De�k Ferenc (a haza b�lcse): De�k Ferenc 1803. okt�ber 17-�n sz�letett Zala megy�ben, r�gi nemesi csal�d sarjak�nt. Jog�sz k�pes�t�st szerzett, ez k�s�bb m�g nagy haszn�ra fog v�lni. Ezut�n megy�j�ben jog�szkodott. 1832-ben b�tyja Antal - aki a pozsonyi orsz�ggy�l�sre utazott - megb�zta hogy helyettes�tse alisp�nk�nt. Mikor Antal megbetegedett, a megye Ferencet k�ldte hely�re. Amint meg�rkezett, De�k tev�keny r�szt v�llalt az orsz�ggy�l�s munk�j�b�l, hamar ismert vez�r lett az ellenz�kben. �nzetlen volt, tartotta az elveit. De�k hazaszeretete, �nzetlens�ge, �s ritkas�gsz�mba men� elvi tisztess�ge (tal�n a cseh Palacky volt az egyetlen hozz� hasonl� akkor), hamar a halad� k�znemess�g vez�r�v� emelte. Az �rvek �s a meggy�z�s, j�zan volt, higgadt. Az orsz�ggy�l�si ellenz�k, egyik legf�bb sz�sz�l�ja volt, a jobb�gyk�rd�s, a lengyel k�rd�s, a sz�l�sszabads�g, a vall�sok elismer�se, Erd�ly �gy�nek liber�lis rendez�se ter�n. De�knak nagy szerepe volt az 1840. �vi orsz�ggy�l�sen sz�letett megegyez�sben, melynek �rtelm�ben Kossuth �s Wessel�ny szabadon bocs�jtatott, B�cs meg�g�rte az alkotm�ny tiszteletben tart�s�t, ez�rt cser�be megkapta a k�rt ad�t �s �joncl�tsz�mot. ,,F�lre minden irigys�ggel haz�m fiai, adjuk neki az els�s�get", �rta Sz�chenyi De�kr�l 1840. �prilis 30-�n. Zal�ban ek�zben �rm�nykod�ssal megakad�lyozt�k a k�ztehervisel�s �s m�s halad� t�rv�nyek �tvitel�t - s b�r De�kot ism�t k�zfelki�lt�ssal megv�lasztott�k k�vetnek - nem volt hajland� tov�bb v�llalni a tiszts�get, de m�s sem, mert mindenki akit megv�lasztottak azonnal lemondott. Az 1844-es orsz�ggy�l�s - De�k t�voll�t�ben - nem szavazta meg a k�ztehervisel�st, b�r a magyar nyelvet siker�lt elfogadtatni. Miut�n megalakult a Batthy�ny-korm�ny, a korm�nyf� azonnal felk�rte De�kot igazs�g�gy miniszternek, aki m�r elfogadta a posztot. Ebben a poz�ci�j�ban is az igazs�got p�rtolta, visszautas�totta a b�csi udvar igazs�gtalan k�vetel�seit, de Kossuth-tal szemben is kritikus volt. T�bbsz�r j�rt B�csben, hogy megoldja a nemzet �s az uralkod� k�z�tt fen�ll� ellent�tet. Mikor Windisch-Gr�tz elfoglalta Pestet De�k tagja lett a hozz� indul� b�k�ltet� k�vets�gnek, mely azonban sikertelen�l t�rt vissza (Windisch-Gr�tz kijelentette: „Mit Rebellen unterhandle ich nicht”, L�zad�kkal nem t�rgyalok! Batthy�ny-t pedig elfogatta, �s soha nem engedte szabadon). T�bbsz�r megp�rb�lt Debrecenbe jutni, de a cs�sz�ri katonas�g mindig elfogta. A szabads�gharc buk�sa ut�n, hadb�r�s�g el� id�ztek, de szabadon engedt�k. A neoabszolutizmus alatt, - ism�t p�ld�t mutatva - egyar�nt visszautas�totta a forradalmi megmozdul�sokkal val� eggy�ttm�k�d�st, ak�r csak a cs�sz�ri korm�nnyal. Taktik�j�t passz�v rezisztenci�nak nevezt�k, De�k visszavonult egy sz�llod�ba, (eladta vid�ki birtok�t) nem fizetett adott, �s felsz�l�tott hogy j�tssz�k ki a cs�sz�ri hat�s�gokat. P�ldamutat�s�t ism�t k�vette a nemzet. Az 1859-es h�bor�s katasztr�fa, meggy�zte Ferenc J�zsefet Magyarorsz�g kib�k�t�s�nek