A prolet�rdiktat�ra

Az 1919. m�rcius 21-�n megalakult korm�ny, amely a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs nevet vette fel, az orsz�got Tan�csk�zt�rsas�gg� nyilv�n�totta. M�rcius 22-�n megjelent „Mindenkihez!” c�m� ki�ltv�nya a kommunist�k programj�t tartalmazta. A korm�nyz�tan�cs eln�ke ugyan a m�rs�kelt szoci�ldemokrat�nak sz�m�t� Garbai S�ndor lett �s a korm�ny a vezet� szoci�ldemokrata �s kommunista politikusok nagyon ingatag �s bizonytalan koal�ci�j�n alapult, a legt�bb hatalom azonban Kun B�la k�l�gyi n�pbiztos kez�ben �sszpontosult. Szem�ly�n kereszt�l m�r kezdett�l fogva d�nt� poz�ci�hoz jutottak a Szovjet-Oroszorsz�gb�l hazat�rt magyar kommunist�k (Cserny J�zsef, Karik�s Frigyes, M�nnich Ferenc stb.). A prolet�rdiktat�ra l�trej�tt�t m�rciusban sz�les k�r� rokonszenv �vezte. A b�k�s hatalom�tv�tel mindenkit meglepett. K�rolyi�kat �pp�gy mint a kommunist�kat. Az ut�bbiak v�g�l azzal magyar�zt�k az er�szakos forradalom elmarad�s�t, hogy a munk�ss�g �s az agr�rn�pess�g olyannyira ki�br�ndult a polg�ri demokr�ci�b�l, hogy elfogadta a kommunista programot. Mint ut�bb kider�lt, ez a v�leked�s s�lyos t�ved�snek bizonyult. Miut�n az �j hatalom a Vix-jegyz�k elutas�t�sa ut�n j�tt l�tre, a tisztikar, a birtokos r�tegek, a kispolg�rs�g �gy tartott�k, hogy az �j rendszer puszta l�te is szemben�ll�st jelent a Magyarorsz�gra er�szakolt p�rizsi d�nt�sekkel, �gy kezdetben t�mogatt�k a Forradalmi Korm�nyz�tan�csot. Az �j hatalom l�t�t a vil�gforradalom megval�s�t�s�ra �s a szoros szovjet–orosz kapcsolatra alapozta. Ennek legf�bb k�pvisel�je Kun B�la volt, akit Lenin szem�lyesen is ismert. A kezdeti t�mogatotts�got jelezte, hogy Moszkva mellett B�cs is elismerte a Tan�csk�zt�rsas�got �s a r�gi k�l�gyi appar�tus m�rcius 21. ut�n m�g h�napokig szolg�lta a tan�cskorm�nyt. Az �j �llamhatalmi int�zm�nyek a tan�csrendszer �s az �prilis 3-�n kihirdetett ideiglenes alkotm�ny alapj�n j�ttek l�tre. A legf�bb t�rv�nyhoz� hatalmat a Tan�csok Orsz�gos Gy�l�se k�pviselte, amit a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs h�vott �ssze el�sz�r j�nius 14-re. A k�ld�tteket az �prilis 7-i orsz�gos tan�csv�laszt�sok ut�n a v�rosi �s megyei tan�csok, valamint a szakszervezetek deleg�lhatt�k. A v�laszt�sok nyom�n l�trej�tt tan�csok �sszet�tele a v�rosokban, k�l�n�sen Budapesten megfelelt a korm�nyz�tan�cs v�rakoz�sainak, amennyiben azokat f�k�pp a kommunist�khoz tartoz�, vagy vel�k rokonszenvez� ipari munk�sok alkott�k. Vid�ken m�s volt a helyzet. Az ottani tan�csokban a birtokos paraszts�g, a k�zigazgat�s k�pvisel�i is jelen voltak, helyenk�nt a r�gi el�lj�r�s�gok egyszer�en kimondt�k tan�ccs� alakul�sukat. Miut�n a Tan�csok Orsz�gos Gy�l�se a prolet�rdiktat�ra fenn�ll�sa alatt csak egyszer �l�sezett, a Forradalmi {I-44.