monarchia
monarchia
Men
 
A dualizmus kornak nagy emberei s a kzs minisztriumok vezeti
 
A magyar 1848
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Gott Erhalte
 
Chat
 
Az I. vilghbor nyugati frontja
 
Az I. vilghbor olasz frontja
 
Az I. vilghbor keleti frontja
 
Az I. vilghbor dlkeleti s balkni frontja
 
Az I. vilghbor mellkhadsznterei
 
A htorszg
 
A vilghbor kitrse
 
Trsadalom, letmd s letviszonyok
A vilghbors veresg s a nyomban bekvetkezett sszeomls, a forradalmak s a terletvltozsok rendkvl mlyrehat s ltalnos vlsgba sodortk a magyar trsadalmat. Mr a bkeszerzds vben szles krben elterjedt az a nzet, hogy az orszg j hatrain bell letkptelenn vlik. Emiatt sokan gy reztk, hogy a magyarsgot {I-69.} slyos igazsgtalansg rte. A gyztesek kmletlenl rvnyestik terleti kvetelseiket. A mlysges nemzeti srelem s csaldottsg abbl is tpllkozott, hogy a bkeszerzdssel a nyugat elrulta a magyarsgot. Hltlan volt az vszzadokig a keresztnysg keleti vdbstyjnak tartott orszggal szemben, semmit sem tett a trtnelmi Magyarorszg megmentse rdekben. A trianoni orszghatrok a npessg ltszmt is megszabtk. Az 1920-as npszmlls ltal szmba vett mintegy 8 millis lakossg 1941-re (a trianoni terleten) tbb mint 1,3 milli fvel nvekedett, ami a hallozsi rta cskkensnek 81943-ban 14 ezrelk, mg 10 vvel korbban 20 ezrelk volt) s a vrhat tlagos lettartam nvekedsnek (1913-ban 40 v, 1941-ben 57 v) volt ksznhet. Ezzel s a szletsek szmnak visszaessvel az idskorak arnya (60 ven fell) megntt, mg 1920-ban 100 magyar llampolgrbl 8 volt 60 v fltt, addig 1943-ban 100-bl 14 volt idskor. A szlsek szma s a kiskorak arnya mr az 1930-as vekben is nmileg elmaradt a nyugat-eurpai tlagoktl, ez a tendencia napjainkig tart. Nmileg megvltozott a felekezeti sszettel, a rmai katolikusok arnya nvekedett (1920-ban 64%, 1941-ben 66%), a Dunntl lakossgnak ngytdt tettk ki, mg reformtusnak vallotta magt minden tdik magyar llampolgr, Hajd s Szatmr megykben s Debrecenben azonban arnyuk megkzeltette a dunntli katolikus hvekt. A 6%-nyi evanglikussgot csak az izraelita valls arnya mlta alul (1920-ban 5,9%, 1941-ben 4,3%). Az izraelitk cskken ltszma elssorban a zsid npessgen belli cskken szletsi rtval magyarzhat. A magyar zsidsg dnten a vrosokban tmrlt. 1930-ban minden tizedik vroslak izraelita valls volt, Budapesten azonban a lakossg 20%-t tettk ki.

Az j hatrok miatt a vrosiasods folyamata is ellentmondsoss vlt. Mg egyfell a vrosi lakossg arnya az 190. vi 19%-rl 25 v alatt 30%-ra ntt, addig nhny jelents magyar vros j llamhoz kerlt (Kolozsvr, Temesvr, Nagyvrad, Szabadka, Pozsony, Kassa stb.). Msok teljesen elvesztettk hagyomnyos vonzskrzetket, emiatt jelentsgk cskkent (Pcs, Szeged, Storaljajhely). Budapest kzponti helye pedig minden tekintetben nagymrtkben megntt. A fvros slyt mutatta, hogy az egymillis Budapest utn az orszg legnagyobb vrosai alig rtk el a szzezres llekszmot (Szeged, Debrecen, Miskolc) annak ellenre, hogy Szeged s Debrecen esetben az egyetemek, Miskolcnl az ipari zemek jelents vonzert gyakoroltak. Mindhrom vros lakossgnak szma folyamatosan emelkedett.