sz�ks�g�r�l. Az Okt�beri Diplom�t a magyar Sz�csen fogalmazta. A sikertelens�g k�vetkezm�nye Schmerling uralma alatt mutatkozott meg mikor pr�b�lta elnyomni a magyarokat, a poroszorsz�g elleni h�bor� sikere �rdek�ben. 1865. �prilis 16-�n meg�rta a H�sv�ti cikket, mely fordul�pont volt. Ebben k�rvonalazta a kiegyez�s felt�teleit (az alap a '48-as t�rv�nyek, Magyarorsz�g csak egy liber�lis Ausztri�val egyezik ki, teh�t a n�met liber�lisok De�knak k�sz�nhetik alkotm�nyukat). Az 1866-os h�bor� meggyors�totta az esem�nyeket. Schmerling �ll�spontja az volt: "Nek�nk van id�nk v�rni", ez a h�bor�s veres�g ut�n m�r nem igaz, a dinaszti�t s�rgette az id� hogy revansot vehessen. De�k K�nnigr�tz h�r�re �gy ki�lltott fel: "Elvesztett�k a h�bor�t...Teh�t gy�zt�nk! �s val� igaz a magyarok a sikert Beustnak k�sz�nhetik aki vel�k sz�vets�gben k�pzelte el a Poroszorsz�g elleni bossz�hadj�ratot. A megyeggyez�s a dualizmus l�trej�tte r�szn�l ker�l r�szletesebben t�rgyal�sra. A r�gi hat�rozati �s felirati p�rt �sszeolvadt a De�k-p�rtban, ez adta a korm�nyokat 1875-ig. De�k 1868-ban E�tv�s J�zseffel eggy�tt kidolgozta a nemzetis�gi t�rv�nyt melyben ism�t ritkas�gsz�mba men� elvi tisztess�get tanus�tva a nemzeti megb�k�l�s mellett tett hitet (ellent�tben Kossuthal). A haza b�lcse 1876. janu�r 28-�n halt meg.

Gr�f Andr�ssy Gyula: Gr�f Andr�ssy Gyula 1823. m�rcius 8-�n sz�letett Kass�n. M�r apja is a nemesi ellenz�khez tartozott. Jogi diplom�t szerzett, Franciaorsz�gban tart�zkodott egy ideig. Nagy hat�ssal volt r� Sz�chenyi - akivel 1845-ben a Tisza-szab�lyoz�sn�l tal�lkozott (Sz�chenyi az al�bbiakat mondta r�la: "minden lehet bel�le, m�g Magyarorsz�g n�dora is", Andr�ssy k�s�bb t�bbre vitte, � lett a birodalom k�l�gyminisztere). 1847-ben Zempl�m megye �t k�ldte orsz�ggy�l�si k�vetnek, ahol besz�deiben t�mogatta Kossuthot. Katonai p�ly�ja Jellasics t�mad�sa idej�n kezd�d�tt, ekkor megy�j�nek egys�gei �l�n r�szt vett a P�kozdi �s a Schwechati csat�kban, majd G�rgey seg�dtisztjek�nt a gy�zelmes tavaszi hadj�ratban. 1849. nyar�n Konstantin�polyi k�vet lett. 1851.-ben hal�lra �t�lt�k, jelk�pesen fel is akasztott�k. 1857-ig P�rizsban �lt, itt vette feles�g�l Kendeffy Katinka gr�fn�t. 1858.-ban t�rt vissza Magyarorsz�gra, De�kot t�mogatva. Nagy s�lyt helyezett arra, hogy nem k�rt amneszti�t, visszautas�totta Zempl�n megye f�isp�ni tiszt�t �s az emigr�ci�val val� �sszek�ttet�s�t fenntartotta mindaddig, m�g alkotm�nyosabb id�k nem k�vetkeztek. De�kkal k�zrem�k�dve b�r�lta Bachot �s Schmerlinget, az al�bbi kritik�t fogalmazta meg:"Bach �s Schmerling urak nemcsak politikai, hanem sz�mtani hib�t is elk�vettek. Olyan alapokra helyezt�k a Monarchi�t, ahol 6 milli� �ltt 30 milli�val szemben: cs�cs�ra �ll�tott�k a piramist". B�lcs szavak a nagy magyar �llamf�rfi sz�j�b�l, de nem sokkal k�s�bb maga is elk�veti ezt a hib�t mikor De�kkal eggy�tt l�trehozza a dualista kiegyez�st. Ferenc J�zsef �s Beust nehezen viselt�k De�k feddhetetlens�g�t, Andr�ssy pedig ide�lis