Dar�nyi ut�da – m�rt�kad� k�r�k szinte egy�ntet� aj�nl�sa alapj�n – az ambici�zus, kiv�l� p�nz�gyi szakembernek tartott �s enn�lfogva j� angol kapcsolatokkal rendelkez� Imr�dy B�la lett. Imr�dy kinevez�se egy�ttal azt jelentette, hogy ism�t mark�ns egy�nis�g ker�lt a minisztereln�ki posztra. Helyzete azonban t�volr�l sem volt r�zs�snak mondhat�. A nyilas p�rttagok sz�ma rohamosan n�tt, 1939-re el�rte a 250 ezres l�tsz�mot. R�ad�sul a korm�nyp�rt jobbsz�rnya, Mecs�r Andr�ssal az �len er�sen rokonszenvezett vel�k. A Kisgazdap�rt parlamenti erej�t cs�kkentette, hogy m�rciusban hat k�pvisel�je kiv�lt t�l�k �s �n�ll� p�rtot alap�tva a nyilasok fel� k�zeledett. Aktiviz�l�dtak a „r�giek” is: �prilis 29-�n H�jjas Iv�n eln�klet�vel megalakult a Fajv�d�k Orsz�gos Sz�vets�ge. Emellett mind t�bb gondot okozott hazai n�met kisebbs�g magatart�sa. Azon {I-101.} t�l, hogy a legjelent�sebb etnikumr�l volt sz�, sorsukat a n�met �llam mindig figyelemmel k�s�rte. A Gratz Guszt�v ir�ny�totta N�met N�pm�vel�d�si Egyes�let mellett 1935-ben f�leg a fiatalabb gener�ci� akt�v k�zrem�k�d�s�vel N�pin�met Bajt�rsak n�ven �j szervezet alakult. Ut�bbi arra hivatkozva, hogy a hazai n�mets�g ar�nya az �sszlakoss�gon bel�l 1920 �s 1930 k�z�tt 6,9%-r�l 5,5%-ra cs�kkent – Basch Ferenc vezet�s�vel –, hat�rozottabban fell�pett az asszimil�ci� minden megnyilv�nul�sa ellen – s ez volt a f� vesz�ly. Tov�bb� arra t�rekedett, hogy a n�met kisebbs�g magatart�s�t politikai t�ren is a n�ci eszm�k ir�ny�ba orient�lja.

Imr�dy kezdett�l fogva kompromisszumra t�rekedett p�rtja k�l�nb�z� frakci�i k�z�tt. Ennek jegy�ben korm�nya igen reprezentat�vra sikeredett. Miniszteri t�rc�t kapott a radik�lis n�zeteir�l ism�t R�tz Jen� vagy a g�mb�sista Bornemissza G�za �s Sztranyavszky S�ndor �pp�gy, mint az 1930-as �vek legjobbnak tartott konzervat�v politikusai, K�nya K�lm�n, Keresztes-Fischer Ferenc, Teleki P�l. A korm�nyf� eleinte a t�le elv�rt er�lyt �s hat�rozotts�got mutatta. Sz�mos �n. rendt�rv�nyt fogadtatott el az orsz�ggy�l�ssel. Ezekben t�bbek k�z�tt megtiltott�k a bel�gyminiszter enged�llyel nem rendelkez� p�rtok �s egyes�letek m�k�d�s�t. Az 1938. �vi XVII. tc. alapj�n fel�lvizsg�lt�k a lapalap�t�si enged�lyeket, amely a mintegy 1300 lapb�l 410 megsz�n�s�t eredm�nyezte. A sajt�rend�szeti t�rv�ny azonban nemcsak a nyilasokat, hanem a baloldalt is s�jtotta. Sz�lasit �jb�l letart�ztatt�k �s 3 �v b�rt�nre �t�lt�k. A 3400-as minisztereln�ki rendelet pedig, leg�rz�kenyebb csap�sk�nt, megtiltotta a k�zszolg�lati alkalmazottaknak, hogy rendszerellenes szervezeteknek – az SZDP-t �s ami fontosabb, a nyilasokat tekintett�k ilyennek – tagjai lehessenek. Imr�dy a p�rton bel�l is csat�t nyert azzal, hogy a Marton–Mecs�r csoport ellen�ben kereszt�lvitte a konzervat�vokhoz sorolt Kornis Gyula megv�laszt�s�t k�pvisel�h�zi eln�kk�.

A korm�ny igyekezett lez�rni az el�z� kabinet �ltal �r�k�l hagyott feladatokat. M�jusban kihirdett�k a zsid�t�rv�nyt, majd j�nius elej�n a v�laszt�jogi t�rv�nyt. Az 1938. �vi XIX. tc. �ltal�noss� tette a titkos szavaz�st, lez�rva ezzel a magyar politikai �let egyik legt�bb vit�t kiv�lt� k�rd�s�t, �m a „jobb- �s baloldali radikalizmus” meger�s�d�s�t�l tartva sz�mos biztos�t�kot �p�tettek be a t�rv�nybe. A v�laszt�jogosults�g k�vetelm�nyeinek felemel�s�vel mintegy 300 ezerrel cs�kkentett�k a szavazati joggal rendelkez�k sz�m�t �s bonyolult sziszt�ma keret�ben igyekeztek tov�bbi el�ny�ket biztos�tani �ltal�ban a nagy p�rtok, ezen bel�l is a korm�nyp�rt sz�m�ra.

Imr�dy tiszt�ban volt azzal, hogy elvi s�kon is megfelel�en kimunk�lt program n�lk�l nem lehet a sz�ls�jobboldal el�ret�r�s�t meg�ll�tani. A nemzeti–szocialista tanok ellen�ben fokozottabb m�rt�kben k�v�nt t�maszkodni a nagy t�megbefoly�ssal rendelkez� katolicizmus erej�re. Az 1938-as esztend�t m�r kor�bban hivatalosan Szent Istv�n �v�nek nyilv�n�tott�k, s err�l „kell� m�don” k�v�ntak megeml�kezni. M�jusban Eucharisztikus Vil�gkongresszust tartottak Budapesten. A katolikus Imr�dy – a protest�ns �llamf� helyett – mindkett�ben vezet� szerepet vitt. Szem�lyes n�pszer�s�ge val�ban n�tt, �m a v�rhat� el�ny�ket cs�kkentette, hogy a katolikus mozgalmakon bel�l ez id� t�jt m�r �rezhet� volt egy �trendez�d�si-meg�jhod�si folyamat. T�rsadalom-felfog�s�t tekintve a korm�nyf� meglehet�sen nagy nyitotts�got tan�s�tott az 1930-as �vek �j „koreszm�i” {I-102.} ir�nt. R�szben az 1931-es Quadragesimo anno p�pai enciklika hat�s�ra a szoci�lis konfliktusok kikapcsol�s�ban nagy jelent�s�get tulajdon�tott a korpor�ci�s rendszer bevezet�s�nek. A „koreszm�knek” tett tov�bbi fontos engedm�nyk�nt �rt�kelhet� a sz�les k�r� �llami feladatv�llal�s hirdet�se a gazdas�g ter�let�n. Emellett olyan �llami szoci�lpolitika elfogad�sa, amely nem tekinti szents�gnek a t�rsadalom legvagyonosabb r�tegeinek az �rdekeit.