak a fel�p�tm�nyben is. 1915-ben �llt hadrendbe, de a h�bor� sor�n j�r�szt a polai kik�tõben �llom�sozott, azt gyakorlatilag csak a lõgyakorlatok alatt hagyta el. Elsõ jelentõs harci bevet�se v�gzetess� v�lt: 1918. j�nius 9-�n futott ki egy k�tel�k tagjak�nt azzal a c�llal, hogy felt�rj�k az Otrant�i-szorosban l�võ tengerz�rat. 10-�n hajnalban olasz torped�vetõ motorcs�nakok t�madtak a k�tel�kre. A Szent Istv�n k�t torped�tal�latot kapott, oldal�ra dõlt, �s 6 �ra 12 perckor els�llyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erk�lcsi k�r is, hiszen elõsz�r fordult elõ, hogy egy csatahaj�t torped�kkal semmis�tettek meg.
�rdekess�g, hogy a Szent Istv�n pusztul�s�t a kora reggeli idõpont ellen�re siker�lt filmen is r�gz�teni. Csatahaj�k eset�ben ilyen felv�tel ezen k�v�l csak a m�sodik vil�gh�bor�ban elpusztult HMS Barham-r�l k�sz�lt.
Testv�rhaj�i : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen

SMS Habsburg:

Technikai adatok:

V�zrebocs�t�s: 1900  V�zkiszor�t�s: 8340 t  Sebess�g: 19,9 csom�
Hossz: 114,2 m  Sz�less�g: 19,8 m  Szem�lyzet: 638 f�
Fegyverzet: 3 db 24 cm-es L/40 Skoda �gy� ; 12 db 15 cm-es L/40 Krupp �gy� ; 10 db 6,6 cm-es L/45 Skoda �gy� ; 6 db 4,7 cm-es L/44 Skoda �gy� ; 2 db 45 cm-es torped�vetõ csõ

T�rt�nete:

�p�t�s�t 1899 m�rcius�ban kezdt�k meg, 1902 utols� napj�n �llt szolg�latba. R�viddel ezut�n fed�lzet�re vez�nyelt�k Horthy Mikl�st. Fõ t�z�rs�g�nek szokatlan elrendez�se volt: az �ltoronyba iker�veget, a fartoronyba viszont csak egy l�veget szereltek. 1911-12-ben �t�p�tett�k. A h�bor� kit�r�sekor testv�rhaj�ival egy�tt a 4. csatahaj�-div�zi�t k�pezõ Habsburg m�r elavultnak sz�m�tott, az ekkor r�vid idõre kapit�nyk�nt visszat�rõ Horthy nem is leplezte csal�dotts�g�t. A haj� legjelentõsebb h�bor�s bevet�s�re az olaszok had�zenet�t megtorl� akci� sor�n, Ancona l�vet�sekor ker�lt sor. 1917 szeptember�ben iskolahaj�nak minõs�tett�k vissza, akt�v szolg�latot ezt k�vetõen m�r nem l�tott el. A h�bor� ut�n az angolok kapt�k meg, de õk tov�bbadt�k Olaszorsz�gnak. Ott bontott�k le 1921-ben.
Testv�rhaj�i : �rp�d, Babenberg