k�zvet�t�nek bizony�lt, �gy a "haza b�lcse" mellett neki volt a legnagyobb szerepe abban hogy Beust sikerrel j�rt �s Ferenc J�zsef elfogadta a kiegyez�st. 1867-ben aleln�ke annak a bizotts�gnak melynek feladata a kiegyez�s megsz�vegez�se volt. 1867. febru�r 17-�n - De�k javaslat�ra - Ferenc J�zsef �t nevezte ki Magyarorsz�g minisztereln�k�nek (Andr�ssy azonban t�bbre v�gyott, a Ballhauptz vezet�s�re), De�k e szavakkal k�sz�nt�tte a h�rt: "az isteni kegyelemt�l Magyarorsz�gnak adott providenci�lis �llamf�rfi�". Nagy szerepe volt a horv�t-magyar kiegyez�sben, a magyar honv�ds�g megteremt�s�ben, �s a v�der�t�rv�ny megalkot�s�ban. Korm�nyz�sa alatt fogadta el az orsz�ggy�l�s a polg�ri t�rv�nykez�si rendtart�s �s a k�telez� elemi oktat�s bevezet�s�t (1868.), a Legf�bb �llami Sz�mvev�sz�k fel�ll�t�s�t (1870.), az igazs�gszolg�ltat�s k�l�nv�laszt�s�t a k�zigazgat�st�l (1869.) �s az eur�pai viszonylatban is egyed�l�ll� nemzetis�gi t�rv�nyt. Tev�keny r�szt v�llalt Hohenwart �s Beust megbuktat�s�ban is. 1871. november�ben Ferenc J�zseft�l megkapta az oly h�n �h�tott k�z�s k�l�gyminiszteri kinevez�st (ezt a tiszts�get 1879-ig t�lt�tte be). K�zben 1871-72-ben ill 1876.-ban h�rom h�napig k�z�s p�nz�gyminiszter is volt. Bismarck mellett neki volt a legnagyobb szerepe a h�rom cs�sz�r sz�vets�g�nek megalakul�s�ban (1873) valamint a n�met-osztr�k-magyar v�dsz�vets�g megk�t�s�ben (1879). Az 1878-as kr�zis idej�n - az oroszelleness�g�r�l ismert Andr�ssy - megeggyezett P�terv�rral. A San Stefan�i b�ke ut�n azonban brit-osztr�k-magyar nyilatkozat sz�letett melyben Oroszorsz�got megfenyegett�k, vagy nemzetk�zi konferenci�ra b�zza a d�nt�st vagy "s�lyosabb l�p�sekkel kell sz�molnia" (Andr�ssy a k�z�s minisztertan�cson nem tudta kicsikarni a j�v�hagy�st egy h�bor�ra). � ind�tv�nyozta Bosznia-Hercegovina megsz�ll�s�t (nem annekt�l�s�t) hogy Szerbia ne tehesse r� a kez�t. Azonban ez komoly k�lts�gekbe �s v�r�ldozatba ker�lt, ellent�tben Andr�ssy gondolat�val ellent�tben miszerint az okkup�ci� k�nny� lesz. Az ellene int�zett t�mad�sok miatt meg�rlel�d�tt benne az elhat�roz�s a lemond�sra. 1879. okt�ber 7-�n m�g al��rta Bismarckkal a v�dsz�vets�gi egyezm�nyt, azonban m�r m�snap t�vozott a k�l�gyminiszteri sz�kb�l. 1890. febru�r 18-�n halt meg a Fiume melletti Volosc�ban. Szobr�t 1906. december m�sodik�n adt�k �t - az �nneps�gen Ferenc J�zsef is jelen volt - Sz�ll K�lm�n volt minisztereln�k pedig az al�bbi szavakat mondta: "Andr�ssy Gyula diplomat�nak sz�letett �s Eur�pa legnagyobb �llamf�rfiaival egyenrang�nak bizonyult. �j alapokra fektette az eg�sz k�l�gyi politik�t. �j ir�nyzatokat jel�lt ki Nyugat �s Kelet fel� val� nemzetk�zi viszonyainkban. Jelleme tiszta, mint a sz�narany �s er�s, mint a sziklafal. S aki a legnagyobb eur�pai nemzetek legnagyobb �llamf�rfiaival egy�ttm�k�d�tt a vil�got �rdekl� nagy k�rd�sekben: agy�nak minden gondolat�ban, sz�v�nek minden dobban�s�ban magyar volt �s magyar maradt, aki haz�j�t szerette mindenek f�l�tt."

