A Szap�ry-korm�ny

(1890-92)

Tisza K�lm�n 1890-es buk�s�val v�get �rt a dualista Magyarorsz�g nyugalmi id�szaka. A probl�m�k a sz�szadfordul�ra egyre sokasodtak, �s az 1905-�s v�ls�g idej�n teljes er�vel t�rtek felsz�nre. Tisz�t gr�f Szap�ry Gyula korm�nya k�vette. A minisztereln�k nem rendelkezett jelent�s b�zissal, �s er�s akarat� miniszterei (Wekerle S�ndor, Szil�gyi Dezs�, Baross G�rbor) ir�ny�t�sa alatt �llt. Gondot okozott az egyre jobban elharap�z� obstrukci�. Ak�r Ausztri�ban itt is "agyonbesz�lt�k" a megvitatand� anyagot, �gy lehetetlenn� t�ve a norm�lis t�rv�nyalkot�st. A korm�nyzat ekkor nem rendelkezett egy "er�s emberrel" aki megakad�lyozta volna ezt. Szap�ry korm�nyz�sa alatt k�t k�rd�s alatt krist�lyosodtak ki az ellent�tek. Az egyik a k�zjogi volt, az ellenz�k ugyanis egyre er�teljesebben k�vetelte az �n. "nemzeti engedm�nyeket". A legnagyobb ellenz�ki p�rt, gr�f Apponyi Albert Nemzeti P�rtja nyitotta a sort 1891-ben. T�mogatta ebben a t�rekv�s�ben a F�ggetlens�gi p�rt is, melyet Ugron G�bor vezetett. Nagy vihart kavartak az egyh�zpolitiai �gyek. A polg�ri h�zass�g k�r�l folytak a vit�k. R�gebben (1844-es orsz�ggy�l�s) m�r hoztak egy rendeletet miszerint vegyes h�zass�gokb�l sz�letett gyerekek k�z�l, a fi�k az apjuk a l�nyok pedig az anyjuk vall�s�t k�telesek k�vetni. A katolikus paps�g azonban figyelmen k�v�l hagyta a t�rv�nyt. Szap�ry nem csak a v�laszthat� polg�ri h�zass�got t�mogatta, mivel azonban javaslat�t megbuktatt�k, lemondott (a korm�ny k�s�rletet tett a k�zigazgat�s tov�bbi k�zpontos�t�s�ra is, de ez a javaslat k�nnyen megbukott).

 (gr�f Szap�ry Gyula)

Az els� Wekerle-korm�ny

(1892-95)

Wekerle S�ndor azon n�metek k�z� tartozott akik csatlakoztak a magyar nemzethez, el�ny�ket rem�lve ett�l. M�r a Szap�ry-korm�nyban is sikeres p�nz�gyminiszterk�nt tev�kenykedett. Int�zked�seivel siker�lt helyre�ll�tania az �llamh�ztart�s egyens�ly�t. 1892-ben pedig a Monarchi�ban bevezetett �j valuta a korona elterjed�se szint�n szil�rd�totta a p�nz�gyi helyzetet. Politikai �gyess�g�t j�l mutatja az 1894-es Kossuth temet�s. Kossuth Lajos 1894-ben k�lf�ld�n elhunyt. Ferenc J�zsef (ny�lv�nval�an Kossuth 1849-es tr�nfoszt�si t�nyked�sei miatt) megtiltotta az �llami gy�szt. A korm�ny pedig engedelmeskedett. Wekerle azonban a h�tt�rb�l nagyban el�seg�tette, hogy Budapest megrendezhesse a magyar t�rt�nelem legnagyobb szab�s� temet�s�t. A halott forradalm�rral eggy�tt fia, Kossuth Ferenc is haza�rt, ez ut�bbit nem egyszer �ljenezt�k meg alf�ldi k�r�tja sor�n (k�s�bb a F�ggetlens�gi P�rt vezet�je lett). A korm�ny a hangs�lyt az egyh�zpolitikai reformokra helyezte. Wekerle javaslatot ny�jtott be a k�telez� polg�ri h�zass�gr�l. A javaslat teljesen megosztotta a parlamentet de m�g a p�rtokat is. Minden p�rtban k�l�nv�ltak a liber�lisok �s a konzervat�vok (�s ez al�l nem volt kiv�tel a korm�nyp�rt sem). �gy t�nt, hogy a hagyom�nyosan k�zjogi k�rd�sek �ltall megosztott magyar parlament v�gre modern polg�ri alapokon fog sz�tv�lni. A k�rd�s kapcs�n a F�ggetlens�gi P�rt is kett�szakadt. A k�pvisel�h�z heves vit�k ut�n v�g�l elfogadta a javaslatot (ami Ausztri�ban m�r egy ideje �rv�nyben volt), azonban a f�rendih�z csak uralkod�i nyom�sra j�rult hozz�. Wekerle m�sik javaslat�t a zsid� vall�s egyenjogus�t�s�r�l (ezt Ausztri�ban m�r a n�met liber�lisok bevezett�k), a f�rendih�z elutas�totta. Ez alatt az id� alatt j�tt l�tre a N�pp�rt (1895) melynek c�lja a t�rv�nyek fel�lvizsg�l�sa volt. Wekerle a zsid� vall�s egyenjogus�t�s�r�l sz�l� javaslat�nak elutas�t�sa ut�n lemondott. (Wekerle S�ndor)