A trsadalom foglalkozsi sszettelt figyelembe vve, szembetn, hogy a trianoni orszgban ebben a tekintetben nem trtnt gykeres vltozs. Nmileg cskkent a mezgazdasgbl (7%-kal) s nvekedett (5%-kal) az iparbl, kereskedelembl, forgalmi, szolgltats s infrastrukturlis szfrbl lk szma. Az stermelssel foglalkozk arnya kisebb-nagyobb ingadozsokkal, de meghatroz maradt (1920-ban mintegy 4,5 milli f, a lakossg tbb mint fele; 1941-ben tbb mint 4,5 milli f, a lakossg mintegy fele).

A magyar trsadalom bels tagozdsra, termszetesen hatottak a korszak ltalnos eurpai trsadalomfejldsi tendencii. Megntt az alkalmazottak, tisztviselk szma s arnya, bizonyos mrtkben ntt a trsadalmi mobilits, tjrhatbbakk vltak az egyes trsadalmi rtegek hatrai. A szellemi teljestmny s a szakmai tuds eslyt adhatott a felemelkedsre.

{I-70.} A trsadalmi hierarchia cscsn a nagybirtokosok s a nagytksek lltak, az ezer hold fltti birtokok arisztokrata tulajdonosainak a kezben volt az orszg fldterletnek mintegy harmada. Az Esterhzy-csald tbb mint hatszzezer holddal rendelkezett. Velk egytt a Zichy-, Festetics-, Pallavicini- s Szchenyi-csaldok tagjai risi birtokaik mellett klnfle bankok, vllalatok elnksgben s igazgattancsban is helyet foglaltak, ami egyfell magas jvedelmet biztostott, msfell a nagytke s a fldbirtokos arisztokrcia bizonyos mrtk sszekapcsoldsra utalt. A nagybirtokossg agrrius konzervativizmusa, valamint felshzi jelenltk a vilgvlsg utn vlt a rendszer fontos stabilizl elmv. A tbb mint tszz arisztokrata nagybirtokos mintegy tizedt kitev gazdasgi elit flszz, nagyrszt zsid csaldbl llt. Egymshoz szoros szlakkal kapcsoldtak, befolysuk s szerepk a magyar gazdasgi letben dnt volt, br a politikai kzleti nyilvnos szerepvllalst tbbnyire elkerltk. A Chorin, Goldberger, Kornfeld, Pernyi, Vida, Weiss, Aschner, Fellner stb. csaldok tkjre, gazdasgi erejkre a rendszernek szksge volt. A gazdasgi let szinte minden gt tfog szerepket jl reprezentlta Chorin Ferenc szemlye, aki tbb mint egy tucat bank, nagyvllalat, rszvnytrsasg s bnya vezetje volt (Salgtarjni Ksznbnya Rt., Weiss Manfrd alumnium-, konzervgyrak, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Hazai Paprgyr, Ipari Jelzlog Hitelintzet stb.). Vagyonukat s jvedelmket tekintve a nagytke kpviseli a nagybirtokos arisztokrcival egytt, az 1935. vi adbevallsokat figyelembe vve, szinte kivtel nlkl a 150 ezer pengt meghalad vi jvedelmi szinten voltak, amihez vagyonknt az ves bevallott jvedelem tbbszrse trsult. Festetics Sndor grf 339 ezer peng ves jvedelem mellett 13,5 milli pengs vagyonnal, Vida Jen, a Magyar ltalnos Ksznbnyk Rt. vezrigazgatja s Fellner Pl gyros 250 s 230 ezer peng jvedelemmel s 1 milli, valamint 3,7 milli pengnyi vagyonnal rendelkeztek akkor, amikor Budapesten egy fmipari szakmunks heti tven pengt, az egyetemi tanrsegd havi 170–230 pengt kapott. A mezgazdasgi munksok s a kubikusok napi bre pedig 2 peng krl mozgott. A gazdasgi elit legvagyonosabb rszhez csatlakoztak a miniszterek, llamtitkrok, vllalatvezetk stb., havi 800–1200 peng jvedelmk a ’30-as vek kzepn a biztos meglhets (200 peng) tbb mint ngyszerest tette ki, de jelentsgk leginkbb dntshozi pozciikbl addott.

