A ,,cassus beli” �s a h�bor� kit�r�se

1914. j�nius 28. Ferenc Ferdin�nd f�herceg az Osztr�k-Magyar Monarchia tr�n�r�k�se l�togat�st tett Szarajev�ba a Monarchia �ltal 1908-ban annekt�lt Bosznia-Hercegovina f�v�ros�ba. Az utak ment�n ott �lltak az ,,ifj� Bosznia” mozgalom tagjai akik a f�herceg meggyilkol�s�t tervezt�k. Azonban nem ment sz�mukra minden sim�n. A bomba melyet egyik�k Ferenc Ferdin�nd kocsij�ra dobott lepattant a j�rm�r�l �s a h�tr�bb halad� aut� alatt robbant megsebes�tve a benne �l�ket. Az egyik mer�nyl� ek�zben megsajn�lta a tr�n�r�k�st �s hazament. Ezut�n a f�herceg j�l lehordta a v�ros polg�rmester�t.

Letart�ztatj�k Gavrilo Principet

Amint ez megvolt a tr�n�r�k�s elindult a k�rh�zba hogy megl�togassa a sebes�lteket. Vezet�je azonban elv�tett egy kanyart �s a kocsi lelassult. A j�rm� egyenesen az egyik mer�nyl� Gavrilo Princip el�tt �llt meg. Princip el�vette fegyver�t �s lel�tte a tr�n�r�k�st �s feles�g�t. Amint a h�r meg�rkezett B�csbe �s Budapestre Ferenc Ferdin�nd ellens�gei �nnepeltek, de a n�p �ltal�nosan felh�borodott hogy �gy meg mert�k al�zni a Monarchi�t. Conrad �s a prevent�v h�bor�t szorgalmaz� k�r�k felismert�k hogy itt a ragyog� alkalom Szerbia megleck�ztet�s�re. Voltak olyanok is akik egyenesen az annexi�t (Szerbi��t) k�vetelt�k.

Conrad St�rgkh gr�f (osztr�k kancell�r) �s Krobatin (k�z�s had�gyminiszter)vezett�k a h�bor� p�rtiakat. Az egyetlen befoly�sos ember aki ellenezte a h�bor�t gr�f Tisza Istv�n magyar minisztereln�k volt. Nem mintha elvben nem helyeselte volna a v�gs�kig Szerbia rendre tan�t�s�t hanem egyszer�en nem tartotta el�g er�nek a k�z�s hadsereget az �ltal�nos politikai helyzet t�nyez�inek megvizsg�l�sa ut�n. Ekkor �t fontos dolog volt lesz�rhet�:

1. A Monarchia b�rmely Szerbia elleni akci�ja mag�val vonja Oroszorsz�g beavatkoz�s�t is.

2. Ebben az esetben a Monarchia sz�m�that N�metorsz�gra is.

3. N�metorsz�g ellen a franci�k �s az oroszok egy�ttesen l�pnek fel.

4. Olaszorsz�g min�l el�bb igyekezni fog hogy kib�jjon a h�rmassz�vets�gben v�llalt k�telezetts�geinek teljes�t�se al�l.

5. Anglia – ha N�metorsz�g megs�rten� Belgium f�ggetlens�g�t – h�bor�ba fog l�pni az antant oldal�n.  

Miut�n Berlin biztos�totta Tisz�t Rom�nia semlegess�g�r�l �s N�metorsz�g t�mogat�s�r�l minden akad�ly elh�rult a h�bor� el�l. Annak ellen�re hogy a szerb korm�ny �s Pasic minisztereln�k v�ltig �ll�totta hogy a korm�nynak semmi k�ze nincs a szarajev�i mer�nylethez, a Monarchia el�rkezettnek l�tta az id�t a Szerbi�val val� lesz�mol�sra. J�lius 23-�n a Monarchia belgr�di k�vete jegyz�ket adott �t a szerbeknek melynek teljes�t�s�re 48 �r�t kaptak. A k�vetel�sek k�z�tt szerepelt az is hogy osztr�k-magyar hat�s�gok folytathassanak vizsg�latot Szerbia ter�let�n (emellett rengeteg szerb korm�nytag f�tiszt elbocs�t�sa valamint a ,,fekete k�zhez” hasonl� szervezetek felsz�mol�sa, ennek a szervezetnek maga a szerb titkosszolg�lat f�n�ke volt a vezet�je) �gy ,megs�rtve annak nemzeti szuverenit�s�t. A szerb korm�ny azonban ennek ellen�re is hajlott annak teljes�t�s�re. Finom diplomatikus st�lusban adtak v�laszt a megadott hat�rid�re, azonban ekkor az osztr�k-magyar k�vet k�z�lte a diplom�ciai kapcsolatok megszak�t�s�t (a szerbeket azonban ekkor m�r t�mogatt�k az oroszok is), majd a Monarchia j�lius 28-�n hadat �zent Szerbi�nak �s elkezdte a r�szleges mozg�s�t�st. A franci�k �s az oroszok ki�lltak a szerbek mellett. Angli�t�l egyel�re annyi tellett hogy javaslatot tett a Monarchi�nak hogy foglalja el Belgr�dot �s ott �lljon meg. J�lius 31-�n m�snap szinte egyszerre rendelt�k el az �ltal�nos mozg�s�t�st az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban Oroszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban. Augusztus 2-�n N�metorsz�g hadat �zent Franciaorsz�gnak majd miut�n Belgium elutas�totta a n�met hader� �tenged�s�t, a cs�sz�ri hadsereg er�i megsz�llt�k az orsz�got. Ezut�n minden nagyhatalom - sz�vets�gi rendszer beli - tags�g�t�l f�gg�en hadba l�pett