A B�nffy-korm�ny

(1895-99)

Wekerle lemond�sa ut�n b�r� B�nffy Dezs� ker�lt az orsz�g �l�re. M�r erd�lyi f�isp�ns�ga alatt, a kem�ny k�z politik�j�nak h�ve volt. Sokak szerint korm�nyf�k�nt is csak f�isp�n maradt, aki az orsz�got egy nagy v�rmegy�nek tekinti. B�nffy alatt kezd�d�tt el a magyar politika megalom�ni�s id�szaka. De�k �s E�tv�s nemzetis�gi t�rv�ny�t a hivatal��rt retteg� dzsentri eddig is figyelmen k�v�l hagyta, de ny�lt megt�mad�s�ra eddig nem ker�lt sor. A nemzetis�gek elleni sajt�perek m�g a l�tszat�t is meg akart�k sz�ntetni annak hogy Magyarorsz�g soknemzetis�g� �llam. A magyar politik�b�l az ellent�tek csak egy t�rt�nelmi pillanatra t�ntek el. 1896-ban a Honfoglal�s 1000 �ves �vfordul�j�n rendezt�k meg a Milleneumi �nneps�geket. Grandi�zus tervek sz�lettek az alkalomra (k�zt�k hogy Budapest rendezzen vil�gki�ll�t�st). V�g�l megmaradtak az orsz�gos megeml�kez�sn�l. A V�rosligeti ki�ll�t�st f�l �v alatt 6 milli�an (!) n�zt�k meg (k�zt�k Ferenc J�zsef is). Ugyanekkor Ausztri�ban Ferenc J�zsef �tven�ves uralkod�i jubileuma (1898) adott okot az �nnepl�sre. Az orsz�g m�zeumokkal �s 400 n�piskol�val gazdagodott ez id� alatt. 1896. �sz�n tartottak ism�t v�laszt�sokat, �s a korm�nyp�rt (k�sz�nhet�en a terrornak, a ny�lt szavaz�s sz�gyenletes m�dszer�nek �s a korrupci�nak) gy�zelmet aratott. Ez volt a dualizmus legnagyobb h�tr�nya. A magyar nemzet nagy r�sze nem t�mogatta (minden vele j�r� el�ny ellen�re sem), �gy a v�laszt�jog b�rmif�le kiterjeszt�se, titkoss� t�tele, esetleg az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�se a dualizmus buk�s�t is k�nnyen hozhatta volna (�s persze a magyarok kisebbs�gbe ker�l�s�t az orsz�gban). �gy a korm�nyok az �rv�nyben l�v� (tulajodonk�ppen '48-as) v�laszt�jog mellett foglaltak �ll�st. Az esed�kes (3.) gazdas�gi kiegyez�s k�r�l fell�p� vit�k hat�s�ra ism�t er�s�dni kezdett a parlamenti obstrukci�. Az ellenz�k k�t m�dszert alkalmazott: az agyonbesz�l�st (mikor a k�pvisel�k �r�kig sz�nokoltak) �s a n�v szerinti szavaz�st ezzel szint�n h�zva az id�t. Azonban a magyar parlament helyzete m�g mindig sokkal jobb volt a Reichrat�n�l ahol tintatart�k r�pk�dtek �s az egyik k�pvisel� 14 (!!!) �r�n kereszt�l besz�lt. Ezzel a t�rv�nyhoz�s tulajdonk�ppen m�k�d�sk�ptelenn� v�lt. Az ellenz�k el�rte, hogy sikertelen volt az 1898-as k�lts�gvet�s t�rgyal�sa. A korm�ny m�g indemnit�st (az el�z� �vi k�tls�gvet�s alapj�n t�rt�n� �gyint�z�s) se kapott, �gy nem lehetett se ad�t szedni se a kiad�sokat foly�s�tani. A B�nffy-korm�ny �gy 1899-ben megbukott.  (b�r� B�nffy Dezs�)