A kzprtegek bels tagozdsa a fldbirtoklshoz, az llami- vagy magnjvedelmekhez, a biztos egzisztencihoz ktdtt. A valamivel tbb, mint ktezer kzpbirtokos (200-tl 1000 holdig) nagy rsze 500 holdnl kevesebb birtokon gazdlkodott, ami a biztos meglhetshez mindenkppen, a flfel jutshoz viszont semmikpp nem volt elg. A kpviselhzban, tbbnyire a kormnyprt padsoraiban mindig tbb tucat kpviselvel rendelkeztek, a vrmegyei kzigazgatsban s kzletben meghatroz slyuk volt. Mentalitsukat s anyagi helyzetket tekintve is a kzpbirtokos rtegekhez csatlakoztak a hadsereg tbornokai s tisztjei, valamint a vezet kz- s llami tisztviselk. A kztisztviseli karral s az llami alkalmazsban ll rtelmisgiekkel k alkottk a keresztny kposztlyt, ahov nemcsak tisztviseli csaldbl lehetett bekerlni, hanem az iskolai vgzettsg alapjn megszerzett kzszolglati tisztviseli llssal is. Br vagyoni helyzetk a vilghbor s a forradalmak, valamint az 1920-as {I-71.} vek gazdasgi knyszerintzkedsei nyomn (a kzigazgatsi appartus leptse, nyugdjazsok stb.) jelents mrtkben megrendlt, rtkrendjk s trsadalmi tekintlyk megmaradt. A keresztny kzposztlyba kerls, leginkbb a biztos llami fizets miatt, az alsbb rtegek legfbb clja volt. A mveltsgi cenzus fontos kritrium volt. A kzposztlyi lt legkevesebb az rettsgit megkvetelte, az rtelmisghez tartozni viszont csak diplomval lehetett. Mikzben az rettsgizettek szma a hbor elttihez kpest 1930-ra megduplzdott, a diplomsok krben a jogi s llamtudomnyi oklevelet szerzettek szma lassan visszaszorult (1938-ban az sszes egyetemi hallgatknak kevesebb, mint fele – 40%-a volt jogsz), helyet adva a blcssz, orvosi, mszaki vgzettsgeknek, akik kzl egyre tbben alkalmazotti sttuszba kerltek. A ngy elemitl az egyetemig 1938-ban tbb mint hatvanezer tanr mkdtt jelents vagyoni, trsadalmi s rangbeli klnbsggel. Az nll egzisztencival rendelkez orvosokon, gyvdeken, mrnkkn kvl (akik anyagi lehetsgeiket tekintve a nagypolgrsghoz kzeltettek) az rtelmisg nagy tmegei rendkvl bizonytalan s rossz anyagi helyzetben ltek, klnsen az 1930-as vekben. Ktsgtelen, hogy a kiegyezstl kezdve fokozatosan, a magyar zsidsg egyes foglalkozsi gakon orszgos arnyhoz kpest is jelents tlslyra tett szert. Mindezek eredmnyekppen 1930-ra a kereskedk s banktisztviselk fele, az orvosok, jsgrk s szerkesztk harmada, a sznszek negyede zsid volt, viszont az ipari munkssg, a kzszolglati tisztviselk s az agrrnpessg krben alig szerepeltek.

