A kiegyez�s teljesen �talak�totta az osztr�k birodalmat. �llamszerkezetileg a birodalom dualista �llamm� alakult, ami k�t k�zpontos�got (Pest-Buda, 1873-t�l Budapest �s B�cs) valamint a k�t f�l (Ausztria �s Magyarorsz�g) k�zti parit�s (egyenl�s�g) elv�t rejtette mag�ban. A k�t �llam f�ggetlen volt egym�st�l, kifel� azonban egys�ges birodalmat alkottak, k�z�s volt a k�lk�pviselet a v�megyezm�nyek stb. Ekkor a birodalom 670 ezer n�gyzetkil�m�ter ter�let� volt. A lakoss�ga 40 milli� f� k�r�l mozgott (megk�zel�t�leg a magyarok a n�pess�g 1/5-d�t a n�metek 1/4-�t teh�t 20 illetve 25%-ot tettek ki). A kiegyez�s �rtelm�ben (1869-es egyezm�ny) a Katonai Hat�r�rvid�k Magyar- �s Horv�torsz�ghoz ker�lt, 1881-re siker�lt befejzni a polg�ros�t�s�t �s visszacsatolni a megyerendszerbe. A k�z�s �llamvitel egyedi volt. Nem akadt addig p�lda r� a t�rt�nelemben. De�k "perszon�l�ni�nak" nevezte b�r ezen m�st �rtett mint ma. Re�l�ni�nak sem nevezhet�, mivel nem volt k�z�s orsz�ggy�l�s �s korm�ny. Az egyezm�ny a Pragmatica Sancti� �s a '48-as �prilisi t�rv�nyek alapj�n sz�letett. A k�t szuver�n �llamot a k�z�s �gyek (k�z�s had- p�nz- �s k�l�gy) az uralkod� szem�lye �s a k�z�s v�mter�let (1892-t�l a k�z�s p�nznem a korona), valamint a s�lyok, m�rt�kek stb. kapcsolt�k �ssze, ezenk�v�l az Osztr�k-Magyar Bank, mely a Monarchia �llami bankja volt (1878-t�l). A kiegyez�s meghozta Ferdin�nd (�s Ferenc K�roly) lemond�s�nak, valamint Ferenc J�zsef tr�nral�p�s�nek a t�rv�nybe iktat�s�t. A k�z�s �gyek k�z�l a legfontosabb (m�rmint Ferenc J�zsefnek) a k�l�gy k�z�ss�ge volt, mivel ebb�l k�vetkezett a k�z�s v�delmi k�telezetts�g teh�t a had�gy, ennek fedez�s�re pedig a k�z�s p�nz�gy. Mint eml�tettem a kiegyez�s nem a k�t birodalomf�l meg�llapod�sa volt, hanem a cs�sz�r (a magyar kir�ly) megeggyezett a magyar nemess�ggel. K�t k�l�n�ll� kiegyez�si kiegyez�si t�rv�ny sz�letett, Ausztri�ban a decemberi alkotm�nyos rendelkez�sek keret�ben (melynek r�sze volt, a birodalmi k�pviseletr�l, az �llampolg�rok �ltal�nos jogair�l, a kiegyez�sr�l, b�r�i hatalom szab�lyoz�s�r�l sz�l� t�rv�ny, illetve a k�zigazgat�s �s a v�grehajt� hatalom viszony�r�l sz�l� alapt�rv�ny). Ausztri�ban ez a Febr��ri P�tens kieg�sz�t�sek�nt jelent meg. A v�laszt�jog eset�ben megmaradt, a v�laszt�si geometria, csup�n n�h�ny v�ltoztat�son esett �t (1873-t�l k�zvetlen v�laszt�s, 1882-ben kiterjeszt�s, 1896-ban az �t�dik n�pk�pviseleti k�ria fel�ll�t�sa) am�g 1907-ben l�trej�tt az �ltal�nos, egyenl� �s titkos v�laszt�jog. Fennmaradtak a koronatartom�nyok is (St�jerorsz�g, Krajna, Karintia, Tirol...) �s ezek hat�sk�r�t �lland�an t�g�tott�k. Magyarorsz�g eset�ben t�bb kiegyez�si t�rv�ny is sz�letett, de �sszefoglalt alkotm�ny nem (csak annak r�szei k�l�n-k�l�n). A v�laszt�jog megmaradt a '48-as szinten �s Nagy-Magyarorsz�g �sszeoml�s�ig �rv�nyben maradt. Az orsz�ggy�l�s �s a Reichrat k�tkamar�s volt, v�lasztott als� �s kinevezett fels�h�zzal. K�z�s korm�ny nem j�tt l�tre, ahogy k�z�s parlament sem, ehelyett De�k a deleg�ci�k int�zm�ny�t javasolta. A deleg�ci�kat �vente v�lasztotta meg a magyar parlament �s a Reichrat, tagjaik �jrav�laszthat�ak voltak. L�tsz�muk 60-60 f� volt. A k�z�s miniszterek (elvileg) felel�sek voltak a deleg�ci�knak, �s ha ezek �gy l�tt�k a miniszter k�teles volt megjelenni el�tt�k, �s sz�mot adni politik�j�r�l. Azonban ez se volt sokra j� mivel ha valamelyik deleg�ci� kifog�solta a