Badeni buk�sa addig soha nem l�tott z�rzavar kezdet�t jelezte. A koal�ci�s korm�ny visszas�rta a Taaffe-f�le teng�d�st, Badeni ut�dai pedig azokat a "gondtalan" napokat, mikor a nemzeti p�rtok a cilli k�z�piskol�r�l vitatkoztak. A dinasztia ekkor nagy vesz�lybe ker�lt. A n�metek �s a magyarok - most hogy nem fenyegette �ket az orosz vesz�ly - elkezdtek h�borogni. A n�metek (egyel�re r�vid ideig) Nagy-N�metorsz�got, a magyarok pedig �n�ll� magyar hadsereget k�veteltek. A v�ls�g m�rt�k�t mi sem jelzi jobban mint, hogy 1900-ig 4 korm�ny v�ltotta egym�st. A korm�nyok legf�bb c�lja az lehetett, hogy a k�pvisel�k ne dob�ljanak tintatart�kat a k�pvisel�h�z eln�k�hez. A korm�ny, ak�r Windisch-Gr�tz� annak idej�n, kompromisszumot javasolt. Badeni rendelet�t Csehorsz�g csak azon r�szein alkalmazz�k, ahol vegyes az etnikum. A megold�s azonban elmaradt: a csehek Szent Vencel koron�j�ra hivatkoztak, a n�metek pedig a vegyes k�rzetekben val� cseh el�ret�r�st�l f�ltek. Pedig a rendelet jelent�s�ge nem volt sok, csup�n a p�lyakezd�kt�l k�vetelt�k meg mindk�t nyelv ismeret�t. 1899-ben a m�rs�kelt n�metek (akik megilyedtek Sch�nerer �s band�ja er�szakoss�g�t�l) kiadt�k P�nk�sdi programjukat. Ez volt a n�met t�rekv�sek legfontosabb megfogalmaz�sa a linzi �s az 1915-�s h�sv�ti program k�z�tti id�szakban. A jelenlegi kiad�i h�ek voltak a birodalomhoz, ez azonban nem akad�lyozta meg �ket abban, hogy �ljenek a linzi m�dszerrel. A k�l�nbs�g annyi lett volna, hogy a n�met "hivatalos nyelvv�" alakul �t. A n�metek lenyugtat�sa �rdek�ben, Badeni rendelet�t 1899-ben visszavont�k. Most a cseheken volt a sor, az obstrukci� megszervez�s�ben. A Reichratban ism�t tintatart�k r�pk�dtek, ism�t vert�k az asztalt, cseh polg�rok t�ntettek Pr�ga utc�in. Ferenc J�zsef ezut�n felhagyott azon kombin�ci� keres�s�vel mely t�bbs�get tudott volna szerezni, ehelyett �gy d�nt�tt, hogy b�rokrata korm�nyokat nevez ki, melyek neki felel�sek. Az alkotm�nyos k�telezetts�gekkel sem t�r�d�tt m�r, ki se k�rte a Reichrat v�lem�ny�t az ad�z�s �gy�ben. 1900.-ban Ernszt von Koerbert nevezte ki minisztereln�knek, aki megalap�totta azt az �j rendszert amelyik legal�bb a korm�nyz�sra k�pes volt. Koerber az 1867-es alkotm�nyos t�rv�nyek 14. paragrafus�t haszn�lta ki, ennek �rtelm�ben az uralkod� sz�ks�ghelyzetben jogosult a parlament n�lk�l korm�nyozni. �gy h�t a k�lts�gvet�st�l lefel� minden "kiv�teles rendelkez�ss�" v�lt. A Reichrat elvesztette minden jelent�s�g�t, csup�n tal�lkahely volt a kancell�r �s a p�rtvezet�k sz�m�ra, ahol alkut k�thettek. A.J.P. Taylor �rja: "Megval�s�tott�k a legf�bb c�lt a k�z�p-eur�pai politikus sz�m�ra: a v�g n�lk�li �s eredm�nytelen ellen�ll�st." Koerber megpr�b�lta megb�k�teni a n�meteket akik azonban ezt a v�laszt adt�k: ,,A n�met p�rtok a n�met �rdekek t�rca n�lk�li miniszter�nek kinevez�s�t a minisztereln�kre b�zza. Ha kineveznek egyet, azt nem, fogj�k cassus bellinek tartani."  (K�erber) Koerber - hasonl�an b�rokrata t�rsaihoz - azt gondolta amit Bach �ta minden b�rokrata hogy, egyszer majd csak visszat�rnek az alkotm�nyos norm�khoz. Koerbert, Paul Gausch b�r� k�vette (1904-06), korm�ny�nak legszembet�n�bb eredm�nye az 1905-�s morvaorsz�gi kompromisszum volt. A morva orsz�ggy�l�s �ltall elfogadott kompromisszum l�nyege szerint: a tartom�nyt nemzeti alapon k�rzetekre osztott�k, �s ezeket a t�bbs�gi nyelven igazgattak. Az egy�ni szavaz�s int�zm�nye pedig el�rte, hogy egy cseh mindig csehk�nt �s egy n�met mindig n�metk�nt szavazhasson. A parlamenti helyeket is r�gz�tett�k, 73 cseh �s 40 n�met helyben. Fontos volt az is, hogy a kisebbs�gek garanci�kat kaptak. Ez a megold�s v�gett vetett Morvaorsz�gban a nemzeti konfliktusoknak. Morvaorsz�gban teh�t �rv�nyes�lt az egy�ni nemzetis�g szocialist�k �s f�leg Renner �ltall hirdetett elve. Azonban a n�pek m�g mindig nem voltak olyan felvil�gos�ltak mint Palacky '49-ben. Morvaorsz�g nem volt szent, a n�metek, de m�g a csehek szem�ben sem az 1000 �vvel azel�tti Morva Birodalom ellen�re sem (azt�n Benes 1920-ban el�hal�ssza az �tletet, �s ennek alapj�n k�vetelik Szlov�ki�t, �s K�rp�talj�t. De a morvaorsz�giak felh�borodtak volna ha a csehorsz�gi n�metek vagy csehek lemondanak arr�l hogy Csehorsz�got haz�juknak tekints�k. �gy a megold�s egyetlen visszhangja csak a t�voli Bukovin�ban jelentkezhetett, ebben a n�metek, rom�nok, rut�nek �s magyarok lakta elz�rt tartom�nybam. A rom�nok �s a rut�nek nem rendelkeztek m�lttal. A n�metek germ�n k�ldet�studtat�t elhom�lyos�totta a lengyelek �s a magyarok arroganci�ja. A magyarok pedig egyszer�en t�l kevesen voltak. Bukovin�ban a morvaorsz�gi rendszer szerint megoldott�k a nemzeti k�rd�st. Tirolban hasonl� volt a helyzet. Az olaszok csak annyit akartak, hogy hagyj�k �ket b�k�n am�g nem csatlakoznak a nemzeti Olaszorsz�ghoz, a n�metek pedig teljes�tett�k ezt am�g nem akart�k megv�ltoztatni Tirol n�met jelleg�t. A szlov�nek helyzete k�l�nleges volt. Kisebbs�g voltak Karinti�ban �s St�jerorsz�gban, de legal�bb annyira homog�n m�don szlov�n volt Krajna mint Salzburg a n�met oldalon. A dinasztia nem szeretett eggy�ttm�k�dni nem t�rt�nelmi n�pekkel, viszont a felforgat� olaszokat nem t�mogathatta. �gy am�g nem siker�lt a n�met �rdekeknek al�rendelni a h�rom tengermell�ki tartom�nyt, addig t�mogatta a szlov�neket. A n�metek g�tl�stalan "megold�ssal" �lltak el�: egy Triesztbe viv� tiszt�n n�met vas�tvonallal. A terv 1907-re val�sult meg. Csak Gal�ci�ban maradt minden a r�giben. A lengyel nemess�g tov�bbra is korl�tlan m�rt�kben nyomhatta el a rut�neket (�s ezt nem habozott megtenni). A lengyelek a Monarchia legh�vebb t�mogat�i voltak, �s Gal�ci�t a majdan l�trehozand� Habsburg uralom alatti Nagy-Lengyelorsz�g r�szek�nt k�pzelt�k el. 1905. meghat�roz� �v volt a Habsburgok t�rt�net�ben. A morvaorsz�gi kompromisszum mellett, az tette igaz�n jelent�ss�, hogy a dinasztia megpr�b�lt ism�t �n�ll�s�gra szert tenni. A Monarchia ism�t �n�ll� nagyhatalomm� pr�b�lt v�lni. Ez azonban csak sz�vets�gi �talak�t�s r�v�n mehetett v�gbe, N�metorsz�g ellen�ben. N�metorsz�g �s a Monarchia j�viszony�ra - mint azt Bismarck tudta - Nagy-Magyarorsz�g volt a garancia. �gy sokan k�v�nt�k Magyarorsz�g kiv�teles helyzet�nek megsz�ntet�s�t. Otto Bauer v�szt�rv�nysz�keket �ll�tatott volna fel. Ferenc Ferdin�nd a hadsereget is bevetette volna. A szocialista v�gyakat �sszefoglalja Grillparzer h�res mond�sa: ,,Wann steigt der Kaiser zu Pferde? (Mikor sz�ll m�r fel az uralkod� a lov�ra?). A magyarorsz�gi v�ls�gr�l a dualista Magyarorsz�g t�rt�net�n�l fogok sz�lni. A magyarorsz�gi fejlem�nyek fontos k�vetkezm�nnyel j�rtak Ausztria sz�m�ra. Ferenc J�zsefet h�rtelen meggy�zt�k Taaffe �s Steinbach 1893-as �rvei, �s t�mogatni kezdte az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�t. A Reichrat - mint mindig - most sem tudott d�nteni, csup�n a gal�ciai hegem�ni�jukat f�lt� lengyelek �lltak ellen. Ferenc J�zsef az �ltal�nos v�laszt�joggal a liberalizmus �s a nacionalizmus er�it akarta gyeng�teni. Wladimir von Beck, az �pp soron l�v� minisztereln�k �gy �tvitte a Reichratban a javaslatot.  (Beck) A demokratikus parlament korm�nyt�bbs�get hozott, a k�lts�gvet�st v�gre alkotm�nyosan fogadt�k el. A parlamentben a kereszt�nyszocialist�k alkott�k a legnagyobb p�rtot, ut�nuk k�vetkeztek a szoci�ldemokrat�k. A birodalmi elv teh�t gy�z�tt. Azonban az eredm�nyek nem voltak egy�rtelm�ek. A nemzeti p�rtok tov�bb m�k�dtek, �s a nacionalizmus m�g a kereszt�nyszocialist�kra �s a szoci�ldemokrat�kra is hat�st gyakorolt. Mivel nem voltak azonnali eredm�nyek, Becket 1908. november�ben menesztett�k. Ezut�n a k�lpolitik�ra terel�d�tt a figyelem. "Mikor sz�ll m�r fel az uralkod� a lov�ra?" - hangzott a k�rd�s. Mindenki tetteket akart, �l�k�n Ferenc Ferdin�nddal �s Conrad von H�tzendorffal a vez�rkar f�n�k�vel. A belpolitikai l�p�sek - azaz a Magyarorsz�g elleni r�galomhadj�rat - eredm�nytelens�ge szint�n tetteket k�vetelt. Emiatt 1906-ban Aerenthal v�ltotta fel Goluchowskit a Ballhauptzplatz �l�n. A  (Aerenthal) Monarchia helyzete nem volt r�zs�s. Porig al�zta az algericasi konferenci�n bet�lt�tt m�sodrend� szerepe. Aerenthal �tlete volt a Szaloniki vas�tvonal terve, azaz hogy a Monarchia balk�ni expanzi�j�val eljuttassa a nyugati kult�r�t a szl�v n�peknek. A "szerb-k�rd�s" is sok gondot okozott, ez k�lpolitikai vonatkoz�sban a Szerbi�val v�vott v�mh�bor�ban ny�lv�n�lt meg. A magyar m�gn�sok - a k�z�s hadsereg 1906-os megszavaz�s��rt - nagy �rat k�rtek. Ennek r�sze volt, hogy a mez�gazdas�gi termel�st mesters�gesen alacsonyan tarts�k, hogy �gy �lvezhess�k a v�d�v�mok ny�jtotta plusz bev�telt. A szerbekkel k�t�tt kereskedelmi egyezm�ny pedig lej�rt�hoz k�zeledett. A Monarchia azonban teljes�thetetlen felt�tleket szabott. K�vetelt�k hogy Szerbia l�pjen ki a szerb-bolg�r v�m�ni�b�l (melyet pedig egyhang�lag szavazott meg a sz�fiai �s belgr�di parlament), nem sz�ll�that be feldolgozott h�st stb. �s b�r Szerbia kil�pett a v�m�bi�b�l �s jel�t adta b�k�l�kenys�g�nek a Monarchia dacosan ellen�llt. Ez olyan m�rt�k� elkesered�st v�ltott ki, amilyet Bosznia-Hercegovina okkup�ci�ja �ta nem lehetett tapasztalni. A k�vetkez� �vben Aerenthal megpr�b�lta a szerbeket egy el�ny�sebb egyezm�nnyel kiengesztelni azonban ez t�l el�ny�snek bizony�lt, mivel sem a Reichrat sem a magyar Parlament nem fogadta el. Ez a Monarchi�t Szerbia legnagyobb ellens�g�v� tette. 