Vastpt kubikusok

Vastpt kubikusok

Cspls gzgppel az 1920-as vekben

Cspls gzgppel az 1920-as vekben

A kzprtegekhez tartozott a kisebb zemeket (10–100 munks) a kereskedelmi vllalkozsokat (6–20 segd) mkdtet kzptksek s nagyobb vllalatok kzpvezeti (fmrnkk, osztlyvezetk stb.) mintegy ktezer fs rtege. A polgrsg derkhadt a vrosi kispolgrok tbb mint flmillis tbort alkot kisiparosok s kiskereskedk tettk ki, akik tbbnyire egyedl, de legfeljebb kt-hrom segddel dolgoztak. A kiskereskedk anyagi helyzete ltalban kedvezbb volt a kisiparosoknl. Utbbiak ltszma mintegy kt s flszeresen mlta fell a kiskereskedkt. Mindkt csoport bizonytalan helyzett jelezte, hogy 1941-ben mintegy hromnegyedk mr egyedl, segd nlkl mkdtt a munka- s lakhelyknt egyarnt funkcionl egyetlen helyisgben.

Az agrrnpessgen bell les hatrvonal hzdott a flddel rendelkezk s a nincstelenek kztt. A szzholdas vagy annl kisebb birtokkal rendelkezk 1930-ban az orszg lakossgnak mintegy felt tettk ki (4,5 milli f), nagyon kis ltszm mdosabb rteggel (6 ezer f 100–200 holdnyi flddel) kapcsoldva a kzpbirtokossghoz. Az agrrnpessg dnt rsze azonban egyltaln nem rendelkezett flddel (mezgazdasgi cseldek: 600 ezer f, mezgazdasgi munksok: 1,2 milli f) vagy csak tredkparcellkkal (tbb mint 1,2 milli f). rthet, hogy a kt hbor kztti magyar trsadalom legslyosabb problmjv a parasztkrds, pontosabban a valdi fldreform elmaradsa vlt. Annak ellenre, hogy a Nagyatdi-fle fldreform, majd az ezt kvet fldreformtrvny nmileg cskkentette a fldnlkliek krt, a paraszti npessg mintegy hromnegyede ezutn is teljes ltbizonytalansgban lt. Nagyon sokan rendelkeztek 5-tl 20 holdig terjed birtokkal, ami ugyan nem volt elegend egy polgri letsznvonalhoz s felhalmozshoz, de szernyebb meglhetst lehetv tett. A vrosi munksok s cseldek (ide tartoztak az ipari s gyri munksok, {I-72.} betantott munksok, hzicseldek, kzlekedsi s kereskedelmi segdszemlyzet) szma 1941-re 1,5 millira ntt (1920-ban alig haladta meg az 1 millit). Kzttk a legnpesebb, mintegy 800 ezer fs ipari munkssg fleg nagyzemekben dolgozott. Az ipari munkssg krben jelents mrtkben megntt a nk ltszma. Ez leginkbb a textiliparban jelentkezett s szorosan sszefggtt az urbanizci felgyorsulsval. Miutn a vidkrl rkezett munkt vllal nk tbbnyire a vrosokban maradtak, szaportva ezzel az elsgenercis munkssg ltszmt. A betantott munksok arnynak nvekedsvel prhuzamosan cskkent a szakmunksok szma, br nhny magas szint szakmai tudst ignyl gazatban jelenltk dnt maradt. A nyomdaiparban dolgozk mintegy hromnegyede, a ruhzati iparban tevkenykedk 60%-a kpzett szakmunks volt. A modernizcit kpvisel villamossgi ipar is j, specilis kpzettsg munksokat ignyelt. A munkanlklisg a mezgazdasgi munkssg mellett leginkbb az ipari munkssg krben jelentkezett, br az 1930-as vek vgtl a nehz- s hadiipar fejlesztse kvetkeztben a munkaer nagy rszt foglalkoztatni tudtk.

Amennyiben a kt hbor kztti magyar trsadalom bels mobilitst, tjrhatsgt, a klnbz rtegek utnptlst tekintjk, akkor a legzrtabbak a nagybirtokos arisztokrcia, a nagytksek s a parasztsg csoportjai voltak. Mindhrom esetben az odatartozknak tbb mint hromnegyede mr tbb genercira visszamenleg is nagybirtokos, nagytks vagy parasztember volt. Utbbiak ltszmt legfeljebb alulrl, a nincstelenek krbl szaporthattk.

