Schmerlinget Belcedri k�vette az �llamminiszteri sz�kben, aki �jra a f�deralizmus h�rjait kezdte pengetni. Belcedri feloszlatta az erd�lyi orsz�ggy�l�st, �s �jat v�lasztottak ezzel is szimboliz�lva a hajland�s�got a kiegyez�sre. A Febr��ri P�tenst felf�ggesztett�k azzal az indokl�ssal, hogy nem, lehet �rv�nyben Ausztri�ban mikor Magyarorsz�ggal �ppen a m�dos�t�s�r�l t�rgyalnak. A Reihcratot szint�n sz�tzavart�k, ennek mind a nemess�g mind Ferenc J�zsef �r�lt. Azonban Schmerlingn�l Belcedri sem tudott jobbat aj�nlani, csak a kiv�r�si politik�t. Schmerling a Febru�ri P�tens, m�g Belcedri az Okt�beri Diploma elfogad�s�t v�rta a magyarokt�l. Azonban azok erre nem voltak hajland�ak, makacs�l k�vetelt�k az �prilisi t�rv�nyek vissza�ll�t�s�t, felel�s korm�nnyal �s csak azokkal az engedm�nyekkel melyeket �k adnak. De�k �gy pr�b�lta elfogadhat�v� tenni a felel�s korm�nyt, hogy k�rvonalazta az  egyezs�get melyet az elfogadtatatott volna az orsz�ggy�l�ssel. 1866. tavasz�n Belcedri elhalasztotta a megegyez�st, rem�lve hogy a Poroszorsz�g elleni gy�ztes h�bor� �gyis feleslegess� tenn� azt. A Habsburg diplom�cia teljes cs�dj�t jelezte a porosz-osztr�k h�bor�. Mennsdorf �s Esterh�zy semmilyen k�lpolitik�nak nevezhet� elk�pzel�ssel sem tudtak el��llni, lesz�m�tva Ausztria jogainak k�vetel�s�t, �s hogy sz�vets�gesek szerz�se �rdek�ben nem tesznek semmilyen engedm�nyt. A c�rt nem b�k�tett�k meg, a "forradalmi" III. Nap�leonnal val� eggy�tm�k�d�st lehetetlennek v�lt�k, Olaszorsz�g pedig nem kapta meg semlegess�g�rt cser�be Velenc�t. A r�gi Ausztria �rtelmetlen �ngyilkoss�got k�vetett el. Az osztr�k vezet�k legal�bb annyira f�ltek a gy�zelemt�l, mint a veres�gt�l, ha ugyanis gy�znek az Nagy-N�metorsz�got jelent, ami az osztr�k nemess�g gyeng�l�s�t hozn�. Esterh�zy j�l fogalmazta meg �ll�spontjukat: ,,Gy�l�l�m ezt a h�bor�t. Ak�r gy�z�nk, ak�r nem Ausztria soha nem lesz m�r a r�gi." Az utols� pillanatban mikor az olaszok m�r sz�vets�gre l�ptek a poroszokkal az osztr�k vezet�k m�gis felk�n�lt�k Velenc�t az olasz semlegess�g�rt cser�be. Az olaszok ezt azonban elutas�tott�k. �gy j�nius 12-�n a francia semlegess�g biztos�t�s�ra (amit nem �llt sz�nd�kban Nap�leonnak feladni), meg�g�rt�k hogy gy�zeleme eset�n is �tadj�k Velenc�t, a Rajna-vid�ken pedig francia protektor�tus j�het l�tre. �gy K�z�p-Eur�pa vezet� hatalma, m�g a h�bor� el�tt lemondott poz�ci�j�r�l. A hadvezet�s ter�n Ferenc J�zsef megint mell� fogott. Albrecht f�herceg h�rnev�t (mint a cs�sz�ri csal�d tagj��t) nem lehetett kock�ra tenni egy esetleges veres�ggel. �gy visszah�vt�k Csehorsz�gb�l, �s Velenc�be k�ldt�k, mivel felt�telezt�k, az olaszok gyors veres�g�t, m�g a poroszok elleni gy�zelmet k�ts�gesnek �t�lt�k. �gy is lett. A Benedek Lajos parancsnoks�ga alatti f�sereg j�lius 3-�n d�nt� veres�get szenvedett K�nnigr�tzn�l, m�g Albrecht 20-�n legy�zte az olaszokat Custoss�n�l. A veres�g ut�n azonban Bismarck -igen meglep�en - b�k�t aj�nlott. Erre nyom�s okai voltak: el�sz�r is III. Nap�leon franci�i, a c�r is k�vetel�zni kezdett, r�ad�sul Bismarck tudta, a Habsburg Monarchia a maga dualista form�j�ban a legnagyobb akad�lya lehet egy Nagy-N�metorsz�gnak, mely ellehetetlen�tette volna a porosz junkereket. Ferenc J�zsef pedig birodalm�t f�ltve kapva-kapott az aj�nlaton. �gy 1866. augusztus 23-�n megk�t�tt�k a Pr�gai b�k�t, melyben Ausztria elveszette n�metorsz�gi befoly�s�t (l�trej�tt az �szak-N�met Sz�vets�g porosz vezet�s alatt, Poroszorsz�g annekt�lta Ausztria sz�vets�geseit), �s Velenc�t de megmaradtak �r�k�s tartom�nyai. Az 1866-os h�bor� ut�n Ausztria "beteg emberr�" v�lt, �s k�ts�gtelen�l a nagyhatalmakt�l f�gg�tt (olyan helyzetben volt mint Franciaorsz�g melynek seg�ts�gre volt sz�ks�ge hogy f�ggetlen maradjon). A Habsburg