Magyar kir�lys�g

Magyar Kir�lys�g c�mere

A Magyar Kir�lys�g a K�rp�t-medenc�ben tal�lhat� �llam, amely a Magyar Fejedelems�gb�l I. (Szent) Istv�n megkoron�z�s�val 1000-ben j�tt l�tre, s az utols� magyar kir�ly, IV. K�roly ki�z�s�vel 1918-ban sz�nt meg. (Az uralkod�kat l�sd al�bb.) A monarchia teh�t a feudalizmus ut�n is sok�ig fennmaradt. Magyarorsz�g �llamform�ja 1920 �s 1944 k�z�tt form�lisan szint�n kir�lys�g volt.

Az �llamot �ltal�ban a mindenkori magyar kir�ly korm�nyozta a nemess�g bevon�s�val, de bizonyos esetekben helyettes�thette �t a korm�nyz�. A t�rv�nyes magyar uralkod�t a Szent Koron�val kellett megkoron�zni. Ez nem csup�n formalit�s volt, hanem biztos�totta a nemess�g �s az egyh�z jogainak kir�lyi elismer�s�t.

Az �llam soknemzetis�g� volt, rendszeresen eg�sz n�pek (pl. a kunok) illetve k�l�nf�le nemzetis�g� jobb�gyok, parasztok telepedtek le a Magyar Kir�lys�g ter�let�n. A 19. sz�zadi nacionalizmusok megjelen�s�ig a „magyar” (latinul Hungarus) elnevez�s a nemzetis�gi hovatartoz�s�t�l f�ggetlen�l jel�lhetett b�rkit, aki a magyar kir�ly alattval�ja volt. (L�sd m�g: A magyarorsz�gi nemzetis�gek t�rt�nete.)

R�szei

A Magyar Kir�lys�g t�rk�pe 1867 �s 1918 k�z�tt

A Magyar Kir�lys�g t�rt�nelmi, politikai �s f�ldrajzi alakulat, amely Magyarorsz�gb�l �s t�bb k�l�nleges st�tus� ter�letb�l �llt. Ezeket az uralkod� szem�lyes politikai hatalma illetve az �llamszervezet egyes k�zponti int�zm�nyei kapcsolt�k �ssze.

• Magyarorsz�g
• B�ns�g (B�n�t)
• Bosznia 1091-t�l 1160-ig
• Dalm�cia 1105-t�l 1420-ig
• Erd�ly 1001-t�l 1526-ig, majd 1867-t�l ism�t
• Horv�torsz�g 1091-t�l
• Szlav�nia
• Szer�ms�g

A fentiek r�szben katonai k�zigazgat�s� v�dter�letek, r�szben �n�ll� nemesi uralkod� oszt�llyal rendelkez� megh�d�tott orsz�gok voltak. Erd�ly saj�t katonai nemess�ggel rendelkez� v�dter�let volt.

A Magyar Kir�lys�g 1918-as ter�let�t szok�s Nagy-Magyarorsz�gnak h�vni.

R�vid t�rt�nete

F� sz�cikk: Magyar t�rt�nelem

A mai Magyarorsz�g ter�let�n a magyar t�rzsek meg�rkez�se el�tt sz�mos n�p �lt, amelyek a 895-ben lezajl� honfoglal�s ut�n �sszeolvadtak a magyars�ggal. A 10. sz�zad-ban G�za fejedelem kezdte meg a pog�ny magyars�g kereszt�ny hitre t�r�t�s�t, de munk�j�t m�r fia, az „�llamalap�t�” I. (Szent) Istv�n fejezte be. Istv�n sz�m�ra a p�pa koron�t k�ld�tt, �s 1000 kar�csony�n Magyarorsz�g kir�ly�v� koron�zt�k. Ezzel a Magyar Kir�lys�got a kereszt�ny orsz�gok k�z�ss�g�hez kapcsolta. Kir�lyi sz�khelly� Esztergom v�ros�t tette.

A 11. sz�zad v�g�n I. (Szent) L�szl� v�gleg meger�s�tette a magyar �llamot. A magyar nemess�g k�l�nleges el�jogait a II. Andr�s �ltal kiadott Aranybulla r�gz�tette 1222-ben. A Magyar Kir�lys�got 1241-ben, a tat�rj�r�s puszt�totta el. A „m�sodik honalap�t�”, IV. B�la ezt k�vet�en rendelte el a k�v�rak �p�t�s�t az orsz�gban.

Miut�n 1301-ben kihalt az �rp�d-h�z, a 14. sz�zadban uralkod� Anjou-kir�lyok, K�roly R�bert �s Nagy Lajos k�zpontos�tott�k a kir�lyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel tr�nt is, �s ezzel a Visegr�dr�l korm�nyzott „Anjou-birodalmat” jelent�s eur�pai nagyhatalomm� tette.

A 15. sz�zadban Luxemburgi Zsigmond, majd M�ty�s kir�ly uralkod�sa alatt Magyarorsz�g kultur�lis szempontb�l is Eur�pa egyik legjelent�sebb orsz�ga lett. Az orsz�g f�v�rosa Buda volt, M�ty�s h�res kir�lyi udvar�val (renesz�nsz korszak). Ekkor azonban m�r fenyegetett a t�r�k megsz�ll�s, ami a 16. sz�zadban v�get vetett Magyarorsz�g nagyhatalmi helyzet�nek �s hossz� id�re f�ggetlens�g�nek is.

