A "koal�ci�s" korm�ny buk�sa ut�n Ferenc J�zsef ism�t egy er�s embert keresett, aki hatalm�t fel�lr�l gyakor�lja. Ezt az ember Gal�cia korm�nyz�j�ban, Kazimir Felix von Badeni gr�fban v�lte megtal�lni. Badeni t�k�letesnek t�nt: liber�lis, n�mileg antiklerik�lis, �s centralista volt, r�ad�sul - a lengyelekre jellemz�en - remek volt az alkalmazkod�k�pess�ge. Ezenfel�l nemes volt, az uralkod� h� alattval�ja. Lelem�nyesen oldotta meg az �ltal�nos v�laszt�jog okozta probl�m�t, elfogadta az alapelvet de el�rte hogy ne jelentsen vesz�lyt. �gy 1896-ben a megl�v� 4 k�ria mell� egy �t�diket is fel�ll�tottak, ennek k�vetkezt�ben 72 tagot az �ltal�nos v�laszt�jog alapj�n k�ldtek a Reichratba. Figyelm�t legink�bb a Magyarorsz�ggal 10 �venk�nt meg�j�tand� gazdas�gi kiegyez�s k�t�tte le. Igyekezett vissza�ll�tani Ausztria erej�t, hogy Magyarorsz�ggal kedvez�bb felt�telek k�z�tt lehessen egyezm�nyt k�tni, tov�bb� igyekezett �sszeb�k�teni a cseheket �s a n�meteket. A k�lpolitikai fejlem�nyeknek k�sz�nhet�en szabad kezet kapott. K�lnoky megpr�b�lta a Vatik�non kereszt�l kivinni az elszigetelts�gb�l a Monarchi�t, �gy beavatkozott az egyre ink�bb antiklerik�liss� v�l� magyar belpolitik�ba, ez�rt lemond�sra k�nyszer�lt. Hely�t Goluchowski - Gal�cia korm�nyz�ja - vette �t.  1896-ban Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g sz�vets�gre l�ptek, a franci�k pedig nem voltak hajland�k seg�teni a c�rnak Konstantin�poly megszerz�s�ben. �gy Oroszorsz�g taktik�t v�ltva, a T�vol-Kelet fel� fordult. Ennek k�sz�nhet�en 1897-ben l�trej�tt az osztr�k-magyar-orosz antant, a Balk�ni status quo fenntart�s�ra. Imm�r nem kellett az orosz h�bor�t�l rettegni, �gy azonban a magyarok �s a n�metek �jra rombol�lag l�phettek fel a birodalommal szemben. Badeni a siker ut�n a cseh-n�met megb�k�l�sre �sszpontos�tott. 1897. �prilis 5-�n nyelvrendeletet adott ki, melynek �rtelm�ben a n�met �s a cseh eg�sz Csehorsz�gban "bels� haszn�lat�" nyelvv� v�lt (a n�met maradt a m�s tartom�nyokkal, a b�csi korm�nnyal, folytatott levelez�s, a katonai k�zigazgat�s, a posta �s a t�v�r�szolg�lat, valamint az �llamkincst�ri hivatal kiz�r�lagos nyelve). A rendelet a csehek gy�zelm�t hozta, mert amint �letbe l�p, a cseh�l nem tud� n�metek kiszor�lnak az �llami hivatalokb�l. Ekkor a csehorsz�gi n�metek, eg�sz Ausztria n�mets�g�t h�vt�k seg�ts�g�l, nem is besz�lve a n�metorsz�gi n�metekr�l. Sch�nerer 1885-ben alap�tott radik�lis p�rtj�val eggy�tt akci�ba lend�lt. A nacionalista k�ld�ttek �r�kon �t toporz�koltak �s vert�k az asztalt, n�ha - mikor kicsit abbahagyt�k - tintatart�kat v�gtak a k�pvisel�h�z eln�k�hez, �s nem �tallottak t�megt�ntet�seket szervezni. Badeni - ak�r el�tte Hohenwart - tan�cstalanul �llt. M�r hozz�szokott az �hez� rut�n parasztok megmozdul�saihoz �s ahhoz hogy rendelkez�s�re �ll ilyen esetben a k�z�s hadsereg. Azonban a j�l t�pl�lt n�metek ellen nem vethetett be katonas�got, ha megteszi akkor az osztr�k-n�metek otthagyj�k a Reichratot, �s a hivatalokat, �sszeomlik az �llam, �s N�metorsz�g megsz�llja a n�metek lakta ter�leteket. De el�g val�sz�n�, hogy a t�bbs�g�ben n�met (�s n�ha magyar) tisztek �lltal vezetett hadsereg n�meteket fog l�ni. A n�met t�megek k�vetelt�k Badeni lemond�s�t. Ferenc J�zsef pedig engedett. 1897-ben Badeni a Monarchia utols� megment�je megbukott. �s vele bukott az alkotm�nyos Ausztria is.  (Badeni)