Monarchia nagy k�rd�se a k�vetkez� volt: Hogyan maradjon nagyhatalom ak�zben hogy a cs�sz�r minn�l t�bbet meg tart hatalm�b�l? A Dualizmus ezt pr�b�lta biztos�tani. Azonban 1900-t�l ez m�r nem volt j�rhat� �t, a birodalom pedig csak �gy maradhatott fenn ha n�pei t�mogat�s�t elnyeri. Paradoxon volt azonban, hogy a lengyelek n�metek �s magyarok hegem�ni�ja nem tudta a helyzetet stabiliz�lni, a szl�v n�pek pedig egyed�l k�ptelenek lettek volna legy�zni a dualista uralkod� n�peket. A megold�s egyszer� volt, demokratizmus �s igazs�gozs�g. Ez azonban csak n�h�ny kiv�teles ember sz�v�ben �lt. Ez�rt bukott meg a Habsburg Monarchia. A magyarok voltak a grancia Bismarck sz�m�ra Nagy-N�metorsz�g ellen�ben. �gy t�mogatta a dualizmust. A dualizmus ki�p�t�se egyel�re megakadt. Mikor al��rt�k a pr�gai b�k�t Ferenc J�zsef (aki el�z�leg enged�kenynek mutatkozott) visszautas�totta Andr�ssy Gyula (De�k t�rsa a kiegyez�s el�k�sz�t�s�ben) k�vetel�seit, amelyek �gy is a h�bor� el�tti ponton voltak. Belcedri elkezdett terveket sz�ni a birodalom f��ri f�deralizmus alapj�n val� �talak�t�s�ra. A n�met t�bbs�g� tartom�nyi gy�l�seket feloszlatt�k, a v�laszt�si geometri�t pedig �gy m�dos�tott�k, hogy konzervat�v szl�v t�bbs�g alakuljon ki. A szl�vokat klerik�lisnak �s konzervat�vnak tartotta, ez igaz is volt, eg�szen m�g a szl�vok �retlenek maradtak. 1866. okt�ber�ben Ferenc J�zsef Ferdin�nd von Beust b�r�t, addigi sz�sz minisztereln�k�t nevezte ki k�l�gyminiszterr�, ezzel is demonstr�land� a rev�nspolitik�t. Beust t�mogatta a kiegyez�st, �gy � lett osztr�k r�szr�l a dualizmus megteremt�je. Tudta, a magyarok el�gedetlens�g�nek csillap�t�sa n�lk�l nem lehet b�ntet�hadj�ratot vezetni. Ez pedig csak �gy lehets�ges ha Magyarorsz�g megkap mindent amit akar. A gondolatmenet azonban hib�s volt. Beust belesz�l�st engedett a n�metek �s a magyarok sz�m�ra a birodalom �gyeibe. Ezek azonban nem voltak hajland�k Poroszorsz�g ellen hadakozni, a n�metek a n�met nemzet�llam miatt, a magyar pedig tudt�k: siker�ket Bismarck gy�zelm�nek k�sz�nhetik. Belcedri folytatta az el�k�sz�leteket terve megval�s�t�s�hoz, de ek�zben a magyar vezet�k m�r B�csben j�rtak �s megegyeztek Ferenc J�zseffel. Miut�n meggy�z�d�tt r�la hogy a magyarok nem vesz�lyeztetik a k�lpolitika �s a hadsereg ter�n �lvezett hatalm�t, �ld�s�t adta a kiegyez�sre. 1866. december�be horv�t k�ld�tts�g �rkezett B�csbe, felaj�nlva az eggy�ttm�k�d�st felt�ve ha Magyarorsz�ggal egyenl� f�lk�nt kezelik. A v�lasz egyszer� volt, int�zz�k el a magyarokkal. �gy j�rtak Jellasics ut�dai. Schmerling �s Belcedri Ausztria �s Magyarorsz�g k�zti meg�llapod�st k�pzelt el. Azonban a kiegyez�s gyakorlatilag a magyar nemess�g �s a kir�ly k�z�tti egyezs�g volt. A Reichrat beleegyez�s�re v�rni teljesen feleslegesnek l�tszott. De�k azonban ragaszkodott hozz�, hogy Magyarorsz�g csak egy alkotm�nyos Ausztri�val vitt kapcsolatba egyezhet bele. �gy Beust fel�lesztette a Febru�ri P�tenst, �s a "sz�k�tett Reichratot" tette meg "�ltal�nos Reichratnak". November �s December folyam�n m�g Belcedri ir�ny�t�s�val v�lasztott�k meg a tartom�nyi gy�l�seket, emiatt a legjelent�sebbek k�z�l �t tagadta meg a P�tens elfogad�s�t (ezek a Cseh- morvaorsz�g, a szlov�n Krajna, Gal�cia, �s Tirol voltak). Ezeket a "rebellis" gy�l�seket hirtelen feloszlatt�k �s �jakat v�lasztottak (Krajn�ban ahol a lakoss�g 98%-a szlov�n volt m�g a v�laszt�si geometria sem tudta megakad�lyozni a szlov�n t�bbs�get, �gy a gy�l�st �jra feloszlatt�k, Gal�ci�ban hasonl� volt a helyzet, a lengyeleknek k�l�nleges st�tust kellett adni, hogy a Birodalmi Tan�cs m�k�d�k�pes maradjon). A csehek �s a szlov�nek tov�bbra is eredm�nytelen�l bojkott�lt�k a Reichratot, amely 1867. december�ben elfogadta az "alkotm�nyos rendelkez�seket".