} Korm�nyz�tan�cs kez�ben volt a legf�bb hatalom. Azon bel�l is a kommunista vezet�k egy sz�kebb k�re hozta meg a legfontosabb d�nt�seket. A Budapesti K�zponti Munk�stan�cs javaslatait a korm�nyz�tan�cs mindig figyelembe vette. A f�v�rosi szervezett munk�ss�got t�m�r�t� hatalmi-politikai szerv volt az egyetlen olyan int�zm�ny, amely a korm�nyt bizonyos fokig ellen�rizhette. Az �j �llamrend biztons�g��rt a r�gi csend�rs�g �s rend�rs�g megsz�ntet�se ut�n l�trehozott V�r�s �rs�g felelt. Tagjaik sor�ba sokan a r�gi rendfenntart� alakulatokb�l ker�ltek. A V�r�s �rs�gen bel�l a kommunista p�rt kor�bbi fegyveres �rs�g�nek tagjaib�l, melyhez k�tes h�r�, kalandor elemek is csatlakoztak, l�trehozt�k k�s�bb a Bel�gyi N�pbiztoss�g politikai nyomoz� oszt�ly�hoz tartoz�, a lakoss�g �ltal csak Lenin-fi�knak nevezett k�l�nleges osztagot. Ezek a k�l�n�tm�nyesek m�r k�ls� megjelen�s�kben is f�lelmet keltettek (b�rkab�t, Lenin-sapka, der�ksz�j, t�bb oldalfegyver). Noha kezdetben romantikus, elsz�nt forradalm�roknak tartott�k �ket, k�s�bb a v�r�sterrorban j�tszott szerep�k miatt a k�zhangulat ellen�k fordult. M�rciust�l kezdve a megyesz�khelyeken forradalmi t�rv�nysz�keket szerveztek. Ezek feladata a politikai jelleg� �gyek (a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs rendeleteivel szemben fell�p� „ellenforradalm�rok” v�ts�geinek) t�rgyal�sa volt. A t�rv�nysz�kek tagjait szinte kiz�r�lag csak az ipari munk�ss�g k�r�b�l toborozt�k. A prolet�rdiktat�ra v�r�sterrorja �s a Nemzeti Hadsereg tiszti k�l�n�tm�nyesei �ltal v�grehajtott feh�rterror meg�t�l�se, �rt�kel�se, az �ldozatok sz�ma a magyar t�rt�nettudom�ny m�ig vit�s k�rd�sei k�z� tartozik. A Horthy-korszak ideol�gusai a v�r�sterror r�mtetteit, az �ldozatok sz�m�t elt�lozt�k, m�g a tiszti k�l�n�tm�nyesek �ltal v�grehajtott er�szakoskod�sokat a k�l�nleges helyzetb�l fakad� sz�ks�ges rosszk�nt, a t�rsadalom forradalomellenes be�ll�totts�g�nak sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sak�nt tekintett�k. Az 1945 ut�ni marxista–szt�linista t�rt�net�r�s viszont, a v�r�sterrorr�l mintegy megfeledkezve, a Horthy-rendszer er�szakos hatalomra jut�s�ra �s az ellenforradalmi cselekm�nyek apr�l�kos vizsg�lat�ra helyezte a hangs�lyt. Mindenk�ppen helyt�ll� lehet az a meg�llap�t�s, miszerint a v�r�sterror nagy szerepet j�tszott a prolet�rdiktat�ra buk�s�ban, mert hat�s�ra a vid�ki lakoss�g szinte teljes eg�sz�ben, de a f�v�rosi polg�ri r�tegek is nagym�rt�kben szembefordultak a Tan�csk�zt�rsas�ggal. A Nemzeti Hadsereg k�l�n�tm�nyeseinek ezt k�vet� tev�kenys�ge k�s�bb jelent�sen h�tr�ltatta a Horthy-rendszer konszolid�ci�j�t, hiszen a jogrend �s a szem�lyi, valamint a vagyoni biztons�g csak 1920 v�g�re �llt helyre. A k�t terrorhull�mot tekintve az �ldozatok �s megk�nzottak sz�ma k�zel azonosnak tekinthet� (1000 f� alatt), de az intern�l�t�borok fel�ll�t�s�val az ellenforradalmi rendszer �ltal meghurcoltak sz�ma t�bb mint t�zezer f�re n�tt. A pontos �ttekint�st az is nehez�ti, hogy sz�mos gyilkoss�g �s egy�b er�szakos cselekm�ny felder�tetlen maradt.