Tisza K�lm�n: Tisza K�lm�n 1830-ban sz�letett Geszten, Tisza Lajos �s Teleki J�lia fia k�nt. Apja v�rmegyei adminisztr�tor volt, anyja pedig a gazdag Teleki csal�d tagja. A csal�d birtokai Geszten (Erd�ly) voltak, itt sz�letett K�lm�n, 1830. december 16-�n m�sodik fi�k�nt. 1848-ban a forradalom ut�n, a k�lt�r�lis miniszt�riumban titk�r, majd fogalmaz�. Mikor a Batthy�nyi-korm�ny lemondott ('48 okt�ber) b�tyj�val L�szl�val eggy�tt bel�pett a nemzet�rs�gbe. A vil�gosi fegyverlet�tel ut�n, �ccseivel �s b�tyj�val k�lf�ldre utazott. J�rtak: Franciaorsz�gban, Angli�ban �s Belgiumban. 3 �vi k�lf�ldi tart�zkod�s ut�n 1852-ben t�rtek haza. Apja �s b�tyja 1856-os hal�lakor meg�r�k�lte a 200.000 (!!!) holdas geszti birtokot, valamint a nagyszalontai reform�tus egyh�zmegye gondnoks�g�t. Tulajdonk�ppen ezzel indult el politikai p�ly�ja. Ugyanis 1859. szeptember 11-�n korm�nyrendelet sz�letett melynek �rtelm�ben a k�t protest�ns egyh�z (k�lvinista �s luther�nus) a korm�nyt�l f�gg� hierarchikus szervezett� alakul �t. Az el�gedetlenked�k �l�re Tisza K�lm�n �llt, �s siker�lt el�rni�k a rendelet visszavon�s�t, hogy annak �rtelmi szerz�je gr�f Le� Thun lemond�s�t. Ez tette orsz�gos h�r�v�. 1860-ban feles�g�l vette Schomburg Ilona gr�fn�t. 1860-ban az okt�beri diploma ism�t vissza�ll�totta Magyarorsz�g '48 el�tti alkotm�ny�t. Ennek keret�ben �jra �ssze�lhetett az orsz�ggy�l�s. Ebbe a megy�k v�lasztottak k�veteket (mindenhol �jra v�lasztott�k a '48-as jel�ltet, kiv�ve azokat akik cs�sz�ri szolg�latba �ltak, ezekre egy ,,halott!" k�zfelki�lt�ssal eml�keztek meg) ennek eredm�nyek�ppen n�tt az el�gedetlens�g. Tisza ekkor (De�k p�ld�j�t k�vetve) visszautas�totta f�isp�ni kinevez�s�t. A febru�ri p�tens tov�bb borzolta a ked�lyeket. Az orsz�ggy�l�s �prilis 17-i v�laszt�s�n Tisza lett az els� aleln�k. Az orsz�ggy�l�sen k�t p�rt alakult ki, az egyik De�k k�r�l (az �n. felirati p�rt, mely az uralkod�val val� t�rgyal�s �tj�n k�v�nta rendezni a helyzetet), a m�sik Teleki-Ny�ri �s Tisza k�r�l (az �n. hat�rozati p�rt, mely az orsz�ggy�l�sen akarta a probl�m�t megoldani). Mikor szavaz�sra ker�lt sor, a hat�rozatiak nem voksoltak (ekkor m�r Tisza a p�rtvez�r) �gy a felirat val�sult meg. De�k felirat�t (2-szer is) eluts�totta az uralkod�. Az orsz�ggy�l�s ekkor megszavazta Tisza azon hat�rozati javaslat�t mely a nemzetis�gi ig�nyek kiel�g�t�s�t, a zsid�knak jogokkal val� felruh�z�s�t valamint az �rb�rrel �sszef�gg� birtokviszonyok megv�ltoztat�s�t t�zte ki c�lul. Ferenc J�zsef azonban l�tva, hogy az orsz�ggy�l�s l�te nem k�nny�ti hanem nehez�ti a helyzet�t, augusztus 22-�n feloszlatta az orsz�ggy�l�st. �gy a hat�rozatiak nagyr�sz�b�l megalakult a Balk�z�p p�rt, Tisza vezet�s�vel. Az 1865-�s orsz�ggy�l�sen (De�k h�sv�ti cikk�nek �ve) 94 k�pvisel�je volt jelen (a De�k-p�rtnak 180, a Sz�ls�balnak pedig 20). A legf�bb elt�r�s a k�t nagy p�rt k�r�l a deleg�ci�k �gy�ben alakult ki (De�k �gy gondolta, hogy a deleg�ci�k ellen�rzik a k�z�s szerveket), Tisza elutas�totta ezt az int�zm�nyt mondv�n, hogy Magyarorsz�g �s Ausztria k�z�tt nem lehetnek k�z�s �gyek melyek csorb�tj�k az �llami f�ggetlens�get, �gy a kir�llyal hajland�k csak �rintkezni. A k�pvisel�h�z 1867 m�jus 29-�n 209 szavazattal 89 ellen�ben elfogadta a kiegyez�st. Ezut�n az Andr�ssy-korm�ny l�pett hivatalba, mely sorra dolgozta ki a kiegyez�st konkretiz�l� t�rv�nyeket. Tisza p�rtja pedig ellenz�kbe szorult. 