A Sz�ll-korm�ny

(1899-1903)

Sz�ll K�lm�n korm�nyalak�t�s�val a Szabadelv� P�rt liber�lis ir�nyzata ker�lt korm�nyra. A k�z�pnemesi sz�rmaz�s� korm�nyz� kor�bban volt m�r p�nz�gyminiszter, sok�ig bankeln�k is, �gy nem csoda, hogy Magyarorsz�g vez�rigazgat�j�nak is nevezt�k. A korm�nyf� a kompromisszumok nagymestere volt, �gy ki tudott egyezni az ellenz�kkel. A Nemzeti p�rt - h�la az agr�riusoknak tett engedm�nyeknek - beolvadt a korm�nyp�rtba, a f�ggetlens�gieket pedig a tiszta korm�nyz�s �g�ret�vel nyerte meg. A Nemzeti P�rt beolvad�s�val azonban a Szabadelv� P�rton bel�lre helyez�d�tt �t a konfliktus lehet�s�ge. Az agr�riusok mez�gazdas�gi v�mokat, a polg�rok pedig �n�ll� v�mter�letet akartak. �ltal�nos programja (,,jog, t�rv�ny, igazs�g") azonban nyugalmat hozott. A kiegyez�st is j�nak tekintette, mind�ssze annyi gondot l�tott vele, hogy sok vissza�l�s rak�dott r�. �s val�ban, korm�nyz�sa visszaszor�totta a korrupci�t, a hat�s�gi er�szakot �s t�rgyalt az ellenz�kkel. A "Sz�ll-csendet" a k�z�s hadsereg k�r�li vita t�rte meg. Ferenc J�zsef, l�tva a h�bor� k�zeled�s�t �s az egyre ingatabb ausztriai belpolitikai helyzetet, az �joncl�tsz�m felemel�s�t k�rte. Fej�rv�ry G�za had�gyminiszter ez ir�ny� el�terjeszt�s�nek (a l�tsz�m 25%-os emel�se) megszavaz�s�t azonban az ellenz�k "nemzeti engedm�nyekhez" k�t�tte (magyar vez�nyleti nyelv, nemzeti jelk�pek haszn�lata stb.). �gy 1903-ban ism�t megkezd�d�tt az obstrukci�. Ennek hat�s�ra Sz�ll lemondott. Ut�da Khuen-H�derv�ry K�roly (21 �ven �t horv�t b�n) lett,akinek korm�nya azonban csak p�r h�napig b�rta. A Monarchia hadsereg�nek szok�sos �vi hadgyakorlatait ez�ttal Gal�ci�ban tartott�k. Ferenc J�zsef az �n. Choply-i (itt volt a gyakorlat) hadparancsban kijelentette, hogy a hadsereg egys�ge v�ltoz�st nem t�r. Sz�ll buk�sa ut�n Apponyi �s h�vei ism�t t�voztak a Szabadelv� P�rtb�l.  (Sz�ll K�lm�n)
 

Az els� Tisza-korm�ny

(1903-1905)