A Forradalmi Korm�nyz�tan�csnak hasonl� gazdas�gi neh�zs�gekkel kellett megk�zdenie, mint a K�rolyi-rendszernek. Ann�l is ink�bb, mert a p�rizsi b�kekonferencia �rtelm�ben az antant 1919 tavasz�n saj�t hader�it ugyan visszavonta Szovjet-Oroszorsz�gb�l �s az Ausztria elleni blok�dot is feloldott�k – att�l tartva, hogy az ell�t�si neh�zs�gek miatt Ausztri�ban is forradalom t�r ki –, a Magyarorsz�g elleni blok�dot azonban tov�bbra is fenntartott�k.

A forradalmi korm�nyzat a gazdas�gpolitik�ban {I-45.} is a szovjet bolsevik mint�kat tekintette k�vetend�nek, ennek megfelel�en megkezdte az �llamos�t�sokat. M�rcius v�g�n szocializ�lt�k a b�ny�kat, a h�sz munk�sn�l t�bbet foglalkoztat� �zemeket, majd a bankokat �s p�nzint�zeteket. Az �llamos�t�st kezdetben a Szocializ�l�si N�pbiztoss�g ipar�gi szakoszt�lyai ir�ny�tott�k, k�s�bb a m�jusban l�trehozott N�pgazdas�gi Tan�cs. J�nius v�g�re m�r eg�sz ipar�gakat vontak �llami ellen�rz�s al�. Ez a folyamat Budapesten �s a nagyobb v�rosokban j�val gyorsabb volt, mint vid�ken, miut�n a rendszer f�leg a f�v�rosban �s a nagyobb ipari k�zpontokban rendelkezett olyan kommunista szakemberg�rd�val, akiket az �zemek �l�re lehetett �ll�tani. J�nius k�zep�re Varga Jen� nemzetk�zi h�r� k�zgazd�sz, a szoci�lis termel�s n�pbiztosa arr�l sz�molt be a Tan�csok Orsz�gos Gy�l�s�n, hogy az ipari �s a p�nz�gyi �let ter�let�n az �llami tulajdon m�r d�nt� s�llyal rendelkezik. Az �llam megn�vekedett �s er�sen k�zpontos�t� gazdas�gi szerepe term�szetesen megn�velte a b�rokr�cia l�tsz�m�t. Ez sz�mos esetben �ttekinthetetlenn� tette a termel�st, az eloszt�st �s a rendeletek v�grehajt�s�t. A korm�ny 1919. �prilis 4-�n rendeletben int�zkedett a f�ldreformr�l. A k�z�p- �s nagybirtok �llami tulajdonn� v�lt. Meghagyt�k mag�ntulajdonban a m�r kiosztott kis- �s k�z�pbirtokokat, azt azonban hat�rozottan megtiltott�k, hogy a k�ztulajdonba vett birtoktesteket �s azok felszerel�seit b�rmilyen m�don felossz�k. Elrendelt�k a k�zponti tulajdonba vett f�ldek kollekt�v kezel�s�t, amit a mez�gazdas�gi proletari�tus sz�vetkezetekbe val� t�m�r�t�s�vel k�pzeltek el. A rendelet v�grehajt�s�nak lebonyol�t�s�ra t�bbnyire volt mez�gazdas�gi csel�dekb�l �ll� �gynevezett birtokrendez� �s termel�st biztos�t� tan�csokat �ll�tottak fel. Miut�n a rendszernek nem voltak saj�t agr�rszakemberei, az �j sz�vetkezetek �l�re a birtokok r�gi vezet�it �ll�tott�k (f�ldbirtokosok, int�z�k, b�rl�k), ami nagy ellen�rz�st v�ltott ki a falusi lakoss�g k�r�ben. A prolet�rdiktat�ra f�ldreformja a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sz�z holdn�l nagyobb uradalmi sz�l�ket az addig is ott dolgoz� uradalmi csel�ds�g birtok�ba adt�k, ezenk�v�l semmif�le m�s f�ldoszt�s nem t�rt�nt. J�niusra mintegy 6 milli� katasztr�lis hold ker�lt �llami k�zbe. A f�ldreform haszn�t csak az uradalmi csel�ds�g l�tta, akik a magyar agr�rn�pess�gnek csak t�red�k�t alkott�k. A f�ldoszt�sb�l kimaradtak a mez�gazdas�gi munk�sok, a t�rpebirtokon gazd�lkod�k. A nagyobb birtokkal rendelkez� parasztok viszont att�l tartottak, hogy f�ldjeiket kollektiviz�lni fogj�k. A mez�gazdas�gi munk�sok sz�vetkezeti tags�ga �pp�gy tiltva volt, mint napsz�mosk�nt val� alkalmaz�suk. A paraszts�g sz�les r�tegei becsapva �rezt�k magukat. A tan�cskorm�ny ellen szervezked� politikai er�k sz�les k�r� vid�ki t�mogatotts�ggal rendelkeztek. Miut�n a nagybirtokrendszer felsz�mol�sa nem j�rt egy�tt a f�ldoszt�ssal, a rendszer nem tudta megnyerni az agr�rn�pess�get. Az elhib�zott f�ldreform nagyban hozz�j�rult a prolet�rdiktat�ra buk�s�hoz. A helyzetet tov�bb s�lyosb�totta, hogy a paraszts�g z�me csak saj�t sz�ks�glet�re termelt. A f�ld- �s h�zad� m�jusi elt�rl�se pedig – amely a birtokos paraszts�g megnyer�s�re ir�nyult – �ppen ellenkez� hat�st v�ltott ki, mert az ad�z�s m�giscsak a mag�ntulajdon �s a birtokl�s valamif�le �llami elismer�s�nek sz�m�tott. A f�ld- �s h�zad� elt�rl�s�t a kisaj�t�t�s els� f�zis�nak tekintett�k. A prolet�rdiktat�ra vezet�se legink�bb a szoci�l- �s oktat�spolitika ter�n �rt el olyan eredm�nyeket, melyek a polg�ri demokr�cia idej�n megind�tott reformok {I-46.} folytat�s�t jelentett�k. A mintegy 300%-os ipari �s 80%-os k�zalkalmazotti b�remel�sek, az orsz�gosan egys�gesen meg�llap�tott napsz�mb�rek, a t�bbletteljes�tm�ny jutalmaz�sa az ipari �zemekben, a lakb�rek 20%-os cs�kkent�se a k�zhangulat �rezhet� javul�s�t hozta. Nem �gy a meghirdetett a fenntartott �ltal�nos szesztilalom, amivel csak annyit �rtek el, hogy felvir�gzott az illeg�lis szeszcsemp�szet �s -kereskedelem. Az �lelmiszer-ell�t�s ter�n a helyzet semmit sem javult. Feh�rp�nzen vid�ken nem lehetett �lelmiszerhez jutni, ez�rt kialakult a term�szetbeni csere. A v�roslak�k vid�ki beszerz� k�r�tjaik sor�n ruh�zati �s iparcikkeket cser�ltek �lelmiszerre. Az �letk�r�lm�nyek, k�l�n�sen a k�zell�t�s roml�sa tov�bb er�s�tette a rendszerrel szembeni el�gedetlens�get. Az oktat�spolitika ter�n felsz�molt�k az egyh�z meghat�roz� szerep�t, ami a paps�g heves ellen�ll�s�ba �tk�z�tt. Minden egyh�zi, k�zs�gi �s mag�niskol�t, tov�bb� a templomok kiv�tel�vel az egyh�zi vagyont (f�ldek, b�rletek, h�zak, �rt�kpap�rok stb.) �llamos�tottak, de a szabad vall�sgyakorl�st nem korl�tozt�k. Mindezek az iskolai k�telez� im�dkoz�s elt�rl�s�vel, a nyolcoszt�lyos ingyenes �s k�telez� elemi oktat�s ki�p�t�s�nek terv�vel, �j tank�nyvek, tantervek, tant�rgyak bevezet�s�vel, k�z�piskolai di�kdirekt�riumok fel�ll�t�s�val egyszerre jelentett�k az �llam �s az egyh�z teljes sz�tv�l�s�t, valamint az oktat�si rendszer demokratiz�l�s�t.