1868-ban �jrak�rvonalazta programj�t a nagyv�radon stipul�lt �gynevezett Bihari pontokban: "Magyarorsz�g semmi m�s nemzetnek al� nem vetett szabad �s f�ggetlen orsz�g, a p�rt mindenek el�tt feladat�nak azt tartja, hogy minden alkotm�nyos eszk�zzel oda hasson, hogy mindazon t�rv�nyek melyek haz�nk eml�tett f�ggetlens�g�vel ellent�tben �llnak megsz�ntessenek, - megsz�ntess�k enn�lfogva a deleg�ci� int�zm�nye �s a k�z�s miniszt�rium. Azon t�rv�nyes int�zked�sek pedig, melyek biztos�t�sunkra szolg�lnak l�tes�tsenek. L�tes�ts�k ugyanis �n�ll� magyar hadsereg, l�tes�ts�k p�nz �s kereskedelmi �gyeink f�ggetlens�ge, l�tes�ts�k haz�nk t�rv�nyes f�ggetlens�g�nek diplomai elismer�se. A p�rt higgadtan fogja megv�lasztani az id�t �s az alkotm�nyos eszk�z�ket elveinek megval�s�t�s�ra." A Balk�z�p bomlani kezdett, a De�k-p�rt kor�bbi ereje pedig romokban hevert (r�szint az 1873-as gazdas�gi v�ls�gnak). Ebben a helyzetben egyre t�bbsz�r vet�d�tt fel a f�zi� gondolata. Tisza l�tva a De�k-p�rt gyeng�l�s�t, �s felismerve, hogy annak er�skez� vezet�re van sz�ks�ge (meg persze, hogy ellenz�kb�l nem tud hatalomra ker�lni) egyre ink�bb p�rtolni kezdte az �tletet. 1875. febru�r 3-�n mondta el sorsd�nt� besz�d�t: "Ne azt k�rdezz�k egym�st�l mi a n�zet�nk a j�v� k�rd�sei fel�l, de k�rdezz�k azt, mi a n�zet�nk a mostani �get� nagy k�rd�sek k�zt." Akkor aj�nlotta fel a megeggyez�st, amikor a Balk�z�p boml�ban a De�k-p�rt pedig hanyatl�ban volt. Tisza "sz�gre akasztotta" a programj�t, b�r azt mondta csak egy id�re, de ut�na 15 �vig nem val�s�totta meg egyetlen pontj�t sem. Val�sz�n�leg bel�tta, hogy a k�zjogi akad�koskod�s mennyire haszontalan (ha ezt 1867-ben teszi tal�n a magyar politikai is liber�lis-konzervat�v alapokon v�lik kett� mint az t�rt�nt Nyuga-Eur�p�ban). Ezzel gyakorlatilag l�trej�tt a f�zi�, az �j Szabadelv� P�rtban. ,,Minden kigondolhat� politikai p�rtelnevez�s k�zt �ppen a szabadelv� c�m az, amely az e p�rt �ltal t�mogatott krom�nyzati rendszerrel a legki�lt�bb ellent�tben �ll." - �rta Kossuth. �s val�ban a Szabadelv� P�rt ink�bb volt reakci�s mint liber�lis. Tisza hatalma bebiztos�t�sa �rdek�ben megteremtette az �n. "mameluk" r�teget (azaz a fontos poz�ci�kba saj�t h�veit �ltette). 