A dualista-rendszer az 1867-es kompromisszum eredm�nye melyet �fels�ge Ferenc J�zsef k�t�tt a magyar n�pet k�pvisel� De�k vezette liber�lisokkal (az osztr�k-n�met liber�lisok hallgat�lagos beleegyez�s�vel). A kiegyez�s b�r�l�i legink�bb annak "nemzeti s�relmeit" panaszolt�k. M�g K�rolyi Mih�lyt, a nemes �s j�lelk� magyar arisztokrat�t is megt�vesztett�k az ilyen ir�ny� agit�ci�k. Ez kit�nik f�l mondat�b�l: ,,a k�z�s miniszt�riumokban a parit�s mer� l�tszat." K�rolyi itt t�vedett. B�r a k�z�s had�gyminiszt�riumban val�ban nem voltak olyan s�lyban magyarok mint azt a parit�s megk�vetelte volna, de a k�z�s hadsereg nem jelentett Magyarorsz�g sz�m�ra vesz�lyt, m�r csak az�rt sem mert Ferenc J�zsef nem alakalmazta volna �gy, hogy a magyarok tiszteletben tartj�k fejedelmi jogait. A k�z�s k�l�gyminiszt�riumban a parit�s t�nyleg l�tszat volt - m�r ami a k�vets�geket illeti - ugyanis magyar arisztokrat�k (na meg persze lengyelek) k�pviselt�k a birodalmat k�lf�ld�n. A k�z�s k�l�gyminiszt�rium t�bbi r�szleg�ben �rv�nyes�lt a dualzmus alappil�re (az egyenrang�s�g). K�z�s p�nz�gyminiszter is ker�lt ki a magyarok k�z�l, p�ld�nak ott van K�llay Benj�min aki h�sz �vig maradt eme tiszts�gben. A k�t birodalomr�sz a deleg�ci�k �l�sein �s minden�tt m�sutt is egyenl� volt. Ennek megk�rd�jelez�se mind�ssze jogi sz�rsz�lhasogat�s �s De�k m�v�nek f�lre�rtelmez�se. A belpolitik�ban m�r s�lyosabb gondok voltak. A kiegyez�s elleni agit�ci� k�vetkezt�ben eme nagyszer� m� fenntart�s�t legink�bb az arisztokr�cia t�mogatta, ennek folyom�nya volt a hat�s�gi er�szak, a korrupci� �s a a korl�tozott v�laszt�jog (ebben v�ltoz�st csak a Szabadelv�ek Sz�ll K�lm�n alatt hatalmon l�v� csoportja akart) valamint Tisza Istv�n reakci�s elvei. A paraszts�g �hezett, a k�z�poszt�ly (m�r ami volt) megfeneklett, �s nem rendelkezett �rdemleges befoly�ssal az orsz�g ir�ny�t�s�ra. Ferenc J�zsefet nem �rdekelte a magyar belpolitika, sz�m�ra csak az volt fontos, hogy a magyarok betarts�k a 67-es meg�llapod�st, �s ha kellett (ak�r Ausztri�ban 1867-70, 71-79 k�z�tt) eggy�ttm�k�d�tt a liber�lisokkal, s�t neki k�sz�nhet� az �ltal�nos v�laszt�jog Ausztri�ban. Teh�t ha a magyarok bel�tj�k a kiegyez�s el�nyeit (f�k�nt gazdas�gi �s k�lpolitikai) akkor a cs�sz�r �s kir�ly nem habozott volna ak�r K�rolyit kinevezni magyar minisztereln�kk�. A kiegyez�s csak egyetlen ponton ki�lltott v�ltoz�sok�rt. Ez a nemzetis�gi k�rd�s volt. A n�met �s a magyar hegem�nia erk�lcsi �s gyakorlati tarthatatlans�ga ny�lv�nval� volt, m�g a lengyel seg�ts�g ellen�re is. Ez�rt J�szi Oszk�r �s Kossuth Lajos terve, a Duna-Konf�der�ci�nak a n�pek egyenrang� sz�vets�g�nek a megval�s�t�sa lett volna/lenne id�szer�. A dualista korszakra a kort�rsak is csak ,,boldog b�keid�kk�nt" eml�keznek, m�g azok is akiknek kifog�suk volt a rendszer ellen.