A bels� konszolid�ci� sikeres befejez�se ut�n, Schwarzenberg a k�lpolitika fel� fordult. Az els� siker nem v�ratott sokat mag�ra. A hesseni v�laszt�fejedelems�gben zavarg�sok t�rtek ki, �s I. Frigyes Vilmos v�laszt� a N�met Sz�vets�gt�l k�rt seg�ts�get a rend helyre�ll�t�s�ra. Poroszorsz�g azonban saj�t szak�ll�ra k�v�nta elint�zni a dolgot, Ausztria tekint�ly�nek ny�lt megs�rt�s�vel. M�r majdnem kit�rt a h�bor�, mikor I. Mikl�s c�r  (I. Romanov Mikl�s, minden oroszok c�rja) Ausztria mellett foglalt �ll�st, �gy Poroszorsz�g 1850. november 29-�n k�nytelen volt megk�tni az olm�tzi punkt�ci�kat, melynek �rtelm�ben a bajor hadsereg vonult Hessenbe, mindez s�lyosan megal�zta Poroszorsz�got. Schwarzenberg - Bruck nyomdokain haladva - felvetette, hogy Ausztria teljes birtok�llom�ny�val l�pjen be a N�met Sz�vets�gbe - ami bizony�ra �ri�si haszonnal j�rna a gazds�gi fejl�d�s szempontj�b�l. Poroszorsz�g azonban att�l tette f�gg�v� beleegyez�s�t, hogy Ausztria megossza vele a Sz�vets�g eln�ki tiszt�t. Erre azonban Ferenc J�zsef nem volt hajland�, �s a javaslatot visszavont�k. Ezalatt Schwarzenberg 1852. �prilis 5-�n elhunyt. Minisztereln�ke hal�la s�lyosan megr�zta a cs�sz�rt, azonban �gy maga vehette �t a k�lpolitika ir�ny�t�s�t. Ferenc J�zsef ekkor Bachot  (Alexander Bach, bel�gyminiszter, majd a Bach-rendszer atyja) k�v�nta kinevezni Schwarzenberg meg�resedett hely�re. Azonban K�beck �s Metternich meggy�zt�k ennek helytelens�g�r�l. Bach �s K�beck fejlesztett�k tov�bb Schwarzenberg neoabszolutizmus�t. Az �j �llamvezet�si forma hasonl�tott Metternich rendszer�hez. A rend�ri �s a k�mszervezetet tov�bb fejlesztett�k, �s az eddigi �ri�si rend�ri er�t kieg�sz�tett�k az �jonnan fel�ll�tott zsand�rs�ggal. De m�g ez sem volt el�g, a rendfenntart�sba (ez �gy volt Metternich alatt is) bevont�k a hadsereget, �s a t�bb t�zezer spiclit, akik inform�ci�kkal seg�tett�k a rendszert. Adolf Fischof k�vetkez� le�r�sa re�lis: ,,A t�rdepel� paps�g, az �l� hivatalnoks�g, az �ll� katonas�g �s a cs�sz�-m�sz� spiclik serege."  De volt ezenk�v�l is t�masza a rendszernek. Szint�n a '48 el�tti helyzethez hasonl�t a hivatalnoks�g mint az �llam fenntart�ja, csup�n egy ter�leten t�rt�nt v�ltoz�s de erre k�s�bb t�rek ki. A rendszert t�mogatta ezenk�v�l a paps�g is. A Metternichi rendszer minden reakci�s von�sa ellen�re, megtartotta a jozefinista egyh�zipolitikai elemeket. A katolikus paps�g az �j rendszerben k�vetelni kezdte, ezek felsz�mol�s�t. Stadion elutas�totta a p�sp�ki gy�l�s �sszeh�v�s�t, azonban v�g�lis beadta a derek�t, �gy 1849. �prilis 30-�n megnyitott�k a gy�l�st mely eg�szen j�nius 17-ig tartott. A gy�l�sen Friedrich Schwarzenberg b�boros, herceg eln�k�lt (fiv�re volt a minisztereln�knek). Rauscher b�boros ekkor javaslatot adott el�, melyben a jozefinista elemek felsz�mol�sa szerepelt. Ennek �rtelm�ben szabadd� v�lt volna a p�sp�k�k �rintkez�se a Szentsz�kkel, a h�zass�gi jog egyh�zi jellege vissza�llt volna, a kolostori birtokok al�rendel�dn�nek az egyh�zi igazgat�snak, a rendek ism�t szabadon �rintkezhetn�nek k�lf�ldi rendf�n�keikkel, valamint az oktat�s ism�t egyh�zi k�zbe ker�lt volna (ez az