A Tan�csk�zt�rsas�g l�trej�tt�t a p�rizsi b�kekonferenci�n a gy�ztes hatalmak kezdett�l fogva elutas�t�an fogadt�k. Noha m�r 1919 m�rcius�ban voltak olyan v�lem�nyek, hogy az orsz�g ellen katonai intervenci�t kell szervezni, a T�zek Tan�csa ekkor m�g megel�gedett a gazdas�gi blok�d fenntart�s�val. Kun B�la m�rcius 24-i, a n�gy nagyhatalom vezet�j�hez c�mzett jegyz�k�ben kinyilv�n�totta ugyan a Tan�csk�zt�rsas�g b�k�s sz�nd�kait �s elismerte a belgr�di katonai egyezm�ny �rv�nyess�g�t, a m�rcius 20-i Vix-jegyz�ket azonban elutas�totta. Ez m�gsem hozta meg az antant katonai fell�p�s�t, mert P�rizsban tartottak att�l, hogy a beavatkoz�s tov�bb sz�tja a forradalmi el�gedetlens�get, ami �tterjedhet Ausztri�ra �s N�metorsz�gra, vesz�lybe sodorva ezzel a b�kekonferencia munk�j�t. A budapesti helyzet alaposabb felm�r�se �rdek�ben 1919. �prilis 4-�n Jan Christian Smuts angol t�bornok, d�l-afrikai politikus vezet�s�vel antantbizotts�g �rkezett Budapestre, ahol t�bbsz�r is tal�lkozott a Kun B�la vezette magyar deleg�ci�val. Smuts feladata az volt, hogy r�vegye a magyarokat, hogy fogadj�k el a Vix-jegyz�kben lefektetett pontokat, mert a leend� semleges �vezet nem lesz �llamhat�r Rom�nia �s Magyarorsz�g k�z�tt. A t�bornoknak n�mi engedm�nyre igen (a rom�n–magyar semleges �vezet �s a demark�ci�s vonal kiigaz�t�sa, a gazdas�gi blok�d felold�sa), meg�llapod�s megk�t�s�re azonban nem volt meghatalmaz�sa. Miut�n Kun B�la f�lre�rthetetlen�l k�z�lte, hogy a jegyz�k elfogad�sa a rendszer buk�s�t jelenten�, tov�bb� magyar r�szr�l m�dos�t�sokat javasolt (a rom�n egys�gek a belgr�di egyezm�nyben el��rt vonalon maradnak, a semleges z�n�ban magyar k�zigazgat�s lesz, Szeged �s Arad magyar fennhat�s�g al� ker�l), ez�rt csak annyiban maradtak, hogy Smuts a magyar �ll�spontot a b�kekonferencia el� terjeszti. Smuts jelent�s�ben t�mogatta a m�dos�t� javaslatokat �s ellenezte a katonai beavatkoz�st, a b�kekonferencia vezet� test�letei azonban nem foglalkoztak ezzel, mert a n�met b�keszerz�d�s �s az olasz ter�leti k�vetel�sek kapcs�n a gy�ztesek k�z�tt ekkor kirobbant s�lyos {I-47.} ellent�tek teljesen h�tt�rbe szor�tott�k a magyar �gyeket. Miut�n a b�kekonferenci�n a t�rt�nelmi Magyarorsz�g elcsatoland� ter�leteinek nagys�g�r�l �s hovatartoz�s�r�l m�r d�nt�ttek �s Franciaorsz�g Duna menti sz�vets�geseire b�zta az orsz�g elleni katonai beavatkoz�st, a rom�n �s a cseh intervenci� szabad utat kapott. Ennek megfelel�en 1919. �prilis 16-�n a rom�n, �prilis 27-�n a csehszlov�k hadsereg lend�lt t�mad�sba. Ut�bbi m�jus elsej�re el�rte a Salg�tarj�n–Miskolc–S�toralja�jhely vonal�t. A rom�n hader�k m�jus 1-j�n M�ramarosn�l �sszek�ttet�st l�tes�tettek a csehszlov�kokkal �s m�g ugyanaznap el�rt�k a Tisza vonal�t. A k�t hadsereg el�renyomul�sa azt jelentette, hogy Debrecen, Miskolc �s Salg�tarj�n idegen megsz�ll�s al� ker�lt. A jugoszl�v hader� csup�n az�rt el�gedett meg Mak� �s H�dmez�v�s�rhely elfoglal�s�val, mert er�iket a Rom�ni�val, a B�n�t megoszt�sa k�r�l zajl� konfliktusra tartogatt�k. A m�rcius v�g�t�l szervez�d� V�r�s Hadsereg sehol sem tudott komolyabb ellen�ll�st kifejteni. A gyors rom�n �s Csehszlov�k el�renyomul�s miatt a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs �prilis 20-�n a forradalom v�delme jelszav�val fegyverbe h�vta a budapesti �s vid�ki munk�ss�got. Mindenhol agit�ci�s-toborz� gy�l�seket tartottak. A tisz�nt�li hader�k f�parancsnok�v� B�hm Vilmost, vez�rkari f�n�k�v� a kiv�l� felk�sz�lts�g�, nagy katonai tapasztalatokkal rendelkez� Stromfeld Aur�l ezredest nevezt�k ki. Ennek nyom�n a hadsereg �jj�szervez�se felgyorsult, a frontokkal �rintkez�, h�torsz�gi ter�leteken a Szamuely Tibor �ltal vezetett k�l�n�tm�nyesek rendk�v�li terrorral tartott�k fenn a rendet.

A katonai er�fesz�t�sek �s a hadsereg tisztikar�ban v�grehajtott szem�lycser�k, valamint a budapesti szervezett ipari munk�ss�g szinte teljes mozg�s�t�sa eredm�nyek�ppen az �tszervezett V�r�s Hadsereg �szaki hadj�rata sor�n j�nius 10-re felszabad�totta a csehszlov�k hadsereg �ltal elfoglalt felvid�ki magyar v�rosokat, B�rtf�ig jutott. K�l�n�s jelent�s�ge volt az 1919. j�nius 11-i kassai bevonul�snak, melyen r�szt vett Garbai S�ndor �s Kun B�la is. A v�ros lakoss�g�nak z�me felszabad�t�k�nt, a kommunist�k a vil�gforradalom katon�ik�nt �dv�z�lt�k a V�r�s Hadsereg egys�geit. A sikeres �szaki hadj�rat k�vetkezm�nyek�ppen, moszkvai javaslatra �s magyar el�k�sz�t�ssel j�nius 16-�n Eperjesen kiki�ltott�k a szlov�k Tan�csk�zt�rsas�got, amit a csehszlov�k �llam vezet�i Pr�g�ban a magyar fennhat�s�g vissza�ll�t�sak�nt �rt�keltek. Ez annyiban fedte a val�s�got, hogy a Szlov�k Tan�csk�zt�rsas�g vezet�i nagyr�szt olyan internacionalist�k voltak, akik Budapestr�l �rkeztek. Miut�n a V�r�s Hadsereg egys�gei a rom�n er�ket is jelent�sen visszavetett�k, a b�kekonferencia vezet�i j�nius 13-�n jegyz�kben k�vetelt�k a magyar csapatok kivon�s�t a Felvid�kr�l, cser�be a rom�n hader� visszarendel�s�t �g�rt�k. Napjainkig tart� vit�t kavart az, hogy a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs mi�rt fogadta el a Georges Clemenceau �ltal al��rt jegyz�ket, miut�n a V�r�s Hadsereg visszavon�s�t nem k�vette a rom�n csapatok kivonul�sa. Ellenkez�leg, a k�s�bbiekben a f�v�rost is elfoglalt�k, �s k�ztudott, hogy csak 1919 november�ben hagyt�k el az orsz�got. 1919 nyar�n Magyarorsz�gon abban mindenki egyet�rtett, hogy az �j �llamhat�rok mindenk�ppen egy �letk�ptelen orsz�got hoznak l�tre, de a prolet�rdiktat�ra vezet�i el�tt a breszti b�ke p�ld�ja lebegett: a jegyz�k elfogad�s�val id�t lehet nyerni a Tan�csk�zt�rsas�g sz�m�ra rendk�v�l kedvez�tlen nemzetk�zi politikai helyzetben (sem a vil�gforradalom, {I-48.