1875. v�g�n az �ress� v�lt 13 f�isp�ni helyb�l 10-t saj�t h�veinek adott (�s csak 3-t a de�k-p�rt volt tagjainak). Az 1875-�s v�laszt�s eredm�nye (ekkor m�r felr�mlett a hamarosan megszokott� v�l� korm�nyzati terror, a veszteget�s �s a csal�s sz�rny� v�laszt�si m�dszere) 333 Szabadelv� (176 volt szolgab�r�, a mamelukok kr�mje) �s 60 ellenz�ki helyet alak�tott ki. Legfontosabbnak a k�lts�gvet�s rendbet�tel�t tekintette (ekkor a p�nz�gyminiszter Sz�ll K�lm�n volt, akinek nev�vel k�s�bb m�g tal�lkozunk), azonban a '73-as v�ls�g �s Bosznia-Hercegovina okkup�ci�ja ezt meglehet�sen neh�zz� tette. Ezut�n a gazdas�gi kiegyez�sre terel�d�tt a figyelem melynek eredm�nyek�ppen az Osztr�k Nemzeti Bankot �talak�tott�k Osztr�k-Magyar Bankk�, �s az osztr�k �llamad�ss�g (m�r a dualista kiegyez�sben is benne volt) egy r�sz�t a magyar �llam �tv�llalta. De ezt is csak �gy �rt�k el, hogy Tisza lemond�s�val fenyeget�z�tt. Mint l�that� v�g�lis elfogadta a kiegyez�st: "Haz�nk �rdek�ben ez�rt elv�llalhatjuk a felel�s�get, de nem v�llalhatn�nk el azon bajok�rt, amelyek bek�vetkeznek, ha egy ilyen egyess�get el nem fogadn�nk." Ekkor 65 k�pvisel� kil�pett a p�rtb�l (f�ggetlen szabadelv�ek), az ellenz�k pedig egyes�lt a korm�ny ellen (115 k�pvisel�). Az 1878-as v�laszt�s v�g�lis gy�zelm�vel v�gz�d�tt, az ellenz�k ereje 71 f�re apadt, de m�g �gyis csak alig v�szelte �t a Bosznia-Hercegovina okkup�l�sa okozta felh�borod�st (a magyarorsz�gi t�r�k-bar�t hangulatot mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Budapest d�szkardot k�ld�tt annak a t�r�k parancsnoknak aki 1876-ban legy�zte a szerbeket, Ausztri�ban a korm�ny bele is bukott az okkup�ci�ba b�r m�s okokb�l). A gazdas�got is nagyon megrend�tett�k Andr�ssy "�ri�si gy�zelm�nek" k�lts�gei. Sz�ll lemondott �s Tisza is k�vette, b�r az ut�bbi v�g�l is maradt. Az ellene ind�tott bizalmatlans�gi ind�tv�nyt sikeresen �tv�szelte. �j kabinetet alak�tott, melyben a p�nz�gyminiszter gr�f Szap�ry Gyula lett. 1885-ben a f�rendih�z demokratikus �talak�t�s�nak terve megbukott. Csak annyit siker�lt el�rni, hogy a Ferenc J�zsef �ltall kinevezend� tagok sz�m�t 150-r�l 50-re cs�kkentett�k. V�g�l a v�der�vita kivetkezt�ben bukott meg. A k�z�s hadsereg volt az ellenz�k �ltall legt�bbet b�r�lt �s legnagyobb vit�kat kavar� k�rd�s. �gy 1890. m�rcius 13-�n a Kossuth-�gyre hivatkozva lemondott �ll�s�r�l. Ut�ls� ny�lv�nos szerepl�s�re 1896-ban ker�lt sor, mikor a Szent Koron�t a M�ty�s-templomba vitt�k, itt � volt a kir�lyi biztos. 1902. m�rcius 22-�n halt meg. "Megvolt benne mindaz ami a kiv�l� politikust teszi, de hi�nyoztak bel�le az �ntudatos nagy koncepci�k. K�pes volt parlamenti csat�kat megnyerni, de nem volt, csak kev�ss� k�pes a gy�zelmeket az orsz�g jav�ra, val�ban nagy alapvet� alkot�sokra kihaszn�lni. Olyan volt aki eleven praktikus esz�vel el tudja tal�lni azt ami a pillanatnyi sz�ks�gnek megfelelt, �s ki �les �t�l�k�pess�ggel tiszt�n l�tta az egyes int�zked�sek k�zvetlen k�vetkezm�nyeit is, de reformjain megl�tszik, hogy sem a dolgok gy�ker�ig nem tudott hatolni, sem hosszabb id�re, �vtizedekre nem tudott �p�teni." Teh�t Tisza K�lm�n, szem�lye legink�bb reakci�s-konzervat�vnak nevezhet�. 15 �ves minisztereln�ks�ge alatt honosodott meg a tisztess�gtelen v�laszt�si m�dszer, reformjai pedig nem voltak m�lyrehat�ak. Ugyanakkor megkezd�d�tt a nemzetis�gek elleni usz�t�s mely m�g s�lyos k�vetkezm�nyekkel fog j�rni.  