ellenreform�ci� s�t�t napjait id�zi). Ugyanakkor nem k�v�nt�k al�rendelni az osztr�k egyh�zat a Szentsz�knek, mert f�ltek annak esetleges olasz nemzeti �rz�seit�l. A k�vetel�sek ereje n�tt, �s Ferenc J�zsef - minden m�s miniszter ellenkez�s�v�t figyelembe sem v�ve - 1850. m�rcius�ban elfogadta Thun oktat�s - �s vall�s�gyi miniszter javaslat�t, mely j�v�hagyta a p�sp�ki k�vetel�seket. Ezt a minisztertan�cs 1853. m�rcius 18-�n �s 23-�n szentes�tette. A rendelkez�sek annyiban hoztak t�bbett a fentebb eml�tettekn�l, hogy a p�pai bull�k, �s p�sp�ki p�szt�rlevelek megjelen�s�nek korl�toz�sa megsz�nt, megsz�nt az �llamjoga az egyh�zi b�r�skod�sba val� belesz�l�sra. E folyamatnak a betet�z�se volt Ferenc J�zsef �s feles�ge Erzs�bet r�mai l�togat�sa, majd az 1855. augusztus 18-�n megk�t�tt konkord�tum mely t�nylegesen is az egyh�z kez�be helyezte az oktat�st. Azonban a helyzetnek voltak el�nyei is. Alexander Bach, polg�ri sz�rmaz�s� �gyv�d volt, �s b�r az abszolutizmust szolg�lta, de voltak liber�lis elvei is, m�g az ut�n is, hogy a neoabszolutizmus t�mogat�j�v� v�lt. M�g bel�gyminiszter volt, hatalma szinte dikt�tori m�ret�t, forradalmi c�lokra haszn�lta fel (b�r v�g�lis �gy d�nt�tt, hogy a k�zigazgat�s hat�konys�ga el�bbre val� egy liber�lis alkotm�nyn�l). A jobb�gyfelszabad�t�s �jb�l meger�s�tetetett. Minden rendi �s tartom�nyi privil�gium elt�r�ltetett (erre m�g Metternich alatt sem ker�lt sor), m�g Magyarorsz�g� is. Azonban �gy j�rt a horv�t s�bor �s m�s egy�b gy�l�sek is. A nem magyar magyarorsz�gi nemzetek most �lvezhett�k a Habsburgok "h�l�j�t", nem hi�ba mondta, egy magyar nemes, horv�t ,,koll�g�j�nak": ,,Amit mi kaptunk b�ntet�sk�nt, azt kapt�tok ki jutalomk�nt." A n�met nagyburzso�zia is jelent�s t�mogat�sokat kapott. A rendszer ezen k�v�l k�telez�v� tette a n�met nyelvet az eg�sz birodalomban, �gy a birodalom el�sz�r �s utolj�ra teljesen egys�ges, n�met �llamm� v�lt (ez�ttal m�r tudatos n�metes�t� sz�nd�kkal, ugyanis a Schwarzenberget k�vet� k�l�gyminiszterek �s Ferenc J�zsef is elfogadt�k Brucknak a Schwarzenberg-korm�ny p�nz�gyminiszter�nek a 70 milli�s birodalomr�l sz�l� elm�let�t). A Bach-rendszer Magyarorsz�gra teljesen �j, forradalmi k�zigazgat�st hozott. Azel�tt Magyarorsz�g igazgat�sa a Pest-budai Helytart�tan�csb�l �s a b�csi Magyar Kancell�ri�b�l �llt. A Helytart�tan�cs tov�bb�totta a Kancell�ria rendeleteit a 63 megy�be, ezekbe a f�ggetlen test�letekbe, melyeket szinte kedvtel�sb�l a k�z�pnemess�g (a k�s�bbi dzsentri) igazgatott. A Bach-rendszer alatt mindez megv�ltozott. Az orsz�got n�met hivatalnokok �z�nl�tt�k el (ezek sz�m�ra k�telez� volt a zs�n�ros magyar nadr�g ill. s�veg visel�se, �gy azt�n a n�pnyelv ,,Bach-husz�roknak" nevezte �ket), akik az �j k�zpontos�tott hivatali szervezetet m�k�dtett�k. Az orsz�ggy�l�st nem h�vt�k �ssze, a megy�k �n�ll�s�ga megsz�nt. Ferenc J�zsef miut�n belf�ld�n a helyzet megszil�rdult, �s a k�lpolitki�ban nyugalom �llt be, Ferenc J�zsef - anyja er�teljes �szt�nz�s�re - a h�zass�g fel� ford�totta tekintet�t. Az �len Zs�fia f�hercegasszony j�rt, aki a bajor Wittelsbach h�zb�l (saj�t csal�dja) szemelt ki feles�get cs�sz�ri