Az ipari munkssgnak is mintegy 60%-a munkscsaldbl szrmazott, ami tbbek kztt a szakmai tisztessg s tuds, valamint ms rtkrendek tovbbrktst is elsegtette. Leginkbb a kztisztviseli krbe lehetett mshonnan bekerlni, fleg rtelmisgi, iparos, keresked, birtokos paraszti s munkscsaldbl. Br az iparosok szlei mintegy egyharmad rszben parasztok voltak, gyermekeiket jrszt mr iparosnak neveltk. Hasonl volt a helyzet a kereskedk esetben is. Azzal a klnbsggel, hogy ott elenysz volt a paraszti szrmazs. Nagyobb esllyel lehetett bejutni a fegyveres testletek tisztikarba. Oda fknt a kztisztviselk s kzpbirtokosok gyerekei kerltek, de megntt a paraszti, kisiparos s munksszrmazsak arnya is. A parasztsg szmra elrelpst jelentett, ha fiaik a vrosi trsadalom alsbb rtegeibe jutottak. Klnsen, ha llami alkalmazottakk vltak (kzrendr, csendr, hivatalsegd, posts), mert az fiaik a vrosi iskolkon keresztl (polgri iskola, gimnzium, felsipari s felskereskedelmi iskola) magasabbra kerlhettek.

A kt hbor kztti magyar trsadalom letmdjt, letviszonyait nagymrtkben befolysoltk a munkakrlmnyek, a megszerzett jvedelem, a technika, az infrastruktra fejldse, az letkrlmnyeket befolysol trvnyek, rendeletek, valamint a trsadalom szoksai, a klnbz rtegek mentalitsa. Az 1930-as vekre az iparban nagyrszt mindenhol ltalnoss vlt a 8 rs munkaid, de a mezgazdasgi munksok, a cseldek is a szerzds szerinti idt dolgoztk le, ami ltalban jval tbb volt 8 rnl, mg az irodk, hivatalok alkalmazottainak munkaideje csak ritkn rte el azt. Az els vilghbor utn egsz Eurpban elterjedt a tbbkeress csaldmodell. Magyarorszgon is megntt a kereskedk npessgen belli arnya (1941-ben az ssznpessg mintegy {I-73.} fele), a kzprtegek krben is elterjedt, hogy a csald ni tagjai is vgezzenek valamilyen munkt. A jvedelmet s a meglhetst tekintve az 1930-as vekben a bvs hatr a havi 200 peng volt. Efltt az let tervezhetv s kiszmthatv vlt. A kzprtegek nagy rsze, valamint az ipari munkssg fels rtege ennyi jvedelemmel ltalban rendelkezett. Ha a vrosi meglhetsi kltsgek lakbrrel egytt szmtott vltozsait indexszmokban tekintjk, az 1913-as llapothoz viszonytva s azt 100-nak vve, kiderl, hogy a meglhets 1930-ig nehezebb volt a hbor elttinl (1929-ben az index a legmagasabb, 117,5, ezutn folyamatos cskkens tapasztalhat: 1932-ben 97,9, 1933-ban 90,7).