Az �j korm�nyf� Tisza K�lm�n fia Tisza Istv�n lett akit a korszak legkiemelked�bb �s legmark�nsabb egy�nis�g�nek tartottak. Tisza c�lja nem az volt hogy n�pszer� legyen hanem saj�t k�vetelm�nyeinek k�v�nt megfelelni. Rideg �s komor volt a term�szete ehhez j�rult m�g k�lvinista hivat�studata. Ide�lja Bismarck volt �s hozz� hasonl�an f�c�lja a bels� rendteremt�s volt, amelynek k�vetkezt�ben a m�g zavarosabb Ausztri�val szemben megszerezheti a magyarok birodalmon bel�li vezet� szerep�t. Tisza m�r 1904-ben bebizony�thatta er�skez�s�g�t amikor vasutassztr�jk akad�lyozta a k�zleked�st, Tisza katonai beh�v�kkal �s vas�ti sz�zadok mozg�s�t�s�val gyorsan ,,megoldotta” a helyzetet. Mivel a hat�kony parlamenti munka legnagyobb ellens�g�t (joggal, b�r nem felismerve hogy a korm�nyzati elnyom�s eredm�nye) az obstrukci�ban l�tta minden erej�vel ennek felsz�mol�s�ra t�rekedett. Ennek �rdek�ben megpr�b�lt �j h�zszab�lyokat elfogadtatni. Tisza mondta ezen tev�kenys�g�r�l: …,,nemzeti l�t�nk a parlamenti korm�nyzattal van egybeforrva, csak h�zszab�ly-rev�zi�val �ll�thatjuk meg a z�ll�s korhad�s folyamat�t…”. Tisza a v�ltoztat�sban az eg�sz magyars�g �rdekeit l�tta �gy sz�m�tott n�mi ellenz�ki t�mogat�sra is. Ezt joggal tehette mivel a higgadtabb ellenz�ki vezet�k is el�t�lt�k az obstrukci�t. Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) is egyet�rtett vele �gy Tisza maga m�g�tt tudhatta a F�ggetlens�gi p�rt t�mogat�s�t. A h�zszab�ly-rev�zi� elfogadtat�sa azonban nem a legszab�lyosabban t�rt�nt. 1904 november�ben a h�res ,,zsebkend�-szavaz�son” a szabadelv� k�pvisel�k a h�zeln�k (Tisza) zsebkend�jel�re egy emberk�nt ugrottak fel �s szinte kiki�ltott�k a v�ltoz�st. Ennek hat�s�ra vereked�s t�rt ki a honaty�k k�z�tt �s az uralkod� berekesztette az �l�st. Tisz�nak ez az akci�ja azonban a korm�nyp�rt egyes csoportjainak ellenszenv�t is kiv�ltotta mivel a parlament szabads�g�nak megszor�t�s�t l�tt�k benne �s �gy kil�ptek a Szabadelv� P�rtb�l. A korm�nyp�rt �gy csak n�h�ny h�ttel �lte t�l a gy�zelm�t. Miel�tt a parlament megkezdhette volna a decemberi �l�s�t az ellenz�k koal�ci�ra l�pett, elfoglalta az �l�stermet �s �sszet�rte a berendez�st, amit diadalittasan m�g f�nyk�peken is meg�r�k�tettek. Az uralkod� a teljes fejetlens�g �s z�rzavar hat�s�ra feloszlatta a parlamentet. Tisza vesz�lyes tervet eszelt ki: politikailag teszi t�nkre az ellenz�ket (Ferenc J�zsef seg�ts�g�vel) �gy, hogy engedi megnyerj�k a v�laszt�st, �s harcoljanak az uralkod�val a "nemzeti engedm�nyek�rt" (val�sz�n�leg el�re l�tta ennek sikertelens�g�t). �gy Tisza, nem alkalmazta a korm�nyzati nyom�s, a veszteget�s �s hamis�t�s eddig bevett m�dszer�t, ennek megfelel�en - a dualizmus kori els� �s egyetlen szabad v�laszt�son -  a Szabadelv� P�rt veres�get szenvedett. Ezzel a "kudarccal" Tisza Istv�n els� minisztereln�ks�ge �s a Szabadelv� P�rt nagy korszaka befejez�d�tt. A �j helyzetben a korm�nyf� a korszak legnagyobb politikai felfordul�s�t hagyta maga ut�n, dualista �llamot ellenz�ki parlamenttel.  (gr�f Tisza Istv�n)

A Fej�rv�ry-korm�ny

(1905-6)