fia sz�m�ra. Ez a h�lgy pedig, saj�t Ludowika h�g�nak, Helena l�ny�ra gondolt. Azonban a dolgok m�sk�nt alakultak mint ahogy a f�hercegasszony k�pzelte. Cs�sz�ri fia szerelmes lett Erzs�bet  (Wittelsbach Erzs�bet, Ferenc J�zsef feles�ge) unokah�g�ba. �gy 1854. �prilis 24-�n olt�rhoz vezette a mind�ssze 16 �s f�l �ves Erz�sbetet. Mikor azt�n a kudarcok ut�n, a rendszer sz�ks�g�t �rezte n�peivel val� megb�k�l�snek, a cs�sz�ri p�r sokszor l�togatott a birodalom orsz�gaiba. Azonban a cs�sz�rn� b�jai ellen�re is, It�li�ban m�g a nemesek sem mentek el a hivatalos fogad�sra (pl. Bresci�ban), Magyarorsz�gon pedig b�r a hivatalos fogadtat�s m�r melegebb volt, de a n�phangulatban v�ltoz�s nem �llt be. A k�lpolitik�ban is jelent�s v�ltoz�s �llt be. A '49-es intervenci� (mely�rt az oroszok csak p�nzt kaptak, azt is '53-ra) �s az '50-es diplom�ciai t�mogat�s fej�ben a c�r b�zott Ausztria t�mogat�s�ban (holott mikor Schwarzenberg elfogadta azt tudta hogy nem fogja kiegyenl�teni a sz�ml�t). �gy 1853. tavasz�n a konstantin�polyi orosz k�vet jegyz�ket ny�jtott �t, mely a c�r t�r�k uralom alatt �ll� szl�vok feletti protektori jog�t k�vetelte. Ezt a szult�n elutas�totta. V�laszul orosz csapatok vonultak be Havasalf�ld �s Moldva fejedelems�gekbe. Franciaorsz�g �s Anglia azonban a Porta mell� �llt, mire az hadat �zent Oroszorsz�gnak. A Boszporuszra angol haj�k futottak be, �s a k�t nyugati hatalom v�d- �s dacsz�vets�get v�llalt a t�r�k�kkel. Poroszorsz�g deklar�lta semlegess�g�t, azonban Ausztria habozott. M�r Schwarzenberg kijelentette: Ausztria nem t�rheti a dunai fejedelems�gek (Havasalf�ld �s Moldva) megsz�ll�s�t, m�g ha - �s ez volt az orosz indok - az az ottani kereszt�ny n�pess�g v�delme �rdek�ben t�rt�nik is. 3 csoport alakult ki az osztr�k politik�ban. Az egyik Windisch-Gr�tz, Radetzky �s a t�bornoki kar volt, az oroszokkal val� megeggyez�st szorgalmazta. A m�sik Bach, Boul (Schwarzenberg ut�dja a k�l�gyminiszteri sz�kben) �s H�bner (a p�rizsi k�vet) k�r�l, akik a Franciaorsz�ggal k�tend� sz�vets�get t�mogatt�k. A 3.-at Bruck neve f�mjelezte, �s szint�n a "70 milli�s birodalomra" �p�lt. Azonban v�g�lis Bach �s Boul �ll�spontja gy�z�tt. �gy Boul 1854. augusztus 8-�n szerz�d�st k�t�tt a nyugati hatalmakkal, mely tartalmazta az orosz befoly�s visszaszor�t�s�t, �s a Dardenell�k b�rmely hatalom elleni v�delm�t. 1854. augusztus�ban osztr�k seregek sz�llt�k meg a dunai fejedelems�geket. Okt�berben Ferenc J�zsef elrendelte a mozg�s�t�st, �s b�r ezt egy h�nappal k�s�bb - Hess t�bornok �s Bruck er�teljes k�zbel�p�s�re - le�ll�tott�k, de ez megakad�lyozta a c�rt hogy a Kr�mben bevesse eg�sz sereg�t. 1854. december 2-�n szerz�d�s j�tt l�tre az angol a francia illetve az osztr�k korm�ny k�z�tt, mely szerint ha 1855. janu�r 1-ig nem t�rt�nik meg a b�kek�t�s �j meg�llapod�st k�tnek. Csak egy gond volt. Az osztr�k gazdas�got nagyon kimer�tette a mozg�s�tott hadsereg eltart�sa, t�nylegesen annyira mint ha hadvisel� lett volna. 