B�r� E�tv�s J�zsef: Ebben a r�szben csak politikai karrierj�r�l fogok sz�lni (mivel, hogy emiatt tartozik ide), azonban emellett tehets�ges �r� �s zen�sz is volt. B�r� E�tv�s J�zsef V�s�rosnam�nyin sz�letett, 1813. szeptember 3-�n. Apja E�tv�s Ign�c, anyja Lilien Anna volt. - szerkeszt�s alatt.

diakov�ri Josip Strosmayer: szerkeszt�s alatt.

Wekerle S�ndor: szerkeszt�s alatt.

Gr�f Apponyi Albert: szerkeszt�s alatt.

J�szi Oszk�r: ,,Ez id�ben (1917-18 fordul�ja) J�szi Oszk�r a T�rsadalomtudom�nyi T�rsas�g f�titk�ra, az eur�pai h�r� szociol�giai �s politikai �r� volt a leg�rt�kesebb munkat�rsam. Egyike volt a legjelent�sebb magyar politikusoknak, s szellemi vez�re az �rtelmis�g �s a polg�rs�g halad� elemeinek. A fiatal �rtelmis�gre J�szi olyasfajta hat�st gyakorolt mint amilyet Masaryk a cseh ifj�s�gra. Nagy el�gt�telt �s b�tor�t�st jelentett sz�momra, hogy ez az ember, akit oly nagyra tartottam, a b�ke k�rd�s�ben t�lem f�ggetlen�l, ugyanarra a k�vetkeztet�sre jutott mint �n, aki viszont id�k�zben a nemzetis�gi k�rd�sben az � �ll�spontj�t tettem magam�v�." - K�rolyi Mih�ly

Gr�f Tisza Istv�n: szerkeszt�s alatt.

Ifjabb Andr�ssy Gyula: szerkeszt�s alatt.

Gr�f K�rolyi Mih�ly: Gr�f K�rolyi Mih�ly 1875. m�rcius 4-�n sz�letett, F�ton, az orsz�g egyik leggazdagabb �s legh�resebb m�gn�s csal�dj�nak tagjak�nt. Politikai p�ly�lya rendk�v�li, a dualista korm�nyp�rt, az �n. Szabadelv� P�rt sz�neiben indult el�sz�r, azt�n k�s�bb F�ggetlens�gi sz�nekben lett k�pvisel�, k�s�bb a szoci�ldemokrat�k fel� k�zel�tett. Elvei k�z�tt szerepelt: a nagybirtokok feloszt�sa, a nemzetis�gek egyenjogus�t�sa, a dualizmus 'laz�t�sa" �s az �ltal�nos v�laszt�jog is. ,,Erd�lyben l�ptem fel k�pvisel�jel�ltnek a zilahi ker�letben, amelynek n�gyezer v�laszt�ja k�z�l 3000 rom�n volt. A Sz�ll-korm�ny l�ptetett fel - �s ez volt az egyetlen eset, amikor korm�nyp�rti programmal l�ptem fel, de meg is buktam - soha nem tudtam rom�nul, �s csak ber�gott korteseim mondt�k el helyettem a programbesz�det. Azt mondt�k, hogy a 3000 rom�n vel�nk fog tartani, csak fizess�k meg �ket, az ezer magyarral ne t�r�djem, mert azok �gyis a 48-as jel�ltre fognak szavazni. A k�lts�gekre elk�lt�ttem a t�rv�nyes 15000 koron�t, �s amikor �kabb p�nzt k�rtek t�lem a lelkek megv�s�rl�s�ra, kereken kijelentettem, hogy nem adok. H�t akkor meg fogunk bukni - mondt�k nekem. L�lekv�s�rl�s �tj�n azonban nem akartam k�pvisel� lenni. Meg is buktam. A h�romezer rom�n v�laszt� nem j�tt nem j�tt el szavazni, mert nem volt fuvar �s ital, az ezer