Az orsz�g az 1526-os moh�csi veres�get k�vet�en el�bb kett�, majd Buda 1541-es t�r�k elfoglal�s�val h�rom r�szre szakadt. Az orsz�g k�z�ps� r�sz�t az Oszm�n Birodalom foglalta el, �szakon �s nyugaton az �gynevezett Kir�lyi Magyarorsz�g Habsburg fennhat�s�g al� ker�lt, Keleten pedig a k�z�pkori erd�lyi vajdas�gb�l �s hozz� kapcsol�d� r�szekb�l j�tt l�tre el�bb a keleti Magyar Kir�lys�g, majd az 1570-es speyeri szerz�d�ssel a gyakorlatilag f�ggetlen Erd�lyi Fejedelems�g. A Magyar Kir�lys�g tr�nj�t �s a magyar koron�t ett�l kezdve mintegy 350 �ven �t a Habsburgok birtokolt�k.

A t�r�k uralom alatti orsz�gr�sz a 17. sz�zad m�sodik fel�re a h�bor�s puszt�t�sok miatt gyakorlatilag eln�ptelenedett. Zr�nyi Mikl�s k�s�rlet�t a t�r�k�k magyar vezet�ssel t�rt�n� ki�z�s�re a Habsburgok megakad�lyozt�k, �s a Wessel�nyi-f�le �sszeesk�v�s, majd a Th�k�ly-felkel�s kudarca ut�n a 17. sz�zad v�g�re a Habsburg vezet�s alatt �ll� kereszt�ny seregek foglalt�k vissza a t�r�k�k �ltal uralt ter�leteket (1683–1699). A hajdani Magyar Kir�lys�gnak szinte az eg�sz ter�let�t ism�t egyes�tett�k a Szent Korona alatt, a Habsburg Birodalom r�szek�nt, bele�rtve a k�l�n�ll� tartom�nyk�nt kezelt Erd�lyt is.

A Habsburgok a "rebellisnek" tekintett magyarok mell� m�s n�peket (els�sorban n�meteket �s szerbeket) k�lt�ztettek a gy�ren lakott ter�letekre. A f�ggetlens�g kiv�v�s�ra k�t jelent�sebb k�s�rlet t�rt�nt, a II. R�k�czi Ferenc �ltal vezetett szabads�gharc a 18. sz�zad elej�n, valamint az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc. A nemzeti �ntudatra �bred�s nemcsak politikai, hanem kultur�lis s�kon is zajlott. A 19. sz�zad els� fel�ben Sz�chenyi Istv�n �ltal megind�tott nemzeti reformmozgalom id�szak�t reformkornak nevezz�k.

Az 1848-as nemzeti forradalom nyom�n Batthy�ny Lajos minisztereln�ks�g�vel �n�ll� magyar korm�ny alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezet�s�vel f�ggetlens�gi h�bor� kezd�d�tt, amelyet a Habsburgok csak orosz seg�ts�ggel tudt�k leverni. A szabads�gk�zdelemben, majd a buk�st k�vet� t�bb mint k�t �vtizedes diktat�ra �s passz�v ellen�ll�s idej�n alakult ki a mai magyar nemzet. (1844-ig a Magyar Kir�lys�g hivatalos nyelve a latin volt.)

Az Ausztri�val t�rt�nt kiegyez�sre v�g�l 1867-ben ker�lt sor. Ezut�n a Magyar Kir�lys�g az Osztr�k-Magyar Monarchia t�rsorsz�ga lett. Magyarorsz�g �s Erd�ly ter�let�t egyes�tett�k. Az orsz�g a k�vetkez� �vtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudom�nyok, m�v�szetek, a t�rsadalmi �let minden ter�let�n hatalmas m�rt�kben fejl�d�tt. Az 1873-ban h�rom v�ros egyes�t�s�vel l�trej�tt az �j f�v�ros, Budapest.

A mai Magyarorsz�g �s az egykori Osztr�k-Magyar Monarchia

Az I. vil�gh�bor�ban Magyarorsz�g Ausztria �s N�metorsz�g sz�vets�gesek�nt, idegen �rdekek�rt k�nyszer�lt t�bbsz�zezres ember�ldozatra. 1918-ban kit�rt az �szir�zs�s forradalom. November 13-�n IV. K�roly lemondott az �llam�gyekben val� r�szv�teli jog�r�l, november 16-�n pedig Budapesten kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. A K�rolyi Mih�ly �ltal vezetett polg�ri demokratikus korm�nynak azonban a volt Magyar Kir�lys�g ter�let�t nem siker�lt egyben tartania, mert a szomsz�dos �llamok francia-brit t�mogat�ssal az orsz�g jelent�s r�sz�t megsz�llt�k. Ez 1919-ben a polg�ri korm�ny buk�s�hoz �s a kommunista Tan�csk�zt�rsas�g mintegy f�l �ves uralm�hoz vezetett. A katonai t�ler�vel szemben azonban a kommunista hadvezet�s is veres�get szenvedett.

A trianoni b�keszerz�d�s �rtelm�ben a volt Magyar Kir�lys�g ter�let�nek k�zel k�tharmada �s magyar nemzetis�g� lakoss�g�nak majdnem egyharmada a k�rnyez� orsz�gokhoz ker�lt. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt Magyarorsz�g �llamform�ja �jb�l kir�lys�g lett, azonban kir�ly n�lk�l, mivel 1921. november 6-�n a magyar orsz�ggy�l�s kimondta – imm�r v�gleges �rv�nnyel – a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t. Az orsz�g Horthy Mikl�s autoriter korm�nyz�sa alatt csak form�lisan volt kir�lys�g. Az �gynevezett Horthy-korszak egyik f� c�lja Trianon rev�zi�ja, az elvesztett orsz�gr�szek visszaszerz�se volt.