Mire fel lehetett fogni, hogy mi t�rt�nt, a nyilasok m�r szil�rdan k�zben tartott�k a hatalmat. Sem a hadsereg, sem az �llamappar�tus nem esett sz�t, a hivatalnoki karban m�g mindig m�k�d�tt a k�teless�gtudat. Sz�lasi felvette a nemzetvezet�i c�met �s hatalm�nak er�s�t�se gyan�nt gyakorlatilag saj�t kez�be vonta �ssze a minisztereln�ki �s az �llamf�i tiszts�get. Legfontosabb feladatk�nt fokozta az orsz�g h�bor�s er�fesz�t�seit. Nem v�letlen�l jelentette ki egy n�met t�bornok: „Sz�lasi mindent megtesz, amit N�metorsz�g akar”. Tot�lis mozg�s�t�st hirdettek, amely elvileg a teljes magyar f�rfilakoss�got �rintette, okt�ber 30-�n pedig – megism�telve a Wehrmacht hasonl� l�p�s�t – az eg�sz orsz�got hadm�veleti ter�lett� nyilv�n�tott�k. Felemelt�k a Berlinnek fizetend� hadi hozz�j�rul�s m�rt�k�t �s cs�kkentett�k az �lelmiszer-fejadagokat, �s n�met seg�ts�ggel �jabb hadoszt�lyokat �ll�tottak fel. A hazai zsid�s�g ism�t v�ls�gos helyzetbe ker�lt. Eichmann visszat�rt Magyarorsz�gra �s a nyilas szervekkel kar�ltve tov�bbi korl�toz�sokat l�ptettek �letbe a zsid�s�ggal szemben. Egy r�sz�ket �tnak ind�tott�k Ausztria fel� munkaszolg�latra �s a m�g m�k�d� n�met koncentr�ci�s t�borokba. Ilyen gyalogmenetben pusztult el Radn�ti Mikl�s is. M�s r�sz�k Budapesten maradhatott, �k viszont a nyilasok utcai terrorj�nak voltak kit�ve. Viszonylag legjobban azok j�rtak, akik olyan h�zakba, gett�ba ker�ltek, amelyek nemzetk�zi v�delem alatt �lltak. A budapesti zsid�s�g megment�s�ben a semleges �llamok k�vets�gei komoly szerepet j�tszottak, k�l�n�sen kit�nt aktivit�s�val Raoul Wallenberg, a k�s�bb tragikus sorsra jutott sv�d diplomata. Budapesten az oroszok letart�ztatt�k, majd elhurcolt�k a Szovjetuni�ba. A felt�telez�sek szerint kiv�gezt�k.

A Sz�lasi-korm�ny f� c�lja a szovjetek elleni harc volt. A frissen hatalomra ker�lt nyilasok viszont alkalmatlannak bizonyultak ennek teljes v�grehajt�s�ra. A hozz��rt�s hi�nya, a gyakran ellentmond�sos �s ostoba parancsnok csak a z�rzavart n�velt�k. Sz�lasi pedig t�bbet foglalkozott huszadrend� k�rd�sekkel �s saj�t r�geszm�i kidolgoz�s�val, mint a napi aktu�lis feladatokkal. A megf�leml�tett lakoss�g ink�bb az ellen�ll�s passz�v form�it v�lasztotta, szervezett, akt�v k�zdelemre csak kevesen v�llalkoztak. A magyar partiz�nmozgalom mindv�gig igen gyenge maradt. Nagyobb ellen�ll�si mozgalom megszervez�s�re november elej�n ker�lt sor. A Magyar Nemzeti Felkel�s Felszabad�t� Bizotts�g�nak vez�rkar�t a nyilasok r�vid �ton felsz�molt�k. Elfogott vezet�iket – Kiss J�nos alt�bornagyot, Tartsay Vilmos {I-139.} sz�zadost, Nagy Jen� ezredest �s m�sokat – kiv�gezt�k. Bajcsy-Zsilinszky Endr�t 1944. december 24-�n adt�k h�h�rk�zre Sopronk�hid�n.

J�llehet Magyarorsz�g mell�khadsz�nt�rnek sz�m�tott, a n�met �s magyar csapatok sz�v�san v�dekeztek. Budapest ostroma, amelyet a szovjetek menetb�l akartak elfoglalni, k�t h�napig tartott, m�rhetetlen szenved�st okozva ezzel a f�v�ros civil lakoss�g�nak. M�rciusban a n�metek jelent�s ellent�mad�st is ind�tottak a Balaton t�rs�g�ben – id�leges sikerrel. A nyilas korm�ny a v�gs�kig kitartott Hitler oldal�n. 1944 elej�ig a magyar t�rsadalom viszonylagos biztons�gban �lt, most a h�bor� k�vetkezm�nyei teljes s�lyukkal t�rtek el�: az anyagi javak jelent�s r�sz�t lebomb�zt�k, elhurcolt�k, t�nkretett�k. A ki�r�t�si parancs �rtelm�ben k�zel egymilli� ember t�vozott nyugatra. Sz�tesett a teljes �llamappar�tus �s a t�rsadalmi szerkezetben is d�nt� v�ltoz�sok k�vetkeztek be. Az orsz�gban �prilis k�zep�re sz�ntek meg a harcok, de 1944. december 22-�n Debrecenben m�r �j korm�ny alakult D�lnoki Mikl�s B�la vezet�s�vel, amely szinte azonnal hadat �zent N�metorsz�gnak. Ennek a korm�nynak kellett megkezdenie az orsz�g �jj��p�t�s�t egy olyan �sszeoml�s ut�n, amelyre kor�bban senki sem sz�m�tott.