magyar k�z�l pedig 900 szavazott ellenjel�ltemre, Lengyel Zolt�nra. R�m mind�ssze 100 szavazat esett. Az�ta sem volt ilyen cs�fos buk�s. De erre a buk�somra b�szke vagyok." (K�rolyi nyilatkozata a '40-es �vekb�l, 1901-es v�laszt�si kudarc�r�l. K�rolyi 1910-ben m�r F�ggetlens�gi jel�lt k�nt lett k�pvisel�. ,,A v�laszt�si harc lefolyt. K�rolyi Mih�ly gr�f abban az id�ben az orsz�g egyik legnagyobb rem�nyekre jogosult f�rfia volt. Ez a harc teh�t a v�gletek tal�lkoz�sa volt, a legnagyobb harca a legkisebbel. Ellen�nk volt a  K�rolyi-uradalommal az �len az �sszes uradalmak, a korm�ny, a f�isp�n, az eg�sz k�zigazgat�s. Elk�lt�ttek 262 ezer aranykoron�t �s az eredm�ny: 36 szavazattal megbuktunk." (Mayer J�nos kisgazda politikus az 1910-es v�laszt�sr�l) ,,Mondj�k meg kis bar�tomnak, hogy ne l�pjen vissza, tartsa a jel�lts�g�t, de ha � nem nagyon agit�l, �n nem nagyon vesztegetek." (K�rolyi v�lasza mikor Mayer azt k�rte induljon m�shol). Antant-bar�ts�ga, f�ggetlens�gi programja ide�lis jel�ltt� tette a h�bor� alatt, mely ellen 1915-t�l (1914-ben m�g a legradik�lisabbak is a h�bor�t �ltett�k), sz�t emelt. 1918. okt�ber 25-�n A F�ggetlens�gi �s '48-as p�rt, a szoci�ldemokrat�k �s a polg�rik radik�lisok k�pvisel�ib�l l�trehozta a Magyar Nemzeti Tan�csot. Okt�ber 31-�n K�roly kir�ly K�rolyit nevezte ki Magyarorsz�g minisztereln�k�v�. K�rolyi k�lpolitik�j�t a Wilsoni elvekre �p�tette. ,,K�lpolitik�mat a Wilsoni elvekre alap�tom. Nek�nk egy elv�nk van: Wilson, Wilson �s harmadszor is Wilson. Amerik�ra az a feladat v�r hogy �tgy�rja eg�sz Eur�p�t, ki�rtsa bel�le a rev�ns gondolat�t, �s olyan b�k�t teremtsen, mely nem hagyja meg egyetlen n�p lelk�ben sem a keser�s�g full�nkj�t (K�rolyi besz�de 1918)." Miut�n azonban egy�rtelm�v� v�lt, ennek a politik�nak a sikertelens�ge �s a nemzetis�geknek is egyenl�s�get k�n�lt, n�pszer�s�ge rohamosan cs�kkenni kezdett. Azt�n �nk�nt �tadta a hatalmat a tan�cskorm�nynak (ny�latkozata szerint "...ebben az esetben nem Horthy hanem �n lettem volna a feh�rterror bevezet�je." Ezut�n egy ideig a p�rizsi k�vets�gen dolgozott, majd emigr�lt. J� bar�tja volt A.J.P. Taylor a h�res angol t�rt�n�sz. 1946-ban m�g hazat�rt egy id�re, l�tva azonban a kommunist�k el�ret�r�s�t ism�t emigr�lt. 1955. m�rcius 20-�n Franciaorsz�gban halt meg. K�rolyi - egy nem t�l sz�les r�teg (pl. Palacky, Conrad, J�szi) tagjak�nt, ritkas�gsz�mba men� elvi tisztess�get tan�s�tott, nem �rdekelt�k saj�t vagy oszt�ly�rdekei, nemzet�t szolg�lta. Ebben �ll K�rolyi Mih�ly igazi jelent�s�ge.