A vlsgbl val kilbals utn az ipari termels bvlt s nvekedtek a jvedelmek. A legalacsonyabb jvedelemmel a mezgazdasgi idnymunksok rendelkeztek. A napi 2 pengs brt csak a tavasztl szig tart idszakban tudtk megkeresni, gy ves jvedelmk, melybl ltalban npes csaldot kellett eltartani, csak a nyomorszintet biztosthatta. A gazdasgi s uradalmi cseldsg ugyan szerzdsben megllaptott javadalmazst kapott, mely nem maradt el a trpebirtokosok bevteleitl, de ez fknt termszetbeni juttatsokat jelentett (fldbrlet, gabona, llatok, konyhakert stb.). A gyripari munksok krben a nyomdszok havi 200 peng fltti keresete s a gyri napszmosnk 80 pengs jvedelme kztt a munkssg nagy tmegei a meglhets als hatrn mozogtak, kispolgri letnvra csak tredkek volt kpes. Az egyedl tevkenyked kisiparos s kiskeresked csak egszen jl alakul zletmenetnl rte el a nyomdai grafikus vagy az aclnt havi brnek als hatrt. Az llam arra trekedett, hogy a kzalkalmazsban ll tisztviselk, rtelmisgiek, altisztikar nagy tmegeinek bre meghaladja a meglhetshez szksges szintet, amit tbbnyire termszetbeni tbbletjuttatsokkal rtek el (szolglati laks, lakbrptls, csaldi ptlk, ruha- s lelmiszer-elltmny, vidken illetmnyfld stb.)

A Mria Valria-telep

A Mria Valria-telep

Az letviszonyokat alapveten megszabta, hogy valaki vrosban vagy vidken lt, mert ennek arnyban rszesedett az urbanizci nyjtotta elnykbl. Ez tbbnyire nem a megszerzett jvedelemtl fggtt. A villanyvilgts ppgy a fvrosi s vidki vrosi letformhoz tartozott, mint a vzvezetk s a csatornzs, br mindezek mg Budapesten sem voltak teljes kren kiptve, noha 1930-ra a fvrosi laksok 83%-ban villanyvilgts, 85%-ban vzvezetk volt, ami szennyvzhlzathoz csatlakozott. Az egsz orszgot tekintve azonban nagy elmaradsok mutatkoztak. A teleplsek hromnegyede csak a hbor veire jutott villanyramhoz. Teljes csatornahlzat a fvroson kvl csak mintegy tucatnyi vidki vrosban ltezett, vzvezetk az orszg lakhzainak 6%-ban sem volt. A vrosi gz hztartsi felhasznlsa, valamint a modern tmegkzlekeds kialaktsa is Budapesthez ktdtt, de Miskolcon, Szegeden, Pcsett s Debrecenben is jrtak villamosok. A hbor elestjn mr mintegy 16 ezer szemlyautt tartottak szmon. Nagy rszket Budapesten, ahol azokat fleg taxizsra hasznltk, a magntulajdonban lv szemlyaut a legnagyobb luxusnak szmtott. Megjelentek a motorkerkprok. A kerkpr nemcsak a vrosokban, de a falvakban is megszokott ltvny volt. A telefonhlzat kialaktsa is erre az idszakra esett, 1939-ig tbb mint 130 ezer tvbeszl-lloms mkdtt az orszgban, zmk magnvonalknt. 1928-tl megjelentek az utcai telefonflkk is.

Az letviszonyok javulsban nagy szerepet {I-74.} jtszott az egszsggy szervezeti fejlesztse, az egyre szlesebb kr betegbiztostsi hlzat, a szervezett anya- s csecsemvdelem, az iskolaorvosi hlzat kiptse, a krhzi beteggyak, valamint az orvosok szmnak nvekedse (1938-ban ezer lakosra 117 orvos jutott, ami eurpai sszehasonltsban is kiemelked volt). Emiatt nmileg visszaszorult az eddig jellegzetesen magyar betegsgnek tartott tdbaj. A felgyorsult s megvltozott letformbl addan azonban ntt a szv- s keringsi, valamint a daganatos betegsgben elhunytak szma.