} sem a katonai �sszek�ttet�s nem val�sult meg Szovjet-Oroszorsz�ggal). A Kun B�la vezette rendszer egyszer�en nem volt olyan helyzetben, hogy b�rmif�le felt�telt t�maszthatott volna, mert nem tudta azokat megfelel� katonai �s gazdas�gi er�vel al�t�masztani. Nem besz�lve arr�l, hogy ekkorra m�r az orsz�gon bel�l sz�les t�rsadalmi r�tegek nemcsak hogy szembefordultak a prolet�rdiktat�r�val, de annak buk�s�t k�v�nt�k. B�csben a gr�f Bethlen Istv�n �ltal szervezett Antibolsevista Comit� (ABC) k�r�l csoportosul� konzervat�v nagybirtokosok, a r�gi rendszer n�h�ny politikusa, kieg�sz�lve radik�lis, jobboldali katonatisztekkel, Szegeden a gr�f K�rolyi Gyula, majd Pattanty�s �brah�m Dezs� vezette, eredetileg Aradon megalakult ellenkorm�ny m�ris a prolet�rdiktat�ra buk�sa ut�ni id�kre k�sz�ltek. Mindezek mellett sz�les k�r� orsz�gos el�gedetlens�g bontakozott ki a Forradalmi Korm�nyz�tan�ccsal szemben, amit a Duna–Tisza k�zi parasztl�zad�sok, vagy a j�nius elej�n kezd�d�tt �s az eg�sz Dun�nt�lt megb�n�t� �ltal�nos vasutassztr�jk jelzett. J�nius k�zep�n m�r a csepeli munk�ss�g is sztr�jkolt, ami mutatta, hogy a prolet�rdiktat�ra vezet�it�l ekkorra m�r az ipari munk�ss�g egy r�sze is elp�rtolt. A rendk�v�l s�lyos katonai �s belpolitikai helyzetben, valamint a V�r�s Hadsereg felvid�ki visszavonul�sa �s a rom�nok elleni sikertelen szolnoki ellent�mad�sa (1919. j�lius 20–28.) ut�n a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs augusztus 1-j�n lemondott �s �tadta a hatalmat egy szakszervezeti vezet�kb�l alak�tand� korm�nynak. A Forradalmi Korm�nyz�tan�cs z�me, csal�dtagokkal egy�tt Ausztri�ba menek�lt, miut�n az osztr�k korm�nyt�l mened�kjogot kaptak. Ezzel Magyarorsz�gon v�g�rv�nyesen megbukott a prolet�rdiktat�ra, amely a polg�ri demokratikus rendszer ut�n a m�sodik k�s�rlet volt arra, hogy az �sszeoml�s ut�ni Magyarorsz�g m�ly v�ls�g�b�l kiutat tal�ljanak. A prolet�rdiktat�r�t k�vet� rendszert nemcsak az�rt kell ellenforradalminak tekinten�nk, mert a polg�ri demokratikus forradalom �s a Tan�csk�zt�rsas�g tagad�s�ra �p�lt, hanem az�rt is, mert a k�t sikertelen forradalmi k�s�rlet m�g�tt �ll� t�rsadalmi er�kre (munk�ss�g, kispolg�rs�g, radik�lis �rtelmis�g, a mez�gazdas�gi proletari�tus stb.) nem t�maszkodhatott. A korszak nagy trag�di�ja, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�leti felboml�sa egybeesett az orsz�g m�lyrehat� bels� �talak�t�s��rt k�zd� polg�ri demokratikus rendszer, valamint az ezt radik�lisan meghaladni k�v�n� prolet�rdiktat�ra id�szak�val. Ebb�l k�vetkez�en a t�rt�nelmi Magyarorsz�g buk�s��rt j�r�szt 1918–1919 forradalmi er�it okolt�k, ami ugyan csak kis r�szben fedte a val�s�got, de a Horthy-rendszer jelleg�t 1944-ig alapvet�en meghat�rozta.