A koal�ci� v�laszt�si gy�zelme sz�tz�zta a Szabadelv� P�rtot, �s v�get vetett Tisza els� minisztereln�ks�g�nek, programja azonban mely a v�laszt�si gy�zelemhez seg�tette nagy gondot okozott neki, mivel Ferenc J�zsef nem fogadhatta el azt, amely ak�r a kapcsolatok perszon�luni�ig elmen� laz�t�s�t is tartalmazta. Mivel a korm�nyalak�t�si t�rgyal�sok eredm�nyek n�lk�l v�gz�dtek az uralkod� kisebbs�gi korm�nyt nevezett ki (�gy v�lte, hogy kipr�b�lja az ausztriai m�dszert),  Fej�rv�ry G�za minisztereln�ks�g�vel.  (Fej�rv�ry G�za) Az ellenz�k a korm�nyz�s lehetetlenn� t�tel�re sz�l�tott fel vagyis az ad�fizet�s �s az �joncoz�s megtagad�s�ra. A bel�gyminiszter Krist�ffy J�zsef erre el��llt az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�nek a gondolat�val. Ugyanis Krist�ffy meg�llapodott a Szoci�ldemokrat�kkal, hogy az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�nek eset�n azok t�mogatj�k a korm�nyt. A szoci�ldemokrat�k kihaszn�land� a kedvez� alkalmat hatalmas t�ntet�seket szerveztek. 1905. szeptember 15.-�n (V�r�s p�ntek) sz�zezer f�s t�meg vonult fel az �ltal�nos v�laszt�jogot k�vetelve (nem v�letlen V�r�s P�ntek lett a neve). A korm�ny lemondott, a koal�ci� vezet�i megijedtek, most m�r a kir�ly is fogadta �ket. Ferenc J�zsef most m�r a teljes beh�dol�st k�vetelte. Az ellenz�k vezet�inek kisebb felt�teleit sem fogadta el. A meghallgat�s csup�n p�r perces volt (,,�tperces audiencia”) a megal�zott koal�ci� m�g elsz�ntabbnak l�tszott. A helyzet od�ig fajult, hogy 1906. febru�rj�ban Ferenc J�zsef fegyveres er�vel oszlatta sz�t a parlamentet (az ellenz�k a reformkor ill�zi�j�ban �lve pedig a megy�k ellen�ll�s�val pr�b�lt nyerni).  Azonban miut�n az uralkod� letiltatta az ellenz�kiek kifizet�s�t �s korm�nybiztosokat nevezett ki, a koal�ci� feladta a harcot (ebben nagy szerepe volt az �ltal�nos v�laszt�jog gondolat�nak - a magyar ellenz�k ugyan�gy viselkedett mint az ausztriai, tudta, hogy a k�z�poszt�lybeli nacionalizmus n�lk�l jelent�ktelenn� v�lik). R�szben mert a dualista Magyarorsz�g (a Bach-husz�rokt�l �r�k�lt osztr�k modell alapj�n) b�rokratikus centraliz�lt �llam volt, �s a b�rokrat�k (m�g ha magyar dzsentrik voltak is) nem tehett�k kock�ra �ll�sukat. �gy k�nny� volt felf�ggeszteni az alkotm�nyt. Az ellenz�k k�nytelen volt lemondani eredeti katonai �s gazdas�gi k�vetel�seir�l (a nemzeti k�vetel�sekr�l) �s a k�zdelemb�l levonta a tanuls�got: az uralkod� k�zjogi hatalma nagyobb mint a parlament�. A v�ls�gnak volt egy kellemetlen mell�khat�sa. A horv�t liber�lisok a magyar koal�ci� �g�rete (a magyar nemzeti gy�zelem a d�lszl�voknak is szabads�got hoz) fej�ben t�mogatt�k azt. �ppen 1905. okt�ber�ben (mikor Fej�rv�ry bejelentette hogy korm�ny�nak sz�nd�k�ban �ll az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�se) horv�t liber�lisok isztriai �s dalm�ciai horv�t k�pviesel�kkel tal�lkoztak Fium�ban. Itt hozt�k meg  a fiumei hat�rozatokat, melyek k�vetelt�k Dalm�cia �s Horv�torsz�g egyes�t�s�t, hitet tettek a magyarok t�mogat�sa mellett (felt�ve hogy jobb b�n�sm�dot kapnak). Nem sokkal k�s�bb, magyar- �s horv�torsz�gi szerbek tal�lkoztak Z�r�ban, �s elfogadt�k azt a programot mely a szerb-horv�t koal�ci� alapj�v� v�lt. A z�rai hat�rozatokban b�r b�tortalan�l de megfogalmazt�k azt az �ll�spontot is, hogy: "a szerbek �s a horv�tok egy n�p." Ezzel visszautas�tva azt a magyar politik�t mely konfliktust sz�tott k�zt�k. De ez kor�ntsem jelentette azt, hogy d�lszl�vokk� v�ltak volna. M�g a koal�ci�jukat is sokalta volna a k�t n�p. Az �rtalmatlan z�rai hat�rozatok, k�ts�be ejtett�k a birodalmi �s a magyar �llamf�rfiakat egyar�nt. A horv�torsz�gi magyar vezet�k felhagytak, a gy�l�letsz�t�s �s a kompromisszum eddig bev�lt m�dszer�vel, az elnyom�sn�l azonban nem volt jobb �tlet�k. A szerb-horv�t koal�ci� pontot tett Ferenc J�zsef �s a magyar nemesek kib�k�l�s�re. Az uralkod� azt gondolta, hogy a Magyarorsz�ggal val� konfront�ci� er�sebb� teszi a birodalmat kifel�, most l�tva, hogy csak m�g jobban eler�tlenedett, �gy gondolta majd az engedm�nyek el�rik a k�v�nt eredm�nyt (a gondolatmenet azonban csak�gy mint '67-ben ism�t hib�s volt, ugyanis a magyar nemesek tudt�k kiv�lts�gaikat csak a n�metekkel sz�vets�gben �s a Monarchia szabads�g�nak korl�toz�s�val tudj�k meg�r�zni). �gy 1906-ban az uralkod� �s a nemess�g meg�j�totta '67-es egyezs�g�t. A koal�ci�s korm�ny l�p�sei azonban, elm�rges�tett�k a "d�lszl�v-probl�m�t". Kossuth Ferenc �gy v�lasz�lt a fiumei eggy�ttm�k�d�si aj�nlatra: ,,Szeretettel �s rem�nykedve v�rjuk �n�ket." Mikor miniszter volt a koal�ci�s korm�nyban javaslatot terjesztett el�, mely szerint a magyar vas�tvonalakon a magyar lenne az egyetlen haszn�latos nyelv (Horv�torsz�gban is!), Apponyi (a magyar liberalizmus ,,nagy �regje") pedig oktat�si t�rv�nyt alkotott, mely m�g a mag�niskol�kt�l is megfosztotta a nemzetis�geket. A szerb-horv�t koal�ci�ba Kossuth vas�ti t�rv�nyei nem pedig a fiumei hat�rozatok leheltek el�sz�r �letet. A k�vetkez� �vtizedben a "d�lszl�v-probl�ma" a Monarchia v�gzet�v� v�lt.   

A m�sodik Wekerle-korm�ny (kol�ci�s korm�ny, 1906-10)

Wekerle S�ndor imm�r m�sodszor (de nem utolj�ra) ism�t elfoglalhatta a minisztereln�ki sz�ket (1906. �prilis). Azonban most m�r j�val csek�lyebb t�mogat�ssal. Annak ellen�re, hogy Tisza feloszlatta a Szabadelv� P�rtot, �s �gy szinte ellenz�k n�lk�l maradt a korm�ny. Az ellenz�k eredeti programja felad�s�val elvesztette a k�zv�lem�ny bizalm�t a miniszterek pedig egyre tehetetlenebbnek t�ntek. Az �j korm�nyban egyar�nt voltak ’67-esek (kiegyez�s p�rtiak) �s ’48-asok (f�ggetlens�giek) de az el�bbiek jutottak t�ls�lyhoz. A k�rd�s ezut�n az volt hogy egy�ltal�n meg tud –e val�s�tani valamit a koal�ci� eredeti c�ljaib�l. A sikerek igen korl�tozottak voltak. A gazdas�gpolitika eredm�nyek�nt 1910-re megsz�ntek a kor�bbi agr�rius-merkantil ellent�tek. 1906-ban siker�lt el�rni hogy az uralkod� hozz�j�ruljon II. R�k�czi Ferenc, Zr�nyi Ilona �s Th�k�ly Imre hamvainak hazasz�ll�t�s�hoz. A k�vetkez� �vben elfogadt�k a k�zigazgat�si rendeletet, mely a b�r�s�gok jogk�r�nek kiterjeszt�s�vel bizonyos fokig elej�t vette az �llami er�szaknak. A korm�ny foglalkozott az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�s�nek a gondolat�val is. Ausztri�ban m�r ennek alapj�n tartott�k a v�laszt�sokat �gy ez m�g ink�bb �szt�nz�leg hatott a k�rd�sben. Ifjabb Andr�ssy Gyula 1908-ban el�terjesztett javaslata szerint a v�laszt�jognak plur�lis (�letkort�l iskolai v�gzetts�gt�l �s az ad�fizet�s m�rt�k�t�l f�ggj�n). A javaslatot azonban nagyon sokan t�madt�k m�g a koal�ci� tagjai k�z�l is. A v�laszt�jog �gy�ben teh�t nem sz�letett megold�s, s�t az orsz�g f�ggetlens�ge sem katonailag sem gazdas�gilag nem er�s�d�tt (pedig ez az ellenz�k legfontosabb k�vetel�se volt). Sok gondot okozott az �n�ll� bank �gye is (sokan az Osztr�k-Magyar Bank mellett �n�ll� magyar jegybankot is akartak). A koal�ci� is megosztott volt a k�rd�st illet�en. A Kossuth Ferenc vezette csoport az Osztr�k-Magyar Bank megtart�s�ra szavazott, a Justh Gyula ir�ny�totta t�mb azonban a f�ggetlens�g mellett foglalt �ll�st. 1909-ben az ellent�tek kett�szak�tott�k a p�rtot, ez pedig 1910-ben a v�laszt�sokon a koal�ci� buk�s�t eredm�nyezte.