1908-ban a T�r�k Birodalomban forradalom t�rt ki, �s az ifj�t�r�k�knek nevezett katonai-�rtelmis�gi csoport, parlamentarizmust hozott. Itt j�tt a probl�ma. Bosznia-Hercegovina hivatalosan m�g mindig a T�r�k Birodalom r�sze volt, csak osztr�k-magyar k�zigazgat�s alatt. �gy ott is k�pvisel�ket kellett v�lasztani az �j t�r�k parlamentbe. De a Monarchia nem engedhetette hogy ter�let�r�l a t�r�k parlamentbe v�lasszanak k�ld�tteket. �gy h�t Aerenthal terveket sz�tt a k�t tartom�ny annexi�j�ra, meghius�tand� azon szerb t�rekv�seket miszerint Szerbi�hoz csatolj�k a k�t tartom�nyt. �gy h�t a Monarchia 1908. szeptember�ben alkut k�t�tt Oroszorsz�ggal, a Monarchia annekt�lja a k�t tartom�nyt, cser�be t�mogatja a tengerszorosok megnyit�s�t az orosz hadihaj�k el�tt. Az egyezs�g tudat�ban, 1908. okt�ber 5-�n Aerenthal bejelentette az annexi�t. A franci�k �s az angolok azonban mereven elutas�tott�k a tengerszorosok megnyit�s�t. A szerbek - �rthet� okok miatt - nem �llhatt�k meg, hogy ne �lljanak ki a boszniai szerbek �s horv�tok mellett (k�l�n�sen �gy, hogy k�zbe az orosz k�l�gyminiszter Izlovszkij) b�ztatta �ket. A dolog v�g�lis az annexi� elismer�s�vel v�gz�d�tt, ugyanakkor a Monarchia tekint�ly�n csorba esett, mivel a szerbek szintj�re alacsonyodott. 1909. m�rcius�ban a n�metek ultim�tuma v�g�lis Szerbia cserbenhagy�s�ra k�nyszer�tette az oroszokat. Azonban Aerenthal szembe ker�lt a k�rd�ssel. Mi lenne a haszna egy Szerbia elleni h�bor�nak, m�g ha az sikerrel z�rul is? Az annexi� elkeseredett d�lszl�vokkal t�lten� meg a birodalmat, a "hat�rkiigaz�t�s" csak annyiban v�ltoztatna, hogy a Monarchia �lland�an harck�sz csapatokkal k�ne v�rakozzon, hogy seg�thesse a szerb b�bkorm�nyt, az annexi� �s a b�bkorm�ny elmarad�sa pedig romba d�nten� a Monarchia tekint�j�t. Conrad javasolt egy megold�st: annekt�lj�k Szerbi�t, �s alak�ts�k meg a Habsburg vezet�s� d�lszl�v �llamot. Ez azonban teljesen ellent�tes volt a dualista alkotm�nnyal �gy a vezet� k�r�k nem t�mogatt�k. 1909. febru�rj�ban - a mozg�s�t�s ut�n - Aerenthal meggondolta mag�t. Ferenc J�zsef pedig (akiben k�ts�gek �bredtek serege erely�t illet�en) j�v�hagyta ezt a d�nt�st. A v�ls�gnak volt egy kellemetlen k�vetkezm�nye. A horv�torsz�gi szerb-horv�t koal�ci� ellen fels�g�rul�si pert ind�tottak, igazoland� a h�bor�t. El�sz�r Z�gr�bban sor ker�lt a perre, �s a b�ros�g - egy engedelmes horv�t b�r� vezet�s�vel - b�n�snek tal�lta a v�dlottakat. A hamis bizony�t�kok csak a horv�torsz�gi magyar vezet�k lej�rat�s�hoz voltak j�k, r�ad�sul Ferenc J�zsef kegyelmet is adott. A legnagyobb probl�ma Aerenthal miatt