miniszter politik�j�t annak nem lett k�vetkezm�nye. �gy v�gs� soron az uralkod� d�nt�tt (�t az�rt befoly�solta a k�t korm�ny, pl. 1896-ban K�lnoky k�l�gyminiszternek az�rt kellett lemondania mert beavatkozott az anti-klerik�lis magyar politik�ba, �s B�nffy Dezs� minisztereln�k k�vetelte elt�vol�t�s�t). A deleg�ci�k egyetlen fontos feladata a k�lts�gvet�s ter�n jelentkezett. A k�z�s p�nz�gyminiszter terjesztette el� a k�lts�gvet�si javaslatot, a deleg�ci�k pedig megvitatt�k, ha elfogadt�k a k�t parlament vita n�lk�l el� kellett hogy teremtse a p�nzt. Ha a deleg�ci�k nem tudtak megegyezni k�l�n tan�cskoztak �s szavaztak. A k�z�s korm�nyt tulajdonk�ppen a k�z�s minisztertan�cs jelentette. Ennek tagja volt a k�t minisztereln�k (akiket az uralkod� nevezett ki) a k�z�s miniszterek, a vez�rkari f�n�k (esetleg egy Habsburg f�herceg). Ha az uralkod� nem volt jelen a k�z�s minisztertan�cson, akkor a k�l�gyminiszter helyettes�tette eln�ki posztj�n (a k�l�gyminisztert tartott�k a legtekint�lyesebbnek, �gy nem csoda ha Andr�ssy erre a posztra p�ly�zott). A korm�nyok nem ellen�r�zhett�k a k�z�s miniszterek tev�kenys�g�t, maximum az uralkod�t befoly�solhatt�k (amit meg is tettek). Az �llamforma parlament�ris monarchia volt mindk�t �llamban (Ausztri�ban ott volt a 14� mely a "parlament n�lk�l kiadhat�" rendeletekkel igen sz�les jogk�rt hagyott a cs�sz�rnak). A birodalom - b�r a parit�s elve �rv�nyes�lt - kifel� egyk�zpont� (B�cs) a dinasztikus abszolutizmus �ltall �sszetartott �llam volt. A Monarchia k�t fele v�m�ni�ra l�pett, meg�j�tva Bach 1850-es rendelkez�s�t. A t�z �venk�nt meg�j�tand� gazdas�gi kiegyez�s r�sze volt m�g a kv�ta (a k�z�s k�lts�gek visel�s�nek ar�nya, el�sz�r 70-30% Ausztria-Magyarorsz�g viszonylatban, majd 64-36). A gazdas�gi kiegyez�s 10 �venk�nti meg�j�t�sa mindig �ri�si viharokat kavart, a k�t f�l g�tl�stalan �zletemberk�nt �gy t�ntette fel mag�t, mintha a kiegyez�s nyomorba tasz�tan� m�g a m�sik f�l meggazdagszik. Olyan volt ez mint a cs�sz�ri N�metorsz�gban a 7 �venk�nti �joncmegaj�nl�s, rendre az �llam alapjai k�rd�jelez�dtek meg. Ha a k�t orsz�ggy�l�s �ltall kik�ld�tt kv�tabizotts�gok nem tudtak megegyezni, a d�nt�s az uralkod�t illette. A hadsereg ter�n szint�n az uralkod� jogai domin�ltak. � volt a legfels�bb had�r. A parlamentek csak annyi befoly�st gyakorolhattak a dolgok menet�re, hogy megaj�nlhatt�k az �joncl�tsz�mot (ezzel lehet�s�get adva az alkudoz�sra) A hadsereg vez�nyleti nyelve a n�met maradt (az ezredekben megvolt a kik�pz�s sor�n haszn�lt leg�nys�gi anyanyelv) �s ez szint�n nagy vit�kat kavart. A jelv�nyek helyzete hasonl� volt. Az ilyen �s eff�le dolgokb�l nagy botr�nyok keletkeztek, de tulajdonk�ppen az eg�sz sz�rsz�lhasogat�s egy gondb�l eredt. A magyarok nem ismert�k el a birodalom teh�t a "reich" l�tez�s�t �s "k�z�s monarchi�r�l" besz�ltek. A dualista kiegyez�s a n�meteken �s a magyarokon k�v�l a lengyeleknek kedvezett. A lengyelek kisebbs�gben voltak Gal�ci�ban, ennek ellen�re jelent�s befoly�suk volt. A sz�zadfordul�n a lengyelek a birodalmi lakoss�g kb. 8%-�t tett�k ki (Ausztri�ban 15-16%) �gy az osztr�k korm�nyok, hogy biztos�ts�k maguknak a t�bbs�get a Reichratban auton�mi�t adtak Gal�ci�nak (k�s�bb t�rca n�lk�li lengyel minisztert is kineveztek). Erd�ly �s Horv�t-Szlav�norsz�g pedig Budapest ellen�rz�se al� ker�lt. A magyar kiegyez�si t�rv�nyeket k�l�n r�szben mutatom be (arch�v forr�s!).