A npessg laksviszonyai nemcsak az anyagi helyzetet, de a lakossg trsadalmi tagoldst, letstlust is jl tkrztk. Az 1920-as vek kzepig a menekltek tmegei miatt ltalnos volt a lakshiny, amit a kormnyzat a lakbrek kzponti szablyozsval prblt enyhteni, de ez jelentsen visszavetette az ptkezseket. Mindezek ellenre 1920 s 1930 kztt mintegy 300 ezer j hz plt az orszgban. A vrosokban fleg nagy brhzak, magnvllalkozsban vagy nkormnyzati, vidken llami tmogatssal (Orszgos Np- s Csaldvdelmi Alap, ONCSA-laktelepek). Nem volt ritka a fvrosi biztosttrsasgok s bankok ltal tkebefektetsnek sznt rklaksok ptse sem. Kbl s tglbl fknt Budapesten s a vidki vrosokban ptkeztek, mg a falvakban a vlyoghzakat legfeljebb k- vagy tglaalapra helyeztk. Emeletes hzakat csak a fvros s a nagyobb vrosok futcin lehetett ltni. Magyarorszg hzainak dnt tbbsge (98%-a) fldszintes volt. A tisztes vrosi kzposztlybeli lthz legalbb ktszoba-hallos, kzponti ftses laks tartozott cseldszobval, liftes hzban. 1930-ban szz budapesti kzl csak minden tdik engedhette meg magnak, hogy hrom- vagy annl tbb szobs laksban ljen. A vrosi lakossg zme egy- vagy ktszoba-konyhs laksokkal rendelkezett. A jl fizetett szakmunksok, az iparosok, kereskedk tlnyom rsze, a kztisztviselk derkhada itt lt.

ONCSA-hz belseje

ONCSA-hz belseje

ONCSA-hzak

ONCSA-hzak

A kzalkalmazott tisztviselk s a szabadfoglalkozs rtelmisgiek, a jl fizetett tksek kreiben mr elvrtk a cseldtartst. A katonatisztek mintegy fele is tartott egy vagy tbb hzicseldet, a kereskedknek mr csak alig harmada, az iparosok s a kispolgrsg nagy tmegei alig. Tucatnyi hzicselddel (hzvezetn, szakcsn, cseldlnyok, inasok, sofrk, kertsz stb.) csak a leggazdagabb arisztokratk, fldbirtokosok s nagytksek rendelkeztek. A kzposztly ltalban egy–hrom cseldet brt megfizetni („mindenes”, mosn, bejrn).

A kls megjelens, az ltzkds fkpp a vrosokban kzeltette egymshoz az egybknt nagyon eltr trsadalmi rtegeket. A hlgyek, rszben munkba llsuk miatt is, elhagytk a fzt, a hossz hajat. Kalapot kezdtek viselni, a falvakban azonban megmaradt a fejkend, a tbbrteg szoknya. Az polt kls a nknl termszetes mdon, de a frfiaknl is egyre fontosabb szerepet kapott. Egy kztisztvisel, de mg egy bolti elad sem engedhette meg a borostt, az ltny, nyakkend, mellny, kabt elhagyst. A polgri ltnyt nemcsak a kzposztlybeliek, de a szakmunksok nagy rsze is megengedhette magnak, mg a kzletben s a politikban szereplk frakkot, szmokingot, kivteles alkalmakkor dszmagyart viseltek. A fizetett szabadsg elterjedsvel a szabadid eltltse trsadalmi mretv vlt. A sport s a turisztika nem volt tbb a kivltsgosok privilgiuma. Az egyesleti let virgzsa a trsadalmi nszervezdst segtette. Minden harmadik magyar llampolgr tagja volt nem is egy trsadalmi, szakmai, hazafias vagy {I-75.} sportegyesletnek. A fiatalok krben nagyon npszerek voltak a rmai katolikus legny- s lenyegyletek (KALOT, KALSZ) s a reformtus Soli Deo Gloria Egyeslet. Az egyesletek nagy rsze persze adott trsadalmi csoportot vagy foglalkozst tmrtett. Kztudoms, hogy az Orszgos Casino s a Nemzeti Casino a politikai s gazdasgi elit szervezete volt. Szmtalan polgri klub, kr, a munksotthonokkal egytt, kiegszlve a falusi olvaskrkkel, dalrdkkal tfogta a vrosi kzp- s alsbb rtegeket s a vidki lakossg nagy rszt. A vrosi trsas let elkpzelhetetlen volt a kvhz s a kisvendgl nlkl. Mg az utbbiakba fleg kzigazgatsi tisztviselk, katonatisztek, mdosabb iparosok, kereskedk s jl fizetett szakmunksok jrtak, az elbbieket inkbb az alkalmazott s a szabadplys rtelmisg, a politikusok, a kzprtegek felsbb csoportjai ltogattk. Nhny kvhz az oda rendszeresen jr rk, kltk, lapszerkesztk miatt lnk irodalmi s politikai vitk sznhelyv vlt.