1854. j�nius�ban �llamk�lcs�nt bocs�jtottak ki, melynek jegyz�s�t vagyon ar�ny�ban k�telez�v� tett�k �s er�szakkal behajtott�k. V�g�l 1855. j�nius�ban a hadsereget ism�t b�kel�tsz�mra �ll�tott�k vissza. Csup�n a dunai fejedelems�gek megsz�ll�s�t tartott�k fenn, rem�lve hogy azokat megtarthatj�k. Az osztr�k korm�nyk�r�knek k�sz terveik voltak a keleti fejletts�g� tartom�nyok berendez�s�re, az �t- �s vas�t�p�t�st�l a paraszts�g tehermentes�t�s�ig sz�mos hasznos int�zked�s. Az 1856. m�rcius 30-�n kezd�d�tt p�rizsi kongresszus megtiltotta Oroszorsz�gnak hogy a Fekete-tenger t�rs�g�ben flott�t, �s er�d�tm�nyeket tartson, valamint Besszar�bia egy r�s�zt Moldv�hoz csatolt�k. A b�k�nek s�lyos k�vetkezm�nyei lettek. Oroszorsz�g - joggal - megs�rt�d�tt Ausztria h�l�tlan magatart�s�n �s �r�mmel vette volna annak kudarc�t. Franciaorsz�g �s Anglia pedig biztos volt abban, hogy ha Ausztria m�r az elej�n h�bor�ba l�p, Oroszorsz�g harc n�lk�l megh�tr�l. �gy a Habsburg Monarchia elszigetel�d�tt. III. Nap�leon - nagy terve az olasz nemzeti egys�g francia seg�ts�ggel val� l�trej�tte jegy�ben - 1857. �prilis�ban tudatta Bismarckkal az �j porosz kancell�rral, hogy fegyveresen is t�mogatni fogja az olasz egys�gmozgalmat. Az 1859. janu�r 1-i fogad�son pedig k�z�lte H�bnerrel: ,,korm�ny�hoz val� viszonya m�r nem olyan j� mint a m�ltban." Ez egyenl� volt a had�zenettel. Ekkor m�r maga Ferenc J�zsef is h�bor�t akart, mivel a vezet� k�r�k szerint ez volt az egyetlen es�ly a teljes gazdas�gi cs�d el�d�z�s�ra (ak�rcsak 1914-ben, meg k�l�nben is, Cavour folyamatosan provok�lta Ausztri�t). �gy h�t 1859. �prilis 29-�n ultim�tumot k�ld�tt a sz�rd-piemonti kir�lynak Viktor Em�nuelnek leszerel�st k�vetelve. Ezt Cavour minisztereln�k r�gt�n elutas�totta. Boul ekkor lemondott. A nagyobb probl�ma azonban az volt, hogy mint t�mad� f�l Ausztria nem sz�m�thatott sem Anglia sem a N�met Sz�vets�g seg�ts�g�re. A hadvezet�ssel azonban gond volt. Heinrich von Hess t�bornok, Radetzky munkat�rsa volt a legalkalmasabb a csapatok ir�ny�t�s�ra, azonban nem sz�vlelte Ferenc J�zsef reakci�s rendszer�t, �gy a cs�sz�r Gyulay Ferencet  (Gyulay t�bornok) v�laszotta. Gyulay - ak�r k�s�bb Benedek - hat�rozottan visszautas�totta a felk�r�st, �s csak er�teljes utas�t�sra foglalta el a hely�t. A harci cselekm�nyek a K-K Armee 1859-r�l sz�l� r�sz�n�l. A v�ge a magentai veres�g lett. Ekkor Ferenc J�zsef szem�lyesen vette �t a csapatok parancsnoks�g�t, azonban 1859. j�nius 24-�n a Solferin� melletti csat�ban ism�t veres�g k�vetkezett. Ekkor III. Nap�leon fegyversz�neti javaslattal �llt el�. De mi�rt, mikor gy�z�tt? A francia cs�sz�r f�lt att�l, hogy Ausztria teljes veres�ge forradalmi esem�nyekhez vezet. Ezenk�v�l a Rajna ment�n �ll� hat porosz �s n�met sz�vets�gi hadoszt�ly r�m�szt�leg hatott. �gy h�t el�rve megleck�ztet�s�t - ami tulajdonk�ppeni c�lja volt - nem volt t�bb oka harcolni. Ferenc J�zsef �ppoly kevesett t�prenghetett a javaslat elfogad�s�n mint ellenfele annak megt�tel�n. A b�k�ben Ausztria elvesztette Lombardi�t, Velence �s a V�rn�gysz�g azonban a kez�n maradt. Viszont a Toscanai �s Modenai Habsburg uralomnak v�ge szakadt. Ezzel az It�lia feletti Habsburg uralom f�stbe ment. Bach a kudarc hat�s�ra megbukott (p�rizsi k�vet lett), �s megkezd�d�tt a k�s�rletez�s a rendszer �talak�t�s�ra.