Khuen-H�derv�ry K�roly �s Luk�cs L�szl� kabinetje

(1910-13)

A v�ls�g m�ly�l�s�t mutatja hogy a vil�gh�bor�t megel�z�en h�rom korm�nya is volt Magyarorsz�gnak. Khuen-H�derv�ry K�roly  (gr�f Khuen-H�derv�ry K�roly) kabinetje (1910-12) mind�ssze 2 �vig tudott hatalmon maradni. A politikai vezet� k�r�k t�bbs�ge egy er�s kez� korm�nyt akart �s a hozz� tartoz� er�s h�tter� hat�rozottan politiz�l� p�rtot. 1910-ben megalakult a Tisza Istv�n vezette Nemzeti Munkap�rt melynek alapj�t a volt Szabadelv� P�rt k�vetkezetesen kiegyez�s p�rti tagjai alkott�k. Az ugyanebben az �vben tartott v�laszt�sokon Tisza p�rtja tot�lis gy�zelmet aratott �s abszol�t t�bbs�get szerzett a parlamentben. Khuen-H�derv�ry korm�nya azonban teljesen tehetetlennek bizonyult az �jra felvetett hadsereg-fejleszt�si �gyben �s az �jra alkalmazott obstrukci�val szemben r�ad�sul a nemzetis�gi k�rd�s is egyre nagyobb gondot okozott. A gondok hat�s�ra Khuen-H�derv�ry 1912-ben lemondott. Hely�t Luk�cs L�szl� vette �t. A k�zponti mot�vum korm�nyz�sa idej�n a v�der�-t�rv�ny volt hiszen a marokk�i v�ls�g (1911, N�metorsz�g �s Franciaorsz�g �ssze�tk�z�se) �s a Balk�n-h�bor�k (1912,1913) egyre ink�bb sejtett�k hogy k�zeleg a h�bor�. Ehhez azonban rendet kellett tenni a parlamentben. A h�zeln�k lemond�sa ut�n 1912. m�jus 22.-�n Tisza Istv�n foglalta el ezt a posztot. A k�vetkez� nap a Szoci�ldemokrata P�rt �ltal�nos sztr�jkot szervezett, ami v�res �sszecsap�sokba torkollott. Tisz�t ez azonban nem hatotta meg, �s kereszt�l vitte a h�zszab�lyok megv�ltoztat�s�t (korl�tozt�k a felsz�lal�sok idej�t �s a szab�lyok ellen v�t�ket �r�kkel ki lehetett vezettetni), ezut�n az obstrukci�t folytat� k�pvisel�kt�l megtiszt�totta az �l�stermet. B�r ez egy sikertelen mer�nyletet eredm�nyezett ellene, siker�lt felsz�molnia az obstrukci�t. A bojkott�l� ellenz�ki k�pvisel�k n�lk�li ,,csonka parlament” ezut�n elfogadta a v�der�t�rv�nyt. A z�rzavarban azonban a korm�ny lemondott �s Ferenc J�zsef 1913. j�nius�ban ism�t Tisza Istv�nt nevezte ki minisztereln�knek.