Nagy vltozst jelentett a szrakozs tern a rdi s a film megjelense, noha a „magasabb kultra”: az operba, sznhzba, operettbe, komolyzenei koncertekre jrs a trsadalom elkelbb rtegeiben tovbbra is meghatroz maradt. Az 1925. december 1-jn indul rdiadsokat kezdetben csak a fvrosiak lvezhettk, de 1938-ban mr orszgosan ezer lakosra 46 kszlk jutott. A rdi politikai s kzrdek informcikat kzvettett, sokfle zent szlaltatott meg (cignyzene, magyar nta, jazz), nprajzi, irodalmi msoroknak is helyt adott, mindezek a trsadalom legszlesebb rtegeihez eljutottak. Hasonl szerepet jtszott a film, a mozi is, a viszonylag olcs jegyek miatt brki megnzhette az 1931-tl 1944-ig elksztett tbb mint 350 magyar hangosfilm s majdnem ktezer klfldi gyrts alkots valamelyikt. Moziba jrni vidken is nagy divat volt, mert a filmek trtnetei sokszor olyan vilgban jtszdtak (a nagyvros), ahov a parasztsg j rsze sohasem jutott el. A npszer filmek slgerbettei az egsz orszgban hamar ismertt vltak, a filmeket megelz hradk segtsgvel a lakossg bsges informcikhoz jutott a vilg esemnyeirl.

A legnpszerbb sportg a futball mg a trsadalmi felemelkedst is szolglta. Egy j futballista nagy karriert csinlhatott valamely nevesebb klub szneiben. Az 1930-as vekben elterjedt a ht vgi nyarals, a Balaton, a Mtra vidke, a Dunntl gygyfrdi, a Budapest krnyki hegyek ekkor vltak a kzposztly kedvelt kirndulhelyeiv. A felparcellzott s megvsrolt telkeken csaldi villk, panzik, kisebb dlhzak pltek. A budapesti, fknt szocildemokrata szervezett munkssg kiptette a fvros krl sajt turistahz-hlzatt. Minden rteg trsadalmi helyzetnek, foglalkozsnak megfelelen megtallta a trsas let s a szrakozs formjt. Nemcsak a kzposztlyhoz tartozk rendeztek blokat (ipartestletek, megyetemistk, jogszok, orvosok stb.), ahol gyorsan elterjedtek az Eurpban ekkor divatos j tncok (charleston, angolkering, tango, rumba), de a munksotthonokban, zsrokon, trai tek alkalmval s a falvakban is rendszeresek voltak a tncmulatsgok.

Az letviszonyok, az letmd vltozsai, a szabadid eltltsnek s a szrakozsnak bizonyos mrtk uniformizldsa s a korabeli nyugat-eurpai mintkhoz val igazodsa elssorban a vrosi trsadalmi rtegeket kzeltette egymshoz. A paraszti npessg, bels tagozdst tekintve, de kifel is, megrizte zrtsgt.

 
Id
 
Szmll
Induls: 2006-10-14
 
Hadsereg
 
Flotta
 
Politika s trsadalom
 
sszeomls s forradalmak
 
Horthy - korszak
 
Szavazs
Szerintetek milyen az oldal?

Kirly!
A legjobb amit valaha lttam!
J
Elmegy
Rossz
Pocsk!
Nagyon rossz
A legrosszabb amit valaha lttam!
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
A dualizmus megtermetse
 
A Dualizmus Ausztriban
 
A Dualizmus Magyarorszgon
 
A Monarchia veszte: A nemzetisgi krds
 
Megvolt a 400. ltogat! Ksznjk!
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints