A Csatahaj�k

Az els� "csatahaj�k":

A Monarchia flott�j�nak val�di st�tusz�hoz ill� fejleszt�se a sz�zadfordul� k�zel�ben ind�lt meg. Az els� osztr�k-magyar csatahaj�kat a 80'-s �vek v�g�n kezdt�k �p�teni, �s a Kronprinzen Erzherzog Rudolf illetve a Kronprinzessien Erzherzogin Stephanie nevet kapt�k.

A Kronprinz Erzherzog Rudolf adatai:

�p�t�si helye: A cs�sz�ri �s kir�lyi Tenger�szeti Szert�r (Arzen�l) �p�t�m�helye P�la                                            

Gerincfektet�s: 1884. janu�r 25

V�zre bocs�t�s: 1887. j�lius 6

Szolg�latba �ll�t�s: 1889. szeptember 20.

V�zkiszor�t�s: 7512 tonna

Sebess�g: 15,48 m�rf�ld/�ra

P�nc�loz�s: �vp�nc�l 305 mm, fed�lzet 69 mm, torony 242 mm

Fegyverzet: 3 db 30,5 cm-es H 35-�s 6db 12 cm-es H 35-�s (Krupp) 2db 7 cm-es H 15-�s, 1889-es b�v�t�s: 7 db 4,7 cm-es H 44-es, 2db 4,7 cm-es H33, 2db 3,7 cm-es l�veg, 4db 40 cm torped�vet� (1-1 el�l �s h�tul 2 oldalt). (A 30,5 cm-es l�vegek m�g 1914-ben is korszer�ek voltak, �gy t�rt�nhetett meg, hogy a  kicsi Wien �s Budapest oly jelent�s szerepet j�tszott a "Capporett�i csoda" sor�n.)

Szem�lyzet: 10 tiszt, 450 f� leg�nys�g + 174 f�s tenger�szgyalogos osztag.

�p�t�si k�lts�g: 10 885 140 korona 

Kronprinzessien Erzherzogin Stephanie:

�p�t�si hely: Stabliamento Tecnico Triestino (STT), San Ricc�i m�helye

Gerincfektet�s: 1884. november 12.

V�zre bocs�t�s: 1887. �prilis 14

Szolg�latba �ll�t�s: 1890. j�lius 7

V�zkiszor�t�s: 5390 tonna

Sebess�g: 15,93 m�rf�ld/�ra

P�nc�lzat: �vp�nc�l 230 mm, alul 140 mm, torony 283 mm

Fegyverzet: 2db 30,5 cm-es H 35-�s, 6db 15 cm-es H 35-�s, 9db 4,7 cm-es H 44-es, 2db 4,7 cm-es H 33-as, 2db 3,7 cm-es H 33-as, 2db 7-cm-es H 15-�s l�veg, 4 db 40 cm-es torped�vet�

�p�t�si k�lts�g: 8 925 336 korona

Szem�lyzet: 34 tiszt, 447 f� leg�nys�g

A Rudolf �s a Stephanie sok�ig felv�ltva a ny�ri gyakorl� haj�raj sz�szl�shaj�i voltak, illetve 1892-ben a Kaiser Franz Joseph I cirk�l�val r�szt vettek a genovai Kolombusz �nneps�gen. 1896-99 k�z�tt �s 1902-ben n�mileg moderniz�lt�k a Rudolfot. A Rudolf szem�lyzete 1918. febru�r 1-�n csatlakozott a Cattar�i matr�zl�zad�shoz, p�r ez csak nehezen siker�lt ugyanis a parti �tegek t�zet nyitottak a haj�ra. A l�zad�s t�rt�nete a flotta harcai c. r�szn�l ker�l t�rgyal�sra.  

A Budapest-oszt�ly

1893-ban mikor ism�t sz�ks�gesnek t�nt a haditenger�szet fejleszt�se, b�r� Max von Sterneck altengernagy, a haditenger�szet parancsnoka nehezen kiharcolta 3 korona rendk�v�li hitel megszavaz�s�t a Reichratt�l �s a magyar Orsz�ggy�l�st�l. A c�l h�rom �j �n. "partv�d�" csatahaj� �p�t�se volt. Elnevez�s�k mutatja hogy csup�n a F�ldk�zi-tengerre �p�ltek, nem a nagy �ce�nokra. A h�rom �j haj� a Wien a Budapest �s a Monarch nevet kapta. A haj�k azonos tervek alapj� n �p�ltek teh�t hasonl�tottak egym�sra.

A Budapest technikai adatai:

�p�t�si helye: Stabliamento Tecnico Triestino haj�gy�r

Gerincfektet�s: 1893. febru�r 16

V�zre bocs�t�s: 1896. j�lius 24

Szolg�latba �ll�t�s: 1898. m�jus 12

V�zkiszor�t�s: 5878 tonna

Sebess�g: 17,8 m�rf�ld/�ra

Hat�sug�r: 2200 m�rf�ld, �r�nk�nti 12 m�rf�ld/�ra sebess�ggel

P�nc�lv�detts�g: �vp�nc�l 220-270 mm, l�vegtorony 250 mm, parancsnoki torony 220 mm, fed�lzet 60 mm

Fegyverzet: 4db 24-cm-es H 40-es Krupp, 6db 15cm-es H 40-es, 10 db 4,7 cm-es H 44 Skoda gyorst�zel�, 4db 4,7cm-es H 33-as, 2db 7cm-es H 15-�s l�veg, 1 db 8mm-es g�ppuska, 2db 45 cm-es torped�vet� oldalt.

Szem�lyzet: 26 tiszt, 397 f� leg�nys�g (b�kel�tsz�m)

�p�t�si k�lts�g: 10 058 157 korona

Wien:

�p�t�si helye: STT

Gerincfektet�s: 1893. febru�r 16

V�zre bocs�t�s: 1895 j�lius 7

Szolg�latba �ll�t�s: 1897. m�jus 13.

�p�t�si k�lts�g: 9 168 390 korona 

A Monarch 1898-1912 k�z�tt a ny�ri gyakorl� haj�rajnak, majd a II. csatahaj�oszt�lynak, v�g�l 1914-t�l az V. csatahaj�oszt�lynak (Monarch, Wien, Budapest) volt a z�szl�shaj�ja. A Wien �s a Budapest a h�bor� el�tt �ltal�ban a Monarchhal eggy�tt volt beosztva. 1917. �sz�ig a Cattar�i-�b�lben �llom�soztak. Ekkor azonban sz�ks�g lett r�juk a capporett�i csat�ban. A harcot l�sd a flotta harcain�l. A P�lai �b�lbe ek�zbe els�llyedt a Wien, a behatol� olaszok l�ttek a Budapestre is, de az kiker�lte a l�ved�ket. A Budapesttel kapcsolatban van m�g egy �rdekes t�ny. Mikor a Magyarorsz�g ezer�ves fen�ll�s�nak keret�ben megrendezett Milleneum idej�n v�zre bocs�tott�k, Praznovszky Iv�nn�l (aki akkor a k�z�s k�l�gyminiszt�riumban dolgozott), hirtelen megjelent Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�s egyik sz�rnyseg�dje, aki a f�herceg parancs�t hozta, miszerint Praznovszky k�teles gondoskodni arr�l, hogy a magyar sajt� ne k�z�lj�n adatot a haj� �p�t�s�ben val� magyar r�szv�telr�l. Pranovszkynak erre nem volt hat�sk�re �gy udvariasan elutas�totta a parancsot. A sz�rnyseg�d jelent�st tett a f�hercegnek a parancs "megtagad�s�r�l".  A Budapest 24cm-es toronyl�veg�t 1918-ban kicser�lt�k egy 38cm-es tarackra.

Az moderniz�l�s �tj�n: A Habsburg-oszt�ly

A Monarchi�nak m�r 5 csatahaj�ja volt, mikor egy v�gre modern �rtelemben csatahaj�nak nevezhet� oszt�ly leker�lt a gy�rt�sorr�l (a haj�k erej�t els�sorban v�zkiszor�tr�l lehet felm�rni). Ez volt a Habsburg-oszt�ly. A "partv�d�" Budapest-oszt�ly ut�n a haditenger�szet megkapta a forr�sokat 3 nagy, �ce�nokra is alkalmas csatahaj� �p�t�s�re. Ezek a Habsburg, Babenberg �s �rp�d nevet kapt�k.

Technikai adatok (mindh�rom haj�t a Stabliamento Tecnico Triestino �p�tette azonos tervek alapj�n):

Gerincfektet�s (Habsburg, �rp�d, Babenberg sorrendben): 1899. m�rcius 13, 1899. j�nius 10, 1901. janu�r 19.

V�zre bocs�jt�s: 1900. szeptember 9., 1901. szeptember 11, 1902. okt�ber 4

Szolg�latba �ll�t�s: 1902. december 31., 1903. j�nius 15, 1904. �prilis 15.

V�zkiszor�t�s: 8964,2 tonna

Hat�sug�r: 3600 m�rf�ld 12 m�rf�ld/�r�s sebess�ggel

Sebess�g: 19,63 m�rf�ld/�ra

P�nc�lv�detts�g: �vp�nc�l 180-200 mm, l�vegtorony 210-280 mm, fed�lzet 40mm, parancsnoki torony 20mm

Fegyverzet: 3db 24 cm-es H 40-es, el�l ikertoronyban, h�tul sz�l�ban,  12 db 15 cm-es H 40-es, 10 db 7-cm-es H 45-�s, 2db 7 cm-es H 18-as, 6db 4,7 cm-es H 44-es, 2 db 4,7 cm-es H 33-as l�veg, 2 db 45 cm-es torped�vet�.

Szem�lyzet: 32 tiszt, 606 f� leg�nys�g.

Az Erzherzog-oszt�ly

A Habsburg-oszt�ly ut�n v�gre elkezd�dhetett val�di nagy haj�k �p�t�se, ez volt az Erzherzog-oszt�ly. Tagjai Habsburg f�hercegekr�l kapt�k nev�ket, a Ferdinand Max Habsburg Miks�r�l, aki tenger�szeti f�parancsnokr�l aki a tisztet Mexic�i cs�sz�rs�ga el�tt t�lt�tte be, az Erzherzog Karl K�roly f�hercegr�l aki 1809 �s 12 k�z�tt t�lt�tte be a tenger�szeti miniszteri tisztet, az Erzherzog Friedrich pedig Frigyes f�hercegr�l. Az �j 10.000 tonn�s haj�k m�r val�di csatahaj�k voltak.

A Radetzky-oszt�ly

Az 1900-as �vek elej�n a nagyhatalmak nagy versenyben voltak, hogy ki tudja meg�p�teni a vil�g legnagyobb csatahaj�j�t. A K.u.K. fleet tervez� m�rn�kei egy �j haj�oszt�ly �p�t�s�re tettek javaslatot ez volt a Radetzky-oszt�ly. A haj�kat 1906-ban kezdt�k el �p�teni �s 15.000  tonn�sak voltak. Az oszt�ly tagja volt: a Radetzky, az Erzherzog Franz Ferdinand, �s a Zrinyi. K�zben azonban meg�p�lt Angli�ban a HMS Dreadnought, melyr�l egy �j csatahaj� t�pus kapta a nev�t.

A Tegetthoff-oszt�ly

A Dreadnought meg�p�l�se arra �szt�n�zte a Cs�sz�ri �s Kir�lyi haditenger�szet tervez�m�rn�keit, hogy �k is belekezdjenek egy �j val�ban modern haj�oszt�ly tervez�s�be. Ebb�l sz�letett azt�n meg a Tegetthoff oszt�ly. Ekkoriban a vil�g haditenger�szetei �tt�rtek a 4 haj�b�l �ll� oszt�lyokra, �gy a K.u.K. haditenger�szet leend� �ri�saib�l is 4-re tettek javaslatot. A p�nz megszerz�se neh�z volt, de Magyarorsz�g megaj�nlotta az �sszeget felt�ve, ha az egyik csatahaj�t az akkoriban alakult magyar Ganz Danubius �p�theti meg. Az �j csatahaj�k val�ban �ri�sok voltak a maguk 20.000 tonn�j�val. A nev�k a k�vetkez� volt: SMS Tegetthoff, SMS Viribus Unitis, SMS Szent Istv�n, �s SMS Prinz Eugen. �sszehasonl�t�sk�pp az ekkor szuper �ri�snak sz�m�t� Dreadnaughtokhoz az 1940-ben v�zre bocs�jtott KMS Bismarck (N�metorsz�g) v�zkiszor�t�sa 51.000 tonna volt, leg�nys�ge 2000 f�, l�vegei 8 db 38,1 cm-es �s 12 db 15 cm-es.

 folytat�dik