keletkezett. A k�l�gyminiszt�rium (ezen bel�l is a belgr�di k�vets�g) Friedjung (a zsid� t�rt�n�sz) a lelkes n�met nacionalista seg�ts�g�vel r�szt vett a szerb-horv�t vezet�k elleni hangulatkelt�sben. Friedjung cikksorozatot ind�tott, a Szerbia elleni h�bor� igazol�s�ra (a bizony�t�kokat sem Aerenthal sem Friedjung nem vizsg�lta meg t�zetesen), �s az okokat senki nem vizsg�lja ha m�r kit�rt a h�bor�. Amikor Aerenthal a h�bor� elhalaszt�sa mellett d�nt�tt a szerb-horv�t vezet�k becs�lets�rt�si pert ind�tottak Friedjung ellen (a h�bor�t elhalaszt� d�nt�st egy nappal az els� cikk megjelen�se el�tt hozt�k, azonban az osztr�k �llamg�pezet k�ptelen volt gyorsan reag�lva megakad�lyozni a cikk megjelen�s�t). K�nnyen bebizony�tott�k, hogy a k�l�gyminiszt�rium �ltal szolg�ltatott iratok egyszer� hamis�tv�nyok. Ekkor l�pett sz�nre Masaryk (a val�ban becs�letes) cseh professzor, aki a deleg�ci�k �l�s�n hamis�t�ssal v�dolta Aerenthalt. Aerenthal meg sem k�s�relt v�dekezni, �gy eg�sz Eur�pa szem�ben � lett az �gyetlen hamis�t�. Meglehet�sen abszurd m�don azonban lett volna lehet�s�ge erre. Masaryk a belgr�di k�vets�get v�dolta az iratok meghamis�t�s�val, mivel azonban a k�lk�pviseleti szerv megvolt gy�z�dve a szerb-horv�tok fels�g�rul�s�r�l, csup�n beles�t�lt a hamis�t� csapd�j�ba. A k���gyminiszt�rium - Masarykkal ellent�tben - tudta ezt. Fel is h�vt�k Aerenthal figyelm�t a val�di Friedjung-dokumentumokra. Azonban Aerenthal t�l b�szke volt ahhoz, hogy beismerje el�vigy�zatlans�g�t. Ink�bb elt�rte hogy b�ncselekm�nyekkel v�d�lj�k, minthogy beismerje saj�t hib�it �s Forg�csnak a belgr�di k�vetnek az alkalmatlans�g�t, akinek magabiztos bakl�v�seit minden diplom�ciai test�letn�l nagyra �rt�kelt�k volna. Aerenthal az antanthoz val� k�zeled�s jegy�ben, 1911-ben a marokk�i v�ls�g alatt f�l�nyesen megtagadta N�metorsz�gt�l az annexi�s v�ls�g idej�n ny�jtott t�mogat�s�t. A belpolitik�b�l is elt�nt minden val�szer�s�g. A Reichrat tov�bbra is �l�sezett �s nem volt hajland� megszavazni a k�lts�gvet�st, a cseh k�rd�s pedig megoldatlan maradt. 1911-ben Karl von St�rgkh gr�f (szint�n b�rokrata, addig St�jerorsz�g ir�ny�t�ja) lett a minisztereln�k, aki 1914-ben kijelentette: "A cseheket �s a n�meteket egy pap�rv�kony fal v�lasztja el egym�st�l." Igaza is volt, ez a pap�rv�kony fal azonban az olyan fok� felvil�gosod�st �s m�velts�get jelentette, mint amilyen Masaryk, Palacky, Conrad stb. birtok�ban volt. A csehek folytatt�k az obstrukci�t a Reichratban, a n�metek pedig a cseh tartom�nyi gy�l�sben. 1913-ban m�g a tartom�nyi k�zigazgat�st ir�ny�t� parlamenti bizotts�g is m�k�d�sk�ptelenn� v�lt, �gy St�rgkh felf�ggesztette a cseh alkotm�nyt. 1914. m�rcius�ban a Reichrat m�gegyszer �ssze�lt b�keid�ben, azonban a rut�nek obstrukci�ja miatt hamarosan el is lehetetlen�lt a munk�ja. A h�bor� kit�r�se ut�n a Reichratot is felf�ggesztett�k, �s Ausztria (1915-t�l hivatalosan is ez volt a neve) visszat�rt Schmerling "ideiglenes abszolutizmus�hoz". (St�rgkh gr�f)